Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-03 / 35. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1983. szeptember 3. Embert s gépet próbáló lesz az ősz Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának növény-' termesztési bizottsága a múlt héten a nyitrai Agrokomplex termelési-gaz­dasági egység vezérigazgatóságának székházéban ülésezett. A tanácsko­zást, melyen Ján Sterdas, az SZLKP KB osztályvezetője Is részt vett, Ven­delín Péter agrármérnök, a miniszté­rium munkatársa vezette. A megbeszélés résztvevői egyebek között megállapították, hogy a szo­katlanul forró nyár ellenére az idő szerű tennivalók végzése |ó ütemben halad. A gabona és a hüvelyesek be takarítását gyakorlatilag befejeztük, sok helyütt Javában folyik a szilázs­­készítés és lassan pontot tehetünk a len betakarítása után Is. A len hoza­ma meglepően Jó, a feldolgozóipar a minőséggel Is elégedett. Sajnos, nem mondhatjuk el ngyanezt a kenderről, mert a komáromi (Komárno) járás — a termelők felelőtlen hozzáállása kö­vetkeztében — nem teljesítette a ve­tési tervet. A korai burgonyát fel­szedtük, őszi burgonyából feltehetően kielégítő termés várható. Persze több helyről jelezték, hogy Igen sok lesz az apró gumó. Gondban vannak a konzvgyárak, de a Zelenina is, mert a vártnál lényegesen kevesebb és rosszabb minőségű a zöldség. Ezzel kapcsolatban olyan nézet alakult ki, hogy mindent fel kell vásárolni, ami megtermett. Ha apró burgonyánk meg sárgarépánk termett, akkor olyat fo­gunk enni. Nem engedhetjük meg magunknak a fényűzést, hogy a szab­ványméretet el nem érő zöldséget az állatok elé öntsük, később pedig be­hozatalhoz kelljen folyamodnunk. A tanácskozáson sok szó esett ar­ról, hogy az eleddig páratlan, Immár másfél hónapja tartó hőség és aszály komoly csapást Jelent mezőgazdasá­gunk számára. A szárazság Igen nagy gondot okoz. A déli körzetek után immár az északi országrészekben is válságos a helyzet. Több gazdaságban megkezdték a silónak szánt kukorica etetését, mert másként képtelenek megoldani a népes állatállomány fo­lyamatos zöldtakarmányozását. Minden Jel árra utal, hogy ahol ed­dig nem sikerült megteremteni a téli szénakészletet, ezután aligha lesz rá lehetőség. A bizottság tagjainak véle­ménye szerint, feltehetően a szilázs minősége sem lesz a legjobb, hiszen kevés a fejlett kukoricacső és nagy a begyűjtött tömeg szárazanyag-tar­talma. Jozef Mudroch agrármérnök, a minisztérium osztályvezetője, javasol­ta, hogy az üzemek a szokásosnál apróbb szecskát készítsenek s a be­tárolt takarmányt tömörítés közben locsolgassák melasszal, savóval vagy legalább vízzel. A kelleténél szára­zabb anyagot nem lehet tökéletesen tömöríteni, ezért a vermek lezárására nem lesz elegendő a szokásos főllla­­takarő vagy földréteg. JÓI teszi, aki betonlapokat helyez nehezék gyanánt a szilázs tetejére. A tanácskozáson többen hangsú­lyozták, hogy ezen a télen nagy hasznát vesszük majd a szalmának. Feltéve persze, hogy közben nem megy tönkre. Mudroch agrármérnök ugyanis elmondta, hogy a határszem­lék során sok megroggyant, hánya­veti módon megépített szalmakazlat látott. Ezen a nyáron kedvezett az időjárás, több gazdaságban mégis el­kapkodták a szalma betakarítását és kazalba rakását. Jó lenne minden gazdaságban ellenőrizni a kazlak ál­lapotát, s amelyek könnyen beázhat­nak, azokat célszerű lenne helyre­igazítani, esetleg újra rakni. Más szó­val, mindent meg kell' tenni annak érdekében, hogy a tervezett másfél millió tonna szalma rendelkezésre álljon, amikor szükségünk lesz rá. Ezen a nyáron végre sikerült rá­bírni az üzemeket, hogy a tervezett­nél jóval több tarlókeveréket vesse­nek. Sajnos, ahol nem tudják rend­szeresen locsolni a vetést, nem sok öröm származik majd a szorgalomból. Viszont érthetetlen, hogy egyes kör­zetekben azok sem öntöznek teljes kapacitásai, akiknek módjukban áll. Ugyanígy bosszantó, hogy Jó néhány gazdaságban kimondottan pazarolnak a zöldtakarmánnyal. A vermekbe meg­felelően átalakított pótkocsikkal hordják a zöldet, de közvetlen ete­téshez hagyományos pótkocsikkal szállítják az eleséget. És természete­sen szórják úton-útfélen. A gazdasá­gok vezetői meg az ágazatvezetők azzal érvelnek, hogy az Istállókban meg az előkészítőkben nem lehet magasított pótkocsikkal közlekedni. Ez igaz, viszont megoldás azért akad. Ilyen ínséges évben érdemes némi többletmunkával behordani az épüle­tek előtt lefordított takarmányt, ha ezzel — a takarékosabb szállítást biz­tosító eszközök használata révén — * Peter Colotka, a CSKP KB El­nökségének tagja, szlovák miniszter­­elnök Bratislavában fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövetét. Tájékoztatták egymást a két ország együttműködé­sének fejlesztéséről. * Jozef tenárt, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZLKP KB első tit­kára a komáromi [Komárno] és az érsekújvári (Nové Zámky) Járásban tett munkalátogatása során az ógyal­­lai (Hurbanovo), a naszvadl (Nesva­­dy), a koltal és az udvardi (Dvory nad Žltavou) szövetkezetben járt. Kör­útja során tájékozódott arról, hogyan hatott a hőség és az aszály a kukori­cára, a cukorrépára és a naprafor­góra. A családról szóló törvény módosítása bizonyos mennyiségű eleséget tudunk megmenteni. S ami szintén a várható takarmánygondok enyhítését szolgál­hatja: ezen az őszön minden eddigi­nél nagyobb figyelmet és erőt kell fordítani a kukoricaszár begyűjtésére és hasznosítására. Az általános csapadékhiány követ­keztében kőkemény a föld, sok mun­kát ad a magágykészítés. A gondokat súlyosbítja, hogy több gazdaságban elnagyolták a tarló feltörését. A trak­torosok — a nagy napi teljesítmény és a jó kereset utáni hajszában — nem nagyon ügyeltek a minőségre, a talaj nincs kellően lezárva, nem pihent a föld, most aztán jönnek a bajok. Alapelv, hogy mennél szárazabb a föld, annál Jobb magágyat kell ké­szíteni. Még akkor is, ha történetesen négyszer-ötször kell bejárni a földet és túllépjük a hajtóanyag-fogyasztás tervét, mert a Jövő nyári örömöt most kell megalapozni. Olyan feltéte­lek közepette, amilyenek vannak. És persze növelni kell a kiszórt mag mennyiségét, mert a kelés nem lesz tökéletes. Nagyon fontos, hogy ne kapkodjuk el a vetést, mint a közép­es kelet-szlovákiai kerület néhány repcetermelő gazdasága, melyekben már augusztus derekán földbe tették a magot. Az időjárás azokat látszik igazolni, akik a napokban vetik a repcét. S hogy a témánál maradjunk, a nö­vénytermesztési bizottság javasolja az üzemeknek, hogy a tervezettnél több őszi keveréket vessenek s Igyekezze­nek maximálisan kihasználni az ön­tözőberendezéseket. A szokatlanul szűkösnek ígérkező tél után nagy szükség lesz a zöldeleségre. Tagadhatatlan, az adott feltételek közepette Igen komoly feladat vár mezőgazdasági dolgozóinkra. Hogy a legfontosabb tennivalókat idejekorán elvégezhessék, minden eddiginél na­gyobb segítségre lesz szükségük. A katonaság, meg vagy kétszázezer diák segítségét már biztosra vehetjük, és feltehetően a védnökségi üzemek dol­gozói meg a társadalmi szervezetek tagjai sem fogják tétlenül nézni az értékmentő szorgoskodást. A mező­­gazdasági üzemeken múlik, hogyan szervezik a munkát, kamatoztatják-e a társadalmi összefogást és milyen feltételeket teremtenek a kezdemé­nyezés kibontakoztatásához. KÄDEK GÄBOR jjc Prágában a Valdštejn palotában a Szlovák Nemzeti Felkelés 39. évfor­dulója alkalmából ünnepi gyűlést ren­deztek, melyen jelen volt politikai és gazdasági életünk számos képviselője. A csehszlovák himnusz elhangzása után Jaromír Obzina szövetségi mi­niszterelnök-helyettes mondott ünne­pi beszédet. j|c Bratislavában a Szakszervezetek Házában az SZNF 39., évfordulója al­kalmából 15 különböző ágazatban te­vékenykedő szlovákiai szocialista bri­gád nevét írták be ünnepélyesen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom dicsőségkönyvébe. afc Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök a prágai várban fogadta Gusta Fuőíkovát, a CSKP KB tagját,) a Csehszlovákiai Nő­szövetség KB tiszteletbeli elnökét, és átadta neki a Klement Gottwald Ér­demérmet. A gyakorlat tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy egyéves határidő hosz­­szú, tehát ezt csökkenteni kell. Ha ugyanis a szülők néhány hónapig nem tanúsítanak a gyermek iránt érdeklő­dést, nem fognak ilyen érdeklődést tanúsítani a további hónapok folya­mán sem. A törvényhozó ebből kiin­dulva az egyéves határidőt hat hó­napra csökkentette. A második módosítás a meg nem szüntethető örökbefogadásra vonatko­zik. A hatályos jogi szabályozás az örök­­befogadás két fajtáját ismeri: az egy­szerű örökbefogadást és a meg nem szüntethető örökbefogadást. A kettő között az a különbség, hogy a meg nem szüntethető örökbefogadást nem lehet megszüntetni. Ily módon csak az egyévesnél idősebb gyermeket le­het iirökhefogadni. A meg nem szün­tethető örökbefogadás esetén az örök­­befogadókat írják be a születések anyakönyvébe a szülők helyett. A ko­rábbi jogi szabályozás értelmében csak házastársak vagy az egyik szülő házastársa fogadhatott ily módon örökbe gyermeket. A módosítás értelmében (74. § 2. bek.) meg nem szüntethető módon egyedül álló személy is örökbefogad­hat gyermeket, ha az örökbefogadás teljesíteni fogja társadalmi küldeté­sét. A jogi szabályozás ebben ez esetben engedett a közvéleménynek. Sokan azzal érveltek, hogy a csonka család is jobban teljesíti nevelő kül­detését, mint más, pl. az intézeti ne­velés. Csonka a család akkor is, ha az egyik szülő meghal, vagy ha a szülők elválnak. Ezért helyes volt le­hetővé tenni, hogy egyedül álló sze­mély is örökbefogadhasson gyerme­ket meg nem szüntethető módon, ha képes a gyermek számára megfelelő környezetet teremteni. Mivel a meg nem szüntethető örök­­befogadásnál az örökbefogadókat jegyzik be a születések anyakönyvé­be, a módosítás egyedülálló személy esetében ezt úgy oldja meg, hogy a bíróság dönt arról, a másik szülőt tö­röljék az anyakönyvből. A családjogi viszonyok utolsó cso­portja, amelyet a módosítás érint, a tartásdíj szabályozása. > Az elvált házastársak közötti tartási kötelezettség szabályozásában két vál­tozás következett be. A módosítás elsősorban megszüntette azt az idő­beli korlátozást, amely az elvált há­zastárs eltartásához fizetett járulékra vonatkozott. A gyakorlat igazolta, hogy az ötéves határidő nem megfe­lelő. A határidő megállapításánál a törvényhozó abból indnlt ki, hogy öt év elég ahhoz, hogy a másik házas­társ állást keressen magának és biz­tosítsa saját megélhetését. Ugyanilyen időt állapítottak meg az olyan nő esetében, akinek kiskorú gyermekei voltak. A gyakorlat bebizonyította, hogy az elvált házastárs a legtöbb esetben később is rá van utalva a tartásdíjra. A módosítás ezért a tör­vényből törölte a 93. § rendelkezését. A második változás az elvált házas­társak közötti tartási kötelezettség terjedelmének szabályozását érinti. A korábbi szabályozás élesen elválasz­totta az elvált és a házasságban élő házasíárs igényét. A még el nem vált házastárs esetében a törvény azt a követelményt írja elő, hogy a házas­ság fennállása alatt a házastársak anyagi és kulturális'színvonala elvi­leg egyforma legyen. A családról szőlő törvény 91. §.-nak rendelkezése a még el nem vált és különélő házas­­társ számára is olyan tartásdíjat biz­tosít, amely lehetővé teszi, hogy a házastársak megközelítőleg egyforma anyagi és kulturális színvonalon él­jenek. Érthető, hogy az elvált házas­társak esetében az ilyen követelmény nem tartható és a törvény ezzel nem is számol. Viszont a korábbi szabá­lyozás, amely az erre rászorult házas-JOGPROPAGANDA társnak a feltétlenül szükséges tar­tásdíjat biztosította, gyakran oda ve­zetett, hogy a gyakorlatban a feltét­lenül szükséges tartásdij alatt csak a megélhetési minimumot ’értették. A módosítás ezért újonnan szabályozza az elvált házastársak közötti tartási kötelezettséget, mégpedig olyképpen, hogy az elvált házastárs, aki nem képes biztosítani saját megélhetését, volt házastársátúl követelheti, hogy járuljon hozzá megfelelő eltartásá­hoz. A megfelelő eltartás fogalmából következik, hogy az ugyan kevesebb, mint a házasásg fennállása alatt kö­vetelhető eltartási díj, viszont több, mint a megélhetési minimum. A sza­bályozás igazságos és összhangban van állampolgáraink erkölcsi nézetei­vel. A módosítás megváltoztatta az apa tartási kötelezettségének tartalmát gyermeke hajadon anyjával szemben. A korábbi szabályozás^95. § 1. bek.) értelmében 26 hétig volt köteles az apa tartásdijat fizetni gyermeke haja­don anyjának. Ezenkívül köteles volt fedezni a terhességgel és szüléssel kapcsolatos költségeket. E rendelke­zés olyképpen módosul, hogy az apa 1 évig köteles a hajadon anya meg­felelő ellátását biztosítani. A korábbi szabályozás értelmében a nemzeti bizottság egyes indokait esetekben 25 évig nyújthatott járulé­kot a gyermek eltartásához. Ez az időtartam a módosítás értelmében 26 évre változott. Módosult végül a családról szóló törvény 103. §-nak rendelkezése is. A módosítás értelmében, ha a bíróság elrendeli a gyermek intézeti vagy vé­dőnevelését, akkor csak a szülők tar­tási kötelezettségének terjedelmét szabályozza. A gondozási összegről viszont nem dönt. Erről a gyermeket nevelő intézetek fognak a jövőben dönteni, mégpedig közigazgatási eljá­rás keretében. «$♦ «$. * ♦$» ♦> ♦$* ♦♦♦ ♦> ♦$* ♦> ♦$* ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *1* ♦> *!♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ❖ ♦> ❖ ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ❖ ♦> ♦$* ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦!« A CSKP vezetésével népünk jelen­tős erőfeszítéseket tesz fejlett szocialista társadalmunk to­vábbfejlesztése programjának megva­lósításáért, annak a programnak a teljesítéséért, melyet a CSKP XVI. kongresszusa tűzött ki. A 7. ötéves tervidőszak első két évében sokat tet­tünk azért, hogy népgazdaságunkat az új, Igényesebb feltételeknek meg­felelően fejlesszük, és sokat tettünk az Intenzifikációs folyamat kibonta­koztatásáért is. E szempontok figyelembe vételével bíráló Igényességgel tanácskozott az el­múlt napokban a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány népgazdasá­gunk idei első félévi gazdasági fej­lődésének eredményeiről és fő irány­vonalairól. Az első félévi eredmények értéke­lésével kapcsolatban a CSKP KB El­nöksége elsősorban megállapította, hogy a CSKP KB 7. ülésének határo­zataival összhangban az igényes fel­tételek és a csökkenő nyersanyag­energetikai források ellenére érvé­nyesülni kezdtek a gazdasági fejlő­désünk dinamikáját meggyorsító tö­rekvések. Az említett pozitív eredmények nem becsülhetők túl. Jelentős mérték­ben gyengítik az eredményeket ese­tenként a tervtől való nagy eltérések. Ezért az 19Я4. évi terv előkészítése során minden szervnek nagyfokú po­litikai felelősséget kell tanúsítania a XVI. pártkongresszus által kitűzött feladatok teljesítéséért. A felgyorsult Ide! fejlődésből kell kilndűlnl és a jö­vő évi tervben telles mértékben ér­vényt kell szerezni fejlődésünk szük­séges reális és hatékony növekedési ütemének. Ugyanakkor élni kell a kezdeményező tervezés nyújtotta le­hetőségekkel, beleértve annak ösz­tönző funkcióját Is a termelési-gaz­dasági egységek, a vállalatok és a kollektívák keretében. A CSKP KB Elnöksége kötelezte a párt-, az állami és gazdasági szervek­ben, a társadalmi szervezetekben és célszerű túlteljesítésére, valamint a gazdaságunk dinamikájának meggyor­sítására irányuló igyekezetét a XVI. pártkongresszus által kitűzött irány­vonal követéséért, a szocialista társa­dalom fejlesztéséért és szilárdításáért folytatott küzdelem szerves részeként kell értelmeznünk. Ennek elválaszt­hatatlanul kapcsolódnia kell a tó­gazdaságunk energia-, nyersanyag-, beruházás- és szállításigényességét. A CSKP KB Elnökségének 1983. május 20-i határozatával összhangban fej­lesszük tovább a tüzelőanyag-, az energia-, az üzemanyag és a fémgaz­dálkodásra irányuló társadalmi el­lenőrzést, és biztosítsuk az állami célprogramokban meghatározott éves Növeliíik a termelés hatékonvségét a nemzeti bizottságokban működő kommunistákat, hogy nagyobb bíráló igényességgel és külön figyelembe véve a meglévő fogyatékosságokat, határozottan érvényesítsék azokat az intézkedéseket, amelyeket az idei el­ső félévi eredmények értékelése so­rán fogadtunk el. Kötelezte őkét ar­ra, hogy további konkrét politikai, szervezési és szükség szerint káder­­intézkedéseket Is tegyenek a gazda­sági fejlődés kedvező Irányvonalai­nak elmélyítésére és a hibák gyor­sabb kijavítására. Btráléan kell reagálni arra a tény­re, hogy az első félévben vállalataink csaknem 17 százaléka nem teljesítette a tervet, és mindössze vállalataink 40 százaléka tett eleget a terv vala­mennyi mutatójának. A minisztériu­moknak, a termelési-gazdasági egysé­geknek, a területi pártszerveknek és - szervezeteknek haladéktalanul el kell készíteniük e nem kielégítő ered­mények okainak bíráló elemzését, és Intézkedéseket kell elfogadniuk a helyzet hatékonyabb Javítására. Az idei feladatok teljesítésére és megpollttkal és nevelő munka elmé­lyítéséhez, a kollektívák, a szocia­lista brigádok, a komplex racionallzá­­clés brigádok kezdeményezésének fej­lesztéséhez, ahhoz a kezdeményezés­hez, melyet dolgozóink a tartalékok feltárása során fejtenek ki, miközben támogatják pártunk bel- és külpoliti­káját. Az egész Irányító munkában — amint arra a CSKP KB Elnöksége rá­mutatott — előtérbe kerül az a köve­telmény, hogy aktívabban érvényesít­sük az összes lehetőséget a gazdasá­gi ás tudományos-műszaki együttmű­ködés elmélyítésére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egy­aránt. Az erőket ég a figyelmet főleg a következő feladatokra kell most össz­pontosítani: ■ Fokozzak az erőfeszítést a kül­kereskedelem hatékonyságának növe­lésére az elért gazdasági eredmények, valamint az export- és importárak közötti relác'ók javítására. ■ Sokoldalúan mé’v': ",r el a gaz­daságosság elvét, csökkentsük nép­mogtakarításl feladatok túlteljesíté­sét. ■ Az egész gazdasági tevékeny­ségben — a XVI. pártkongresszus szellemében — következetesen a mi­nőség sokoldalú fejlesztésére irányít­suk figyelmünket. ■ A mezőgazdaságban összponto­sítsuk figyelmünket a növénytermesz­tési feladatok teljesítésére. Agrotech­nikai határidőben, jó minőségben és minimális veszteségekkel végezzük az őszi munkákat, biztosítsuk a termés maradéktalan felhasználását, már a kezdettől szigorúan gazdálkodjunk a takarmányokkal, elsősorban az abrak­takarmánnyal. Az állattenyésztésben intenzívebb termelést kell elérni, az ágazat fejlesztését az állami tervvel összhangban kell biztosítani. Követke­zetesebben oldjuk meg a lemaradozó mezőgazdasági üzemek problémáit. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fontos feladata, hogy biztosítsa az összes nv«rsenvag ha'ékonvabb fel­használáséi. a termékek jobb minősé­gét, a termékválasztékot pedig a fo­gyasztók igényeinek megfelelően ala­kítsa. ■ A bernházások kivitelezésében és az építőiparban tartsuk meg a munkák tervezett szerkezetét, ugyan­ez vonatkozik a szállításokra is; a beruházások kivitelezésében pedig a kiemelt fontosságú építkezésekre összpontosítsuk a kapacitásokat. Ez­zel összefüggésben a berubázú és ki­vitelező szervezetek igyekezetét az építkezések idejében történő befeje­zésére és a kapacitások üzembe he­lyezésére kell Irányítani,* rendkívüli figyelmet kell fordítani az atomerő­­vek építésére. ■ A pártkongressznson az életszín­vonal megőrzésére hozott határozatok teljesítése megköveteli, hogy javít­suk a belkereskedelem ellátását, szi­lárdítsuk egyensúlyát általában és a választékot tekintve Is; Ezért első­rendű politikai-gazdasági feladat, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a közszükségleti árnk innoválására, tö­rekedjünk a belkereskedelembe irá­nyuló szállítások túlteljesítésére, fő­leg a hiánycikkeknek számító áruk­ból, valamint a magasabb minőségi kategóriákba tartozó árukból. Terveink sikeréről elsősorban a konkrét tettek döntenek, továbbá ezt a sikert a becsületes és a jó minő­ségű munka határozza meg. Ez az egyetlen útja a XVI. pártkongresszu­son kitűzött program következetes teljesítésének, szocialista művünk to­vábbi fejlesztésének és erősítésének, népünk békés és alkotó munkájának, illetve életének.

Next

/
Thumbnails
Contents