Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-27 / 34. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES ,1983. augusztus 27. Hetedik ötéves tervünk megvalósításához köztudomásúan nehezebb, kedvezőtlenebb külső közgazdasági feltételek között fogtunk hozzá. Ezért a XVI. pártkongreszszuson megfogalmazott célok elérése szempontéból — a népgazdaság minden területén — szinte meghatározó tényezővé vált a tervidőszak első éveiben végzett munka. A pártszervezetek ebből következően mindenütt arra törekedtek és törekednek, hogy erősítsék a pártmunkát, fejlesszék, konkrétabbá tegyék formáit és módszereit. A tapasztalatokról Hencz Györggyel, a csicsői (Cičov) Wilhelm Pieck társult szövetkezet üzemi pártszervezetének elnökével beszélgettünk. Az üzemi pártszervezet a csicsói, a füsi (Trávnik), a kolozsnémai (Klížská Nemá) és a nagykeszi (Veiké Kosihy) alapszervezeteket tömöríti. Az üzemi pártszervezetben dolgozik, a többiek pedagógusok, a nemzeti bizottságok dolgozói és nyugdíjasok. — A hangsúlyt — kezdte a pártmunka elemzését és értékelését Hencz elvtárs — mindenekelőtt a pártkongresszuson elfogadott határozatok következetes végrehajtására helyeztük. A XVI. pártkongresszus utáni Időszakban a párt a Központi Bizottság ülésein hozott határozataival is jól feb készített bennünket arra hogy számoljunk a megváltozott helyzet realitásaival, és ennek megfelelően tegyük hatékonyabbá intenzivebbé a politikai, a szakmai és a gazdasági munkát. Mindezek alapján úgy érezzük, hogy sikerült növelnünk a hatékonyságot a pértmunkában is. Legfőképpen a céltudatos politikai szervezőmunkára és a pártellenőrzésre gondolok. Első alkalommal a kongresszusi, majd a Központi Bizottság ülései határozatainak végrehajtására készítettünk úgynevezett cselekvési programot. Ezekben a programokban meghatároztuk az üzemi pártszervezet, az alapszervezetek, a pártcsoportok, valamint a gazdasági vezetés tennivalóit, a közös célok elérésére. # Mit tettek és tesznek a fenntiekben vázolt igényes feladatok sikeres megoldása érdekében? — Üzemi pártszervezetünkben a politikai és gazdasági tevékenység legszervesebb és legszemélyesebb egysége a pártmegbizatásokban öltött és ölt testet. Ennek a gyakorlati megvalósítása és alkalmazása viszont nem volt könnyű. Könnyebb ugyanis a gazdasági feladatokról általánosságban beszélni, mint közösen kialakítani minden érdekelt párttag konkrét fel adatát. Az igényességet mint alapfel tételt akkor helyeztük előtérbe, ami kor azt kellett precízen megfogal mazni, hogy kinek mit kell tennie azért, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak. Pontosabban szólva, amikor a gazdasági feladatok megoldásának politikai feltételeit és tennivalóit kellett meghatározni. A mezőgazdasági csúcsmunkák — konkrétan az aratásra és az előttünk álló őszi munkákra gondolok — időszakában tevékenykedő ideiglenes pártcsoportok cselekvési programjában például a legapróbb részletekig és munkahelyekig, sőt valamennyi érintett emberig nem csupán a feladat végrehajtásának menetrendjét dolgoztuk ki, hanem az ehhez szükséges politikai munka mikéntjét, a felvilágosítás;, a meggyőzés érveit, a dolgozók egyéni gondjaival, problémáival való törődés módját is. A pártmunka hatékonyságának növelésében és a pártellenőrzésben elengedhetetlen az operativitás, szükség esetén a beavatkozás. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy üzemi pártszervezetünk átvállalja a gazdasági vezetők Jelelősségét, vagy éppen a munkakörét. Nem járható út azonban egyetlen pártszervezet számára az sem, hogy tétlenül szemlélje azt, ha valamelyik ágazatban vagy JOGI VÁLASZOK gazdasági részlegen olyan problémák adódnak, melyek az egész gazdaságot érintik. Ilyenkor kötelessége beavatkozni az illetékes pártszervezetnek, természetesen a maga sajátos politikai eszközeivel. Mi is megtettük ezt, konkrétan az állattenyésztésben, ahol szövetkezetünk a növénytermesztéshez viszonyítva gyengébb gazdasági eredményeket ért el. önelégültség nélkül mondhatom, hogy alapszervezeteinket és pártcsoportjainkat sikerült megtanítanunk a politikai munka tervezésére. Enélkül ma már elképzelhetetlen a hatékony pártmunka. További fontos alapfeltétel a pártmunka szervezése, melynek minőségileg nem szabad elmaradnia a szakmai, gazdasági tervezéstől. Az elmondottakból kiindulva a pártmunka elemzésekor értékelésekor ezért mi nemcsak azt vizsgáljuk, hogy mit tett vagy mit nem tett a szóbanforgó feladat végrehajtásáért a gazdasági vezető, hanem azt is, hogy mit végzett vagy mulasztott el a pártszervezet. # Üzemi pártszervezetük a falusi pártalapszervezeteket is tömöríti, illetve képviseli. Hogyan oldják meg a pártmunka differenciálását? — Főképpen úgy hogy minden területen a legfontosabb feladatok megoldására fordítjuk a figyelmet. Az ilyen munkamegosztás, a politikai teendők konkrét meghatározása az г ésszerű szervezés alapfeltétele. Ebből s a szempontból pártmunkák fontos i láncszemei — a személyre szóló ér- t tékelések, és a feladatmeghatározás > bevált és Igen alkalmas fórumai a legkisebb kommunista közösségek — a pártcsoportok. Tizenkét pártcsoportunk közül négy a nemzeti bizottságok, egy pedig az Iskolaügy vonalán ténykedő kommunistákat tömöríti. A pártcsoportok saját feladattervük szerint dolgoznak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a működési területükből kifolyólag rájuk háruló teendőket számba veszik, s terv szerint végzik. Munkánkat — pártunk politikájával összhangban — a hosszabb távra előre tekintve a pártprogram, rövldebb távra és konkrétan a kongreszszus határozata, helyhez kapcsolódva pedig részletekre menően az egyéb alapvető párthatározatok határozzák meg. E szerves egészet alkotó politikát e határozatok révén alkalmazzuk — a gazdasági tevékenységtől az ideológiai munkáig —, megőrizve ae e területekre megszabott pártfeladatok szoros összefüggését. Mindezt a pártcsoportok kommunistái szemszögéből hangsúlyozom, melyek vezetői a saját működési területükön kívül tisztában vannak az üzemi pártszervezet céljaival, pártmunkánk összefüggéseivel és kölcsönhatásaival is. Az üzemi pártszervezet, illetve a szövetkezet vezetőségi ülésein részt vesznek a pártcsoportok vezetői is. Javaslataik, előbbrevivő építőjellegű krititikát határozatok révén alkalmazzuk tározatok egységes értelmezését. Az érteni és képviselni alapelv párhuzamba állításával növekedett kommunistáink politikai aktivitása: készségük pártunk politikájának hirdetésére, magyarázatára. Vagyis erősödött a bátor kiállás, amelyet pártunk XVI. kongresszusa a korábbinál Is hangsúlyosabb követelményként foglalt bele a párt szervezeti szabályzatába. # Korántsem kizárólag a termelés tényei érvelnek a ma emberének új jövőbe mutató jellemvonásai mellett. Az üzemi pártszervezet mit tesz az ú), szocialista közgondolkodás és erkölcs érvényesítése érdekében? Szövetkezetünk vezetői — és az agrárértelmiség — ma már nem kizárólag közgazdasági vagy műszaki szakembernek tartja magát, hanem politikai vezetőnek is, s a közös gazdasági érdekek mellett a falvak társadalmi mikroklímájának alakulását is figyelemmel kíséri. Az emberi tulajdonságok egyébként alakíthatók, elsősorban a kedvező tapasztalatok, az önművelés és a tudás alapján, mert a rossz tulajdonságok szülője a műveletlenség, az igénytelenség, a hozzá nem értés. Az utóbbiak éltetik napjainkban a nem kívánatos jelenségeket. Elhatároztuk, hogy az efféle jelenségek okait külön is megvizsgáljuk, hogy ellenük is eredményesen küzdhessünk. De mi késztetett bennünket erre a vizsgálatra? Elsősorban a lét és a tudati fejlődés közötti összhang hiánya. Falvaink lakossága dologszerető, a szocialista életstílus alakulása azonban sajnos nálunk sem nélkülözi az ellentmondásokat. Szerencsére dolgozóink többségénél a szocialista normák váltak meghatározóvá, és nem kizárólag azért, mert ezekre épül társadalompolitikánk kódexe. A becsületes emberek százainak igazságérzetével, öntudatával, moráljával és munkaszeretetével magyarázható e folyamat, s e közérzet összhangban áll pártunk politikájával. о о о A teljesség igénye nélkül Is sok hasznos tapasztalatot és gondolatot tartalmaznak a pártelnök szavai. Az elhangzottakból az is kitűnik, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben többségében olyan szemléletű párttagok munkálkodnak, akik nap nap után teszik vonzó példává az elvhű kommunista magatartást. CSIBA LÁSZLÓ Jár-e valamilyen külön segély? . L. B.: Annak a nagymamának, aki fia és annak kórházi kezelésben levő felesége kérelmére kb. 6 hónap Idejére elvállalta a fiatalok két gyermekének gondozását és ellátását, ezen a címen külön segélyt nem igényelhet. Természetesen, hogy a gyermekek apja erre az időre a két gyermekre folyósított 6X0 korona összegű családi pótlékot köteles a tényleges gondozást nyújtó nagymamának a gyermekek részére átadni, s lehetőségei és képességei szerint köteles ezt az összeget még ki is egészíteni. A nagymamának, aki egyébként nem volt állásban a gyermekek elvállására előtt sem, a gondozás idejére külön segély vagy juttatás nem jár. A 121/1975 sz. Társadalombiztosítási Törvény 81. paragrafusa értelmében a szülők kérhetnek a hnb-től esetleg a jnb-től ideiglenes vagy Ismétlődő segélyt, ha erre rá vannak utalva. Az Ilyen juttatásra azonban senkinek sincs jogigénye. Dr F. I. Gusta Fučíková 80 éves 1903. augusztus 28-án a benešovl járásbell Ostfedek községben született. Elvégezte a kereskedelmi akadémiát majd a Prágai Kereskedelmi Főiskolán tanult. Az első világháború utáni években bekapcsolódott a haladó mozgalmakba. Akkoriban kétszer volt a Szovjetunióban. A náci megszállás idején a fasisztaellenes illegális mozgalomban tevékenykedett, amlért 1942-ben bebörtönözték. 1943 és 1945 között a hírhedt ravensbrückt fasiszta koncentrációs tábor lakója volt. A felszabadulást követően a politikai könyvkiadó vállalat (1980-től a Svoboda könyvkiadó vállalat) szerkesztője. Hosszú éveken át volt tagja, majd elnökségi tagja a Csehszlovák Békevédők Tanácsának, tagja volt a Csehszlovák Irők Szövetségének, a Csehszlovák Nőtanácsnak, később a Csehszlovák Nőbizottság elnöki tisztét töltötte be. 1969 és 1975 között a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alelnöke, 1970-től a Csehszlovák Békebizottság Elnökségének tagja. 1971-től a Csehországi Írók Szövetségének, májusától pedig a CSKP Központi Bizottságának tagja, 1971 és 1981 között a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője. 1974-től elnökségi tagja és tiszteletbeli elnöke a Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának, 1975-től tiszteletbeli elnöke a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek ős tiszteletbeli tagja a Békevitalágtanács Elnökségének, 1981-től pedig tiszteletbeli elnöke a Békevilágtanácsnak. Gusta Fučíková több kitüntetés, a Csehszlovákiai Békedíj, Az építésben szerzett érdemekért, a Munka Érdemrend, a Békevilágtanács arany érdemérmének, a Köztársasági Érdemrendnek, a Győzedelmes Február érdemrendnek viselője. (— b) A mában élő múlt (Folytatás az 1. oldalról) A felkelés ismert és névtelen hőseinek a legmélyebb tisztelettel adózunk. Fejet hajtunk azok emléke előtt, akik életüket áldozták a nemzeti felszabadító antifasiszta harcban. A nyugati burzsoá központok és politikai emigránsok nem nézik jó szemmel, hogy a történelmi igazságnak megfelelően hangsúlyozzuk a felkelés tömeges, osztály-, nemzeti- és internacionalista jellegét, és napjainkba nyúló folyamatosságét. A felkelés harcosainak szellemi hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy szüntelenül szilárdítsuk a cseh és a szlovák nemzet, valamint a hazánkban élő nemzetiségek egységét Társadalmi életünk kulcsfontosságú területe a népgazdaság. Ezen a területen döntünk a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékának további megvalósításáról. Pártunk és társadalmunk figyelme egyre inkább a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött alapvető stratégiai feladat teljesítésére összpontosul: el kell érnünk a társadalmi termelés nagyfokú hatékonyságát és a munka kiváló minőségét. A Szlovák Nemzeti Felkelés szellemi hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy minden erőnkkel harcoljunk a béke megőrzéséért amely építő feladataink eredményes megoldásának alapvető feltétele. A mai helyzetben rendkívül fontos a szocialista vilúgközösség egységének szüntelen erősítése. Az elmúlt évek lengyelországi eseményei is azt bizonyitják, hogy a szocialistaellenes erők nem hagynak ki egyetlen lehetőséget sem arra, hogy kívülről és belülről aláássák a szocializmust. Népünk szilárd meggyőződése, hogy sikerül megvédeni a békét. Ebben a tudatban dolgozunk a CSKP XVI. kongresszusa áltatai kitűzött építő program megvalósításáért. Ebben a törekvésben új tettekkel gazdagítjuk a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés antifasiszta küzdelmének örökségét. E harc szervezőinek és résztvevőinek áldozatkészsége ma is a tanulságok és az ösztönző erők fényes forrása számunkra. A családról szóló törvény módosítása A jogi szabályozás nem foglalkozik az apaság megállapításának kérdéseivel arra az esetre vonatkozóan, ha hajadon anyának születik mesterséges megtermékenyítés útján gyermeke. Ilyen esetben az apaság megállapítása nem jöhet számításba. A módosítás egész sor új rendelkezést vezet be a családjogi pótkapcsolatokra vonatkozóan. Az e területen megvalósított változások kiegészítik a családi kapcsolatokat pátiá viszohyok jogi szabályozását. A módosítás elsősorban részletesen foglalkozik a családról szóló törvény 37 § 3. bek. szerint kirendelt godnok szerepével. Ezzel kapcsolat-JOGPROPAGANDA ban meg kell jegyezni, hogy a családról szóló törvényünk többfajta gondnokságot ismer. Elsősorban a családról szóló törvény 78. §-nak rendelkezése szerint kirendelt állandó gondnok feladataival foglalkozik. Kötelessége a gyermeket nevelni, képviselni és kezelni vagyonát szülei helyett. Azokban az esetekben rendelik ki, ha a gyermek mindkét szülője meghalt, ha a szülőket megfosztották a szülői jogaiktól vagy cselekvőképességüktől. A családról szóló törvény ezenkívül az eseti gondnok intézményét is ismeri. Eseti gondnokot rendel ki a bíróság pl. a gyermek örökbefogadására vonatkozó eljárás idejére, ha a törvény 68. §-nak 1. bek. értelmében az örökbefogadáshoz nem kell kikérni a szülők beleegyezését. A családjogi viszonyok szabályozása az olyan esetekre is gondol, amikor a szülők és a gyermekek vagy a gyermekek közt az érdekek összeütközésére kerül sor. A törvény azzal igyekszik ennek elejét venni, hogy ilyen esetekben kizárja, hogy a szülők képviseljék gyermeküket. Ilyenkor is gondnokot rendelnek ki. A módosítás csak a törvény olyan rendelkezéseit egészíti ki, amelyek az Ilyen esetekre kirendelt gondnok jogállását szabályozzák. Szabatosltja a törvény 37. §-a 3. bek. rendelkezését olyan értelemben, hogy kimondja, az ilyen gondnok a gyermeket csak blzonyo^ jogügylettel kapcsolatban vagy bizonyos eljárás során képviseli. Az idézett rendelkezés szabatosftásával igyekszik kiküszöbölni azokat a kételyeket és hiányosságokat, amelyek a gyakorlatban az ilyen gondnok jogállásával kapcsolatban merültek fel. Ha a gyermek nevelése saját családjában nincs biztosítva, a törvény lehetővé teszi, illetve biztosítja pótnevelését, miközben előnyben részesíti a családi nevelést. A pótnevelés egyik formájának keretében a gyermek nevelését más személyre bízzák a törvény 45. §-a 1. bek. értelmében. Az eddigi jogi szabályozás értelmében a bíróság csak akkor bizhatja a gyermek nevelését más személyre, ba ez házasságban élt. A módosítás értelmében a jövőben házastársak közösen is vállalhatják a gyermek nevelését. A törvény ugyanakkor arra az esetre is rendelkezik, ha az ilyen bázastársak elválnak. Kimondja, hogy a válással az ilyen közös nevelés megszűnik. Ha az egyik közös társ meghal, a gyermeket a másik házastárs neveli. A nevelőszülői gondoskodás, amelyet az 50/1973 Tt. sz. törvény vezetett be, kiegésziti a pótnevelés formáit. A módosítás ezt a nevelési formát is felveszi a családról szóló törvény rendelkezéseivel szabályozott nevelési formák közé (45. § 2. bek.). Formális rendelkezésről van sző, mivel e kérdéseket részletesen nem szabályozza. A módosítás az intézeti nevelés elrendelésének lehetőségeit is bővíti. Az eddigi szabályozás értelmében a bíróság csak abban az esetben rendelhette el a gyermek intézeti nevelését, ha a gyermek nevelése súlyos károkat okozott a gyermek fejlődésében, és ha egyéb nevelési intézkedések nem vezetnek eredményhez. Az ilyen szabályozást a gyakorlatban előforduló valamennyi esetre nem lehetett alkalmazni. A módosítás ezért kimondja, hogy a gyermek intézeti nevelését akkor is el lehet rendelni, ha a gyermek nevelésében még nem keletkeztek súlyos károk, de ha e nevelés súlyos mértékben veszélyeztetve van, továbbá akkor, ha a gyermek nevelését a szülők komoly okokból nem tudják biztosítani. Kivételesen akkor is el lehet rendelni a gyermek intézeti nevelését, ha más nevelő intézkedéseket még nem foganatosítottak. Az új szabályozás célja hozzájárulni a gyermekek komoly problémáinak hatékonyabb megoldáséhoz. Az örökbefogadással kapcsolatban két mádosításra került sor. Az örökbefogadás komoly beavatkozás a gyermek és a szülők életébe. A gyermek az örökbefogadó családjába kerül, ugyanolyan jogállása lesz, mint az örökbefogadó gyermekeinek. A szülők örökbefogadott gyermekükkel szemben elvesztik jogaikat és kötelezettségeiket. Tekintettel az örökbefogadás komoly jogi következményeire, a törvény megállapítja az örökbefogadás feltételeit. Az örökbefogadás előfeltétele a gyermek szüleinek, illetve más törvényes képviselőinek beleegyezése az örökbefogadásba. Ha a gyermek törvényes képviselői a szülők, e feltételhez két kivétel kapcsolódik (68. § 1. bek.). Az egyik szerint nem szükséges a szülők beleegyezése az örökbefogadásba, ha a szülők legalább 1 évig nem tanúsítottak a gyermek iránt komoly érdeklődést. Ez tehát bizonyos szankció a szülőkkel szemben, akik nem tanúsítanak érdeklődést gyermekük iránt, nem törődnek vele annak ellenére, hogy ezt semmi sem akadályozza. (Folytatjuk J й
