Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-27 / 34. szám
SZABAD FŰLDMOVES. 4 1983. augusztus 27, Az igényeknek megfelelően Konzervgyárainkban teljes ütemben folyik a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozása, tartósítása. A közelmúltban Magnus Ottó mérnökkel a diószegi (Sládkovičovo) Major István Cukorgyár nemzeti vállalat igazgatójával a kampány eddigi eredményeiről ás az elkövetkező időszak feladatairól, valamint a répakampányra való felkészülésről beszélgettünk. Az igazgató kiemelte, hogy az idén a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozását a korábbi évekhez viszonyítva mintegy kéthetes időelőnnyel a szamócával, a zöld borsóval, majd a cseresznyével és a meggye) kezdték. A cukorgyár konzervgyártó részlege kompótok, gyümölcsízek, sterilizált zöldségfélék, félkész- és készételek készítésére szakosodott. |úlius végéig a tervezett feladatok zömét sikerrel teljesítették. Például a tervezett kompótkészitést szamócából 43, cseresznyéből 48, sárgabarackból 5, meggyből pedig 92 százalékkal túlszárnyalták. Gyümölcsízből a tervezett menynyiséggel szemben 69,3, szilvalekvárból pedig 30,6 tonnával gyártottak többet. Látogatásunk idején (augusztus első dekádjának végén) az őszibarack, a körte és a ringlószilva feldolgozása volt folyamatban. Az előrejelzések alapján a tervfeladatot körtéből teljesitik őszibarackból pedig várhatóan 50 százalékkal túlszárnyalják. Ringlószilvából július végéig már 17,5 tonna kompótot készítettek, holott ezt a tervfeladat nem irta elő. A szilvabegyűjtéssel kapcsolatban Magnus elvtárs rámutatott arra, hogy sok helyütt nem szedik a gyümölcsöt, hanem egyszerűen lerázzák a fákról. Ez helytelen, mert az ilyen szilva az Ütődések, nyomódások következtében nem alkalmas kompótkészítésre. A zöldségfélék feldolgozásában külön gondot jelent az eltevési uborka és a zöldbab. Mindkét esetben nyersanyaghiánnyal küzdenek. Az eltevési uborkából előreláthatólag a leszerződött mennyiség 50—60 százalékát tudják csak átvenni, ezért ezúton is értesítik a környék kertészkedőit, hogy korlátlan mennyiségben átvesznek I—IV. minőségű eltevési uborkát. Zöldbabból előreláthatólag 30 százalékra tudják csak teljesíteni a tervfeladatot, mert a járás két, babtermesztésre szakosodott mezőgazdasági üzeméből, a Pusté Sady-i és az Abrahámi Efsz-ből kevés nyersanyagot szállítottak. Zöld borsóból viszont 829 tonnát tartósítottak, ami 29 tonnával több a tervezettnél. Ottjár tünkkor a paprikából készült saláták és a lecsó gyártása volt folyamatban, s akkoriban kezdték meg a paradicsompüré gyártását is. Ezek? bői várhatóan teljesítik a tervezett feladatokat. Lecsóból például mintegy 500 tonnányit készítenek. A jövőben a sort a szőlővel, az almával, a sárgarépával, a petrezselyemmel, a zellerrel, a káposztafélékkel és a céklával, valamint a félkész- és készételek gyártásával folytatják. A gyár igazgatója szerint minden feltétel adott az egész évi termelési és áruértékesítési feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A FIATALOK SEGÍTSÉGÉVEL A nyári csúcsidény szinte elképzelhetetlen a közép- és főiskolások hathatós segítsége nélkül, fgy van ez Diószegen is, ahol. az ifjúság nyári t>wékenysége keretében a Nyitrai Élelmiszeripari Középiskolából és a Vágsellyei (Šaľa) Vegyiperi Középiskolából, valamint a bratislavai főiskolákról és egyetemekről átlag kétszázan segédkeznek. A középiskolások két-, a főiskolásuk háromhetes turnusokban váltják egymást. A főiskolások az ifjúság őszi aktivitása keretében november 26-ig segítik a cukorgyár dolgozóit. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás szövetkezeteiben három évvel ezelőtt kezdték meg, s az idén fejezték be a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervezeti felépítésére vonatkozó új alapelvek bevezetését. Az eddig összegezhető tapasztalatok felől az SZFSZ járási bizottságán érdeklődtem. — Mit sikerült eddig elérni a szövetségi részlegek“ és részlegbizottságok révén? A kérdésre jakubec Michal a járási bizottság titkára tömören válaszolt. — A csoportbizalmiak révén lehetővé vált a szövetkezet vezetőivel valő állandó és közvetlen kapcsolat fenntartása. Az ilyen szervezeti sejtben az efsz-tagok nyíltabban kimondják nézeteiket, véleményüket, előterjesztik javaslatukat. A feladatok — aprő cseppekre bontva — beívődnak az emberek mindennapi dologtevésének rétegeibe, s ezen keresztül táplálják cselekvőkészségüket. A dolgozókról való gondoskodás, Illetve a szociális ellátás is kiegyensúlyozottabbá vált. A gyógykezelésre és üdültetésre a legjogosultabbakat javasolják. A csoportbizalmiak és a részlegbizottságok elnökei részére továbbképzést szervezünk, ahol megismerkedhetnek a szövetségi tevékenység szervezési és irányítási tudnivalóival, a szövetkezet és az SZFSZ alapszabályzatával, a politikai és állami szervek határozataival. — A szövetség melyik alapszervezetében tevékenykednek a legaktívabban? — A lénártfalvai (Lenártovce) sző vetkezetben halmozódott fel eddig a legtöbb, mások által is hasznosítható tapasztalat. Ferenc Lászlónak, a szövetkezet alelnökének — aki egyben az SZFSZ alapszervezetének elnöki tisztét is betölti — értékes tájékoztatását foglalom össze az alábbiakban. Ezerkilencszáznyolcvanegyben alakították meg a részlegbizottságokat a növénytermesztésben, az állattenyésztésben. a műszaki szolgáltatásokban és az adminisztráció vonalán. Ezek elnökei rendszerint az ágazatvezetők, akik egy titkárral és három választmányi taggal alkotják a vezetőséget. A szövetségi részlegek (összesen tizenkettő) egyetlen egységes munkahely közösségének tagjaiból alakul tak meg — a traktorosok, a gépjavi tók, a kertészeti dolgozók körében, udvarok szerint külön a sertés- és a szarvasmarhatelepen, az építkezési részlegen és a melléküzemágban, a könyvelési szakaszon, valamint a nem dolgozó nyugdíjasok körében — csőportbizalmikkal az élen, akiket a középkáderek soraiból igyekeztek kiválasztani. Az ilyen, szervezeti sejtben az emberek kölcsönösen ismerik egymást, a munkában és a munkán kívül is közel kerülnek egymáshoz. Ismerik a legalapvetőbb problémákat, ezeket összegyűjtik és a havonta megtartott gyűléseiken — melyeket a célszerűség érdekében egybekapcsolnak a termelési értekezletekkel — megtárgyalják. Ezeken az összejöveteleken terme-Kezdeményezéssel AZ SZFSZ Gl SZERKEZETI elosztásra. A részlegbizottságok résztvevői a szövetségi részleggyűiések jelentései alapján minden problémát felszínre hoznak, kezdve az alkatrészellátástól a súlygyarapodásig, a takarmány minőségétől a tej tisztaságáig, a hasznossági mutatók alakulásától az abrakfogyasztásig és az üzemanyag takarékosságig. javaslatokat tesznek a kedvezőtlen állapotok megvitatására, a problémák megoldására. Megbízásokat vállalnak. Élnek a felelösségrevonás lehetőségével: el- lenôriľ^iek. javaslataikkal, észrevételeikkel, amelyek eljutnak az efsz vezetőségéhez, így minden dolgozó részt vesz gyarapított sikerek FELÉPÍTÉSÉNEK TANULSÄGAI lési-gazdasági .és társadalmi-szociális kérdéseket is megvitatnak. Munkaértékelést is tartanak, amelyen megbeszélik az Idénymunkák tervét. A termelési feladatokról szóló jelentést mindig a felelős gazdaságvezető terjeszti elő. Javaslatot tesznek a jutalomüdültetés és gyógykezelést kiérdemlő dolgozókra. Beszámolnak azokról a feladatokról és Intézkedésekről, amelyeket a részlegblzottságok fogadtak el. Az elhangzott beszámolókkal kapcsolatban vitát bontbkoztatnak ki; javaslatokat tesznek, közük észrevételeiket, kifejtik álláspontjukat. Minden részleggyűlés végén határozatot fogadnak el s erről tömör feljegyzést készítenek, amelyet átadnak a részlegbizottságok elnökeinek. Ezáltal demokratikusabb lett a szövetkezet vezetősége és a dolgozók közötti viszony. A tájékozottság és a közvetlen kapcsolat szempontjából nagyon előnyös, hogy a csoportbizalmikat a részlegbizottságok vezetőségének tagjaivá választották. A részlegbizottságok arra törekednek, hogy a szövetségi részlegek tevékenysége a feladatok teljesítéséből való nagyobb részesedésre irányuljon, s biztosítsák a feladatok megtárgyalását az egyes részlegeken. Figyelemmel kísérik a szocialista brigádok tevékenységét, értékelik a munkájukat, valamint a termelési részleg dolgozói áitel vállalt kötelezettségek teljesítését. Megtárgyalják az anyagi érdekeltség serkentését célzó javaslatokat, az üdülésre, valamint a kirándulásra javasolt szövetkezeti földművesek névsorát. Irányítják és szervezik a csoportbizalmiak tevékenységét. Tájékoztatják őket a legutóbbi részleggyűlésen elhangzott észrevételek intézésének menetéről. Ellenőrzik a munkavédelmi eszközök elosztását. Fellépnek a hiányosságok ellen. Nem siklanak el a problémák fölött, nem kerülhet sor egyenlőtlenségre, jogtalan javadalomaz Irányításban. Ezáltal a szövetkezet tagsága utat és időt nyer az ügyintézésre, hiszen bizonyos dolgokban lent is döntenek. Feladatot osztanak, és nyíltan beszélnek egymással: vezetők, vezetettek! A nem dolgozó nyugdíjasoknak saját részlegbizottságuk van. Összejöveteleiken főleg az őket érintő problémákat — szociális juttatások, egészségügyi ellátás, közétkeztetés, kultúráiét — tárgyalják meg. z A részlegbizottságok az Illetékes gazdasági vezetővel együttműködve félévenként egyszer összehívják a taggyűlést. Ugyancsak félévenként tartanak szakmai továbbképzést a részlegblzottságok és a szövetségi részlegek vezetői számára. Még csak kezdeti szakaszában van az új szervezeti felépítés alapelveinek az érvényrejuttatása. A gazdaságok a tapasztalatszerzés Időszakát élik. Pezseg, forr, alakul, módosul,’ s végül állandósul mindaz, ami ebben az Irányítási formában jő, továbbfejleszthető, amelyre lehet a jövőben építeni, tervezni. A lényeg: nem szabad ezt az új, haladó, demokratikus vonásokkal dúsított formát elbürokratizálni; sablonokkal körülvenni, azaz megfosztani valódi küldetésétől. Ma még nem mindenütt ilyen konkrét eredményeket hozó ez az új irányítási forma, mint a lénártfalvai szövetkezetben —• bár még itt is sok a teendő a tapasztalatok összegezésében, s az előbbrelépés útjának egyengetése körül — de idővel a dolgozókhoz méltó demokratikus jellegű érdekképviseleti szervvé növi majd ki magát. Addig is gyűjtjük és közreadjuk a szervezésben élenjáró alapszervezetek tapasztalait. KORCSMAROS LÁSZLÓ A cukorgyár vezetősége elégedett a fiatalokkal, mind a munka, mind a viselkedés tekintetében. Az egyes munkák és a szórakozás szervezéséről tanárok és idősebb korosztályú tanulók, főiskolások gondoskodnak. A fiatalokat a cukorgyárban szállásolták el, s a gyár biztosít számukra időszakonként autóbuszt kirándulásra. Magnus elvtárs az egyes csoportokat rendszeresen elkíséri a forradalmi hagyományok emlékszobájába A konzervgyárló részleg dolgozói a fiatalokkal együtt mindent elkövetnek a termékek minőségének javítása érdekében. Ezt az is bizonyítja, hogy az év elejétől számítva rendszeresen teljesitik a minőséggel kapcsolatos feladatokat. FELKÉSZÜLTEK A RÉPÁKAMPÄNYRA A cukorrépa-feldolgozó részlegen alaposan felkészültek az idei kampányra. A cukorgyár dolgozói a kivitelező vállalatok dolgozóival együtt megkülönböztetett figyelmet fordítanak a javítási, karbantartási és felújítási munkák harmonogram szerinti elvégzésére. A cukorgyár igazgatója részletesen ismertette, milyen nagy horderejű akciókat valósítottak, illetve valósítanak meg a kazánházban, a diffúziós, a fémesítési, a zagysfirítő és a szaturáló részlegen, valamint a bepároló állomáson. Kisebb-nagyobb problémák ugyan előfordultak a pótalkatrész-ellátásban az olomuuci SIGMA, a brnói Klement Gottwald Gépgyár, a Hradec Králové-i Győzedelmes Február Gépgyár részéről. Reméljük, az egyes munkákat, generáljavításokát az illetékesek szeptember 12-ig harmonogram szerint jó minőségben elvégzik, ami hozzájárul a gépek és berendezések zavartalan működéséhez, a kampány határidőre való befejezéséhez. Nem kis feladatról van szó, hiszen naponta 1930 tonna cukorrépát keli feldolgozniuk. Az idén mind az öl mintavevő berendezést üzemeltetik, egyet a cukorgyárban, egyet-egyet pedig az átvevő helyeken, így Hidaskürtön (Mostová), Pereden (Tesedfkovo). Mojmirovce) és egyet Negyeden (Neded). A Komplex típusú szovjet gyártmányú gépből négyet fognak üzemeltetni, amelyek segítségével a répa hat méter magas prizmákba rakható. A cukorgyári, a hidaskürti, a peredi és a mojmirovcei átvevő hely szilárdított, ráadásul a prizmákban biztosítják a szellőztetést is, Így a minimálisra igyekeznek csökkenteni a tárolási veszteségeket. Az augusztus első felében végzett mintafelvéteiek eredményei alapján a répa cukortartalma 2 százalékkal magasabb a múlt évi, 3 százalékkal pedig az 1981. évi valósághoz viszonyítva. A hektáronkénti gyökérhozam várhatóan az előző évek szintjén marad. A megkötött adásvételi szerződések értelmében hektáronként 38.2 tonna répát kell felvásárolniuk, a rendszeres ellenőrzések eredményei alapján a cukorrépa felvásárlását előreláthatólag 98—100 százalékra teljesitik. A kezdéshez szükséges ötnapos tartalék és ezt követően a répa naponkénti szállítása előre kidolgozott és pontosított harmonogram szerint valósai majd meg. A cukorgyár egyébként a helybeli, részben pedig a nyilrai és a Bratislava-vidáki járásból vásárolja és dolgozza fel a cukorrépát. Az elmondottak alapján arra következtethetünk, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy a cukorgyár szeptember barmadik dekúdjában megkezdje a cukorrépa feldolgozását. BARA LÄSZL0 Idősebb korban is aktívan Oravecz Mátyás csoportvezető és Szalay Dezső munka közben (A szerző felvétele) Bár a napocska nem takarékoskodott az energiával — „soförnyelven“ szólva, ragadt az aszfalt — a kis csapat mégis szorgalmasan dolgozott. A főút mentén négy férfi betonozta a vízelvezető csatorna falait. A csoport vezetője Oravecz Mátyás betonlapátolás közben szölt küldetésükről: — Mi a Zsigárdi (Žibarec) Hnb helyi gazdálkodási üzeme megbízásából utcarendezési munkákat —• járdakészítés, parkosítás — végzünk. A nyár folyamán körülbelül három hónapig vagyunk alkalmazásban az említett üzemegységnél. Tavaly például ennyi Idő alatt 400 méter hosszú járdát készítettünk. Szalay Dezső immár nyolcadik esztendeje nyugdíjas, persze — amint azt munkatársai älárultšk — a nyolc év alatt ritkán tétlenkedett: munka mindig akad bőven, hol a szövetke zetben, hol pedig a helyi szolgáltatási üzemben dolgozott. Nagy Lajos korábban a Topofőauy-t lárásl Építkezési Vállalat aszfaltozó jaként dolgozott, így a kis kollektíva nagy hasznát veszi szaktudásának útépítői ismereteinek. Lakatos István az ácsmunkák mes teFe. Amikor „hecceltem“ őt, hogy a használt faanyaggal sokkal nehezebb dolgozni, mint az újjal, így felelt „Ja kérem, mi nem vagyunk maminu! vállalat, ahol pazarolni szokás az anyagot. Itt minden deszkadarab ,régi jő ismerősöm .. Nem egy hnb elnöktől hallottam: ..Pénz mégcsak akadna, csak tudja a szervezés és a munkaerő... Ez hátráltatja falunkban a járdaépítést, a csatornázást“. A zslgárdiak mást mondanak: „Vannak községünkben olyan nyugdíjas építőmesterek, akik korábban ácsbaltájukkal, kőműveskanalukkal bejárták az egész országot Hát akkor miért ne aktivizáljunk olyan embereket, akik ha munkáról közérdekről van szó, éjfélkor Is felkelnek...* (Kalita)