Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-10 / 36. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. szeptember 10. ÖSSZPONTOSÍTSUNK MINDEN ERŐT A TÉLI TAKARMÁNYALAP Gondoltak a télre Azt hiszem, nem kell külön hang­súlyoznom, hogy a szarvasmarha­állományok fejlesztésének elsődleges feltétele a megfelelő takarmánykész­let. A tőketerebesi (Trebišov) járás­ban éppen ennek hiányával magya­rázzák a szakemberek a szarvasmar­ha-állomány növelésében észlelt múlt évi megtorpanást is. Az idén a járási párt- és állami szervek megkülönböz­tetett gondot fordítanak arra, hogy a mezőgazdasági üzemek elegendő mennyiségű és kiváló minőségű ta­karmányt biztosítsanak. A takarmányellátásba'n fontos sze­rep jut a szánafüvek terítésének. A felsőbb szervek utasítása szerint a mezőgazdasági üzemeknek kaszálóik 43 százalékáról szénát, 15 százaléká­ról takarmánylisztet, 20 százalékáról szenázst vagy szllázst kell készíte­niük, 20 százalékáról pedig zölden takarmányoznl a termést. Helyenként az évelő takarmánynö­vények begyűjtését április 28-án el­kezdték, de május 10-én már vala­mennyi gazdaságban hozzáfoglak a szénakészftéshez és megkezdték a zöldvetést. Azokban a gazdaságokban, ahol a vezetőség ésszerűen használta ki a munkaerőt, gondot fordított a növényápolásra, s idejében elegendő munkaerőt mozgésfott az évelő takar­mánynövények betakarítására, jé ered­ményeket értek el. Azokban a gaz­daságokban, ahol évek óta különös gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére, az Idén Is az első ka­száiéiból nagy mennyiségű szénata­karmány gyűlt a tárolóhelyekre. Egy számosállatra számítva a leg­több szénát a hardicsai (Z. Hradište), a vajáni (Vojany), a plechnticei. a polyánvi (Pofany) és a leleszi (Leles) szövetkezetben, valamint a Kiráty­­helmeci (Kráľovský Ch'mec) Állami Gazdaságban gyűjtötték be. E gazda­ságokban a kaszálókról begyűjtötték a második termést is. Külön csoportot alkotnak azok a mezőgazdasági üzemek, ahol egyelőre nem rendelkeznek elegendő mennyi­ségű szénával, ahol nem használnák ki a kedvező tdőiárást. nem mozgósí­tották az embereket. Például a Bod­­rogszerdahelyi (Streda nad Bodro­gom) Allamt Gazdaságban — egy szá­mosállatra számítva — mindössze 0,74 tonna szénát készítettek, az abarai (Oborín) szövetkezetben 0,92, Prcho­­vanyhan 0.93. Sefinvhan 0.78. Vojéicén pedig 0,79 tonna gyűlt össze. E gazdaságokban minden erőt a ré­tek második termésének mielőbbi be­takarítására kell összpontosítani, mert a kukorica sztlázsolása és $ cu­korrépa betakarítása lefoglalja a traktorokat, a dolgozók jelentős ré­szét. Az sem mindegy, hogy meddig marad lábon a rétek második termé­se. Tapasztalt gazdáink tud|ák, hogy az elöregedett fűből készült széna tápértéke csökken, a szár megfásul, a legértékesebb részek, a levelek le­peregnek, s az állat csak tmmel-ám­­mal fogyasztja. Helyezzük biztonságba az utolsó szá­lig a takariuánynakvalót, mert a téli szükségletet csakis a megfelelőkép­pen lárolt széna fedezheti. Hangsú­lyozzuk ezt annál is inkább, mivel a a legfrissebb helyzetjelentések sze­rint a tárolt széna mennyisége — ez­­idáig 32 ezer tonna — távolról sem fedezi a téli szükségletet. Éppen úgy, mint ahogy az eddig szilázsolt tizen­kétezer tonnányi takarmány sem nyújthat biztosítékot a gondtalan te­­leltetésre. Az mindenképpen dicséretes, hogy az idén a mezőgazdasági üzemek a múlt évhez viszonyítva 23 ezer tonna szénával többet készítettek, viszont a minőséggel egyáltalán nem lehelünk megelégedve. Az agrokémiai vállalat ellenőrzése és vizsgálata szerint a széna összmennyiségének mindössze а 2Б százaléka volt az első, 31 száza­léka pedig a második osztályba beso­rolva. A széna 43 százaléka harmad­­osztályú volt. Ez mindenesetre elret­tentő képet mutat, s arra ntal, hogy a mezőgazdasági üzemek a szénát el­öregedett állapotban gyűjtötték be. A tőketerebesi Járás elsőnek fogad­ta el a Stará Lubovňa-i járás verseny­­felhívását, miszerint minden munka- Iképes dolgozó a nem mezőgazdasági jellegű területekről száz kiló szénát gyűjt be. Ez a járásban összesen 5500 tonna széna betakarítását jelenti. A minap megtartott értékelés szerint a járásban összesen 6168 tonna szénát gyűjtöttek be, ami egy dolgozóra szá­mítva 1,18 mázsa szénának felel meg. A nemzeti bizottságok által irányí­tott munkaversenyben a legjobb ered­ményi a szénagyűjtésben Leleszen, Trnávkán* Imregen (Brehov), Zeplín­­ske Teplicén és Veiké Ozorovcén ér­ték el. E tekintetben viszont Csicscr­­ben (Ciőarovce), Kystán, Vojčicén és Szomotoron (Somotnr) lemaradtak. A nemetzl bizottságok tovább foly­tatják a versenyt. Járásszerte megkezdték a nem me­zőgazdasági területekről a sarjú be takarítását, mostanáig mintegy 695 hektárnyi területről gyűjtötték be a szénát. A felmérés szerint több mint nyolcezer dolgozó tevékenykedik a széna behordásában. A sarjúszalma begyűjtése azért is fontos feladat, mert a mezőgazdasági üzemek az idén 1700 hektárrak kevesebb silókukoricát vetettek, mint ahogyan 'azt a tervük előirányozta. A szemes kukorica ter­melést tervének teljesítése érdekében silókukoricából 1200 hektárt kell át­csoportosítani. Ilyen körülmények kö­zött a mezőgazdasági üzemeknek va­lóban mindent el kell követniük a téli takarmányalap megteremtése ér­dekében. A követelmények szem előtt tartásával eddig a mezőgazdaségi üzemeknek alig 55 százalékában biz­tosították a tervezett takarraánymeny­­nyiséget. Ez pedig egyáltalán nem megnyugtató, sőt elgondolkodtató, s a takarmánybegyűjtés ütemének meg­gyorsítását teszi kötelezővé minden gazdaságban. Néhány gazdaságban csakugyan el­képesztő a takarmánytermelés hely­zete. Például a Bodrogszerdahelyi Ál­lami Gazdaságban 31, a seéovcei szö­vetkezetben 32,4, az abaraiban 38,3, a parchovanyiban pedig 38,8 százalé­kát gyűjtötték be az évi takarmány­­szükségletnek. Ezzel szemben a hardicsai szövet­kezetben nem szorulnak majd télen takarmányvásárlásra, mert az évi szükségletnek 85 százalékát az első kaszálásból biztosították. Leleszen is elegendő takarmány jut majd a nö­vendék állatok jászlaiba, mert az évi szükséglet 82 százaléka biztonságban van. Reméljük, hogy a mezőgazdasági üzemek a tőketerebesi Járásban min­dent elkövetnek annak érdekében, hogy elegendő mennyiségű tömegtn karmányt biztosítsanak az állatok gondtalan átteleltetésére. ILLÉS BERTALAN Шрм • Az Idei hosszú, forró nyár nagyon kedvezett a fürdó­­zőknek, kirándulóknak, ám annál több gondot okozott a mezőgazdászoké 1. Különösen megnövekedtek a gon­dok az alsópéteri (Dolný Peter) szöveikezetben, ahol a homokos talajokból gyorsabban kipárolgott a nedvesség. Márpedig a szövetkezet állattenyésztése az utóbbi Idő­ben ugyancsak fellendült. Félő, hogy nem lesz elég takarmány, és esetleg ez rányomja bélyegét az állat­­tenyésztés, főleg a szarvasmarha-tenyésztés eredményei­re is. Brányik Károly agrármérnöktől, a szövetkezet el nőké öl arra kértem választ, mit tesznek annak érdeké­ben, hogy elegendő mennyiségű és jó minőségű takar­mánnyal rendelkezzenek majd az álatok téli takarmá­nyozására. Az elnök helyt adott aggodalmamnak, mert a szarvas­marha-tenyésztés alapja szerinte Is az elegendő meny­­nyiségű és megfelelő minőségű takarmány. Elmondotta, hogy a lucerna képezi takarmánykészletük alapját, még­pedig széna formájában. Továbbá elegendő mennyiségű silókukoricát is vetettek, hogy a szénhidrátos takar­mány se hiányozzon. Az elnök szerint a két legfonto­sabb tömegtakarmány helyes összeállítása biztosítéka a hasznosság növelésének a szarvasmarha-tenyészetben. A szövetkezet irányitól és dolgozói minden tőlük telhe­tőt megtettek annak érdekében, hogy a 260 hektáron termesztett lucernából elegendő mennyiségű és jó minő­ségű szénájuk legyen. Ünnepnap-hétköznap, éjjel-nappal öntözték ezt a fontos takarmánynövényt. A csapadékmentes hosszan tartó nyári forróság nyo­mot hagyott a szövetkezet silókukorica-tábláin. Míg más években rendszerint augusztus végén vagy szeptember elején kezdték el a szövetkezet dolgozói a szilözsolást, ezldén augusztus első napjaiban kénytelenek voltak szllézsolnl, mert a homokos talajokon csaknem leállt a növényzet vegetációja és erősen száradásnak indult. Ha már így adódott, akkor komolyan neki is fogtak — három silókombájnnal, nyújtott műszakban. A szllá­­zsolást tíz napra tervezték. A silókukorica betakarítása idején a gépesitők Is két műszakban teljesítettek javító­szolgálatot és a legkisebbb meghibásodást is azonnal orvosolták. Az elnök mintegy négyezer tonna tartósított takarmányra számít a silókukoricából. A későbbiek so­rán a leveles répafejet Is szilázsolják. Ezenkívül a má­sodvetések is jó takarmányt ígérnek. Az alsópéteri szövetkezet dolgozói mindent megtettek annak érdekében, hogy a takarmánykészlet a lehető legnagyobb és a legjobb minőségű legyen. RSDr. Kolozsi Ernő Telnek a — jelenleg a 145 hektáron termesz­tett silókukorica betakarítása ás tá­rolása folyik. Ennek zöme az inámi (Dolinka) részleg határában van, ahonnan a szomszédos ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) részlegen levő, egyenként kétezer tonna befogadú­­képességű silúgödörbe szállítjuk a zöldanyagot. Elképzelésünk az, hogy nagyobb tömegben tároljuk, Így a ta­karmányok összetétele és minősége egyenletesebb, aminek következtében az állattenyésztők azonos tápértékü takarmánnyal etethetik az állatokat. Ez is kedvezően befolyásolhatja az eredmények alakulását. Az inámi határban két silákom­­bájnnal vágják a kukoricát. Teher­autókon és traktorokon hordják a szecskázott zöldanyagot a tárolókba. Nyújtott műszakban dolgoznak, haj­nali ötkor indulnak a gépekkel, és az egy óra ebédszünetet leszámítva, este hatig a mezőn vannak. Kedvező fel­tételek esetén — mert az eső gyak­ran megzavarja a munkát — négyszáz tonna takarmány is a vermekbe kerül naponta. Gazdaságunk ellenkező pontján, az ipolynagyfalnsi (Velkó Ves nad Ip­ľom) részlegen szintén van egy két­ezres silátárolá, ahová az ipolyhidvé­­gi (Ipefské Predmostie) negyven hektáros parcelláról szállítjuk a ter­mést. ott Rusznák János vágja a siló­kukoricát SPS—420-as gépével. Mindkét részlegen Ígéretesnek mu­tatkozott a silöknkorica hozama, a munka jól halad. Az inámi gazdasági részleg mázsa­házához egymás után érkeztek a ta­karmányt szállító járművek, ahol be­jegyzik a beérkezett mennyiséget, va­lamint a szállítók és kombájnosok teljesítményét. Felkapaszkodtam az egyik teherautóra, hogy megtekint­sem, hogy halad a munka a határban. silógödrök — Ha egy kis szerencséje van, még vaddisznót is láthat — vetette fel az élmény lehetőségét Klacsó József gép­kocsivezető —, amint a Nagymező felé zötyögtünk a mezei úton. — Ott tanyáznak a kukorica-rengetegben, s ki nem mozdulnak, míg közelükbe nem ér a kombájn. A helyszínre érve Klacsó József az egyik kombájn mellé sorolt, jómagam pedig „csőre töltött“ fényképezőgép­pel vártam a parcella végén a jósze­rencsét. Oe bármilyen zajt is csapott a két kombájn, az egyre keskenyedő lábon állá kukoricából nem ugrott ki a vaddisznó. — Az előző körnél futott ki egy anya négy süldővel a parcella túlsó végén — újságolta Gemer István, aki E—280-as silókombájnnal szecskázza a traktormagasságú kukoricát. ■ A hatalmasra nőtt kukorica vá­gását bírják a gépek? — érdeklőd­tem Kanyó Istvántól, aki szintén siló­­kombájnon dolgozik. — Jó műszaki állapotban vannak gépeink, bírják a megterhelést. Igaz, egy-egy sűrűbb résznél lassítani kell a tempót, hogy a gép „meg bírja emészteni“ a nagy mennyiségű anya­got. De ezt már kitapasztaltuk az évek folyamán, hiszen Gemer István 12 éve, jómagam pedig fél évtizede végzem ezt a munkát. E rövid beszélgetésre azért jutott idő, mert közben megérkezett Sker­­lec Ferenc agronúmus és Nagy Vince gépesítő: frissítőt hoztak a hajnal óta nyeregben ülőknek, és tájékozódtak a munka menetéről. Kis idő múltával újra felzúgtak a gépek, sorakoztak a járművek is: Török János, Rados László teherautóval, Klacsó Gyula. Lacov Ján, Zsigmond |ános. Kovács Miroslav traktorral, hogy kihasználva a jó időt, mielőbb végezhessenek az állaltenyésztés szempontjából oly fon tos munkával. S BÜJTÜS JÁNOS áz aratás sikeres befejezése után a mezőgazdasági üzemek nö­vénytermesztői újabb feladat megvalósításán fáradoznak: vágják a silékukoricát, gyarapítják a takar­mányalapot, hogy az állattenyésztés ne érezzen szükséget a télen. Nagy igyekezettel végzik ezt a munkát az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Ipoly­­mente Efsz dolgozói is. — A takarmánytermelésben kitű­zött feladaiunk megvalósítására egész éven át nagy figyelmet fordítunk — vázolja a helyzetet Szecsey Sándor agrármérnök, a közös növénytermesz­tési főágazatvezetője. — Számosálla­tonként 5,2 tonna tömegtakarmány­­nyal számolunk. Az eddig begyűjtött készlet és a még meglévő takarmány­­növények állapotából ítélve sikerül is a tervezett mennyiséget begyűjteni. ■ A közös eléggé szétszórtan, hét falu határában gazdálkodik, ami a feladatok végrehajtásánál következe­tes munkaszervézést követel. A ta­karmányok gyűjtésekor ez a szét­szórtság érezteti-e hatását? Meg kell gyorsítani a takarmenybetakarítás etemet

Next

/
Thumbnails
Contents