Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-03 / 35. szám
1983. szeptember 3. SZABAD FÖLDMŰVES------------- 5 у az állattenyésztés ebben a gazdaságban még korántsem képes hiánytalanul eleget tenni a Jogos társadalmi elvárásoknak. Nem az ágazat egészéről van szó, inkább csak a sertéstenyésztésről. Ugyanis a hízómarhák súlygyarapodása, a borjúnevelés, a tejtermelés, valamint a baromfitenyésztés egyaránt elfogadható színvonalon van. Hogy ezzel kapcsolatban csupán egy példát említsünk: a gazdaság hat hónap alatt 251 ezer liter tejet adott el térven felül. Igaz. hogy a minőség nem minden esetben volt kifogástalan, de erről majd később. A sertéstenyésztésben elég sok a gond. Akárcsak a múltban, ma is gyenge a súlygyarapodás (42 dkg), még mindig nem kielégítő az elválasztási átlag (8,2 db) és igen kumoly az elhullás (9,35 százalék). Az eredmények alakulásáért a szubjektív és az objektív tényezők egyformán felelősek. Az utóbbiak sorából mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy a gazdaság gyakran kénytelen tovább tartani a vágóérett állatokat. A tanácskozás résztvevői ezerhétszáz hízott sertés késedelmes felvásárlását nehezményezték. Nem csupán azért, mert ez növeli a termelési költségeket, hanem azért Is, mert a kényszerhelyzet felborítja a beállított újratermelési folyamatot és növeli a termelési kockázatot. A sikertelenség másik okozója, hogy* a gazdaság egyszerre és kellő tapasztalatok hiányában tért át a sertések mesterséges megtermékenyítésére. Sőt! A kezdeményezők nyomdokain haladva — és a központi ígéretekben bízva —, bevezették a kukorica nedvesen történő.tartósítását és felhasználását. Igen ám, de a csőzúzalék hasznosításához nem mindig kaptak elegendő és kifogástalan minőségű, kiegészítő takarmányt, következésképpen a sertések rosszul hasznosították a számukra nem teljes értékű eleséget. Kár, hogy hasonló kudarcok miatt egyre csorbul az újért való lelkesedés. S ha már a tartalékokról beszélünk, azt is el kell mondanunk, hogy a minőségre törekvés fontos láncszeme a termelés gazdaságosabbá tételének. Adott esetben arról van sző, hogy a gazdaság az első félévben komoly összeget veszített, ni űrt a sertéshúsnak csupán 76 százalékát, a marhahúsnak 77,36 százalékát, a tejnek pedig 78 százalékát tudta az első osztályban értékesíteni. remény és kilátás A tanácskozás részvevőinek egyöntetű állásfoglalása: a komoly gondok ellenére minden lehetőség adott ahhoz, hogy ha tesznek is érte, akkor pozitív mérleggel záruljon az év. Igaz, hogy a tartós szárazság következményeit a jól kihasznált öntözőberendezés nem képes teljesen ellensúlyozni, mégis megalapozottnak tűnik a bizakodás, hogy a kukorica, a gyümölcs, meg a szőlő megadja a várt hozamot. Ha jól megszervezik a betakarítást — főleg az utószedést —, akkor talán a .cukorrépa hozama sem marad el sokkal a tervezettől. Ősz! és tavaszi keverékekből, fűből meg lucernából a tervezettnél jobb hozamot értek el, a szilázsolást Idejekorán megkezdték, tehát komolyabb takarmánvgondiaik nem lehetnek. Feltéve persze, hogy a kukoricaszárból Is be tudják gyűjteni a tervezett mennyiséget. Tudjuk, hogy a gazdaság dolgozói mindent megtesznek a tervfaiadatok teljesítéséért, ezért — akárcsak a minapi tanácskozás résztvevői — mi is azon a véleményen vagyunk, hogy az emberi szorgalom végül mégiscsak meghozza gyümölcsét! KADEK GÄBOR ELVÁRÁSOKNAK Ä brtsl (Gabčikovo) Csehszlovák— Szovjet Barátság Állami Gazdaságban a nyári munkacsúcs befejeztével, augusztus derekán, bővített Igazgatótanácsi értekezleten summázták az első félév és az aratás eredményeit. A tánácskozást Kováts Gyula agrármérnök, a gazdaság Igazgatója nyitotta meg. Mindenekelőtt a nyári munkák legfontosabbikáról, az aratás lefolyásáról és eredményeiről szólt. Nem véletlenül, de nem Is pusztán mondotta egyebek között a gazdaság Igazgatója. — A megállapodásnak megfelelően, a legjobbkor érkeztek meg a vendégkombájnok, így Igazán komoly segítséget nyújtottak. A hajrában az utolsó két napon már huszonkét kombájn dolgozott a fC'dlelnken. A körzet kisebb gazdaságai a kedvező Időjárás következtében gyorsan pontot tettek a betakarítási munkák után, s mihelyt odahaza koccintottak a sikerre, azonnal a segítségünkre siettek. Jórészt a baráti segítségnek köszönhetjük, hogy az aratás tizedik napján ml Is elővehettük a fiaskót s megihattuk az áldomást. Nos, ebben a gazdaságban ezúttal nemcsak alkalom, de ok is adódott a nyári vigadalomra. Igaz, nem születtek rekorderedmények, ám a vártnál gazdagabb hozam végre lehetőséget kínált a korábbi adósság törlesztésére. — Az árpát jobban megviselte a csapadékhiány, így csak tizenhárom kilóval adott többet a tervezett hektáronkénti 5,4 tonnánál — hangoztatta a szónok —, viszont a búzáink kimondottan remekeltek. Az elért 6,83 tonnás hozamátlag ezen a nyáron több mint elégedettséget kiváltó eredmény. Igazán örültünk neki, hiszen összességében 908 tonna gabonánk termett terven felül. CSÚCSHOZAM — REPCÉBŐL AZ ÜZEMGAZDÁSZ SZEMÉVEL A Munka Érdemrenddel kitüntetett gazdaság vezető dolgozóinak minapi tanácskozásán a félévi termelési és értékesítési feladatok teljesítésének mikéntje Is megvitatásra került. A vitaindító beszámolót Vojtek Jozef agrármérnök, a gazdaság főüzemgazdásza terjesztette elő. A számok embere mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az önelszámolási egységek létrehozása kedvezően hatott a terv- és munkafegyelem remélt megszilárdulására, ugyanakkor elmélyítette a dolgozók , és a munkaközösségek anyagi érdekeltségét. Végső soron mindez az eredmények javulásában tükröződik. Annak ellenére, hogy az állattenyésztésben egész sor objektív tényező hátráltatta a fejlődést, egészében véve a gazdaságban dinamikusan fejlődött a termelés. A teljes bruttó termelés értéke túlhaladta a 37 millió koronát, a mezőgazdasági bruttó termelés értéke pedig kis híján 30 millió korona volt. Ez annyit jelent, hogy az első esetben huszonegy, a másodikban húsz százalékkal teljesítették túl a tervet. A teljesítmények értéke túlhaladta a 43 milliú koronát, a tiszta nyereség pedig' 5 millió 776 ezer korona volt. ‘Hogy az üzemgazdászok esetleges érdeklődését tökéletesen kielégítsük, elmondjuk még, hogy a múlt év azonos időszakához mérten a mezőgazdasági bruttó termelés értéke több mint hat millió koronával, a teljesítményeké pedig 8,6 millió koronával gyarapodott. Jó tudni, hogy az egy dolgozóra számított munkatermelékenység értéke 73 ezer 865 koronát képviselt, ami a múlt év azonos időszakához képest 25,71 százalékos előbbrelépést jelez. TARTALÉKOK az Állattenyésztésben Az előbb már utaltunk arra, hogy Kováts Gyula agrármérnök, az állami gazdaság igazgatója azért történt Így, mert az egybegyűltek emlékezetében feltehetően ez az esemény élt legélénkebben. A rangsorolásra a gazdag nyár adott okot és lehetőséget. 908 TONNA GABONA TERVEN FELÜL A négyezer hektáros nagygazdaságban ezen a nyáron 1340 hektár gabona adott munkát az aratóknak. Mégpedig nem is keveset, de ezen ezúttal senki nem bosszankodott. Miért iá tették volna, hiszen a vártnál sűrűbben Jeleztek teli tartályt a kombájnosok, s a magszállítóknak bizony sürgölődniük kellett, hogy tempósan dolgozhassanak az új Idők kaszásat. — Amikor elérkezett az Ideje, tizenkét kombájnt Indítottunk útnak — Mint kiderült, a gazdag nyár ebben a körzetben előre küldte hírnökét, csak kezdetben senki nem mert neki hfnnl. Az őszi repce volt a hírnök, amely eddig .nem tapasztalt bőséggel ontotta a magot. A bőslek tavaly száz hektáron vetettek repcét, de tavasszal negyven hektárt kénytelenek voltak kiszántanl. A veteményt — a feldolgozóiparra való tekintettel — napraforgóval helyettesítették, közben azon munkálkodtak, hogy repcéből se legyen olyan nagy a kiesés. Nem tudni, milyen fortélyhoz folyamodtak — reméljük, egyszer beszámolnak tapasztalataikról! —, viszont tény, hostv siker koronázta igyekezetüket. Hatvan hektáron öt tonnával több repcét termeltek, mint amennyit a korábbi tapasztalatok birtokában eredetileg száz hektárról remélni mertek. A repce átlaghozama 3.92 tonna volt. Ilyesmire a gazdaság, de a dunaszerdahelyl f Dunajská Streda 1 járás történetében sem akadt még példa. GAZDAG NYÁR UTÁN, REMÉNYKEDVE Eleget tenni az A silókukorica Idejében történő betakarítása és gyors ütemű prlmázása rendkívüli módon befolyásolja a készletek minőségét, s vele együtt a hasznosulás hatékonyságát. Mezőgazdaságunkban tehát az Idén is kiemelt feladat a szükségleteket optimális mértékben kielégítő tömegtakarmány-készlet megteremtőse. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban az idén több mint 7 ezer 380 hektáron termelnek silókukoricát. Marian Záhorák agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómnsa említette, hogy a szélsőségesen száraz Időjárás, illetve a kényszerérési folyamat miatt több gazdaságban a tervezettnél hamarabb kezdték a silózást. A nagy forrőságban a szemeskukortca-területek növényzete Is kárt szenvedett, és szükségessé vált ezek átminősítése, Illetve sllózása. Ugyanakkor a silókukoricából több mint ezer hektárt minősítettek át szemtermésre, s hogy a tömeg Is meglegyen, 900 hektár kukorica növényzetéből takarmánylisztet készítenek. A szárazságban a kukorica növényzete elég gyengén fejlődött. így 21— 33 tonnás hektárhozamra van kilátás. Minden korábbinál szükségesebb lesz a kukoricaszárnak répafejjel és cukorgyári szelettel való silózása. Ilyen célzattal a kukoricaszárat 12 ezer hektárról takarítják majd be a járásban. Sokat várnak a 7 ezer 800 hektárnyi másodvetéstől, bár az idén ezeknek a növényzete is vízhiányban szenved. A járásban mindent megtesznek azért, hogy számosállatonként 4 tonna tömegtakarmányt tartalékoljanak.-•Az udvardi (Dvory nad Žltavou! szövetkezetben. Otakar Pelikán növénvtermes7tésl lőágazatvezető agrármérnök és Rácz József növényvédelmi Rugalmasan, jó minőségben agrármérnök tájékoztatója alapján, a silókukorica kényszerérése arra sarkallta a gazdaság vezetőit hogy tdő előtt megszervezzék a sllőzést. Augusztus ll-től a gazdaság három részlegén a hat begyűjtő gépegységgel két műszakban takarítják be a termést. A tervek alapján 533 hektárról gyűjtik be a silókukoricát. — Nagy általánosságban milyenek a kilátások? — kérdeztem a főágazatvezetőt. — Nem túlságosan biztatóak. A szemes kukorica területéből ugyanis 165 hektáron legfeljebb 30 százalékos a szemtermést biztosító csövek aránya, 81 hektáron pedig a csőátlag csupán 50 százalékos. Érthető, hogy a kevés szemhozamot nyújtó területek termését silózzuk. Ily módon leg'alább tömeget biztosítunk a szarvasmarhák etetéséhez. Ugyanakkor 60 hektárnyi silókukoricát, melyet gépek kel betakarítható sortávolságra vetettünk, szemtermésre hagyunk, mert jó a növényállomány és biztató a csőhozam. A 45 centiméteres sortávolságra vetett silókukorica bizonyos hányadának szemhozamra történő tartalékolása viszont lehetetlen, mert a termés betakarítása az őszi munkaigényes Időszakban emberi erővel problematikus. — Megemlítették, hogy két műszakban silóznak. Miként szervezik a munkát, és milyen anyagi ösztönzést alkalmaznak? — Az Idén első ízben alkalmazzuk a silókukorica kétmüszakos betakarítását. A munka naponként hajnali öttől, késő esti huszonegy óráig tart. A gépekkel megállás nélkül dolgozunk. A műszakváltás a földeken történik. A második műszak munkaközö^ége megebédel és jőllakottan veszi át a gépeket, ugyanakkor az első müszakbellek csak a váltás után ebédelnek. Mindhárom központban van ebédlő, ahol a dolgozók elfogyaszt.hatják az ételt meg a frissítőt. A begyűjtés ütemét célprémiummal serkentjük. Házirendünk értelmében minden egyes központban meghatározott Időn belül kell begyűjteni a silókukoricát, mégpedig a minőségi normák megtartásával. A sílőzás befejezése után testületileg értékeljük a központok közösségeinek munkaeredményét, s aszerint csoportosítjuk őket. így az első helyezést elérők 5 ezer, a másodikok 3 ezer 500, a harmadikok pedig ezerötszéz korona célprémiumban részesülnek. — Hogyan osztják el a jutalom összegét? — A központvezetők tudják, hogv a csoportok tagjai hogyan dolgoztak, így az érdemek szerint javasolják egy-egv személy megjutalmazását. Elkészítik a kiértékelést és jóváhagyás céljából beterjesztik a főágazatvezetőhöz. akf ellenőrzi és aláírja. — Milyen előnyökkel jár a kétmííszakos begyűjtés? — Célunk, hogy a silókukorica 25—30 százalékos szárazanyag-tartalommal kerüljön a prizmákba. Tehát haladéktalanul szükséges a gyorsütemfl begyűjtés. Máskülönben a termés kiszáradna és sokat veszítene értékéből. A kétmüszakos begyűjtéssel mintegy 40 százalékkal rövidítjük a begyűjtés Idejét, s a készletek kitűnő minőségben kerülnek a prizmákba. — Milyen prizmákat készítenek? — Évek óta 1000—2500 tonna tömeget befogadó prizmákat készítünk. Az előbbieket rendszerint négy, az utóbbiakat pedig hét napon belül lefedjük. Gondoskodunk közben a készletek tökéletes tömörítéséről. Erre nehéz gépeket használunk. — A begyűjtés és a prizmázás üteme jó. A tervhez viszonyítva milyen termésátlaggal számolnak és az esetleges hiányt mivel pótolják? — Terveink szerint silókukoricából 39,8 tonnás hektárhozamot kellene elérni. Az idén sajnos erre gyengék a kilátások. Kezdetben tehát a gyengébb silókukorica állományokat gyűjtöttük be, melyek 25—26 tonnás hektárhozamot biztosítottak. Aztán került sor a jobb növényállományé silókukoricák begyűjtésére és prlzmazásáia. Számolnunk kell azzal, hogy vállalati átlagban legfeljebb 30 tonnás lesz a hektárhozam. Ezért arra törekedünk, kiváló minőségű szilázst készítsünk a készletekből. Még persze az Is ide kívánkozik, hogy a kukoricaszilázs felhasználása előtt a készleteket ledaráljuk, hogy a táplálék optimális mértékben hasznosuljon. A készletek gyarapttésa céljából 800 hektárról a kukoricaszárat Is begyűjtjük. Ezt répafejjel és nyersszelettel silőzzuk. — Pontosan szállítják a nyersszeletet? — Amíg a répát a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) cukorgyárba szállítottuk, addig a nyersszelet vagontételekbén rendszeresen érkezett. A- mléta a néhány kilométerre levő Suranyi Cukorgyárnak kell leadnunk a termést, azóta a répaszelet egyenetlenül érkezik. A cukorgyár ugyanis egy-egy begyűjtő központból napokig szállítja a répát és abba a körzetbe küldi a szeletet is. Amikor végre ránk is sor kerti!, a TATRA tehergépkocsik úgyszólván negyedóránként hozzák a nyersszeletet. Ilyen készlet azonnali feldolgozása vagy felhasználása képtelenség. Igv aztán a szállítmánynak mintegy 50 százaléka kárba vész, pedig nagy szükség lenne rá a takarmánvalapban. A fentiek azt bizonyítják, hogy a gazdaság munkaközössége a szélsőséges Időjárási viszonyok közepette is mindent megtesz azért, hogy számosállatonként tartalékolja a négy tonna tömegtakarmányt. A cukorgyárban viszont arról kellene gondoskodni, hogy a gazdaságok, — Így az udvardi szövekezet Is — egyenletesen kapj'ák a sllózáshoz a nyersszeletet. Csak Így kerülhetők el a nagy veszteségek. HOKSZA ISTVÁN
