Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-03 / 35. szám

1983. szeptember 3. SZABAD FÜLDMOVES — äzhúsz évvel ezelőtt, 1863. szeptember else­jén Henri Dunant sváj­ci állampolgár kezdeményezi sére alakult meg a háború ál­dozatainak segélyezésére és a természeti csapások károsult­jainak támogatására hivatott nemzetközi társadalmi • szerve­zet, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, amely ösztönzőleg hatott a nemzeti Vöröskereszt Egyesületek létrehozására. Az első világháború után 1919-ben alakult meg a Vöröskereszt Egyesületek Ligája, amely a kü­lönböző országok nemzeti Vö­röskereszt Egyesületeinek nem­zetközi szervezete, és feladata a különböző nemzeti szervezetek között az összeköttetés biztosí­tása. A Nemzetközi Vöröske­reszt 1928-ban alakult meg, ámelynek mint szervnek az a ) Az emberiség szolgálatéban feladata, hogy koordinálja a Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottságának, a Vöröskereszt Egyesületek Ligájának és a neipzett Vöröskereszt Egyesüle­teknek a tevékenységét. A nemzetközi szervezet kül­detése, hogy a háború áldoza­tainak védelméről szóló genfi egyezmények alapján segítséget nyújtson a sérült katonáknak, hogy ellenőrizze a fogságban levő katonák helyzetét, hogy a háború Idején spgitséget nyújt­son a polgári lakosságnak. A harcoló felek között semleges közvetítőként szerepel, ingyo nes és párttalan segítséget nyújt a háború áldozatainak faji, hitvallási és nemzetiségi megkülönböztetésre, valamint politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Békés időben is fontos feladatokat teljesít, mert segítséget nyújt a termé­szeti csapások károsultjainak, harcol az éhség és az alultáp­láltság ellen, s igyekezetét az ember egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek kialakításá­ra irányítja. A VÖRÖSKERESZT NEMZETKÖZI BIZOTTSÁGA A sebesült és beteg katonák, valamint a háború áldozatai se­gítésének gondolatát első ízben Oroszországban valósították meg a krími háborúk idején, elsősorban Ny. I. Pirogov orosz sebész jóvoltából, aki tábori körülmények között elsőként alkalmazott étert narkózishoz, és először használt rögzítő gipszkötést. A solferinói csata hatására, amelyben 40 ezer francia, olasz és osztrák kato­na ese.tt el vagy sebesült meg, alakult meg 1863-ban a sérült katonák segélyezésére hivatott nemzetközi bizottság, amely 1880-ban a Vöröskereszt Nem­zetközi Bizottsága nevot vette fel. A Vöröskereszt tevékenységé­nek alapelveit az első, 1864. évi genfi egyezmény határozta meg, amelyeket 1907-ben és 1929-ben módosítottak, majd a többi egyezménnyel együtt alapul szolgáltak az 1949. évi genfi egyezménynek. A bizottság ki­zárólag svájci állampolgárok­ból áll, tehát összetételében egyáltalán nem nemzetközi. A fegyveres konfliktusok idején a bizottság humán tevékenységet fejt ki. Közvetítőként a politi­kai okokból elrabolt polgári la­kosság kiszabadításában is részt vesz. így volt ez például az idén is, amikor a csehszlo­vák kormány kérésére Jelentős szerepet játszott Angolában az UNITA kormányellenes szerve­zet fogságában levő csehszlo­vák állampolgárok kiszabadítá­sában. A bizottságot a Vöröske­reszt Egyesületek Ligájával együtt 1963-ban béke Nobel­­díjjal tüntették ki. A VÖRÖSKERESZT EGYESÜLETEK LIGÄJA 1919. május 5-én a nemzeti Vöröskereszt Egyesületek kez­­d^iényezésére alakult meg. Mint szervnek legfontosabb fel­adata, hogy koordinálja a nem­zeti egyesületek tevékenységét. Jelenleg több mint száz orszá­got tömörít. A Liga keretében jelentős szerepet játszanak a szocialis­ta országok nemzeti egyesüle­tei, mert síkra szállnak a béke­­politikáért, a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért, az orszá­gok békés együttműködéséért, a tömegpusztító fegyverek gyár­tásának betiltásáért stb. A Liga kezdeményezésükre támogatta Koreában, Algériában, a Közel- Keleten, Indiában, Indokínában, Pakisztánban, Angolában a há­ború károsultjait. Ezzel szem­ben a kapitalista országok kép­viselői az apolitlkus és a párt­talan szemléletmód leple alatt elérték, hogy a Liga a kóreai és a vietnami háborúban nem tett semmit a polgári lakosságot ve­szélyeztető amerikai bombázá­sok ellen. A Liga legmagasabb szerve a köegyűlés, amely kétévenként tanácskozik. A közgyűlések Köz­ti időszakban a Liga munkáját a végrehajtó bizottság irányít­ja. A segítségnyújtás műszaki kérdéseivel a tanácsadó szer­vek foglalkoznak. A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT A Vöröskereszt 13. Nemzet­közi Értekezletének határozata értelmében mint önálló intéz­mény 1928-ban alakult meg Haag városában. Legmagasabb szerve a Vöröskereszt Nemzet­közi Értekezlete, amely négy­­évenként tanácskozik. Ezeken képviseltetik magukat a tagál­lamok, a Vöröskereszt Nemzet­közi Bizottságának, a Vöröske­reszt Egyesületek Ligájának és a háború áldozatainak védel­méről szóló genfi egyezményt aláíró államok képviselői. Az értekezlet előtt tanácskozik a képviselők tanácsa, amelyet csakis a tagállamok képviselői alkotnak. Az értekezletek kö­zött a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységét az állandó bizott­ság irányítja, amely kétéven­ként ülésezik. A Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységénk és együttműkö­désének alapelveit az 1961. évi értekezlet jelölte meg. Ezek a következők: humanitás, igazsá­gosság, semlegesség, független­ség, önkéntesség, egység és egyetemesség. f—blm) Teljes egyetértés a NATO ülésén Kukrinyikszl rajza A K-к árt Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke a közelmúltban a Kremlben fogadta az amerikai demokrata párti szenátorok kilenctagú küldöttségét. A főtitkár a találkozón többek között a szovjet—ameri­kai kapcsolatokkal, a fegyverkorlátozási tárgyalásokkal, a fegyverkezési verseny megállításának szükségességé­vel és egyéb nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Az SZKP KB főtitkára különösen nagy hangsúllyal szólt arról a rendkívüli fontosságú kérdésről, hogy mennyire súlyos és reális veszélyt jelent a fegyverkezési verseny kiterjesztése a világűrre. Megismételte azokat az elképzeléseket, hogy tiltsák meg a fegyveres erő al­kalmazását a világűrben, illetve a kozmoszban elhelye­zett fegyverek felhasználását földi célpontok ellen, s ezzel kapcsolatban több új, nagy jelentőségű Javaslat­ra világított rá. — A Szovjetunió mindenekelőtt szükségesnek tartja olyan megegyezés kidolgozását, amely teljes mértékben megtiltaná bármilyen kozmikus állomásoztatású, a föl­dön, a légtérben vagy a világűrben levő célpontok meg­semmisítését szolgáló fegyvertípusok kikísérletezését és ielepitését — mondotta Juri] Andropov. — A Szov­jetunió kész a legradikálisabb módon megoldani a mes­terséges holdak megsemmisítését szolgáló fegyverek kérdését: kész megállapodni a meglevő, ilyen rendszer megtiltásáról. A szovjet vezetés az említett javaslatok kiegészítése­ként rendkívül fontos döntőst hozott: A Szovjetunió egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy nem telepít a világűrbe műboldelháritó fegyvereket, amig más or­szágok, köztük az Egyesült Államok, tartózkodnak ha­sonló lépéstől. Jurij Andropov kijelentette, hogy ez a döntés újabb konkrét bizonyítéka a Szovjetunió jóakaratának, eltö­kéltségének a béke és a biztonság megszilárdítására. — Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok követi ezt a példát — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. ★ ★ ★ A Szovjetunió új békelépését világszerte kedvezően fogadták. Pozitívan foglaltak állást a bejelentést köve­tően az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei is. Európában mindenekelőtt az új amerikai rakétatelepítés közeledtével minden tárgyalási esélyre érzékenyen rea­gáló NSZK-ban keltett igen nagy visszhangot az új szov­jet kezdeményezés, amelyet mind felelős kormányveze­tők, mind ellenzéki politikusok üdvözöltek. Nagy-Britan­­niában szintén üdvözölték Andropov Indítványát. Washington azonban egyelőre másképpen reagált A külügyminisztérium szóvivője „homályosnak“ és „két­értelműnek“ nevezte az SZKP KB főtitkára által beje­lentett szovjet kötelezettségvállalást. A külügyminiszté­rium közleménye ugyan elismerte, hogy a szovjet javas­lat új fejleményt jelent, ez azonban — véleményük szerint — a Szovjetuniónak egyoldalú előnyöket bizto­sítana, s a világűr demilitarizálásáról szóló egyezmény betartását az Egyesült Államok és szövetségesei „nem tudnák kellőképpen ellenőrizni“. Az Ilyen washingtoni állásfoglalás nem valami biztató előjel a végleges válaszra. A megújuló szovjet kezdemé­nyezések jelentősége viszont éppen abban van, hogy egyre nehezebb folyton nemet mondani rájuk. Az utóbbi Időben az Egyesült Államokban is nő azoknak a körök­nek az aktivitása, amelyek konstruktív választ sürget­nek a konstruktív javaslatokra. ★ ★ ★ Moszkvában a közelmúltban nyilvánosságra hozták azt a világűrben fegyverkezés megakadályozását szol­gáló egyezménytervezetet, amelyet a Szovjetunió hivata­losan is megvitatásra Javasol az ENSZ-közgyűlés soron következő őszt ülésszakán. Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, kül­ügyminiszter levélben tájékoztatta Pérez de Cuellart, a világszervezet főtitkárát a szovjet kezdeményezésről, kérve, hogy a levelet az egyezménytervezettel együtt az ENSZ hivatalos dokumentumaként köröztesse a tagálla­mok között. — A szovjet vezetés különösen veszélyesnek tekinti a világűrbeli, illetve földi célpontok megsemmisítésére alkalmas kozmikus fegyverrendszerek megteremtésével és teiepftésével foglalkozó terveket, a ezért állhatatosan arra törekszik, hogy elejét vegye a világűr militarizálá­­sénak — hangoztatja egyebek között Gromiko levele. — A Szovjetunió feltétlenül szükségesnek tartja, hogy megbízhatóan elzárják a tervek megvalósításának útját, mielőbb hatékony intézkedéseket fogadjanak el, s ezzel megakadályozzák a fegyverkezési verseny átterjedését a világűrbe, oda, ahol eddig nem létezett ★ ★ ★ A szovjet indítványokat az emberiség sorsáért érzett mélységes felelősségérzet hatja át. Hiszen korunkban, az atomkorszakban a nukleáris fegyverkezési hajsza mértéktelen fokozódása végveszélybe sodorhatja égész civilizációnkat. KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR A sziget, mármint Sri Lanka újra csendes — de vajon meddig? Miután India felajánlotta, bogy közvetítő szerepet vállal a szingaléz és a tamil lakosság közötti viszály elsimításában, abbamaradtak a zavar­gások, és mindkét etnikai csoport várakozó álláspontra helyezkedett. Egyébként a sziget lakosságának nyolcvan százaléka szingaléz, húsz százaléka pedig tamil. A kisebbség hinduista, a többség Buddha bíve. A szingalézek észak-indiai, a tamilok dél-indiai eredetűek. A tamilok egy része „engedelmesnek“, szolgálatkész­nek bizonyult, a gyarmatosítók jóvol­tából ezért ők kerültek be a közigaz­gatási pozíciókba, s ezt a szingaléz többség sosem nézte jó szemmel. A 15 millió lakost számláló Ceylon 1948-ban nyerte el függetlenségét, s a Sri Lanka nevet — ami egyébként Gyöngy-szigetet jelent — 1972 ben vette fel. A függetlenség elnyerése után a tamilok elvesztették kiváltsá­gaikat. A faji, vallási, nemzetiségi ellen­tétek — azóta időről időre feliobban­­tak. Az utóbbi hónapokban és hetek­ben összecsapások, zavargások, gyúj­­togatások, gyilkosságok és fosztoga­tások hire érkezett a szigetországból, ahol május óta tart a rendkivüli ál­lapot, s július második felében sza­badult e) a pokol. A szingalézek és a tamilok között véres összecsapások­ra került sor. Ilyen erőszakhullám 1948 óta nem söpört végig a szigeten. A hátrányos helyzetben levő tamil kisebbség, hangot adva elégedetlen­ségének, azt követelte, hogy önálló államot létesíthessenek a szigeten. Ezt az óbajukat az Indiában élő ta­milok is támogatták. A zavargások okozói tehát a szeparatista törekvé­sek voltak. A Tamil Felszabadttási Front fEELAM) arra kérte Indira Gandhit, Indiai miniszterelnököt, hogy „csapatok küldésével segftsen a füg­getlen állam létrehozásában.“ A má­­sil tamil szervezet, a nagyobbb és be­­fotyásosabbb Tamil Egyesült Felsza­­badftási Front (TULF) pedig már úgy vélekedett, bogy nem okvetlenül szükséges az elszakadás és bogy „hajlandó megfontolni minden éssze rü kompromisszumos javaslatot.“ A harcok során, mint ilyenkor mindig, ártatlanok is áldozatul estek. A colombói — a szigetország főváro­sa — és a dzsaffnai börtönökben a szingaléz és a tamil foglyok egymást gyilkolták le; a tömegközlekedési esz­közökön véres összecsapfisokra került sor a különböző nemzetiségű ntasok között; autókat borítottak és gyújtot­tak fel. A fővárosban kijárási tilal­mat rendeltek el. A félelem elvándorlásra készteti a tamilokat. A fővárosban 38 ezren tar­tózkodnak menekülttáborokban, töb­ben pedig arra várnak, hogy a kor­mány által meghirdetett áttelepítési program keretében az ország északi részébe költözhessenek. A jövő tehát teljesen bizonytalan a Gyöngyszigeten. De nyitottnak lát­szanak egyéb kérdések is. nevezete­sen bel- és külpolitikai motivációk. Dzsafavardene elnök, aki annak ide­jén a rendcsinálás szándékával lépett a színre, most is hasonló szándéko­kat bangoztat. Most azonban a balol-Gyászos örökség dal is e „rendcsinálás“ sodrába ke­rült. A feszült belső helyzetre hivat­kozva több baloldali politikust letar­tóztattak, pártjaikat betiltották — köztük a Sri Lanka-i Kommunista Pártot is. A kormány ugyanis „bűnbakot ke­res és a baloldalra akarja hárítani a felelősséget, az etnikai zavargáso­kért“, — mutat rá Szirimavo Banda­­tanaiké asszony, aki a világ első női kormányfőié volt. Azzal a képtelen váddal illetik ezeket a pártokat, hogy a kormány megdöntése céljából ők szították a szingaléz—tamil ellentéte­ket. A gyöngyszigeti vérengzések az ember számára megdöbbentőek, me­lyek egyúttal viszont azt ts bizonyít­letett helyibe... Kényes históriát hozott nyilvános­ságra a londoni New Statesman. Thatcher asszony kormánya titokban felkérte az Illetékes brit társaságo­kat, hogy szállítsanak atomreaktort Pinochet chilei diktátorék részére. A kérés nem maradt teljesítetlen. A National Nuclear Corporation (Or­szágos Nukleáris Társaság) három­száz megawatt teljesítményű Magnox­­reaktort ad el Santlágónak. Egyben 300 tonna nyersuránt Is kap a chilei kormány, amely nem csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez, s nem ratifikálta azt a megállapodást sem, ják, hogy az angol gyarmatosítók egy­kori „oszd meg és uralkodj“ takti­kája még ma is tragédiák korát okoz­za. Nem véletlen, hogy a Srí Lanka-1 események elemzésekor Ciprus jnt eszünkbe, ahol ugyancsak a görög és a török lakosság közötti ellentét ve­zetett a véres helyzethez. Az Ír sziget területilegilt körülbelül akkora, mint Sri Lanka — a a Londonderryben, Belfastban, illetve a Colombóbaa’ Dzsaffnában történtek kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Jelenleg a sziget újra csendes. Ma­radt azonban az infláció, a munka­­nélküliség, elbnrjánzott a korrupció, s a társadalmi feszültség további rob­banással fenyeget. A szigetország la­kosságának több mint 40 százaléka 14 éven aluli gyerék. Ezek a gyere­kek az ültetvényeken, a városi nyo­mornegyedekben és e kietlen falvak­ban élve különösen mostoha körül­mények között tengődnek. A két népcsoport közti összecsa­pásnak eddigi több száz áldozata van. Otthonok tízezrei válltak romhalmaz­zá, kirabolták felgyújtották az üzlete­ket, elnémultak a szétzúzott üzemek. A károk helyreállítása rengeteg pénz­be kerül. Ezt az összeget a nyomor­­negyedek felszámolására lehetett vol­na fordítani. jelenleg a sziget ájra csendes. Hogy az erős kézzel teremtett rend tartós­nak bizonyul-e, vagy a béke csak fel­színes, arra esek a« idő adbat vá­laszt A szigetről — dús gazdag, tró­pusi növényzete alapján — azt tart­ják, bogy itt volt a Paradicsom. A je­lenlegi helyzet — a gyarmatosítóktól származó gyászos örökségnek „kö­szönve“ — viszont korántsem paradi­csomi, s a határvonalaival a drága­kőre emlékeztető sziget, ma inkább könnycseppre hasonlít cs. amely szerint tilos atomfegyvert el­helyezni Latln-Amerikában. A brit kormány viszont aláírta az atomsorompő-megállapodást. Miárt szegi meg éppen Pinochetek érdeké­ben? Több okból: először Is Chilé­nek van urániumbányászata, tavaly ősszel kezdték meg a kitermelést egyelőre évente 30—40 tonna ércet termelnek majd. De lesz több Is. Lon­don a holnapra gondol. Másodszor: mivel a tegnapra Is visszatekint, szí­vesen emlékszik arra, hogy Pinoche­­ték a Falkland-válság és -háború ide­jén a Thatcher-kormény mellett áll­tak Argentinéval szemben. Jótett helyében -jót várj — így gon­dolkodik Thatcher asszony, s már a falkland! válság alkalmával harci re­pülőgépeket kapott a fekete tábornok. Az atomüzlet tehát csak ráadás •­­igaz, bőséges.

Next

/
Thumbnails
Contents