Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-20 / 33. szám

1983. augusztus 20.

SZABAD FÖLDMŰVES

5

Négy-öt éve is van már annak, hogy a háromezernégyszáz lakosú mátyusföldi nagyközségben, Felsószellben (Horné Saliby) Jártam. Az akkori hnb-tltkár, Pónya Árpád (most a hnb elnökei) olyasmit újságolt, ami Jócskán (elcsigázta az érdeklődésemet. Elmondta: náluk a közösségi felelősségérzet szép példájaként a társadalmi-, tömeg- és szabadidő-szervezetek tagsága vállalt védnökséget a község parkjai és egyes utcarészei fölött... A védnökségvállalást táblák adják a Járókelők tudtára. Ez egyben azt is Jelenti, hogy nem csupán ápolják, öntözik, gyomtalanftják a parkot, mely fölött védnökséget vállaltak, hanem óvják, védelmezik is azt, hogy a közösség fáradozása kárba ne vesszen.

Akkoriban követésre méltó, helyes kezdeményezésnek tüntettük fel ezt az Innen Írott riportban. Nos, a J6 kezdeményezés kiállta az idők próbáját: a társadalmi-, tömeg- és szabadidő-szervezetek tagsága teszi példásan a dolgát, meggyőződéssel, a Jó ügy — a közügy — szolgálatában. S örömmel töltheti el az a tudat, hogy kezdeményezésüket több helyütt, nemcsak a Járáson belül,- hanem annak határain túl is követik ... Kövessék is, hiszen a közösségi felelősségérzet az, ami a szocailísta emberek jellemzője. Tömegalapon ez igen Jelentős, önfegyelmező, s másokat is rendre, fegyelemre szoktató eszköz, magasabb fokú emberi erény.

S ahol mindmáig Ismeretlen ez a gond- és felelősségmegosztási forma, ajánlhatjuk felsőszeli példáját — követésrel Nemzeti blzottságokl Itt az alkalom — a garázdák elleni harc jól bevált eszköze, másutt is alkalmazható. Próbálják ki ezt a módszert, amely községenként százakat, ezreket állít a Jó ügy, a közügy szolgálatába, növelve a közvagyon védelme iránti, közösségi felelősségérzetet.

OjABB PARKOK — S PARKERDŐ

Természetesen rohanó korunkban az emberi akaraterőnek mind több részét köti le a környezetszépítésl és környezetvédelmi törekvés. Valójában ez történik a szóban levő nagyközségben Is. Pónya elvtárs hnb-elnök új, még felelősebb tisztségét Is példásan tölti be, amit tények tgazolnak ...

Negyven árnyi parkot varázsolnak egy, a község területén levő mocsaras terület helyére, amit feltöltöttek. A tervek, elképzelések szerint másfél hektárnyi parkerdő létesül, hogy az a lakosság Jó közérzetét szolgálja. Ez már egymagában Is Jelentős dolog. Am azért gordiuszi csomó is akad, melynek kibogozását éppen az a szerv — a Duna—Vág Armentesítő Társulat — nehezíti, amely a segítésre hivatott. Miről is van szó? Arról, hogy a községet a Dudvág szeli át, s ennek a mederszabályozási -tervét kellene mielőbb elkészítenie az említett társulat tervező szakembereinek.

Miért olyan sürgős? Mert a Dudvág a Jelenlegi állapotában csúfítja a faluközpontot, a buszváró közvetlen közelségét. Ha az ügy végre dűlőre jutna, — a mederszabályozást követően kezdetét a parkosítás vehetné. Ezáltal a buszváró, amire

olyannyira büszkék a felsőszellek, az eddiginél szebb, méltóbb környezetben fogadhatná a haza- és az Ideérkezőket. A községbeliek által tréfásan „Keleti Pályaudvarinak nevezett buszváró alatt borbélyüzlet, büfé, öregek klubja is helyt kapott. No meg a nyilvános WC, melyről a legtöbb helyütt — sajnos — megfeledkeznek, holott ez is a kultúrált utazás elidegeníthetetlen kelléke. Ahol erről megfeledkeznek, tisztességszólván, ott marad az utasok „névjegye“ a buszváró környékén...

BEVÁSÁRLÓKÖZPONT

ÉS KÖSZÖNŐLEVÉL

Kétségkívül az ú] létesítmény, amely

5,4 millió korona értékű, s ez év Január 20-én adták át rendeltetésének,

Az élen

a község legújabb fénypontja. Csaknem félezer négyzetméternyi eladótere és megközelítően ugyanennyi terjedelmű raktere a legmesszebbmenőkig kielégíti a korkövetelményeket; sokat Javít az üzlethálózaton, a kiszolgálás gyorsaságán és kulturáltságán.

Az, hogy az üzletház Idejében elkészülhetett, igen számottevően hozzájárult a lakosság önkéntes társadalmi munkájával, a tömeg-, társadalmi- és szabadidő-szervezetek tagságát, az efsz-t is beleértve.

Ezért a nagy fokú Igyekezetért és áldozatvállalásért a jnb kereskedelmi szakosztálya és a Jednota Fogyasztási Szövetkezet Járási bizottsága köszönőlevelet küldött a Felsőszeli (Horné Saliby) Helyi Nemzeti Bizottságnak. Erkölcsi elismerés ez mindazon egyéneknek, szervezeteknek, intézményeknek, s természetesen a néphatalom helyi képviselőinek, akik a legtöbbet fáradoztak az Uzletház határidőn belüli felépítéséért.

SZOLGÄLTATÄSOK

Köztudott, hogy a lakosság közhangulatát Jelentősen befolyásoló tényező: a szolgáltatás színvonala. Ha a polgárok tényleges szükségleteinek a kielégítésére alapozódik. Márpedig a helyi gazdálkodási üzem ilyen szempontokat vesz felttélenül figyelembe. Ezért működik a központifűtés-, szerelési-, a vízvezeték-szerelési és Javítási-, a szoobafestő-, a cipőjavító-, az üvegező-, a kőművesmunkát végző és egyéb részleg.

Ugyancsak a lakosság szükségleteiből Indultak ki, amikor afelől döntöttek, hogy bevezetik a vízpumpák Javítását mint ú] szolgáltatást. Erre vonatkozóan a helyiséget már előkészítették.

Van még egy szolgáltatásuk: nemcsak a felsőszeliek és a közigazgatásilag hozzájuk tartozó körtvélyeslek (Hrušov) részére, hanem Ktrélyré* (Králov Brod), Alsószell (Dolné Saliby) és- Nádszeg (Trstice) lakosai számára isi És ez a szemétgyűjtés, amit két speciális szemétgyűjtő kocsival bonyolítanak le. A lakosság részére ez mindenképpen segítség, mert megszabadul a környezetét csúfító lim-lomtól, szeméttől. S hová kerül

maradni

az összegyűjtött szemét? Mivel elégetésről, szállítgatásáról — nagyobb távolságra — szó sem lehet az üzemanyagkeret behatároltsága miatt, hát a föld alá kerül... Oly értelemben, hogy a betemetést követően a terület újra művelhetővé, termővé válik. Más kérdés az, hogy a betemetett szemét, Idővel rothadásnak Indul, s a talajvizet szennyezi.

Már a következő témakörre kapcsolnék, de még azt meg kell mondani, hogy a szolgáltatóház ugyan a mostani cselekvési tervben szerepel, amit az Illetékes Járási szervek Jóváhagytak, azért még minden nincs rendben ezen a téren, ami a tervező mérnökök dolga.

LAKÁSÉPÍTÉS,

KŰZSÉGFEILESZTÉS

Mindenekelőtt azt említeném, hogy „Z“ akció keretében sor kerül a járdaépítés befejezésére, 160 ezer korona költségráfordítással. Ugyancsak a Jövő évben „tesznek pontot“ az útburkolat aszfaltozására. E két tényező nagyközségi viszonylatban elismerést érdemel.

A másik dolog: az utóbbi években

Néhány sorban --------------------------------Egy főágazatvezetőről

Ilko Viktor 1979-ben fejezte be mezőgazdasági főiskolai tanulmányait Nyitrán (Nitra). Aztán, kötelező katonai szolgálatát letöltve, került a Kassal (Košice) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságra, ahol állattenyésztési technikusként dolgozott.

Fél évvel ezelőtt került haza, szülőfalujába, Csicserbe (Cíčarovce), mégpedig a közös gazdaságba.

— Hívtak a szövetkezetbe. S mentem. Itt az állattenyésztési föágazatvezető tisztségét kínálták fel. Elfogadtam ezt az eléggé felelős megbízatást.

Együtt járjuk végig az istállókat, melyek közül elég sok a régi, elavult épület. Kísérőm felfigyel • érdeklődésemre, majd elmondja, hogy csupán a sertéstenyésztés és a törzstenyésztés az, ahol korszerűek a tenyésztési feltételek.

Ugyanez bizony nem mondható el a tehenészetükről.

— Oj munkahelyével elégedett?

— Korai még a véleménynyilvánítás. Százötven emberrel dolgozom, sokukat még nem Ismerem eléggé, hiszen gyermekkoromban kerültem el hazulról. Mit tartok a legfontosabb feladatunknak? A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhang és jó együttműködés mielőbbi megteremtését.

Mert a takarmánytermesztéssel sok baj van; nem csupán a mennyiség, a minőség Is fontos... Miben lá-Ilko Viktor főágazatvezető

(A szerző felvétele)

tóm a legnagyobb fogyatékosságokat? Hát a munkafegyelem körül nincs minden rendjén. Szilárdítani kell azt, Javítani a dolgozók munkához való viszonyán, ami nevelés dolga. Ez nem megy egyik napról a másikra. Enélkül szerintem nincs előbbrejutás.

— Mik az elképzelései, közvetlenül az állattenyésztésre mint főágazatra vonatkozóan?

— Hadd kezdjem a tehenészettel: a szelekciót feltétlenül meg kell oldani, s javítani a tehenészet törzsállományát.. Ez igényes, szakismeretet követelő munka. Sokoldalúan kell gondoskodni a nagy hasznosságú állatokról, hogy azok tejelékenysége a lehető legnagyobb legyen. Ehhez elengedhetetlen az egyedi takarmányozás. Az a tehén, amely több tejet ad, több és jobb takarmányt is érdemel. A takarmánybázist minőségileg kell feljavítani, s a tápértékét felbecsülni, elemezni... És a takarmányozást rendszeresen ellenőrizni, hogy az esetleges pocsékolásnak elejét vehessük.

A főágazatvezető elmondotta még, hogy szabadidejében tanulmányozza az Idevágó mezőgazdasági szakirodalmat. Meghallgatja mások véleményét, mert gyakran az állatgondozó adhatja a legjobb ötletet, Javaslatot a felmerülő problémák megoldására. Ez persze nem Jelenti azt, hogy a saját véleményét, nézetét mellőzi, ellen kezőleg: viták, beszélgetések során kristályosodnak ki a különböző felfogások, nézetek, s válhatnak azok a gyakorlati problémák megoldásához — eszközül.

Biztató, reménykeltő az, hogy Ilko agrármérnök, főágazatvezető érzi, tudja mekkora felelősség hárul reá. S ennek megfelelően gondolkozik, tervez, cselekszik, szigorúan a dolgozókra és a gazdaság vezetésre támaszkodva. *

(-«*)

egy teljesen ú] lakótelep épült; 33 a háztulajdonosok száma. Ez az építésilendület nem hagy alább: évente 15— 20 építési engedélyt ad kézbe a nemzeti bizottság. Ojabb lakótelep létesül például a Sport utca és a Slkula között, 100 lakásegységgel. Mindez azt Jelzi, hogy a fiatalok nem vágynak el a városba, legalább is a nagy többség nem.

A nem beruhézásos építkezés keretében felújították a régi labdarúgópályát, s bekerítették az új sportpályát, s a temetőt is.

No meg azt sem hallgathatjuk el, hogy a nagyközség tíz parkján kívül zöldövezetek, virágágyások szegélyezik az utcákat mindkét oldalon, körülbelül 12 kilométernyi hosszan, 1—

1,5 méter szélességben.

A LEGFÁJÓBB:

AZ JVOVIZPROBLÉMA

Hát miről is hallana a legtöbbet a községvezetés, a 9 tanácstag és a 39 helyi képviselő, mint az ivóvízről. A minősége nem megfelelő, ami bizonyított. S milyenek a kilátások? Talán a 8. ötéves tervidőszak valamelyik évében majd sor kerül a vízvezetékhálózat építésének a megkezdésére. Ez azért is oly kínos, türelemrabló, mert már a községhez aránylag közeli falvakban vezetékes Ivóvizet fogyasztanak, őket meg nagy ívben elkerüli... Hogy mikor kanyarodik újfent vissza? Ez még a jövő zenéjel

Ehhez még annyit: bármilyen nyilvános gyűlés, összejövetel van, az Ivóvízprobléma szerepel a felszólalásokban a legtöbbet.

Egyébként a lakosság nagyon megértő, ami a közügyeket illeti. A községvezetők iránti bizalom a lakosság ésszerű, hasznos és megvalósítható Javaslataiban is kifejezésre Jut, tükröződik. Továbbá abban is, hogy a községfejlesztés- és szépítés járási versenyében a múlt évben a II. kategóriában az I. helyen végeztek.

A Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére vállalt 27 közös és 510 egyéni vállalás, a 39 ezer óra társadalmi munka (másfél millió korona értékben) ugyancsak a lakosság áldozatvállalását, kezdeményezőkészségét és szorgalmát bizonyítja. Vállalt kötelezettségeik Javarészét már teljesítették; a többire ősszel kerül sor.

Igyekvőek a felsőszeliek 1 Mindez a fentiekből Is kitűnik. Egyetlen dologban kellene előbbre lépni: a fiatalok egységét — bármilyen módon — meg teremteni. El a község jövője szem pontjából perdöntő, létfontosságá!

N. KOVÁCS ISTVÁN

Ilyen impozáns, korszerű családi házak épülnek manapság falvainkon.

Felvételünk Naszva’d (Nesvady) székhelyközség egyik negyedében készült, ahol jobbára efsz-tagok laknak.

Foté: — nki—

Akad-e követő?

Petrócl Anna: „Tizenhét éves koromban kötöttem az első aratási koszorút“ Fotó: —bor

Sok helyütt ma is az a módi, hogy a nyárt munkák legfontosabbikának befejeztével, az úf kenyér ünnepén, a növénytermesztési főágazatvezető az újkori kaszások nevében a szövetkezet elnökének« átnyújtja az aratási koszorút. A régi hagyomány így idomult a megváltozott feltételekhez.

A libádi (Ľuba] szövetkezetben G al g 6 c l Józesf ágazatvezető adta át Sípos Lajos szövetkezeti elnöknek a dús kalászokból font, szalagokkal ékesített koszorút, miközben az aratásban résztvett dolgozók nevében köszönetét _ mondott a körültekintő gondoskodásért.

— Szép ez a koszorú, ritkán lát ilyet az ember.

— Nálunk mindig szép az aratási koszorú — mondta különös hangsúllyal juhász Péter pártelnök. — Ha nem lenne is az, megszépítené a hangulat, az új kenyér ünnepének bensőséges hangulata.

— Kinek a keze munkáját dicséri?

— P etröci Anna, szövetkezetünk nyugdíjasa kötötte. Szerény asszony, de igazi mestere a koszorúkészttésnek.

Petrőciéknál jö Ideig hiába ráztam a kiskaput, a virgonc házőrzőn kívül más nem érkezett a fogadásomra. Persze a szőrpamacs sem azért jött, hogy beengedjen. Végül a menyecske, Szálát Margit kíváncsiskodott elő a nagy csaholásra valahonnan a hátsó udvarböl. Kezét a kötényébe törölgette — gondolom, az állatokkal baflödhatott éppen — s már indult is, hogy elökeríti a „mamát" a szomszéd utcáböl.

— Remélem, nem koszorút akar köfteini — méregetett bizalmatlanul Petrócl Anna. — Ezen a nyáron már elég volt a munkából, lövőre pedig talán már egyáltalán nem vállalok aratást koszorút.

— Kár lenne, mert igazán szépek.

— Lehet, hogy szépek, megkötöttem már egypárat.

— Mennyit?

— Több gondom-bajom volt az életben, mint hogy éppen ezt számolgassam : . .

— Mikor kötötte az első koszorút?

— Látja, erre pontosan emlékszem. Tizenhét éves voltam, és az Vilma nn bárónak köftöttem az első aratási koszorút. Aztán jött a szöget* kezetesítés, az első közös aratás. Akkor, a kezdet kezdetén volt Igazán jö érzés koszorút kötni. Az ember a szívét-lelkét beleadta. A mai fltztalok inkább meg se tanulják, nehogy egyszer nyakukba szakadjon a hagyományápolás.

— Anni nént kitől tanulta a koszorúkat éSt?

—' Természetesen Szabó Bözsitől, az aratógazda feleségétől. Ügyes ke* ze, jó ízlése volt, sok hasznos dolgot tanultam tőle. Már a lányomat is ta* nítgattam, legyen, akt folytassa a hagyományt, de nekt nem kedvére való ez a munka. Pedig megrendelésben nincsen hiány, ha mindet vállalnánk, tálán ketten sem győznénk a munkát, Ha belefáradok, alighanem aratást koszorú nélkül ülnek majd kenyér* ünnepet a szövetkezetben. (krj