Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-10 / 36. szám
A korábban érő borszőlő szüretelését, feldolgozósát mér szeptember derekán megkezdhetjük. Ne feledjük, bogy jórészt a feldolgozás, a mustkezelés szakszerűségétől függ, tudunk-e jó minősége. tükrös bort készíteni a komoly fáradsággal megtermelt szőlőből. Ami talán a legfontosabb, kizárólag jól beérett szőlőt szüreteljünk, s ha módunkban áll, akkor minden fajtát külön dolgozzunk fel. Ha erre nincsen lehetőség, akkor Agy ütemezzük be a szüretet, hogy valamenynyi fajta tökéletesen érett legyen. A fehér meg a kék fajtákat azonban soha ne keverjük össze, mert jellegtelen, amolyan seszínö italt kapunk. Lebet, hogy furcsán hangzik, 'de a termés feldolgozásakor különösen ügyelni kell a tisztaságra. A szőlőt feltétlenül zománcozott vagy műanyag kannába szedjük, fa puttonyokkal hordjuk ki és kádakban szállítsuk vagy tároljak a feldolgozásig. Gyakori látvány, hogy а kistermelők horganyzott kannákba szedik és bádoghordőkban szállítják a szőlőt. Ilyesmitől óvakodjunk, mert hibás, betegségekre hajlamos bort nyerünk, melyet gyakran kell majd kezelnünk. £n így szoktam szüretelni: a darálót, a prést meg a szükséges edényeket idejekorán elmosom és előkészítem, hogy amikor kell, minden kéznél legyen. A tisztaság szavatolja, hogy nem fognak elszaporodni a káros baktériumok. A korábban kimosott, kiöblített, száradás után kénezett hordókat szüretkor már nem kell mosni. Elég, ha feltöltés előtt 24 órával kivesszük belőlük a dugót, bogy jól klszellőzzenek. Gondolom, azt már minden termelő tndja, hogy megfelelő alkoholtartalmó, könnyen kezelhető bort csak 21—22 cukorfokos mustból lehet készíteni. Ha a szőlő természetes cukortartalma ennél kisebb, enkorszörppel javítjuk fel. A must cnkortartalmának egy fokkal történő emeléséhez hektoliterenként 1,15 kilogramm cukrot kell adni a kisajtolt léhez, fin a szörpöt mindig a hordóba Szüreti töltött, már erjedő musthoz ke verem. A ledarált szőlőt (cetre) s kádban kezelem. Ha a szőlő történetesen egészséges, akkor ia adok mázsánként 10 gramm kénport (kálinm-metabiszulfit), amit jól belekeverek a cefrébe. A beteg, rotbadással fertőzött szőlőhöz 20—30 gramm kénport keverek. A cefrét még a szüret napján kipréselem, a mustot elszfiröm. A kezelt cefréből nyert mustot, illetve a korábban kénezett hordát ilyenkor már nem kénezem. A kénezett cefréből nyert mnstot nem nyálkázom, viszont az erjesztéshez bentonitot használok (hektoliterenként 10 dkg). A bentonitot sajtolás után azonnal belekeverem a mnstba. Az Így kezelt must lassabban kezd erjedni és az erjedése egyenletesen zajlik le. Nincsen za|os erjedés, a hordókat is jobban fel lehet tölteni. A kiforrt bor gyorsabban letisztul, harmonikus, fajtára jellemző összhatása korábban kialakul. A bentonitos kezelés különösen penészes, rothadó szőlő feldolgozásakor fontos, mert ilyenkor a mustban levő — a bor későbbi egészséges fejlődését károsan befolyásoló — anyagok és nővény védőszer-maradványok megkötődnek s fejtéskor az üledékkel el távolíthatók. A letisztult bort korán, 2—3 héttel az erjedés befejezése után lefejtem a seprőről. A szeptember közepén préselt, a leírtak szerinf kezelt borom (Mülller) október közepén lefejthető, Ekkorra érett, tiszta, zamatos, a fajtára jellemző jellegű italt kapok. Aki a must kezelésére nőm használ bentonitot, felhasználhatja a kész bor derítésére. Ebhez semmilyen felszerelésre nincsen szükség. Egészséges, jé! kezelt bor esetében a hentonlt segítségével olyan tisztaságot tndnnk elérni, mintha szűrőt (filter) használtunk volna. Ha a bor letisztul, lobban érvényre jutnak a zamatanyagok és harmonikusabb ízhatás alakú! ki. A bentonittal derttstt bor tetszetősebb és lobban értékesíthető. A benlonit-oldatot keverés közben, lassan kell a borba tölteni. majd a bort derltővassal vagy gumitömlőn befójt levegővel alaposan meg kell keverni a hordóban. A borsavak hatására a bentonit kicsapódása gyorsan mcgindni. A keletkező, pelyhes csapadék megköti a bort zavarossá tevő anyagokat, és néhány ára múltán megkezdődik az ülepedés. Ez a folyamat pár nap alatt lezajlik, de 10—12 napos pihentetés segíti az üledék sűrűsödését. A bentonit-Uledéknek éles határfelülete van, közvetlenül fölölte a bor ugyanolyan tiszta, mint a hordó felső részében. A bor botra erősített gumicső segítségével, könnyűszerrel lefejthető az üledékről. Aki még nem dolgozati bentonittal, annak röviden elmondom, hogyan kell vele deríteni. Egy hektoliter bor kezeléséhez általában S—10 dkg bentonilot használunk. A kimért mennyiséget tízszer annyi vfzbe szórjuk, állandó keverés közben. Természetesen tiszta vizet és edényt kell használni. Másnapra a megduzzadt rögöcskék könnyen szétkeverhetők, így sima, tejszerű folyadékot nyerünk. A kész oldatot a már elmondottak szerint keverjük a borhoz. Jól teszi, aki a bentonit oldatai kannában kevés borral összekeveri, s ügy tölti a hordóba. A bentonit használata egyszerű, gyors, hatásfoka nagy. Adagolása után néhány nappal a bor letisztul, az üledék kis térfogatú, éles határfelületü, megakadályozza az utólagos fehérjekiválást. Használatával idegen fz, illat vagy anyag nem kerül az Halba. Minden fajta borhoz és musthoz egyaránt keverhető, hatásfoka a termőhelytől és a szőlő fajtájától független. Minden kistermelőnek figyelmébe ajánlom. VARGA JÓZSEF A gyümölcstermesztésben szerzett növényvédelmi tapasztalatok arra utalnak, hogy a szokványos permetezések alkalmával kijuttatott, almamoly elleni szerek a gyümölcsaknázó molyban nem tesznek kárt, mert ellenük más Időpontban kell védekezni. A gyümölcsaknázó moly tojásrakása és a’hernyók kelése arra az Időszakra esik. amikor az almomoly elleni kezelés éppen szünetel (főleg július első két harmada]. Eddig a kártevő előrejelzésének módszerét sem sikerült kidolgozni, mert előfordulása rendszertelen, többé kevésbé véletlenszerű. A háztáji gyümölcsösökben egy Jól Időzített permetezéssel elejét lehet venni a kártételnek. (ra) Szokatlan kártevő: gyümölcsaknázó moly r rA kertésztársuk közül néhá nyan bizonyára felfigyeltek már az alma eddig szokatlan formában Jelentkező férgesedésére. A károsított gyümölcsben számos vékony, girbe-görbe Járat található. Amikor erre felífigyelünk, a kártevők — a gyttmölcsaknázó moly hernyói —« már rég eltávoztak a gyümölcsből. Az utóbbi években egyes körzetekben, főleg a hidegebb hegyaljai vidékeken, tömegesen elszaparodott ez a kártevő. A gyümölcsaknázó moly (Argyresthla conjugella) a berkenye jellegzetes kártevője. Sajnos, vannak évek, amikor a lepkék igencsak elszaporodnak, s 1л ilyenkor berkenyéből szerényebb a termés, a lepkék különös érdeklődést tanúsítanak az almafák fránrt. A gyümölcsaknázó moly kártétele almán Ä kártételre mindenekelőtt az figyelmeztet, hogy a gyümölcsben nem egy hernyó garázdálkodik, mint az almamoly esetében, hanem nyoic-tiz vagy még ennél is több. Még szerencse, hogy viszonyaink közepette a kártevőnek csak egy nemzedéke van. Ez tavasz végéa vagy nyár elején rajzik, a gyümölcsre rakott tojásaiból tíz nap múlva kikelő lárvák azonnal befurakodnak a gyümölcsbe. Kezdetben közvetlenül a hé) alatt tartózkodnak, később hosszú, kanyargós járatokat rágnak a gyümölcshúsban. A járatok kezdete a gyümölcs felületén eleinte sekély, piszkosbarna mélyedésnek, horpadásnak tűntk, később többnyire gyümölcstorzulást okoz. A hernyók később elhagyják a károsított gyümölcsöt és a földön báboződnak. Megérett a szőlő Fotó: —-bor Vegyszer helyett paradicsomfőzet Az állati kártevők kártételének megelőzésére, Illetve mérsékelésére törekedve, kultúrnövényein-! két különféle — az ember számára mérgező hatá« sú — vegyi készítmények oldatával permetezzük, A tenyészldő bizonyos szakaszában, amikor növényeink gyümölcseiket kínálják, Ilyen — általában elég hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási Idejű — vegyi készítményeket már nem használhatunk. Hogy a növények mégse maradjanak védelem nélkül, Ilyenkor permetezzük meg őket valamilyen természetes kivonattal, például diófalevél. paradtesomszár vagy vadgesztenye főzetével. A paradlcsomszárből tartalékba Is készíthetünk hasznosítható kivonatot. A paradicsomszárat apró darabokra vágjuk, egy-két napig áztatjuk majd Jó) kifőzzük. A főzetet megszűrjük, majd lassú tűzön besűrítjük, üvegekbe töltjük és hűvös helyen tároljuk. Tavasszal a sűrítményből 20 grammot teszünk egy liter vfzbe, és az oldathoz még 20 gramm kenőszappant Is adunk, hogy a permet Jobban megtapadjon a kezelt növényeken. A paradlcsomszárből nyert kivonattal 2—3 hetenként kell permetezni. A kezelt növényt — elsősorban a zöldséget — védi a levéltetvektől, a poloskáktól, a ftatal hernyóktól, elriasztja a növényektől a melegágyl és a szabadföldi kártevőket stb. (Sa) TANULJUK* s TÓI Ш Mint arról a lap Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovatában 1982. december 25-én beszámoltam, kísérletet tettem kertünk talajának perlittel történő feljavítására. Kertünk talaja kötött, cserepesedésre hajlamos, ezért tavaly tavasszal (március első napjaiban) kombinált műtrágyát és egy zsáknyi (7 kg) építkezési perlite) szórtam szét a 6X4 méteres, Hitetlen fóliasátor talajára, és az egészet egyenletesen elgereblyéztem. Ggy tapasztaltam, hogy a termelt retek nagyobb és tzletesebb lett, a saláta gyökérzete 30—40 százalékkal gyarapodott; s vele együtt a mérető is arányosan növekedett. A kert 10 X 10 méteres területére is kiszórtam két zsák perlitet, s azt bedolgoztam a földbe. Ezzel sikerült megszüntetni a cserepesedést. a felső réteg aprómorzsás. laza szerkezetűvé változott. Műtrágya nélkül is lehet termelni Az eredményen felbuzdulva, az idén tavasszal folytattam a perli tezést. A korábban már kezelt, ősszel felásott talajra tavasszal megint két zsák perlitet juttattam (100 négyzetméterre 14 kg), s azt bedolgoztam a termőrétegbe. Így elértem, hogy a legfontosabb 20—25 cm-es rétegben csaknem egyenletes a perlit megoszlása. A kezeli területre komposztfölddé éreti istállótrágyát terítettem, négyzetméterenként 7 kg-ot. A 10X10 méteres területen borsót, mákot, káposztafélét meg hagymát termeltem. Másodnövényként hagyma után paprika, borsó után pedig téli retek következett. Kísérletképpen földimogyorót is ültettem, elég későn, július elején. Megjegyzem, hogy műtrágyát nem használtam. Kilenc négyzetméteren három kiló mák termett. A káposztafélék, a hagyma meg a borsó hozama mennyiség és minőség szempontjából egyaránt kielégilő volt. A hagyma közé palántázot paprika ugyancsak bő hozamot nyújt. Megjogyzcm, hogy a paprikánál — a palánták sokkos, vfzbiányos állapota miatt — két Ízben alkalmaztam lombtrúgyút A perUt használatával az volt a célom, hogy lerövidítsem az időt, amig eljutok odáig, bogy ne kelljen ásni. Seifert 4—5 évről beszél, én 2—3 évre szeretném ezt az időt csökkenteni. A talaj állapotából arra következtetek, hogy ezt sikerült elérnem. Az eléri eredmények alapján, a komposzt felszíni használatát kimondottan előnyösnek tartom, egyetértve Seifert állításával. Igaz, a kártevők ellen még kellett védekeznem, de meggyőződésem, hogy a komposzt felszíni használatával 2—3 év múltán elérem, hogy az én káposztáimat is elkerülik a lepkék. Kérdéses volt, hagy a földigiliszták hogyan érzik magukat a perliles talajban. Ogy tapasztaltam, hogy jól. Ugyanis minden gyökerestől kitépett karfiol vagy karalábé ntán négy öt földigiliszta került a felszínre, ami több, mint a korábbi években. A perlitnek a talaj mikrnflórájára gyakorolt hatását nem volt módomban megítélni. A volt fóliasátor talaját (16- Uaborttás nélkül), amely 6X4 méteres, gyökérzöldséggel (sárgarépa, petrezselyem) hasznosítottam. Itt a múlt év tavaszán és az idén is egy-egy zsák perlitet kevertem a termőrétegbe; és 7 kg komposztot adagoltam. A gyökerek nyár elején elért méretével más éveken ősszel is elégedett lettem volna. Műtrágyát itt sem adagoltam. Véleményem szerint ennél több perlitet még a legkötöttebb talajokon sem ajánlatos juttatni, mert könnyen a palánták kifordulásához, kidoléséhez vezethet. A komposzt érését nem nagyon siettetem. Egy-egy halom nálam két-három évig is érhet, mert mindig van kéznél érett. Az érőfélben levő komposztot az érett komposztböl készített oldattal locsolom. Hogy miért beszélek minderről már most? Azért, hogy aki a saját szemével szeretne meggyőződni az elért eredményekről, megtekinthesse kertemben a termelt növényeket. Amit a legfontosabbnak tartok, sikerült megjavítanom a talaj szerkezetét és kizártam a zöldségtermesztésből a műtrágyák Szalai László Kiirt (Strekov)
