Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-20 / 33. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. augusztus 20. Kelet-Szlovákia néhány mezőgazda­sági üzemének szocialista brigádveze­tőjével, kitüntetett brigádtagjával be szélgetünk. Miről? A „Dolgozni, ta nulni, élni — szocialista módónt“ hármas Jelszó gyakorlati érvényesíté­sének problémáiról, nehézségeiről, s különböző értelmezéséről. 1. Kerekes József, a Szepsl (Moldave nad Bodvou) Állami Gazdaság fejő­­brlgádjának vezetője a Jelszó első szavával kapcsolatban Így vélekedik: „Tavaly 5686 literes fejésl átlagot ért el a brigádunk, ami mindennél többet mond. Emellett még az erőtakar­mánnyal Is takarékoskodtunk. Vál­lalt kötelezettségeinket túlteljesítet­tük. Tehát a kézzelfogható tények bizonyítják, hogy a gondjaikra bízott 171 tehéntől a lehető legtöbbet fej­tünk. Mindez arra vall, hogy brigád­tagjaink a napi közös munkához szo­cialista módon viszonyulnak. Minde­nekelőtt a közösség, a szövetkezet, a társadalom érdekeit tartják elsődle­gesnek, alávetve ezeknek egyéni ér­dekeiket." Mindehhez még hadd tegyük hozzá: ez a brigád már aranyérmes. A bri­gádvezető úgy vélekedik, ha továbbra is ilyen kiváló eredményeket tudnak felmutatni, még a „Szocialista Munka Úttörője“ kitüntetést is kiérdemelhe­tik. 2. Hndák János már 30 éve dolgozik a csányi (Caňa-Gynov) szövetkezet tehenészetében. Azt fejtegeti, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért ki­fejtett erőfeszítéseik mennyire voltak eredményesek: — Amikor bekapcsolódtunk a szo­cialista brigádmozgalomba az évi fe­jésl átlag 2500 liter körül mozgott, S mennyi volt a tavalyt? A fejőst átlag tehenenként elérte a 4041 litert. Ezzel a teljesítményünkkel a kerület legjobbfai között foglaltunk helyet. Az idei féléves fejésl átlagnak Is csak örülhetünk. Most azon fáradozunk, hogy az éves tejtermelési tervét a brigád teljesítse, sőt túlszárnyalja. Természetesen a minőségi elvárások nak megfelelően, s a takarékossági elveket is szigorúan betartva." 3. Béres Agnes, a Kassai (Košice) Ál­lami Gazdaság fejőnője tágabban, szé­lesebb körűen értelmezi a dolgokat, a brigádmozgalmat Illetően. S hozzá­tehetjük: helyesen. A brigádélethez nagyon szorosan hozzá,tartozik a szo­cialista módon értelmezett nevelés, egymásra hatás. — Azokkal értek egyet — vallja —, akik a brigádot, mint emberformáló közösséget látják. Aihtkor bekapcso­lódtunk a brlgádmozgalemba, vala­mennyien aláírtuk, hogy a hármas Jelszó Jegyében cselekszünk. Eléggé nehéz volt hozzászokni a rendszeres tanuláshoz, az önműveléshez... Erre azért van nagy szükség, mert sok a behoznivalónk a szellemi felemelke­dést illetően. Ahhoz, hogy követésre méltó példát mutathassunk a mozgal­mon kívülieknek, ez elengedhetetlen követelmény... Aztán felhoz egy problémát: volt a brigádtagok sorában egy Iszákos. Reggel ugyan Józanul érkezett az Is­tállóba, nyolc órára azonban már egy helyett két tehenet látott. Ügy eldug­­dosta az itókát, hogy semmiképp sem tudtunk a hollétére rájönni. Aztán Jöttek a zűrök: istállóban és otthon egyaránt. Sürgősen intézkedni kellett, hogy a dolog még Jobban el ne fajul­jon. Háromszori bírságolás közben Is rajta tartottuk a szemünket a „félre­­lépőn". Sőt, ennél többet is tettünk: segítettünk neki a munkában, no meg magunkkal vittük őt moziba, színház­ba... Fél éve már, hogy semmi baj vele. A feleségével is találkoztam: na­gyon örül annak, hogy a helyes útra térítettük. Jó értelemben hatottunk reá.“ Hanem Béres Agnes mit tart sérel­mesnek? Hát a mozgalmon belüli „lakkozást, kozmetikázást", ö például szerényen elhallgatta, hogy a tizenöt tagú brigádból tízen rendszeresen ön­kéntes véradók. Azt sem verte „nagy dobra“, hogy 12 brigádtag szerzett szakképesítést; meg hogy 3 brigád­tagnak közösen segítették a családi háza felépítését. — Az értékeléskor mindezt a tár­sadalmi tevékenységet semmibe vet­ték, de azt negatívumként tartották számon, hogy közösen elmentünk egy hangversenyre, s azt félidőben ott­hagytuk ... 4. — A társadalmi munkát mi minden­kor szabadidőben végezzük — magya­rázza Szuvák János, a csécsi (Ceče- Jovce) Győzelmes Február szövetkezet szőlészeti-gyümölcsészeti szocialista brigádjának kiváló dolgozója. — A nyári szünidő alatt az alapiskola kar­bantartó munkáját végeztük, befestet­tük az óvoda kerítését. Játszóteret lé­tesítettünk az óvodások részére, te­kintet nélkül arra, Jár-e oda a mi gyerekünk, vagy se ... Ml lett ennek a haszna? Az így megtakarított pénzt az óvoda vezető­sége a gyerekek kirándulására fordít­hatta. Ez Is örömszerzés, mégpedig a Javából. 5. Elena Maková, a kráfovcel szövet­kezet sertésetetője megint más oldal­ról közelit. A brigádélet tartalmassá válhat valóban, ha nem az ötletsze­génység az uralkodó, a Jellemző. — Nekem például nagyon Jól esett, hogy a brigád nemcsak számontar­­totte a születésnapomat, hanem fel Is köpöntött, s egy könyvvel is meg­­ajífhdékozott. Alighanem, ez a Jótétemény, szép emberles gesztus, sem íródott a bri­gádnaplóba (ha egyáltalán ilyen léte­­klkl). Kár, nagy kár, hogy a brigád­naplót sok helyütt nem ismerik, pe­dig rendszeresíthetnék .... I Nem sok fáradságba kerülne pedig a brigád­napló vezetése. ■ ■ ■ Mi a tollforgató véleménye, mind­ezekhez? A szocialista brigádmozga lom hármas Jelszavát egyesek nagyon leszűkítve értelmezik. Úgy például, hogy csupán a termelési feladatok teljesítését, vagy túlszárnyalását szor­galmazzák, semmi mást. Ez nagyon Is egysíkú felfogás. Meg az is, hogy a brigádtag nem mehet be a kocsmá­ba. Ezt senki sem tiltja. De... a po­­háremelgetésnek is van határa. Az öntudatos, szocialista típusú ember ott is nevelőleg hat a másikra, épp a kulturált viselkedésével, önfegyelmé­vel. No meg aztán miként lehetne a szocialista brigádmozgalmat tökélete­síteni? A mennyiség helyett végre már a minőségnek kellene döntően az előtérbe kerülni. Küzdeni kellene közös erővel azért, hogy a mozgalmat megtisztítsuk a formaságoktól, a reá rakódott „salaktól“... S még követ­kezetesebben kellene azon munkál­kodni, hogy a mozgalom hármas Jel­szava a gyakorlatban — valóban ér­vényesüljön. (Illés) Amikor e sorokat papírra vetet­tem, a rimaszombati (Rimav­ská Sobota) és a rozsnyói (Rožňava) Járás mezőgazdasági üze­meiben még folyt a gabonabetakarl­­tás. Határjárásaim során meggyőződ­tem arról, hogy az aratók munkatel­jesítményét és lelkesedését a jó szer­vezésen és a színvonalas ellátáson kí­vül az erkölcsi-anyagi jutalmazás is növelte. Az SZFSZ szóban levő két járási bizottsága menet közben is értékelte a járás szövetkezetei kom­­bájnosainak, Illetve aratóinak ver­senyeredményeit. Sőt, a helytállást megalapozó serkentő erőt jelentett a gabonamezők hősei számára a tarlón lebonyolított röpke értekezlet kereté­ben átadott jelképes ajándék és pénz­jutalom a verseny legjobbjai számára. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Rimaszombati Járási Bizottsága, pontosabban Mičhal J a k u b e c jb­­titkár és Pavel Slivka politikai munkatárs az előző évek tapasztala­tait felhasználva, szervezte-irányitotta és értékelte — a helyi illetékesek be­vonásával — a versenyeredményeket. A pontozásos értékelésben az idén is az elvégzett munka minősége (a szemveszteség megszabott százalék aránya, tarlómagasság, a kicsépelt magmennyiség) volt a döntő. Ott jártamig kilenc'élenjáró kom­­bájnost jutalmaztak-meg: az E—512- esek kategóriájában — a rimaszom­bati Gemblcky Istvánt, Lajgút Jánost; az újbásti (Nová Bašta) Jakubec Ist­vánt, a 120 hektáros teljesítményü­kért. Az E—516-osok kategóriájában — Ondrej MiháTt, Pavel Juchát (Ri­maszombat), akik a 200 hektárhoz közelítettek. A drienčanyi gazdaság­ban Ján Nadok követte őket a rang­listán. Karola András a királyi (Kráľ), Pavel HabovCiak meg a méhi (Vöelin­­ce) szövetkezet kombájnosaként nyúj­tották a legnagyobb teljesítményt. SZK—6-os gabonakombájnnal. Természetesen a SZISZ járási bi­zottsága is versenyt hirdetett, a járás Két járás ARATÁSI VERSENYÉRŐL kombájnosai, gépjavítói, terményszál­lítói, szalmabetakarltói, tarlóhántói, valamint pionír tűzvédelmi járőrei részére. Összesen 145 fiatal, 21 ifjú­sági szervezet és 7 pionlrcsapat kap­csolódott be az „Egy szem gabona se vesszen kárbal" mozgalomba. Az ed­digi eredmények alapján a méhi, a gömörl (Gemer), a királyi és a lé­­nártfalvi (Lenártovce) ifjúsági szer­vezetek tagjai a legpéldamutatóbbak. A rozsnyói járásban ennél Is több­rétű és hatásosabb az aratási ver­seny. Itt a jutalmazást két szakaszban — az aratás ideje alatt és annak be­fejezése után — bonyolítják le. Az erkölcsi elismerésen kívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a pénzju­talomnak, melyet a meghatározott teljesítmények és kombájntípusok fi­gyelembe vételével fizetnek ki. Pél­dául az E—516-ossal 140, az E—512- essel 100, a Góliáttal 80 hektárnyi teljesítmény ntán. Az SZFSZ jb-titkára, Juraj G a r a n és Németh László, politikai mun­katársak a SZISZ jb-titkárával és a járási lap egy szerkesztőjével a me­zőgazdasági üzembe utazik, ahol a verseny legjobbjainak helytállását megköszönve, a gabonamezőn adják át a versenyzászlócskát és a pénzju-TÖBB FIGYELMET talmat. Ha az értékelt legjobb kom* bájnos 30 éven aluli, ráadásként egy „aratóblúzt“ és egy táskát Is kap ajándékba az ifjúsági szövetség kép­viselőjétől, Miroslav BenkotóL A járási lap riportere vagy riportot készít a megjntalmazottakról, vagy eegy ajándékfotót az Aratási Híradó­­ba. Az ötszáztizenhatosok közül Bartók János—Caban József jutott el legha­marabb a 140 hektárig. Az E—512- essek kategóriájában meg a szilicet (Silica) Kovács István—Farkas Zol­tán, a pólómat Ján Lipták—Ján Oé­­kalk, Dušan Suriöek—Ján Fafrák, az almást (Jablonov nad Turnon) Szűcs István—Bartók Lajos, Jenyó János— Zsebík Róbert, Kiss László—Radócky Gyula, a honcel Ladislav Lešíák— Csizmár Igor, František Gelds—Milas Fides, Molnár Milan és Molnár Ma­rian kombájnospárosok érték el a 10B hektáros teljesítményt. Az aratás befejezése ntán a járási verseny eredményértékelése alapján a leegjobb teljesítményt nyújtó három kombájnos-párost 800, 600, illetve 400 korona kfllönpréminmmal jutalmaz­zák. Az utánuk követkézé legjobb három kombájnospáros meg nyárt munkarnhát kap ajándékba. Ezt az aratók körében népszerű jutalmazási formát kiterjesztették a szalmabetakarltókra is. Mint az eddigi tapasztalatok is kéz­zelfoghatóan bizonyítják, az erkölcsi elismerés anyagiakkal társítva, jelen­tős előmozdítója a dolgozók munka­teljesítménye fokozásának, a minősé­gi elvárások teljesítésének. (korcsmáros) a balesetmegelőzésre! Három életerős ember halt meg tavaly baleset következtében a tőke­­terebesl (Trebišov) Járás szövetkeze­teiben. Nem kevesebb, mint 190 bal­eset fordult elő; ennek következtében több mint 21 ezer munkanap esett ki a termelésből. Az Idei év első felében 92 munkahelyi baleset történt, ami elhalálozással nem Járt, viszont a termelésből kiesett munkanapok szá­ma meghaladta az 58 ezret. önkéntelenül felveti az ember a kérdést: vajon elkerülhetetlen, vég­­zetszerü-e, hogy a munkabalesetek megismétlődjenek? ,... A kérdésre a baleseti körülmények elemzése ad választ. A legszembetű­nőbb Jelenség: sokan azért szenved­tek balesetet, mert lezuhantak a ma­gasból, mások pedig azért, mert ne­héz tárgy esett rájuk felülről. S ha még tovább vizsgálódunk, kiderül: minden baleset mögött emberi mulasz­tás, hanyagság, vagy felelőtlenség rejlik. Ennek jobbára az ital az oka... Mária Cibereová, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Terebesl Já­rási Bizottságának munkatársa a munkabalesetekről így vélekedik: — Ahol a munkabiztonsági ellen­őrzés minden szinten kifogástalan nincs és nem Is lehet baj. Aki ívott (szeszes italt!) annak nincs keresni­valója a munkahelyén, azt haza kell küldeni. Azt Is meg kell követelni, hogy minden dolgozó törődjék többet a maga és mások testi épsége, az éle­te védelmével, hiszen ezt diktálja az elemi életösztön és az embertársl kö­telesség. De ha mégis vétkes könnyel­műséget tapasztalnánk, még mindig ott van a felelős vezető, akinek első­rendű kötelessége gondoskodni a munkabiztonsági berendezéesk, illetve védőeszközök gyakorlati használatá­ról. Ehhhez persze a munkalégkörnek ésa szemléletmódnak kell a szövet­kezetekben gyökeresen megváltozni. A gazdaságvezetésnek és a tagság vá­lasztotta szociális albizottságnak, s nemkülönben az ellenőrző bizott­ságnak, mint testületi fórumoknak ki kell mondani: Ilyen ügyekben nem Ismernek tréfát; semmiféle alkudo­zásnak helye nincsl A törvény szigora egyformán sújtja a felelőtleneket, ami alól kibúvó nincs. Szólhatnánk itt arról Is, hogy bi­zony a munkavédelmi oktatás színvo­nala sem felel meg mindenütt, az el­várásoknak. Ml lenne tehát a helyén­való? Az, ha csorbítatlanul maradna az illetékesek felelőssége, emellett a csoport vállalna minden eddiginél na­gyobb felelősséget, ami a fegyelme­zettségre, rendre szoktatást és követ­kezetességet Illeti. No meg aztán van egy másik do­log: már több mint három évtizede alkották meg, s tették kőtelező érvé­nyűvé a ma érvényes munkavédelmi előírásokat. Bár több ízben módosí­tották azokat, máig is nehezen érthe­tőek, főleg a kevésbé iskolázottak számára. Aligha volna erkölcsös, ha ezét a tekervényes Jogi fogalmazás­módért a dolgozókat tennék felelőssé! Végérvényesen száműzni kell a mun­kavédelmi oktatás területéről a for­maságokat, különösen az új munka­­viszonyba lépők esetében. A tudatos nevelés nélkül nincs előbbrejutás. Ilyen téren még bizony sok a tenni­valói Miután az SZFSZ alapszervezetei a Járások nagy többségében — a szö­vetkezeteken belül — működnek, min­den eddiginél többet kell tenni a bü­rokratikus intézésmód megszüntetése, annak klktatása érdekében. A munka­védelmi felügyelő (vagy technikusi) tegye a dolgát, Jobban, mint eddig, valamennyi szövetkezetben. De a gaz­daságvezetés — és a tagság-választot­­ta ellenőrző bizottság — is vegye komolyabban a sokrétű ellenőrzést, legyen e tekintetben Igazán követke­zetés, hogy a munkabaleseteket meg­előzhesse. Erre pedig nevelni kell az embereket, hiszen a lazaság, felelőt­lenség a balesetek fő forrása, oko­zója. Még valamit: a szövetkezetekben pontosabban, egyértelműbb és közért­hetőbb óvintézkedésekre, rendszabá­lyokra lenne szükség. Olyanokra, me­lyek félreérthetetlenül Jelzik: miért felel a dolgozó, miért a vezető? ... S azt is feltüntethetnék, hogy mulasz­tás, hanyagság esetén a felelős mi­lyen bírsággal, megrovással, vagy a munkaviszony teljes megszüntetésével számolhat — a Munka Törvénykönyv idevágó cikkelyeinek megfelelően. 1-1. b.-J A vásárútt (Trhové Mfjto) szövetkezet zöldségkertészete dolgozóinak koránt­sem mindegy, hogy milyen munka­­környezetben dolgoznak. Ezért sokat tesznek annak érdekében, höay az tlvegházak környékét ne a gyom 1eole el, hanem díszcserjék, virágok t egyék hangulatosabbá. Fotó: —kalila — VÉLEMÉNYEK A szociaSista MImozgalomról

Next

/
Thumbnails
Contents