Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-27 / 34. szám

SZABAD FŰLDMOVES. 4 1983. augusztus 27, Az igényeknek megfelelően Konzervgyárainkban teljes ütemben folyik a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozása, tartósítása. A közelmúlt­ban Magnus Ottó mérnökkel a dió­szegi (Sládkovičovo) Major István Cukorgyár nemzeti vállalat igazgató­jával a kampány eddigi eredményei­ről ás az elkövetkező időszak felada­tairól, valamint a répakampányra való felkészülésről beszélgettünk. Az igazgató kiemelte, hogy az idén a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgo­zását a korábbi évekhez viszonyítva mintegy kéthetes időelőnnyel a sza­mócával, a zöld borsóval, majd a cse­resznyével és a meggye) kezdték. A cukorgyár konzervgyártó részlege kompótok, gyümölcsízek, sterilizált zöldségfélék, félkész- és készételek készítésére szakosodott. |úlius végéig a tervezett feladatok zömét sikerrel teljesítették. Például a tervezett kom­­pótkészitést szamócából 43, cseresz­nyéből 48, sárgabarackból 5, meggy­ből pedig 92 százalékkal túlszárnyal­ták. Gyümölcsízből a tervezett meny­­nyiséggel szemben 69,3, szilvalekvár­ból pedig 30,6 tonnával gyártottak többet. Látogatásunk idején (augusztus el­ső dekádjának végén) az őszibarack, a körte és a ringlószilva feldolgozása volt folyamatban. Az előrejelzések alapján a tervfeladatot körtéből tel­jesitik őszibarackból pedig várhatóan 50 százalékkal túlszárnyalják. Ringló­szilvából július végéig már 17,5 tonna kompótot készítettek, holott ezt a tervfeladat nem irta elő. A szilvabe­gyűjtéssel kapcsolatban Magnus elv­társ rámutatott arra, hogy sok he­lyütt nem szedik a gyümölcsöt, ha­nem egyszerűen lerázzák a fákról. Ez helytelen, mert az ilyen szilva az Ütődések, nyomódások következtében nem alkalmas kompótkészítésre. A zöldségfélék feldolgozásában kü­lön gondot jelent az eltevési uborka és a zöldbab. Mindkét esetben nyers­anyaghiánnyal küzdenek. Az eltevési uborkából előreláthatólag a leszerző­dött mennyiség 50—60 százalékát tudják csak átvenni, ezért ezúton is értesítik a környék kertészkedőit, hogy korlátlan mennyiségben átvesz­nek I—IV. minőségű eltevési uborkát. Zöldbabból előreláthatólag 30 száza­lékra tudják csak teljesíteni a terv­­feladatot, mert a járás két, babter­mesztésre szakosodott mezőgazdasági üzeméből, a Pusté Sady-i és az Abra­­hámi Efsz-ből kevés nyersanyagot szállítottak. Zöld borsóból viszont 829 tonnát tartósítottak, ami 29 tonnával több a tervezettnél. Ottjár tünkkor a paprikából készült saláták és a lecsó gyártása volt fo­lyamatban, s akkoriban kezdték meg a paradicsompüré gyártását is. Ezek? bői várhatóan teljesítik a tervezett feladatokat. Lecsóból például mintegy 500 tonnányit készítenek. A jövőben a sort a szőlővel, az al­mával, a sárgarépával, a petrezse­lyemmel, a zellerrel, a káposztafélék­kel és a céklával, valamint a félkész- és készételek gyártásával folytatják. A gyár igazgatója szerint minden fel­tétel adott az egész évi termelési és áruértékesítési feladatok maradékta­lan teljesítéséhez. A FIATALOK SEGÍTSÉGÉVEL A nyári csúcsidény szinte elképzel­hetetlen a közép- és főiskolások hat­hatós segítsége nélkül, fgy van ez Diószegen is, ahol. az ifjúság nyári t>wékenysége keretében a Nyitrai Élelmiszeripari Középiskolából és a Vágsellyei (Šaľa) Vegyiperi Középis­kolából, valamint a bratislavai főis­kolákról és egyetemekről átlag két­százan segédkeznek. A középiskolá­sok két-, a főiskolásuk háromhetes turnusokban váltják egymást. A fő­iskolások az ifjúság őszi aktivitása keretében november 26-ig segítik a cukorgyár dolgozóit. A rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) járás szövetkezeteiben há­rom évvel ezelőtt kezdték meg, s az idén fejezték be a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervezeti felépítésére vonatkozó új alapelvek bevezetését. Az eddig összegezhető tapasztalatok felől az SZFSZ járási bizottságán érdeklődtem. — Mit sikerült eddig elérni a szö­vetségi részlegek“ és részlegbizottsá­gok révén? A kérdésre jakubec Michal a járási bizottság titkára tömören válaszolt. — A csoportbizalmiak révén lehe­tővé vált a szövetkezet vezetőivel valő állandó és közvetlen kapcsolat fenntartása. Az ilyen szervezeti sejt­ben az efsz-tagok nyíltabban kimond­ják nézeteiket, véleményüket, előter­jesztik javaslatukat. A feladatok — aprő cseppekre bontva — beívődnak az emberek mindennapi dologtevésé­nek rétegeibe, s ezen keresztül táp­lálják cselekvőkészségüket. A dolgo­zókról való gondoskodás, Illetve a szociális ellátás is kiegyensúlyozot­tabbá vált. A gyógykezelésre és üdül­tetésre a legjogosultabbakat javasol­ják. A csoportbizalmiak és a részleg­bizottságok elnökei részére tovább­képzést szervezünk, ahol megismer­kedhetnek a szövetségi tevékenység szervezési és irányítási tudnivalóival, a szövetkezet és az SZFSZ alapsza­bályzatával, a politikai és állami szervek határozataival. — A szövetség melyik alapszerve­zetében tevékenykednek a legaktívab­ban? — A lénártfalvai (Lenártovce) sző vetkezetben halmozódott fel eddig a legtöbb, mások által is hasznosítható tapasztalat. Ferenc Lászlónak, a szövetkezet al­­elnökének — aki egyben az SZFSZ alapszervezetének elnöki tisztét is be­tölti — értékes tájékoztatását fogla­lom össze az alábbiakban. Ezerkilencszáznyolcvanegyben ala­kították meg a részlegbizottságokat a növénytermesztésben, az állatte­nyésztésben. a műszaki szolgáltatá­sokban és az adminisztráció vonalán. Ezek elnökei rendszerint az ágazat­vezetők, akik egy titkárral és három választmányi taggal alkotják a veze­tőséget. A szövetségi részlegek (összesen tizenkettő) egyetlen egységes munka­hely közösségének tagjaiból alakul tak meg — a traktorosok, a gépjavi tók, a kertészeti dolgozók körében, udvarok szerint külön a sertés- és a szarvasmarhatelepen, az építkezési részlegen és a melléküzemágban, a könyvelési szakaszon, valamint a nem dolgozó nyugdíjasok körében — cső­­portbizalmikkal az élen, akiket a középkáderek soraiból igyekeztek ki­választani. Az ilyen, szervezeti sejt­ben az emberek kölcsönösen ismerik egymást, a munkában és a munkán kívül is közel kerülnek egymáshoz. Ismerik a legalapvetőbb problémákat, ezeket összegyűjtik és a havonta megtartott gyűléseiken — melyeket a célszerűség érdekében egybekapcsol­nak a termelési értekezletekkel — megtárgyalják. Ezeken az összejöveteleken terme-Kezdeményezéssel AZ SZFSZ Gl SZERKEZETI elosztásra. A részlegbizottságok részt­vevői a szövetségi részleggyűiések jelentései alapján minden problémát felszínre hoznak, kezdve az alkat­részellátástól a súlygyarapodásig, a takarmány minőségétől a tej tisztasá­gáig, a hasznossági mutatók alaku­lásától az abrakfogyasztásig és az üzemanyag takarékosságig. javaslato­kat tesznek a kedvezőtlen állapotok megvitatására, a problémák megoldá­sára. Megbízásokat vállalnak. Élnek a felelösségrevonás lehetőségével: el­­- lenôriľ^iek. javaslataikkal, észrevételeikkel, a­­melyek eljutnak az efsz vezetőségé­hez, így minden dolgozó részt vesz gyarapított sikerek FELÉPÍTÉSÉNEK TANULSÄGAI lési-gazdasági .és társadalmi-szociális kérdéseket is megvitatnak. Munka­értékelést is tartanak, amelyen meg­beszélik az Idénymunkák tervét. A termelési feladatokról szóló jelentést mindig a felelős gazdaságvezető ter­jeszti elő. Javaslatot tesznek a juta­lomüdültetés és gyógykezelést kiér­demlő dolgozókra. Beszámolnak azok­ról a feladatokról és Intézkedésekről, amelyeket a részlegblzottságok fogad­tak el. Az elhangzott beszámolókkal kapcsolatban vitát bontbkoztatnak ki; javaslatokat tesznek, közük észrevé­teleiket, kifejtik álláspontjukat. Min­den részleggyűlés végén határozatot fogadnak el s erről tömör feljegy­zést készítenek, amelyet átadnak a részlegbizottságok elnökeinek. Ezáltal demokratikusabb lett a szövetkezet vezetősége és a dolgozók közötti vi­szony. A tájékozottság és a közvetlen kapcsolat szempontjából nagyon elő­nyös, hogy a csoportbizalmikat a részlegbizottságok vezetőségének tag­jaivá választották. A részlegbizottságok arra töreked­nek, hogy a szövetségi részlegek te­vékenysége a feladatok teljesítéséből való nagyobb részesedésre irányul­jon, s biztosítsák a feladatok meg­tárgyalását az egyes részlegeken. Figyelemmel kísérik a szocialista bri­gádok tevékenységét, értékelik a munkájukat, valamint a termelési részleg dolgozói áitel vállalt kötele­zettségek teljesítését. Megtárgyalják az anyagi érdekeltség serkentését célzó javaslatokat, az üdülésre, vala­mint a kirándulásra javasolt szövet­kezeti földművesek névsorát. Irányít­ják és szervezik a csoportbizalmiak tevékenységét. Tájékoztatják őket a legutóbbi részleggyűlésen elhangzott észrevételek intézésének menetéről. Ellenőrzik a munkavédelmi eszkö­zök elosztását. Fellépnek a hiányos­ságok ellen. Nem siklanak el a prob­lémák fölött, nem kerülhet sor egyenlőtlenségre, jogtalan javadalom­az Irányításban. Ezáltal a szövetkezet tagsága utat és időt nyer az ügyinté­zésre, hiszen bizonyos dolgokban lent is döntenek. Feladatot osztanak, és nyíltan beszélnek egymással: vezetők, vezetettek! A nem dolgozó nyugdíjasoknak sa­ját részlegbizottságuk van. Összejöve­teleiken főleg az őket érintő problé­mákat — szociális juttatások, egész­ségügyi ellátás, közétkeztetés, kultúr­áiét — tárgyalják meg. z A részlegbizottságok az Illetékes gazdasági vezetővel együttműködve félévenként egyszer összehívják a taggyűlést. Ugyancsak félévenként tartanak szakmai továbbképzést a részlegblzottságok és a szövetségi részlegek vezetői számára. Még csak kezdeti szakaszában van az új szervezeti felépítés alapelvei­nek az érvényrejuttatása. A gazdasá­gok a tapasztalatszerzés Időszakát élik. Pezseg, forr, alakul, módosul,’ s végül állandósul mindaz, ami ebben az Irányítási formában jő, továbbfej­leszthető, amelyre lehet a jövőben építeni, tervezni. A lényeg: nem szabad ezt az új, haladó, demokratikus vonásokkal dú­sított formát elbürokratizálni; sablo­nokkal körülvenni, azaz megfosztani valódi küldetésétől. Ma még nem min­denütt ilyen konkrét eredményeket hozó ez az új irányítási forma, mint a lénártfalvai szövetkezetben —• bár még itt is sok a teendő a tapasztala­tok összegezésében, s az előbbrelé­­pés útjának egyengetése körül — de idővel a dolgozókhoz méltó demokra­tikus jellegű érdekképviseleti szerv­vé növi majd ki magát. Addig is gyűjtjük és közreadjuk a szervezés­ben élenjáró alapszervezetek tapasz­talait. KORCSMAROS LÁSZLÓ A cukorgyár vezetősége elégedett a fiatalokkal, mind a munka, mind a viselkedés tekintetében. Az egyes munkák és a szórakozás szervezésé­ről tanárok és idősebb korosztályú tanulók, főiskolások gondoskodnak. A fiatalokat a cukorgyárban szállá­solták el, s a gyár biztosít számukra időszakonként autóbuszt kirándulás­ra. Magnus elvtárs az egyes csopor­tokat rendszeresen elkíséri a forra­dalmi hagyományok emlékszobájába A konzervgyárló részleg dolgozói a fiatalokkal együtt mindent elkövet­nek a termékek minőségének javítása érdekében. Ezt az is bizonyítja, hogy az év elejétől számítva rendszeresen teljesitik a minőséggel kapcsolatos feladatokat. FELKÉSZÜLTEK A RÉPÁKAMPÄNYRA A cukorrépa-feldolgozó részlegen alaposan felkészültek az idei kam­pányra. A cukorgyár dolgozói a kivi­telező vállalatok dolgozóival együtt megkülönböztetett figyelmet fordíta­nak a javítási, karbantartási és fel­újítási munkák harmonogram szerinti elvégzésére. A cukorgyár igazgatója részletesen ismertette, milyen nagy horderejű akciókat valósítottak, illet­ve valósítanak meg a kazánházban, a diffúziós, a fémesítési, a zagysfirí­­tő és a szaturáló részlegen, valamint a bepároló állomáson. Kisebb-nagyobb problémák ugyan előfordultak a pót­alkatrész-ellátásban az olomuuci SIG­MA, a brnói Klement Gottwald Gép­gyár, a Hradec Králové-i Győzedelmes Február Gépgyár részéről. Reméljük, az egyes munkákat, generáljavításo­­kát az illetékesek szeptember 12-ig harmonogram szerint jó minőségben elvégzik, ami hozzájárul a gépek és berendezések zavartalan működésé­hez, a kampány határidőre való befe­jezéséhez. Nem kis feladatról van szó, hiszen naponta 1930 tonna cu­korrépát keli feldolgozniuk. Az idén mind az öl mintavevő be­rendezést üzemeltetik, egyet a cukor­gyárban, egyet-egyet pedig az átvevő helyeken, így Hidaskürtön (Mostová), Pereden (Tesedfkovo). Mojmirovce) és egyet Negyeden (Neded). A Komp­lex típusú szovjet gyártmányú gépből négyet fognak üzemeltetni, amelyek segítségével a répa hat méter magas prizmákba rakható. A cukorgyári, a hidaskürti, a peredi és a mojmirovcei átvevő hely szilárdított, ráadásul a prizmákban biztosítják a szellőztetést is, Így a minimálisra igyekeznek csökkenteni a tárolási veszteségeket. Az augusztus első felében végzett mintafelvéteiek eredményei alapján a répa cukortartalma 2 százalékkal magasabb a múlt évi, 3 százalékkal pedig az 1981. évi valósághoz viszo­nyítva. A hektáronkénti gyökérhozam várhatóan az előző évek szintjén ma­rad. A megkötött adásvételi szerző­dések értelmében hektáronként 38.2 tonna répát kell felvásárolniuk, a rendszeres ellenőrzések eredményei alapján a cukorrépa felvásárlását elő­reláthatólag 98—100 százalékra telje­sitik. A kezdéshez szükséges ötnapos tartalék és ezt követően a répa na­ponkénti szállítása előre kidolgozott és pontosított harmonogram szerint valósai majd meg. A cukorgyár egyébként a helybeli, részben pedig a nyilrai és a Bratislava-vidáki járás­ból vásárolja és dolgozza fel a cukor­répát. Az elmondottak alapján arra kö­vetkeztethetünk, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy a cukorgyár szep­tember barmadik dekúdjában meg­kezdje a cukorrépa feldolgozását. BARA LÄSZL0 Idősebb korban is aktívan Oravecz Mátyás csoportvezető és Szalay Dezső munka közben (A szerző felvétele) Bár a napocska nem takarékosko­dott az energiával — „soförnyelven“ szólva, ragadt az aszfalt — a kis csapat mégis szor­galmasan dolgo­zott. A főút men­tén négy férfi be­tonozta a vízelve­zető csatorna fa­lait. A csoport ve­zetője Oravecz Má­tyás betonlapátolás közben szölt kül­detésükről: — Mi a Zsigárdi (Žibarec) Hnb he­lyi gazdálkodási üzeme megbízásá­ból utcarendezési munkákat —• járda­­készítés, parkosí­tás — végzünk. A nyár folyamán kö­rülbelül három hó­napig vagyunk al­kalmazásban az említett üzemegy­ségnél. Tavaly pél­dául ennyi Idő alatt 400 méter hosszú járdát ké­szítettünk. Szalay Dezső im­már nyolcadik esz­tendeje nyugdíjas, persze — amint azt munkatársai älárultšk — a nyolc év alatt ritkán tétlenkedett: munka mindig akad bőven, hol a szövetke zetben, hol pedig a helyi szolgáltatási üzemben dolgozott. Nagy Lajos korábban a Topofőauy-t lárásl Építkezési Vállalat aszfaltozó jaként dolgozott, így a kis kollektíva nagy hasznát veszi szaktudásának útépítői ismereteinek. Lakatos István az ácsmunkák mes teFe. Amikor „hecceltem“ őt, hogy a használt faanyaggal sokkal nehezebb dolgozni, mint az újjal, így felelt „Ja kérem, mi nem vagyunk maminu! vállalat, ahol pazarolni szokás az anyagot. Itt minden deszkadarab ,régi jő ismerősöm .. Nem egy hnb elnöktől hallottam: ..Pénz mégcsak akadna, csak tudja a szervezés és a munkaerő... Ez hát­ráltatja falunkban a járdaépítést, a csatornázást“. A zslgárdiak mást mon­danak: „Vannak községünkben olyan nyugdíjas építőmesterek, akik koráb­ban ácsbaltájukkal, kőműveskanaluk­kal bejárták az egész országot Hát akkor miért ne aktivizáljunk olyan embereket, akik ha munkáról közér­dekről van szó, éjfélkor Is felkel­nek...* (Kalita)

Next

/
Thumbnails
Contents