Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-09 / 27. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1983. július 9. Igényes feladatok -felelősségteljes hozzáállás Határőreink ünnepén Á rozsnyói (Rožňava) járási pártkonferencia bíráló igényességgel értékelte a hetedik ötéves tervidőszak első két évében elért eredményeket. A CSKP XVI. kongresszusának, az SZLKP kongresszusának és a járási pártkonterencia határozatait járásunk mezőgazdasági üzemei, a mezőgazdaságnak műszaki és biológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, üzemek lebontották saját viszonyaikra, különös tekintettel a növénytermesztés, valamint a szarvasmarha- és juhtenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésére, a sertés- és baromfitenyésztésnek a jelenlegi szinten való megtartására. A feladatokat a komplex intézkedések feltételei közepette igyekeztünk megvalósítani. A gazdasági szabályozók módosításával megteremtettük a termelésnövelés objektív feltételeit. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden mezőgazdasági üzem, nem minden vezető dolgozó reagált rugalmasan ezekre az új feltételekre. Ez sajnos oda vezetett, hogy az egyes mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodási színvonalában továbbra is nagy különbségek tapasztalhatók. holott viszonylag azonos feltételek között gazdálkodnak. Erről tanúskodik az is, hogy a termelési és gazdasági eredmények értékelése alapján járásunk mezőgazdasági üzemeinek felében volt tapasztalható javulás, egynegyedében nem történt semminemű változás és ugyancsak egynegyedében romlott a helyzet. Ez utóbbiak alkotják a lemaradozó gazdaságok csoportját. A termőföld belterjes kihasználásával az egyre igényesebb mezőgazdasági feladatok teljesítése során a legnagyobb figyelmet a szemesekből vató önellátás elérésére és az alapvető élelmiszerekből való önellátás növelésére fordítottuk. A gabonafélék átlagos hektárhozamát 3 tonnán sikerült állandósítanunk, ami adottságaink között pozitívumnak tekinthető. Ugyanakkor néhány mezőgazáasági üzemben jobb eredményeket értek el. Például a szádalmás-tornagörgői (Jablonov nad Turnou-Hrhov) szövetkezet 4,03, a Rozsnyói Állami Gazdaság és a Gemerská Poloma-i szövetkezet 3,3 tonna termést takarított be hektáronként. A lemaradozó gazdaságokban, a hosszúszói (Dlhá Ves) Aranykalász és a pelsőci (Plešivec) Vörös Csillag Efsz-ben, valamint a Jelsavai Állami Gazdaságban nagy tartalékok vannak. Ugyanez mondható el a szemes kukorica termeléséről is — a mezőgazdasági üzemek eredményeinek nagyarányú változékonysága szubjektív okokra, így a termesztés alacsony színvonalára, az agrotechnikai eljárások és az agronómiái fegyelem mellőzésére utal. A szemes kukorica terméshozamának állandósításában jó példát mutat a szádalmási-tornagörgői Béke Efsz. Reméljük, példájukat másutt is követik. A jövőben a szemes kukorica termelésének belterjesítése során az élenjáró gazdaságok tapasztalataiból indulunk ki, amelyek a szakszerű agrotechnikai eljárásokra, így a szerves és ipari trágyák rendszeres használatára, a megfelelő hektáronkénti novényegyedszám elérésére, a növényzet gyommentesen tartására és a betakarítási veszteségek csökkentésére irányulnak. A pártkonferenciák határozatainak teljesítéséért A gabonaprogram valóra váltásának elegendhetetlen részét képezi a tömegtakarmányok termelése. Minden üzemben abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a takarmányalap megteremtése nemcsak a takarmánytermelésen alapszik. Nagy jelentősége van a betakarítási veszteségek csökkentésének, a szakszerű tartósításnak és tárolásnak is. Az állandó rétek termését elsősorban legeltetéssel kívánjuk hasznosítani. Az állandó rétekről való gondoskodásban és termésük belterjes hasznosításában azok a mezőgazdasági üzemek járnak az élen., amelyek ha-ként 4 tonna szénát takarítottak be. Ez legfőképpen a Gemerská Poloma-i, a rejdovái és a hnncei szövetkezetre jellemző. Elfogadtuk a Stará Ľubovňa-i járás felhívását, miszerint minden lakosra számítva száz kiló szénát takarítunk be. A felhívás nagy visszhangra talált járásunkban, amelynek eredményeként lakosonként 133 kilogramm szénát gyűjtöttünk be. A legjobb eredményeket Rejdovában, Lúcskán, (Lúčky), Siiická Brezovában és másutt érték el. A növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésével az állattenyésztés jelentősége is növekszik. A tejtermelési és a hízómarhál^ súiygyarapodási eredményeivel, valamint a juhállomány gyarapításával elégedetlenek vagyunk. Az állattenyésztésben továbbra is a szarvasmarha-tenyésztési ág élvezi az elsőbbséget. Az utóbbi években lemaradtunk mind a tejtermelési, mind pedig a tejéríékesítési feladatok teljesítésében. A járási pártkonferencia határozata értelmében 1982-ben el kellett volna érnünk a tehenenként! 2800 literes évi fejési átlagot, a valóság azonban csak 2429 literes volt. A határozatot csupán a Gemerská Poloma-i, a honcei, a szádalmási-tornagörgői és a rejdovái szövetkezetben teljesítették. A legjobb tejhasznosságot — 3112 literes évi tejelékenységet — a Gemerská Poloma-i Efsz-ben érték el. A jó eredmények elsősorban a szocialista brigádoknak köszönhetők. Dicséretet érdemel a' Gemerská Poloma-i szövetkezetben a Chasanová és Lišuch, a rejdováiban a Malčanová, a tornagörgőiben pedig a Danko vezette szocialista brigád. A leggyengébb eredményeket felmutató gazdaságok közé a roštári és a pelsőci szövetkezet, valamint a Jelsavai Állami Gazdaság tartozik — csupán 2200 literes évi fejési átlaggal. A borjúnevelésben teljesítettük a járási pártkonferencia határozatát, amikor is a mezőgazdasági üzemekben száz tehénre számítva 95,6 borjút neveltek fel. Nem lehetünk viszont elégedettek a hízómarhák súlygyarapodásával, mert a tervezett 0,85 kilós átlagos napi feihízássai szemben mindössze^ 0,45 kilót értünk el. Ugyanez a megállapítás a sertéshizlalásra is érvényes, ahol szintén elmaradtunk a tervezett 0,54 kilós átlagos napi súlygyarapodástól, főleg a keveréktakarmányok rendszertelen szállítása, gyenge minőségűk és a mezőgazdaságban dolgozók hibáinak következtében. Az állattenyésztés fejlesztési dinamikájának felújításához minden mezőgazdasági üzemben felelősségteljesen kell hozzáfogni, ezért minden dolgozótól meg kell követelni a munka- és technológiai fegyelem megtartását. A feladatok igényességéhez mérten tökéletesíteni kell az irányítás módszereit is. Nagyobb hatást kell gyakorolni az állattenyésztésben is az intenzitás és a hatékonyság növelésére, a gazdaságosság és a minőség {avitására, elsősorban az anyagi érdekeltség rendszerének elmélyítésével, az érdem szerinti jutalmazás érvényesítésével. A járási pártkonferencia igényes mezőgazdasági feladatokat jelölt ki. Kulcsfontosságú faladat a szemesek, a tej és a hűs termelésének növelése, valamint a tömegtakarmányok termelésének növelése és minőségük javítása. Az igényes feladatok teljesítése elképzelhetetlen a tudomány és a technika, valamint a dolgozók alkotó kezdeményezése nélkül. Mindenütt megköveteljük a termelési fegyelem betartását, s mindent elkövetünk a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok és üzemek tevékenységének növelése érdekében. A mezőgazdasági termelés további fejlesztésében nagyobb felelősséget kell vállalnia az agrokémiai vállalatnak, valamint a mezőgazdasági felvásárló és ellátó özemnek. Szükséges, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság észszerűen irányítsa ezt az igényes folyamatot, s a mezőgazdasági nagyüzemeket a CSKP XVI. kongresszusa stratégiai feladatainak teljesitésére ösztönözze. Az efsz-ek, az állami gazdaságok, a mezőgazdaságnak a műszaki és bialógiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, üzemek pártszervezetei, valamint a falusi pártszervezetek lebontották saját viszonyaikra a kerületi és járási pártkonferencia határozatait. Igényes, de teljesíthető feladatokról van szó, amelyek teljesítése megköveteli az áldozatkész dolgozók, a kommunisták mozgósítását. Dr. LŐRINCZ GYULA, a rozsnyói járási pártbizottság mezőgazdasági titkára Az államhatáraink őrzéséről szőlő törvény — 1951. július 11-én fogadták el — 32. évfordulóján emlékeztetni szeretnénk arra, hogy hazánk délnyugati határövezete, a szerteágazó törvényes kapcsolatok fenntartásától eltekintve, kérlelhetetlen osztályharc színtere is. Ez a harc nemcsak politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális téren folyik. Különféle, főleg büntetett előéletű elemek gyakran kísérelik meg hazánk határainak illegális átlépését. A határsértők százai fejezik be útjukat a biztonsági szervek, a határőrség örszobáin. A nyugati propaganda által terjesztett koholmányok arról tanúskodnak, hogy határőreink ébersége meghiúsítja az Imperialista körök számításait. A határainkon uralkodó szigorú rend és fegyelem érthetően „haragra“ gerjeszti a külföldön élő, de a hazánkban Is előforduló deklasszált egyéneket és reakciós köröket. Határőreink éjjel-nappal éberen őrködnek békés életünk, politikai, gazdasági, kulturális és egyéb értékeink felett. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert nem ts olyan régen az egyes jobboldali, antiszocialista elemek még lebecsülték hazánk védelmi rendszere e fontos láncszemének szerepét, így igyekezve megbontani azt. Határőreink fáradságos és nehéz munkájáról, szolgálatáról már gyakran írtunk. Ez nem véletlen, mert az osztályharc e fontos frontján népünk leghűségesebb fiai szolgálnak. Csehszlovákia Kommunista Pártja és az államhatalmi szervek elismerik és értékelik munkájukat, s maximálisan biztosítják számukra a feltételeket. Ma már minden előfeltétel adott ahhoz, hogy a határövezetekben betöltött szolgálat tovább tökéletesedjen. Ez nemcsak hazánk, hanem az egész szocialista közösség érdeke, ezért az államhatárok őrzése határőreink számára a hazafiassságon kívül internacionalista feladat is. Határőrségünk a szovjet határőrség tapasztalatait sokrétűen hasznosítja. Államhatáraink védelmébe a határmenti övezetek lakossága is aktívan bekapcsolódik. A biztonság érdekében együttesen kifejtett tevékenység az osztályszempontok azonosságán alapul. A határőrséget segítő több tízezer önkéntes határőr elkötelezett munkája — a hivatásos határőrök számára biztosít szilárd hátteret — további garanciát jelent határaink biztonságának megőrzéséhez. Tisztelettel kell szólni továbbá az egyes határmenti övezetek politikai, gazdasági szerveinek önzetlen és odaadó munkájáról. Ezek a szervek és szervezetek a védelmi rendszer fontos részét képező szervező- és nevelő munkát valósítják meg. A határainkon uralkodó rend és biztonság a határőrség és a köbiztonsági szervek elkötelezett és összehangolt munkáját dicséri. A határőrség nagyra értékeli azt a segítséget és támogatást, melyet hazánk lakosságától kap, s a lehetőségek szerint továbbra is szorgalmazza a kölcsönös együttműködés fejlesztését hazánk és az egész szocialista közösség békéje és biztonsága érdekében I. M. Pártellenőrzési nap Tovább folytatódik a Kelet-szlovákiai síkság talajjavítása Gazdasági és pártellenőrzési napot tartottak a talajjavítás és vizrendszertökélete’sítés alatt álló Kelet-szlovákiai síkságon a beruházók és kivitelezők, valamint az illetékes központi párt- és állami szervek képviselői — köztük Ján Janik, az SZLKP KB titkára, Ján Pirč, az SZLKP Keletszlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára, Ján Gregor, az SZSZK kormányának alelnöke, Ján Janovic, az az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere és Vladimír Margetín, az SZSZK erdőgazdasági és vízgazdálkodási minisztere — Tőketerebesen (Trebišov) vitatták meg a munkálatok jelenlegi helyzetét, illetve az újabb teendőket. A tanácskozásból egyértelműen kitűnt, hogy a 200 ezer hektár területű síkságon az eddig elvégzett talajjavító és vízrendszer-szabályozó munkálatok jelentősen javították a mezőgazdasági termelés feltételeit. A további feladatok ismertek. így például egyebek között ahhoz, hogy ezen a síkságon 1990-ig 112 ezer hektár legyen a lecsapolt terület, a 7. ötéves tervidőszak végéig még 14 ezer hektáron, a 8. ötéves tervidőszakban pedig 21 ezer hektáron kell elvégezni ezt a műveletet (1981-ben és 1982-ben összesen 9391 hektár földterületet csapoltak le). A 7. ötéves tervidőszakban 10 ezer hektáron kell kiépíteni az öntözőrendszert, a 8. ötéves tervidőszakban pedig 17 ezer hektáron. Ugyanakkor távlatilag a mai 561 hektár erdőterületet 2500 hektárra, a szőlőültetvények területét 3500 hektárról 5000 hektárra, a szántóterületet 142 ezerről 148 ezer hektárra kell növelni, a rétek és legelők területét viszont 39 ezer hektárról 31 ezer hektárra kell csökkenteni. A Kelet-szlováídai-sikság talajjavítását végző vállalatok ma sokkal komolyabban végzik feladatukat, mint a múltban. Ezt bizonyítja például az a közös szocialista vállalás is, amelyet a 22 kivitelező cég vezetői a tanácskozáson, adtak át a központi párt- és állami szervek képviselőinek. BELPOLITIKAI KOMMENTAR Äz SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága évről évre számot ad a nyilvánosságnak a minisztériumokhoz, a többi központi hivatalhoz és a nemzeti bizottságokhoz intézett lakossági panaszok számának alakulásáról és az ügyintézés módjáról. Szlovákiában az említett szervek 1375 óla tavaly foglalkoztak a legtöbb ilyen jellegű beadvánnyal, szám szerint csaknem negyvenezerrel. Ez annak a jele, hogy több fontos, a lakosság érdekeit közvetlenül érintő területen mindmáig nem sikerült kiküszöbölni a hibákat, a fogyatékosságokat, illetve okaikat. Kedvező jelenség viszont, hogy csökkent, s 1974 óta a legalacsonyabb szintet érte el a megalapozott lakossági panaszok hányada. Figyelmet érdemlő körülmény, hogy egyre többen bírálnak nevük feltüntetése nélkül, illetve hamis név aláírásával. Pedig ezeknek az észrevételeknek viszonylag nagy része megfelel a valóságnak. Mi legyen a névtelen levelekkel? A válasz nem egyszerű. A kérdés felett el kell gondolkozni, elemezni kell. Csak alapos mérlegelés után vonhatjuk le a helyes következtetést. A névtelen bejelentések következetes kivizsgálása és elintézése mellett szól az az érv, hogy ilyen bejelentések elánján számos jelentős hiányosságot sikerült leleplezni és kiküszöhöhii A hiányosságok legevákrabban elferdült jellembeli tuls^enségnkban — gyors meggazdagodás vágya, különböző anyagi előnyök biztosítása stb. — gyökereztek. Az állampolgárok leggyakrabban a szocialista tulajdonban levő vagyon fosztogatására, helytelen pénzügyi gazdálkodásra mutattak rá névtelen levelükben. Mivel az a célunk, hogy valamenynyi hiányosságot leleplezzünk és kiküszöböljünk, helyesnek tartjuk, hogy a névtelen levelekben állított tények valódiságát az illetékes szervek minden esetben felülvizsgálják. Felülvizsgálásukkal kitölthető az az űr, amely vagy azért jött létre, mert nem voltak metgeremtve az adott szervben vagy szervezetben a bírálat és önbirálat feltételei, vagy azért, mert a hiányosságokat a szokásos ellenőrzések során nem leplezték le. A névtelen levelekkel kapcsolatos állásfoglalást az sem változtathatja meg, hogy szocialista társadalmunk vívmányaival, a panasztétel jogával visszaélnek. Abból kell kiindulni, hogy a névtelen levelek kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a társadalom számára megtérülnek. Az indokolatlan névtelen levél kivizsgálásával kapcsolatban okozott sérelmet ki lehet küszöbölni, helyre lehet hozni. Ennek egyik módja, hogy a kivizsgálás eredményeiről a párt- és társadalmi szervezeteken keresztül tájékoztatjuk a többi dolgozót. Ily módon elégtételt szolgáltathatunk a jogtalanul megvádolt egyénnek. A jövőben természetesen arra kell törekedni, hogy csökkenjen a névtelen bejelentések száma. A 150/1958 törvényszámú rendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy a levélíró névtelen maradjon, vagyis kilétét nem fedik fel annak ellenére sem, hogy a panasztevő a levelet aláírta. A hiányosságot kivizsgáló szerv kötelessége biztosítani a panaszos nevének titokban tartását. Az ilyen aláirt levél előnye, hogy a levélíró esetleg a kivizsgálás során további tényeket, adatokat bocsájthat a kivizsgáló szerv rendelkezésére. E jogot sajnos a levélírók csak ritkán érvényesítik annak ellenére, hogy mindkét fél számára előnyös. Valószínűleg nem ismerik e jogukat. A gyakorlatból kiindulva jelenleg több érv szól a névtelen bejelentések mellett. Tehát a jövőben is következetesen kell foglalkozni a névtelen levelek kivizsgálásával, s egyúttal mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a névtelen levél fejlett szocialista társadalmunkban, amely megteremtette a jó és becsületes munka, valamint az öntudatos fegyelem előfeltételeit. Fordulatot kell elérni abban a vonatkozásban is, hogy a hiányosságok és a hibák feltárását az ese!e!'-'^k csupán egyharmadában követi a sze mélyes felelősségrevonás. A közérdekű bejelentések és javaslatok körében a lakosok változatlanul a kommunális — építési, közlekedési, vízügyi — témákkal keresik fel a nemzeti bizottságokat. A bejelentések mintegy fele a települések szépítésével, az intézményi ellátottság javításával, a vízellátással, az úthálózat és a közvilágítás bővítésével, karbantartásával, húsz százaléka pedig kereskedelmi, szolgáltatási kérdésekkel foglalkozik. S jóllehet a panaszok és javaslatok orvoslását, illetve megvalósítását anyagiak hiányában csak a későbbiekben tudják valóra váltani a nemzeti bizottságok, összegyűjtésük, nyilvántartásuk, a megvalósítás halasztásának indoklása a jövőben is nélkülözhetetlen. Sajnos a nemzeti bizottságoknál napjainkban még eléggé gyakori, hogy a megtett intézkedések realizálását, pontosabban ellenőrzését már kevésbé tartják fontosnak; a bejelentés, javaslat és panasz érdemi vizsgálatával és a válasz elküldésével úgy vélik: az ügy irattárba tehető. Ezért aztán az intézkedések végrehajtására, illetve megvalósítására legfeljebb következtetni lehet, mégpedig abból, hogy újabb beadvány nem érkezik, tehát az ügy „megnyugodott“. Hasonlónéppen több figyelmet érdemelnének az úgynevezett „áttett“ ügyek. Azokról a beadványokról van szó, amelyeket a nemzeti bizotf*4gok különböző szakágazati szervei magyará zat, Intézkedés végett az arra hivatott intézménynek, vállalatnak továbbítanak. Az ilyen esetekben még meglehetősen gyakori, hogy a javaslattevőt vagy panaszost a nemzeti bizottság nem értesíti az irat átküldéséről, s ha igen, akkor sem kíséri figyelemmel, hogy mi az akta sorsa, történik-e intézkedés. Gyakori eset, hogy közérdekű bejelentést többen is aláírnak. Ilyenkor az érintett nemzeti bizottság illetékesei elbizonytalanodnak, hova, kinek küldjék az értesítést intézkedésükről. Ilyen esetben kívánatos lenne, hogy a nemzeti bizottságok egy aláírónak válaszoljanak, egyúttal megkérjék arra, hogy tájékoztassa a többieket is a bejelentés sorsáról. A bonyolultabb ügyekben, amikor a bejelentés több szerv egybehangolt intézkedését, konzultációját igényit, a válaszadás törvényes határideje megnyúlik, a nemzeti bizottságok ennek okáról azonban nem értesítik az ügyfelet. Az elmondottak alapján az a következtetés vonható le, hogy tökéletesíteni kell az ellenőrző tevékenységet a lakossági panaszok politikailag nagyon érzékeny területén Is. Az ellenőrzés rendszeres, céltudatos végrehajtása hatékonyan hozzájárul a szocialista törvényesség erősítéséhez, a társadalmi tulajdon védelméhez, a közéleti tisztasághoz. S annak az állampolgári jognak és kötelességnek az érvényesüléséhez is, amely a hibák feltárásával, az állami, a gazdasági szervek munkájának javításához szükséges megannyi kezdeményezéssel a társadalmi közfelfogás evÄ«z«éees fejlődését szolgálja. CSIBA LÁSZLÓ Segítőkészen, kritikusan
