Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-03 / 35. szám
6 .SZABAD FÖLDMŰVES 1983. szeptember 3. Bds (Gabčfkovo) a dunaszerdahelyi |Dunajská Streda) járás legnagyobb községe; lakosainak száma meghaladja az ötezret. Hajdanában főleg nagybirtokosok uralták a falu határát és az ott élők többsége cselédként, Idénymunkásként tengette életét. Manapság a község határának gazdája a Csehszlovák—Szovjet Barátság megtisztelő nevet viselő, Munka Érdemrenddel kitüntetett állami gazdaság. A község neve nemcsak a Csallóközben Ismert, hanem országszerte, sőt külföldön Is, mert ott épül a dunai vízerőmű. Bősön sokan dolgoznak a nagy építkezésen, de még többen a mezőgazdasági üzemben. Az állami gazdaság a község gazdasági ereje, valamint a nemzeti bizottság sokoldalúan segíti a Nemzeti Front társadalmi szervezeteit, köztük a legnépesebbet, a testnevelési és sportszervezetet is. A sportszervezet egyes szakosztályai az állami gazdaság kebelében tevékenykednek, annak a nevét viselik, s mtndennemü erkölcsi és anyagi támogatást megkap nak a védnöküktől. Ez szinte természetes, hiszen aki a sportszervezet élén áll, nem más, mint Fekete Zoltán, a gazdaság üzemi pártbizottságának az elnöke és egyben igazgató-helyet J tese. A sportegyesület megalakuld f sának 60. évfordulóját ünnepelték a közelmúltban Bősön. A megemlékezés során vísszatük t röződtek az elmúlt évtizedek t napjaink, de sok szó esett a I holnapról, a „hogyan tovább“- I röl Is. Hogyan kezdődött a sportélet i в húszas évek elején? 1 Hatvanéves sportszervezet Múlt, jelen* Jövő : . dr-’****.** l A CSEMADOK Központi Bizottsága már évek óta megrendezi a nyári hónapokban az országos néprajzi szemináriumot, váltakozva más-más Járás területén. Az idén erre a losonci (Lučenec) járásban került sor. A tíznapos szemináriumon 33 amatőr néprajzkutató, többségükben fiatalok vettek részt. A fiataloknak a néprajzgyűjtésben egyre aktívabb részvételük különösen örvendetes jelenség, hiszen azt bizonyltja, hogy bővül az amatőr néprajzkutatók nemes tábora. A néprajzi szeminárium résztvevői Füleken (Fiľakovo), a Szputnylk szállodában laktak, az előadások többsége a fülekl KOVOSMALT üzemi klubjában volt megtartva. Az ünnepélyes megnyitón a meghívottakat — köztük a CSEMADOK KB néprajzi szakelőadóját, a szeminárium vezetőjét, Méry Margitot, és a losonci jnb képviselőjét, Ruszuák Jánost — a CSEMADOK Losonci Járási Bizottságának titkára, Princ János üdvözölte. Ezután Rusznák János, a jnb kulturális osztályának munkatársa ismertette a járás történelmi múltját, jelenét és nevezetességeit. Ezt követően Böszörményi István gimnáziumi tanár, a járási néprajzi bizottság tagja vázolta a bizottság eddigi munkáját, az egyes községek néprajzi jellegzetességeit. A Járási néprajzi bizottság ebből az alkalomból 90 oldalas „Néprajzi értesítőt“ adott kt, az eddig gyűjtött anyagból. A rendező szerv — a CSEMADOK KB — gazdag programot biztosított a szeminárium résztvevői számára. A tíz nap folyamán minden délelőtt magas szintű szakmai előadások folytak, amelyek előadói között olyan neveket találhattunk, mint dr. Vadkerty Katalin, Ag Tibor és dr. Márkus Mihály, díszvendégként pedig három neves magyarországi néprajzi szakember, dr. Bődi Erzsébet, dr. Dám László és Vfrt István. A délutáni és esti órákban a szeminárium résztvevőt gyűjtő munkát végeztek a járás déli részén, összesen 28 községben. Az előző napi gyűjtés eredményeiről másnap délelőtt számoltak be a „kincskeresők“, közösen értékelve az elvégzett munkát. Ezt a munkát nagyban elősegítette az a körülmény, hogy az illetékes járási szervek felkérték a helyi nemzeti bizottságokat: adjanak meg minden segítséget a néprajzosok munkájához. A felhívás kellő megértésre talált. A gyűjtök munkájának propagálása érdekében négy községben: Csákánybázán (Cakannvce), Ragyolcon fRadzovce), Nagydarécon (Vei. Dravce) és Kalondán a CSEMADOK és a Nőszövetség alapszervezetei közösen helyi néprajzi kiállításokat szerveztek. Ezeken sok értékes, szinte már feledésbe merült munkaeszközt, népviseletet, házlszőttest és egyéb tárgyakat állítottak ki a szervezők. Szinte ml, „hazaiak“ Is meglepődtünk, mennyi néprajzi értéket sikerült felkutatni ezekben a községekben. Hasznos volt a kiállítások megrendezése abból a szempontból is, hogy a fiatalabb nemzedékben segített felébreszteni néprajzktncsíink megbecsülését, szeretetét. Tudatosíthatták, hogy ezt az értékes örökséget nekik kell tovább őrizni a még későbbi nemzedékek számára. Az országos néprajzi szeminárium megrendezése több célt is szolgált. Tárgyi hagyományaink, népszokásaink, népdalaink felkutatásán és „leltárbavételén“ kívül hozzájárult az 1984. évi Zselizi Országos Népművészeti Fesztivál programjának az előkészítéséhez is. Jövőre ugyanis a losonci járás folklórműsora kerül bemutatásra, és a most gyűjtött anyagból állítják össze a hagyományos néprajzi kiállítást. Ott kerül tehát a legszélesebb nyilvánosság elé* mindaz, amit a „kincskeresők" a losonci tíz nap során gyűjtöttek. Csák István öt zseniális perc Addig tart, amíg egy nagy- Hím elején a szereplők és a készítő stáb névsora lepereg. és mégis: remekmű. A legtöbbször nagyobb, mint a két „f6- film“, amelyek közé beékelték, pihenletöül. Sokan — köztük jómagam is - csak miatta nézik meg a monstre-időtartamú, három-négy Órás Szombat esti ftlmkoktélt. Mindenki eltalálta már: a Menő Manóról van szó. Műfala: rajzfilm. Jogos tehát az összehasonlítás például Walt Dtsney tökéletes, minden apró részletükben gondosan megmunkált figuráival. Amelyeken még a bájos, kunkori szempll\ák mozgása Is a figura egyéniségéhez igazodik. Amelyek kulisszáján a rajzolt palota palo•ább az igazinál, a fényes hin- 161 röpítő hat ló vágtatása peiig éppen olyan, amilyennek jyermekkorunk mesekönyveiből elképzeltük, mielőtt, még egyszer is láttuk volna. Ezzel szemben a Manó: egyelen vonal, amit egy benyúló téz néhány hanyag cikcakkal így nagyjából emberformájúra gaztt. Háttere meg éppenségjel végképp nincs. Miután megszületett, nyújtózik egy elégeiettet. aztán fütyörészve elinlul ismeretlen kalandjai felé. Miéri szeretjük? Mert ő a Tökéletes Absztrahálás. Az érzelmek legtisztább elvonatkoztatása, áttételek, ön ellenőrzés, etikett stabályok nélküli megnyilvánulása. Megyünk az utcán, belebotlunk egy nagy kőbe. Mit teszünk? Ösztönösen felszökő indulatunkra márts lecsap az úgynevezett lómodor ostora, lenyeljük a káromkodást ,amlt viszont befelé úgyis elmondunk, laposan kőrülplllantunk, látott-e valaki, aztán igyekszünk úgy menni tovább, mintha mi sem történi volna. Es mit tesz Manó? Egy pillanat alatt álkok tömkelegét zúdítja a kőre nyelvtelen beszédével, széjjelvert, összerugdossa /persze már jóval óvatosabban I, egyszóval kitombolta magát, aztán fütyörészve megy tovább. Hogyan reagálunk fii valamilyen váratlan, meglepő eseményre? A meghökkenés csak egy pillanat, atclzmaink máris felveszik fegyelmezett alapállásukat, és hüvös-tárgytlagosan kérdezzük: Na és? ez is valami? Ezzel szemben a Manó földbe gyökerezik a váratlanul eléje került pocsolya /vagy tenger?) láttán; áll, néz — kt gondol Ilyenkor arra, hogy se lába ntncs, se szeme? és maga a megtestesült megrökönyödés. Minden mozdulata érzelmet éfez kt, minden fölösleges részéitől megszabadítva. Tudatosan íllítják olyan helyzetek elé, ihol erre — és csak erre — tan szükség. A meghökkenés, íz őszinte öröm, a könnyítő lühkitörés megnyilvánulásaira. Mindarra, amtt — jölneveltség>31, diplomáciát kényszerűségtől, a környezetünk elvárásaiiák engedelmeskedve — ml, igazi“ emberek sokszor kényeiének vagyunk elfojtani maiunkban. Miért szeretjük tehát? Mert EMBERI. Vass Gyula t Propagandatáblákon elhelyezett fényképek, táblázatqk igazolják a szakosztályuk aktív tevékenységét Fotó: — tt— Kkeskeresok11 A 74 kilós súlycsoportban Hodossy Zoltán (balról) győzött, az ugyancsak becsületesen helytálló Nagy István ellen nagy eredmények születtek, nem volt ritkaság a tucat góllal való győzelem a kezdőkkel szemben. Ezerkilencszázhuszonhéttől a vezetőség egyre szervezetteb-, ben irányította a bőst sportklub A bősi labdarúgók az 1983/'84-os idényben már a kerületi bajnokságban rúgják a bőrt (jobboldalt a szélen Fekete Zoltán a sportszervezet elnökei A háború kizökkentette az élet rendjét, a fiatal generációt küldte sírba, nyomorította meg, s rombolta-pusztította a boldogságra teremtett világot. Ilyen volt az első világégés Is, amelynek szörnyűségei évekig bénítóan hatottak a társadalmi életre. A fiataloknak érthetően nem tetszett a sivár élet, és szükségét érezték a kultúrának a testedzésnek. Akkoriban jött divatba Csallóköz nagyobb községeiben a labdarúgás. Eleinte nem a bőr-, hanem a rongylabdát rúgták az Alvég, a Felvég, a Kissor, a Nagysor csapatai, vég nélküli mérkőzéseken. A falvak tennlvágyő emberei észrevették a sportágban rejlő lehetőségetevékenységét, és a csapat egyre jobb nevet vívott ki a csallóközi róna falvaiban. Akkoriban még nem volt központilag irányított labdarúgó-bajnokság; főleg barátságos, körzeti mérkőzéseken mérték össze erejüket a focicsapatok. A Februári Győzelem ntóni évek hoztak jelentős változást a labdarúgásban. A sportbarátok és a szurkolók nagy örömére, a bősl focisták rövidesen a kerületi bajnokságban rúgták a bőrt. De aztán közbeszólt az átszervezés és a járási bajnokságba sorolták a csapatot. A jő képességű gárdának évekig kellett küzdeni a járási bajnokságban, mig sikerült felkerülni teikeruit a Kerületi Bajnokság déli csoportjába és ősztől már ott vetélkednek a bajnoki pontokért. Kocsin, lovon, biciklin, teherautón közlekedtek hajdanában a labdarúgók. Ezt szemléltette az emlékünnepély első napján a sportolóit felvonulása, ahol azt is bemutatták, milyen járműveket használtak a labdarúgók egykoron, és milyen korszerű tömegszállítő eszközökön utaznak napjainkban. A felvonulás után a labdarúgó-pályán kellett helytállni a bősí legénységnek. Négyes torna kezdődött a Liptovský Mikuláši, a csilizközl, a felsődunamenti. valamint a hazai csapat részt vételével. Az elsőségért folyó .küzdelemben a mikulášiaknak kedvezett a szerencse, igaz csak tizenegyesrúgásokkal, de mégis ők végeztek az élen. • • • Az Iskolában lerakták az asztalitenisz alapjait, és az onnan kikerült serdülők továbbra is művelni szerették volna őzt a szép sportágat. Ezért a sportszervezet vezetősége szükségét érezte az asztalitenisz-szakosztály megalakításának. A fiúk hosszú Ideig a járási bajnokságban vetélkedtek, majd fokozatosan felküzdötték magukat a divízióba, ahol becsülettel helytálltak. A sportszervezet vezetőségének egyik legjelentősebb tété ménye a birkózó-szakosztály megalakítása volt. Nyórsik Lajos irányításúval a birkózók rövidesen jó nevet harcoltak ki, amit azonban sajnos megtorpanás követett. Viszont manapság az országos bajnokságban sze repelnek, méghozzá eredmé nyesen. Az utóbbi időben érdemleges munkát fejt ki a turisztikaiszakosztály. A természetjárók egyre többet vesznek részt kirándulásokon, és ezzel kapcsolatos sportrendezvényeken. A jubileumi sportünnepélyen gyaloglásban és futásban álltak rajthoz a szakosztály tag A modellezés Irént ts egyre nagyobb az érdeklődés, s ez a modern sportág Is kezd közkedveltté válni. Nekik nem vob bemutatójuk, viszont az asztali teniszezők méltó ellenfelekkel vetélkedtek. A birkózó-szakosztály a Dunajplavba, Somorja (Samorinl és Dunaszerdahely (Dun. Streda) birkózóit látta vendégül. A hazat fiatal birkózók kitűnően szerepeltek és a két korosztály tizenhat csoportjában 15-ben született hazai győzelem. A tornán olyan kitűnő egyéniségek szerepeltek, mint Hodossy Zoltán és Kovács György. Ünnepi összejövetelen értékelték az elmúlt hatvan évet, a mát, a holnapot. Az értéke/éscn részt vett a járási pártbizottság küldöttsége, Öllé Gyulával az élen. Természetesen eljöttek a kerületi sportszervek képviselői és más meghívott vendégek is. Fekete Zoltán, a szervezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a szakosztályok eredményeit és azt az erőfeszítést, amelyet a különböző szervek és szervezetek, egyének a sportpálya építésében kifejtettek. Bár példás a sporttelep, de mégis akad még tennivaló, A nagyszabású építkezésen sok fiatal dolgozik, akiknek szín tén megvannak a sportigényeik és a nemes törekvésüket támogatni kell. Ezért is, de általában a tömegsport fejlesztése érdekében nagy szükség lenne egy sportcsarnokra, teniszpályára, s ehhez anyagi segítséget várnának a felsőbb szervektől. A jövőben nagyon fontos lesz a természetjárók mellett olyan szakosztályokat is létesíteni, ahol a lányok, asszonyok is sportolási lehetőséget találnak. A hatvan év kötelez, s természetesen a megváltozott körülmények Is, és ez kell, hogy késztesse a vezetőséget a sporttevékenység további fejlesztésére. TÓTH DEZSŐ két, és tudatosan kezdték biztatni a legényeket a focizásra Okkal-móddal bőrlabdát ts szereztek, és a fiatalok — bár egyesek még mezítláb, bakjncs ban, esetleg sarkantyús csíz mában — már azt kergették. így volt ez Bősön Is, ahol egyesek a lelkesedés láttán megpróbálták szervezetté tenni a labdarúgást. Akkoriban még a kerületi I. В osztályba. Ezer kllencszázhetvennyolcban a bő sl fiúk ott is megnyerték > bajnokságot és a vetélkedést a; I. А-ban folytatták. Amíg f múltban az átszervezés hátrá nyáré, az Idei új rendezés egy értelműén előnyére vált a bő sleknek, ugyanis az A osztály ban az első négy helyen végzi csapat — köztük a bőst Is —
