Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-10 / 36. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES

,1983. «september 10.

13

\

MEGTEREMTÉSÉRE

Anemesócsat (Zemianska OlCa) Csehszlovák Néphadsereg Efsz azon gazdaságok közé tartozik a komáromi (Komárno) járásban, ahol idejében tudatosították a takarmányprogram céljainak fontosságát, s mindent megtesznek a kellő menynyiségű, jó minőségű takarmánykészlet megteremtése érdekében.

Л társadalmi elvárásoknak megfelelően, elsősorban a szarvasmarhatenyésztés feliendftését és eredményesebbé tételét szorgalmazzák, ezért már tervezéskor úgy határozták meg a növénytermesztés feladatait, hogy képes legyen ellátni takarmánnyal az aránylag nagy létszámú állatállományt. Mivel a takarmánynövények vetésterületének növelésével aem számolhatnak, ezért a belterjes takarmánygazdálkodás kialakítására töreszarvasmarha, ebből 29,8 darab tehén jut. A szántóterület huszonegy százalékán — azaz 793 hektáron — termesztünk takarmánynövényeket. Az állatállományhoz mérten ez a terület nem túl nagy. Szükséges tehát, hogy a takarmányok gazdaságos kihasználását egész éven át szem előtt tartsuk, nyáron is, amikor bővelkedünk belőlük. Igyekszünk a zöldtakarmányozást minél hosszabb időszakra kinyújtani, hiszen ezáltal is a takarmányok gazdaságos hasznosítását biztosítjuk.

■ Az idén hogyan sikerült megtermelni a megfelelő takarmánymennyiséget?

— A folyamatos takarmányozás érdekében zöld futószalagot hoztunk léire. így kora tavasztól késő őszig van zöldtakarmányunk. Természeti

Az igényekhez igazodva

kednek. A takarmánynövények 'ermesztésével igyekeznek megteremteni mindazon feltételeket, amelyek a hozamok növelését elősegítik: a gondos talajelőkészltéssel, a megfelelő tápanyagpótlással és növényvédelemmel, de nem utolsósorban öntözéses gazdálkodással. Az öntözésben a takarmánynövényeket részesítik előnyben, hogy egységnyi területről minél nagyobb hozamot érjenek el.

Bátran állíthatjuk, hogy a takarmányalap megteremtésére, s ennek hatékony hasznosítására tett törekvések célravezetőek voltak. A takarmánynövények termesztésével és tartósításával, az ésszerű takarmányozással kapcsolatos Intézkedések eredményeként pozitív fordulat állt be a tejtermelésben. Az állattenyésztés szakaszán ezidáig a tehenészetben sikerült elérni a legszembetűnőbb előrehaladást. Az egyedenkénti évi fejésl átlag tavaly 4050 liter volt. Egy liter tej kitermelésére 0,32 kilogramm erőtakarmányt használtak fel, s a felvásárolt tej összmennyisége első osztályú volt.

Az Idei Irányelvek értelmében 4050 liter tejet kell kitermelni évi átlagban tehenenként. Ezidáig a tejtermelés és értékesítés időtervét maradéktalanul teljesítik. Említést érdemel, hogy a tehenek és az üszők fedeztetés! aránya, a száz tehéntől felnevelt borjak száma, a tehenek selejtezése a tervhez viszonyítva kedvezően alakult. A jó haszontulajdonságokkal rendelkező egyedek tejelékenysége megfelelő gondozás és takarmányozás mellett fokozatosan növekedett.

Amikor megkérdeztem Pécsi Ferenc növénytermesztési ágazatvezetőt, hogy az idén mekkora állomány részére kell biztosítani takarmányt, (gy válaszolt:

— Szövetkezetünk szarvasmarhaállománya 3300 darab, ebből 1200 darab a tehén. Száz hektár mezőgazdasági területre kilencvennégy darab

adottságaink között — öntözéssel — Jó termést érünk el a Perko fajtával. Száz hektáron termesztjük, s általában december elejéig etetjük, majd kora tavasszal a lehető legkorábban ezzel kezdjük a zöldtakarmányozást. Vagyis a Perko termesztésével a kritikus Időszakban jól pótolhatjuk a takarmányhiányt. Hasonló célból termesztjük a Hyso fajtát is, melyet április végén, május elején kezdünk etetni az állatokkal. Takarmányozásával kiegészítjük az évelő takarmánynövények kaszálásai közötti hézagokat. Az említett Időszakban ötven tonna hektáronkénti átlagterméssel biztosítottuk a zöldtakarmányozást. Ezenkívül tavaszi és nyári keverékeket is termesztünk, összesen százöt hektáron: mégpedig takarmányborsét és kukorlca-csalamádét. Arra törek szlink, hogy ésszerűen hasznosítsuk a takarmányalapot. Nem tagadom, bizonyos tartalékaink e téren ts akadnak.

■ Melyek ezek a tartalékok?

— Célunk az, hogy az eddiginél hatékonyabb takarmánygazdálkodással az egész év folyamán egyenletes és kiegyensúlyozott takarmányozást biztosítsunk. Ettől azt reméljük, hogy a jövőben mérsékelhetjük a nyári és a téli termelési szint közötti különösé get. Egyelőre az a helyzet, hogy nyáron több tejet termelünk, mint a téli hónapokban, s ez tulajadonképpen a takarmányozás eredménye.

■ Hogyan kívánnak javítani a helyzeten?

— Elsősorban a tápanyagtartalom szempontjából értékesebb takarmánynövények termesztésével, valamint a napi takarmányadag ésszerű összeállításával. Ennek érdekében megtettük a szükséges intézkedéseket, ami a tejtermelésben is megmutatkozott. Takarmánynövényeink között a lucerna dominál; 350 hektáron, tiszta kultúrában, öntözéses feltételek mellett termesztjük. Emellett nagy jelentőséget tulajdonítunk a belterjes füfélék

termesztésének. A hozamnövekedésre céltudatosan, szakszerű növényápolással, öntözéssel, megfelelő nitrogéntrágyázással törekszünk. A megtermett zöldtömeget jól be lehet osztani, s legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítani. Tudjuk, a hozamok növeléséhez okvetlenül szükséges a megfelelő agrotechnika, a jó szervezés, a technológiai fegyelem. A nagy hozamokat csak Így érhetjük el, s ezáltal az időjárás szeszélyeitől is bizonyos mértékben függetlenítjük magunkat. Ugyanakkor a kedvező időjárási viszonyokat igyekszünk kihasználni a zöldanyag természetes szárításához.

■ Hogyan alakultak a takarmánynövények hozamai?

— A nagy szárazság ellenére ts jó nak mondható a termés. Például lu cérnából túlléptük a tervezett 11 tonnás átlaghozamot — száraz állapotban. A fűfélék is jó termést nyújtottak: hetven tonnát hektáronkénti átlagban. A lucerna terméséből kilencszáz tonna szénát készítettünk. A termés hátralevő részéből takarmánylisztet és szemcsézett takarmányt ts előállítottunk. A belterjes füfélék termését is hasonlóan tartósítottuk. Az idén először értük el azt, hogy egyedenként napi átlagban 2,7 kiló szénát tudunk a takarmányadagba besorolni.

Fontos takarmánynövényünk a szemes- és silókukortca. A silókukoricát 303. a szemest pedig 850 hektáron termesztjük. A nyári aszály ezeknél a növényeknél éreztette hatását. A helyzet úgy néz ki, hogy szemes kukoricából elérjük a tervezett hozamot, de silókukoricából nem. Ezért nagy figyelmet fordítunk a szilázsniásra, melyet augusztus 15-én elkezdtünk. A szemes kukorica bizonyos hé nyadát CCM-módszerrel tartósítjuk, amit jól értékesítünk mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztésben.

A tömegtakarmányok készletét a melléktermékek tartósításával egészítjük ki. Hagyományos tartósítási módszerrel megfelelő mennyiségű és jó minőségű szilázst készítünk a leveles répafejből. Tartósításánál jól kihasználjuk a szalmát. Ellenben a répasze tetet frissen takarmányozzuk. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyárral jó kapcsolatunk van. Az ütemterv szerint szállítják a répaszeletet.

A nemesócsai földmüvesszövetkezet dolgozóinak mindennapi szorgos tevékenysége arra irányul, hogy korszerű módszerekkel, megfelelő technológiával minél több tömegtakarmányt tároljanak a téli időszakra. így lucernából 900 tonna szénát, 1583 tonna granulált takarmányt, továbbá 10 ezer 960 tonna kukortcaszilázst, 4500 tonna nedveskukoricát, 6500—6600 tonna leveles répafejet tartósítanak az állatállomány részére. A mennyiségi mutatókon kívül a minőségi mutatókra Is összpontosítják figyelmüket, hogy éves tervüket teljesíthessék. Ehhez a munkához nagy összefogásra van szükség.

NAGY TERÉZ

A tavalyinál kedvezőbb mérleg

A rozsnyói (Rožňava) járásban begyűjtötték a szálas takarmányok zömét; az idén lényegesen többet és Jobb minőségűt a tavalyinál. A kedvező időjárás mellett a jó szervezésnek, a Nemzeti Frontba tömörülő tömegszervezeteknek, a védnökségi üzemeknek ts köszönhető, hogy Immár biztos helyen tudják a szarvasmarha-állomány téli takarmánykészletét. E hatalmas méreteket öltő brigádmozgalom a betakarító gépek által járhatatlan területek termésének begyűjtésében vált nélkülözhetetlen segítséggé.

A védnökségi üzemek 4350 dolgozója háromszáztizenhat hektár területről hétszáz tonna takarmányt gyűjtött össze. A tömegszervezetek 380 hektár rét lekaszálására tettek Ígéretet. A valóságban azonban hétszáz hektárról kaszálták a termést, s közel ezer tonna szénát adtak át a gazdaságoknak. A legtöbbet Revúcka Lehotén, Lubeníkon és Honcén. Az Idén is voltak egyéni vállalkozók, rekorderek, akiknek a szorgalma esetenként vetekedett egy egy község összlakosságának igyekezetével. A hosszúszói i Dlhá Vési Ferdinánd János 21,3, falubeli

társa Kankula János pedig 12,8 tonna szénát gyűjtött be a meredek bércekről, keskeny mezsgyékről.

A járás mezőgazdasági üzemei augusztus derekáig 20 ezer 500 tonna szénát — a tervezett mennyiség nyolcvankét százalékát, 14 ezer 400 tonna szenázst — ami 65 százalék — és 8800 tonna jó minőségű szilázst készítettek. Ez a mennyiség egy számosállatra szénaegységben átszámítva a téli takarmányszükséglet hatvanegy százalékát fedezi. Nagy eltérés mutatkozik azonban az egyes gazdaságok takarmánykészlete között. Mig a lubeníki szövetkezetben a szükséglet 91, a gofialtovóiban 86, a polomaiban pedig a 79 százaléka van fedél alatt —, affdtg a pelsőci (Pleštvec) és a slavoíovcei gazdaságokban a tervezett összmennylségnek csupán alig egyharmad részét gyűjtötték be.

A silókukorica és a nyári keverékek gondos, veszteségmentes betakarításával a gazdaságok még jelentősen növelhetik téli takarmánykészletüket.

(K. L.1

Szakemberek a gabonatermesztésről

Fekete Zoltán, a

Állami Gazdaság

Ősidők óta a kenyérgabona termesztése volt a földművelők legfontosabb feladata. Az arannyal felérő búzakalász minden időkben a megélhetés lehetőségét jelentette.

így van ez napjainkban is, amikor pártunk mezőgazdasági politikája stratégiai feladatként tűzte ki célul a szemesekből való önellátottság fokozatos elérését. A Bősi Állami Gazdaság politikai és gazdasági vezetői állandóan szem ЩШ, * щщ щ ^ -előtt tartják ezt a fontos célt, s pollttkat-szervező munkájukat ennek megvalósítására összpontosítják. Az idei aratásra is különös gonddal készültünk fel, emberek, gépek tekintetében egyaránt.

A nagyüzemi mezőgazdasági termelés előző évei során gazdag tapasztalatokat szereztünk a gyors és minimális veszteséggel járó betakarítási munkák szervezésében. Ezeket az idei aratásban jól hasznosítottuk. A gabonabetakarltás folyamatosságát az aprólékosan kidolgozott munkaterv s ennek a dolgozókkal való ismertetése szavatolta. Az aratás első napjaiban 15, végefelé pedig 23 nagy teljesítményű kombájn állt rendelkezésünkre. Mindez lehetővé tette, hogy az állami gazdaság történetében egyik legsikeresebb aratást 12 nap alatt elvégezzük.

Üzemi pártszervezetünk nagy súlyt fordított az emberek kellő felkészülésére. Minden egyes munkacsoport keretében részletesen megvitattuk az aratás politikaiszervezési tervét. Minden kombájnos, gabonaszállító, szalmabegyűjtő, az aratást követő munkákat végző traktoros Ismerte konkrétan kijelölt feladatát.

A jő felkészülésnek, valamint a dolgozók következetes és felelősségteljes munkájának köszönhetjük, hogy az 1340 hektáron termesztett gabonát minimális szemveszteséggel takarítottuk be. A 380 hektáron termesztett árpából a tervezett 2052 tonnával szemben 2057 tonnát termeltünk, búzából pedig tervfeladatunkat 898 tonnával túlteljesítettük. Ezáltal jelentősen csökkentettük az 1981-es évi lemaradásunkat.

Az Idei termelési és gazdasági eredmények is teljes mértékben igazolták, ahogy a tudományos ismeretek alapján alkalmazott agrotechnika, növényvédelem és öntözés jelentős mértékben mérsékelheti a csapadékhiány káros hatását. A gabonaféléket jól előkészített talajba vetettük, s elértük a szükséges egyedszámot. A szakszerűen végzett növényvédelemnek köszönve a gabona növényzete fejlett és gyommentes volt. Ha csak egy kicsit ts kedvez az időjárás, rekordtermést érhettünk volna el.

Árpából a Spartan és Kryštál fajtát, valamint a HE 1626 és a HE 1829 fajtajelölteket termesztettük. Közülük a legnagyobb termést a Spartan fajta biztosította. Az őszi búzából a Solaris, az Istra, az Amika, a Vala, a Jubilejnaja és a Košútka fajta, valamint az SO 1586 fajtajelölt került termesztésre. Hét tonnán felüli átlaghozammal az SO 1588-os fajtajelölt, továbbá a Vala és Jubilejnaja fajta fizetett.

A Jó eredményhez kétségtelenül az idén első Ízben alkalmazott új bérezési módszer Is hozzájárult, amely előnyben részesíti a munka minőségét és megfelelően összehangolja ezt a munka mennyiségével. A bérezési rendszer elveit

Bosí (Gabčíkovo)

igazgatóhelyettese

ismertettük a dolgozókkal, akik megértéssel fogadták. Az új bérezési rendszer értelmében a gépkezelők elsőrendű érdekévé vált, hogy elsősorban a munka minőségére törekedjenek.

Az aratási munkák — mennyiség és minőség szempontjából — egyaránt eredményesnek mondható elvégzésére serkentően hatott a járási és a belüzemi versenymozgalom, de nem utolsósorban az aratásban részt vevő kommunisták kezdeményezése és, példamutatása. Mindezt jól egészítette ki a politikai agitáció. A faliújságokon és a hangos bemondón keresztül naponta kihirdettük dolgozóink eredményeit, sikereit, a szocialista versenyben tanúsított helytállásukat.

Kombájnosaink nemcsak helyi Viszonylatban, de a járási méretben meghirdetett szocialista versenyben is helytálltak. Erről a járási aratóünnepélyen átadott elismerő oklevelek is tanúskodtak. Az E—516-os kombájnok csoportjában Lelkes Frigye* és Nagy Imre — 218 hektárnyi gabona learatásával és 1383 tonna szem kicséplésével — az első helyet érdemelték ki. Az E—512-es kombájnok csoportjában Fenes Rudolf és Tatai László 131 hektár területteljesítménnyel és 833 tonna gabona kicséplésével a második, Csiba Péter és Mészáros Arpád — 105 hektár, Illetve 666 tonna teljesítménnyel — pedig a harmadik helyre kerültek. Jandura István és Mészáros Ferenc ugyancsak kitüntetésben részesültek az aratás utáni munkák példás végzéséért.

A gabona betakarítását követő szalmalehúzást, tarlőhántást és vetést folyamatosan, a követelményeknek megfelelően végeztük el. A jelen Időszakban figyelmünket az intenzív öntözésre, valamint az igényes őszi munkákra összpontosítjuk. Gazdaságunkban az ősz folyamán tetemes mennyiségű termés vár betakarításra. Többek között a 935 hektáron termesztett szemes kukorica, a 230 hektár cukorrépa stb. jelentős munkát igényel a szőlő és a gyümölcs szüretelése is. Az őszi munkák során fokozott figyelmet fordítunk a szemes kukorica betakarítására, már azért is, mert a gabonaprogram szerves részét képezi. A takarmánynövények begyűjtésére ts megkülönböztetett gondot fordítunk, hiszen ettől is sokban függ a kellő takarmányalap megteremtése.

Az őszi munkák zavarmentes elvégzése érdekében a feladatok konkrét megjelölésével részletes ütemtervet dolgoztunk ki, gondolván a kedvezőtlenebb feltételekre is. Az őszi munkák sikeres elvégzésének fő bizlosítékát azonban a dolgozók felelősségteljes munkájában és a kommunisták példamutatásában látjuk.

Az elkövetkezendő évek feladata lesz, hogy behozzuk a gabonafélék termelésében a 420 tonnás lemaradásunkat. Szemes kukoricából az idén a szárazság következtében nem várhatunk kedvező hozamokra. Ezért az egyik-legfontosabb feladatunk az, hogy az ősz folyamán megalapozzuk a gabonafélék jövő évi hozamainak -kedvező alakulását. Figyelmünket legfőképpen az alábbiakra összpontosítjuk:

# a vetésforgó megfelelő kialakításával a minimálisra csökkentjük a búza búza utáni termeszlését;

Ф szakszerűen és idejében alkalmazott növényvédelemmel hatékonnyan küzdeni fogunk a betegségek és a gyomnövények ellen;

ф a fajták helyes megválasztásával biztosítjuk a szükséges egyedszámot;

# valamennyi munkaművelet esetében, de főleg vetéskor be akarjuk tartani az agrotechnikai határidőt;

Ф a fajták szerinti optimált* tápanyagszükségletet laboratóriumi vizsgálatok segítségével irányítjuk majd, s szükség esetén a szervesanyag-hlányt Istáliótrágyázással biztosítjuk;

# előnyben akarjuk részesíteni a repülőgépes növényvédelmet;

# a dolgozókat megfelelő anyagi érdekeltséggel a veszieségek csökkentésére és minőségi munká ra serkentjük.

i

1

t