Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-20 / 33. szám
1983. augusztus 20. SZABAD FÖLDMŰVES I 3 A SZOCIALIZMUS ORSZÁGAIBÓL j Románia nemzeti ünnepén A KGST-tagorszásokkai egviinmuködve Romániában a kommunisták kezdettel fogva harcoltak a háború ellen. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején azonban még meghiúsult törekvésük a széles antifasiszta szövetség létrehozására. 1944-ben a szovjet győzelmek hatására fogadta el a szociáldemokrata párt a kommunista párt egységfront-ajánlatát, aminek következtében júniusban megalakult a Nemzeti Demokratikus Blokk. Ebben a két munkáspárton kfvül két polgári párt Is részt vett. Az antifasiszta erők szervezték és vezettek az 1944. augusztus 23-i népfelkelést; amely véget vetett a fasiszta uralomnak. Románia csatlakozott a Hitlerellenes koalícióhoz, s a román hadsereg támogatta a szovjet hadsereget saját országa, illetve Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában. Az 1945. március 6-án beiktatott népi demokratikus kormány földreformot (másfél millió hektár nagybirtok kártalanítás nélkUU kisajátítása, 1,1 millió hektár föld szétosztása 900 ezer parasztcsaládnak) és más demokratikus intézkedést hajtott végre. Románia 1947—1949 között segítségnyújtási szerződést kötött a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal. Az 1951—1955-ös első ötéves tervvel megkezdődött a szocializmus felépítése. Románia 1949-ben a KGST, 1955-ben pedig a Varsói Szerződés szervezetének egyik alapítója. Ugyanebben az évben tagja lett az ENSZ-nek. A mezőgazdaság 1962-ben befejezett szocialista átalakításának következtében jelentősen megnövekedett a termelés és javnitak a falusi lakosság életkörülményei. Ezzel megtörtént a szocializmus alapjainak lerakása. 1965 márciusában Nicolae Ceausescut választották a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává. Még ugyanebben az évben új alkotmányt fogadtak el, amely az állam elnevezését Román Szocialista Köztársaságra változtatta. 1968—1972 között Románia megújította barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseit a Varsói Szerződés tagállamaival. Az RKP XI. kongresszusa (1974) elfogadta a sokoldalúan feflett szocialista társadalom megteremtése és Románia kommunizmushoz való előrehaladásának programját. Az RKP XII. kongresszusán (1979) a beruházások számottevő mérséklése mellett fenntartották a nemzeti jövedelemnek a felhalmozás javára való elbillentését 1980 júniusában a határozat nem kielégítő végrehajtása miatt beruházási stoppot rendeltek el. majd nagyszabású takarékossági programot hirdettek. Később rendelet jelent meg az élelmiszer-felvásárlás megakadályozásáról és a legfontosabb élelmiszerek adagolásáról. X X X jelenleg Romániában a dolgozók igyekezete a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítésére irányul. Az idén is igényes feladatokról van szó, hiszen a múlt évi valósághoz viszonyítva a nemzeti jövedelmet 5, az ipari termelést 8, a bruttó mezőgazdasági termelést 5,1—5,6, a külkereskedelmi forgalmat 13.5, a munkatermelékenységet a központilag irányított iparban pedig 9,1 százalékkal kell növelni. A mezőgazdaságban többek között 25 millió 320 ezer tonna szemes terményt, 9 millió 570 ezer tonna cukorrépát, egymillió 186 ezer tonna őszi repcét és napraforgót. 669 ezer tonna szóját, ötmillió 900 ezer tonna burgonyát, 6,8 millió tonna zöldséget, kétmillió 560 ezer tonna gyümölcsöt, kétmillió 836 ezer tonna húst, több mint 47 ezer tonna gyapjút, 7 milliárd 741 ezer darab tojást, 5 milliárd 540 millió liter tejet kell termelniük. Az idén a szántóterületet 9 millió 915 ezer, az öntözhető'területek nagyságát pedig kétmillió 343 ezer hek tárra kell növelniük. A mezőgazda súg ugyanakkor 16 ezer 800 új traktort, 7550 arató-cséplő gépet, jelentős mennyiségű burgonya és egyéb beta karító gépet, berendezést, továbbá kétmillió 30 ezer tonna ipari trágyát és 45 ezer 800 tonna (hatóanyagba számítva) növényvédő szert kap. A vízlecsapolásl munkákat 190 ezer, a talajerózió elleni védekezést 110 ezer, a talajjavítást pedig kétmillió 285 ezer hektár területen kell elvégezniük. Az év végéig jelentős mérték ben növelik a gazdasági állatok létszámát. Az egész népgazdaság beruházási összegének értéke meghaladja a 241 és fél milliárd 399 leit, ebből a mező-, erdő- és vízgazdálkodásra 38 milliárd 399 millió lei jut. Az idén előreláthatólag 485 fontos ipari és mezőgazdasági létesítményt kell átadniuk rendeltetésének. XXX A Román Szocialista Köztársaság a KGST-tagországok keretében több mint ötven kormányközi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési egyezmény végrehajtásában vesz részt. Például az 1976—1980-as években a román szakemberek a szocialista közösség országainak szakembereivel együtt több mint háromszáz tudományos problémakört oldottak meg. Legfontosabb az együttműködés a kohóiparban, a geológiában, a vegy- és gépiparban, a szállítás és az atomfizika szakaszán. A tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése hozzájárul a kooperációs és szakosított termelés részarányának emeléséhez is. XXX Az országban az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nem hagyományos energiaforrások, így például a biogáz felhasználásának. jelenleg az országban 25 biogáztermelő berendezés üzemel, amelyek a népgazdaságnak évente 12 ezer tonna tüzelőanyagot takarítanak meg. Pitestiben most folynak a kísérletek tíz olyan traktorral, amelyeket biogázzal üzemeltetnek. A román szakemberek szerint az első eredmények biztatóak, s feltételezik, hogy a biogázmeghajtású traktorok a nagyüzemi mezőgazdaságban is érvényesülnek. A jelenlegi ötéves tervidőszak végéig 3900-ra növelik a biogáztcrme- 16 berendezések számát, amelyek segítségével 2П0 ezer tonnára növekedne a megtakarított tüzelőanyagok mennyisége. Távlatilag évente mintegy 750 millió köbméter biogáz termelésével és 600 ezer tonna tüzelő anyag megtakarításával számolnak. Romániában az idén ötszáz hektárral hat és fél ezer hektárra növelik az egész évben használható üvegházak területét. A múlt évben például az üvegházakban 160 ezer tonna paradicsomot, paprikát és fejes salátát termeltek. Temesvár környékén ez iivegházak fűtésére a termálvíz energiáját is hasznosítják, amit a jövőben szeretnének kiszélesíteni. A Román Szocialista Köztársaságnak 1983 elején több mint 22 millió 527 ezer lakosa volt, több mint 10 ezer fővel több. mint egy évvel korábban. Az ország történetében a múlt évben volt legkisebb a gyér mekbaiandóság. (—b) Reagan és a munkanélküliség G. Lomidze vajza A munkafegyelem szilárdításáért Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Központi Tanácsa a napokban intézkedéseket vitatott meg és hagyott jóvá a szocialista munkafegyelem szilárdítására. Ezzel a Szovjetunió alkotmányából, a munka törvénykönyvéből, a munkakollektívákról szóló, nemrég elfogadott törvényből, a szovjet párt- és gazdasági szervek által jóváhagyott további határozatokból eredő törvényes rendelkezések mellé egy újabb társul, amelynek célja a visszásságok megszüntetése és okozóik felelősségrevonása. Andropov elvtárs már az SZKP KB tavaly novemberi ülésén hangsúlyozta: A kor alapvető követelménye a rend és a fegyelem az egész népgazdaságban. Ez a munkatermelékenység növelésének, a tervfeladatok teljesité sének legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze, amely végső soron hozzájárul a szovjet nép életszínvonalának emelkedéséhez. Amikor Lenin a gaz daságnak a szocialista társadalom építésében betöltött szerepéről szólt, a tervet és a fegyelmet a gazdaságfejlesztés két legfontosabb feltételé nek tekintette. Ezért a legutóbbi hu tározat is nagy súlyt helyez a párt-, a gazdasági, szakszervezett és a Kom szomol-szervek 'és -szervezetek felelősségének növelésére az irányítás minden szintjén, mégpedig minden munkakollektívát és dolgozót felelős sé tesz az állatni terv mutatóinak teljesítéséért az új törvény értelmében. A határozat azok megjutalmazásáról is intézkedik, akik megértették a gazdaságosság és a hatékonyság növelését célzó intézkedések értelmét, akik síkra szállnak a szigorú párt-, munka-, terv- és technológiai fegyelem mellett. E dolgozók számára meríteni lehet a mozgó béralapból, célprémiumokat lehet kiutalni. A minisztertanács és a szakszervezetek közös határozatot fogadtak el a munkafegyelem szilárdítását célzó kiegészítő intézkedésekről, s érthető, hogy ezek az intézkedések a munka erővándorlást korlátozó döntéseket ts tartalmaznak. A dokumentum a minisztereket, a reszortok vezetőit és az Irányító szerveket figyelmezteti arra, hogy felelősek azért, ami az általuk irányitott területen történik, valamint a határozatok végrehajtásáért. Az SZKP KB, a Minisztertanács és a szakszervezetek úgy ítélik meg, hogy nem érvényesítik elég következetesen a szovjet törvényeket a lógósokkal, az Iszákosokkal és más kihágókkal szemben. Ezért a dokumentum kimondja, hogy minden igazolatlan műszakért le kell vonni egy nap szabadságot, s ha a dolgozó komoly ok nélkül bárom órát mnlaszt a műszakból, ezt is le kell vonni a szabadságból. Azokat a dolgozókat, akik megsértik a munkafegyelmet, úgy, hogy komoly ok nélkül műszakot mulasztanak, vagy ittasan mennek munkába, rosszabbul fizetett munkára lehet beosztani három hónapi időre, vagy ugyanennyi ideig más munkahelyre lehet áthelyezni. A „büntetés“ időszakában a munkafegyelem megszegése elman a dolgozók kérésére nem lehet megszüntetni a munkaviszonyt. Az olyan dolgozó vagy alkalmazott, akit a munkafegyelem rendszeres megszegéséért bocsátottak el korábbi munkahelyéről, az új munkahelyen hat hónapon út csak fele annyi préminmot kap. Fontos döntés az is, hogy kártérítésre kötelezhető a selejtet gyártó dolgozö. A határozat anyagilag felelőssé teszi a dolgozót az üzemnek, vagy szervezetnek okozott kárért. A dokumentum a munkafegyelem nagyon súlyos megszegésének tekinti azt, ha valaki Ittasan érkezik munkába, vagy a munkahelyén fogyaszt szeszes italokat. A szocialista társadalomban ezeknek a jelenségeknek nincs helyük. Akadályozzák az előrehaladást, az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak teljesítését Szd Gazdasági nehézségek Marokkót már évek óta nagy szárazság sújtja. Ez azt eredményezte, hogy 1981-ben és 1982-ben csökkent a mezőgazdasági termelés. Annak érdekében, hogy biztosítsák a lakosság (a legutóbbi népszámláláskor az országnak több mint 22 millió lakosa volt és az évi szaporulat 3 százalékos volt) élelmiszerellátását, több mint 1 milliárd dollár értékben Importáltak külföldről gabonát. Az ország lakosságának 60 százaléka vidéken él. Mivel a hosszan tartő szárazság a vidéki lakosságot nehéz helyzet elé állította, tömegesen vonulnak a nagyobb városokba, hogy ott keressenek megélhetési lehetőséget. Ez például oda vezetett, hogy a Marokkói Királyság legnagyobb városa, Casablanca lakosainak száma az utóbbi években 2 millióról több mint 4 millióra növekedett. A kormány 1985-lg 300 ezer új lakás építését helyezte kilátásba, ezzel is javítva a városi lakosság helyzetén. Az 1981—1985-ös ötéves terv értelmében a beruházások egyötödét a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják. Kulcsfontosságú feladatként tartják számon az öntözhető területek 189 ezer hektárral való növelését, vlztá rozók építését és az erdők Intenzív hasznosítását. Marokkó nemzet) jövedelmének egynegyede származik a mezőgazdaságból. A mezőgazdasági termények az ország külkereskedelmében 33 százalékban részesednek. Tekintettel arra, hogy Marokkó a mezőgazdasági terményeket (búza, árpa, bor, zöldség, olívaolaj) kizárólagosan a tőkés piacokon értékesíti, számolnia kell a gazdasági válságok következményeivel és az árktlengésekkel. Míg 1981- ben a nemzetközi piacokon 437 ezer tonna déligyümölcsöt értékesítettek, addig tavaly csupán 382 ezer tonnát. Marokkó a többi maghrebl országhoz hasonlóan feltételezi, hogy a nyugateurópai mezőgazdasági piacokon Spanyolországnak és Portugáliának a Közös Piacba való belépésével további veszteségek érik. Az ország az egyre nagyobb veszteségeket kivitellel nemigen tudja helyettesíteni, mert az elsősorban a foszfátokra összpontosul. Az ebből származó bevételek háromnegyedét viszont kőolaj és tüzelőanyagok vásárlására fordítja. Ezért az ötéves tervidőszakban számolnak a kivitel szerkezeti változtatásával Is. A jövőben több foszforsavat és foszfortrágyát szeretnének exportálni. Ugyanakkor növelik a nyersanyagok kitermelését .mert gazdag lelőhelyek találhatók az országban rézből, ólomból, kobaltból, mangánból és ezüstből. A legnagyobb sikereket azonban az uránérc bányászatától várják. Marokkó az utóbbi Időben a szocialista közösség országaival Is fejleszti kapcsolatait és az együttműködést. (Bó) A régebbi, a század első éveiben készült térképen hiába keresnénk Csádot: az 1897-ben kezdődött gyarmati „kis háborúkban“ a franciák egymás után csatolták a , később Oubangui-Charinák elnevezett gyarmathoz a Csád-tő vidékén századok óta fennálló, egymás ellen is harcoló kis, főként mohamedán, négey államokat. Ezerkilencszázhúszban, amikor több gyarmatból megalakították a Francia Egyenlítői Afrikát, a mai Csád is annak' része lett. Először 1958-ban jelenik meg mai nevén a közel 5 millió lakosú, több mint egy és negyed millió négyzetkilométer területű ország, a Francia Közösség tagjaként. 1960-ban vált függetlenné — az akkor még Fort Lamy néven Ismert fővárosban Francois Tombalbayét, a Csádl Haladó Párt elnökét választották köztársasági elnökké. Két évvel később Tombalbaye feloszlatta a parlamentet. A hatalmas területű ország — észak-dél Irányban 1700 kilométer — lakosságának kü lönböző rétegei, csoportjai közötti régi, vallást és nemegyszer törzsi ellentétek már akkor robbanással fenyegettek. Az évek óta tartó, változó esélyekkel zajló csádl polgárháború napjainkban csupán újszerű ürügyül szolgál Washingtonnak és néhány szövetségesének, hogy megkíséreljék a szemükben szálkát jelentő Líbiával való leszámolást, melynek légi ereje szerintük Isten háta mögötti csádl települést bombázott. Tripoli viszont egyértelműen leszögezte, hogy csapatainak 1981-ben történt kivonása óta nem vesz részt a csádl polgárháborúban, Érdemi bizonyítékok sem kerülnek elő, melyek ennek az ellenkezőjét bizonyítanák. Különös módon a Líbiára szitkokat szóró Hlssén e Habré, csádl elnök ad minlsztrációja sem talált Ilyeneket Am valamivel mégis meg kellett ma gyaráznia saját párthívei és külső támogatói előtt, hogy miért nem bír a felkelőkkel. A bizonyítvány megmagyarázására az állítólagos líbiai „beavatkozás“ jó alkalomnak kínálkozott. Ezzel a Líbia ellenes hamis váddal meg lehetett indokolni más országok csádl beavatkozását: Így a zaire! ejtőernyősök megjelenését, néhány nyugatbarát észak-afrikai ország hadianyag-szállítását, Párizs kardesörtetését, melyet a főkolompos szerepét játszó Egyesült Államok kedvére produkál. fogadó fiú szerepében tetszelgő Mobutu-korn?ányzat részére. Csádban különben ugyanaz Ismétlődik meg, mint ami a Perzsa-öböl térségében és Libanonban történt, s ami Közép-Amerlkában játsződlk. Úgy tűnik, hogy Washington az utóbbi években divatos gyakorlattá tette, hogy a világ bármelyik térségét az Egyesült Államok „létérdekeinek“ övezetévé nyilvánítja, ahová a „korlátozott“ létszámú katonai tanácsadókat gyorsan bevethető fegyveres erői követik. Az Egyesült Államok csádl beavatkozásával és a Sidral-öbölben folytatott provokációjával újabb tűzfészket szított, ezúttal a Földközi-tenger térŰjabb beavatkozás igazi célpontja A Fehér Ház nagylelkűen először csak Csád közvetlen megsegítésére vállalkozott. Aztán parancsot kapott a földközi-tengert flotta egyik különítménye — rakétákkal felszerelt anyahajókkal együtt —, hogy a Líbiához tartozó Sldra-öbölben provokatív hadgyakorlatot tartson. Az öböl egyébként Líbia felségvizeihez tartozik, ahol legfeljebb saját fegyveres erőinek van joga hadgyakorlatra. Közben megérkezett az első „szeretetcsomag“ is Hlsséne Habré szá mára, A Rea,gan-kormányzat 15 millió dollár értékű katonai segélyt folyósít a csádl rendszernek, katonai tanácsadók kíséretében. Reagan egyébként őszinte köszöne tét fejezte ki Mobutu Sese Seko zalrel elnöknek, amiért csapatok kül elésével Is támogatja Hlsséne Habré rendszerét. A két elnök megbeszé lése után az amerikai kormányképviselők közölték, hogy a kormányzat kérni fogja a kongresszust, hogy hagylon jóvá egy 51,5 milliárd dollár értékű amerikai ■ „gazdasági és biztonsági“ segélyprogramot, a szót ségében. A Sidral-öbölben különben nem azonos súlyú katonai erők állnak egymással szemben. A hadi matematika szerint egy-egy amertkat-flottaosztag tűzereje jelentősen felülmúlja a líbiai hadsereg kapacitását, tehát Washington úgyszólván semmit sem kockáztat az újabb kalanddal. Az erőfitogtatás egyértelmű céllá Líbia megfélemlítése, megalázása, megzsarolása — lehetséges meggyengítése. A Pentagon legújabb „megfélemlítő“ hadjáratával, az adott esetben egy olyan ország akciószabadságát szeretné korlátozni. amely következetesen kiáll az izraeli agresszió áldozatául esett arab népek érdekel, törvényes nemzett jogai és a szocialista országokkal való együttműködés ügye mellett. Ezért szerepel Líbia kiemelt helyen az amerikai céltáblán. Ezért nem drága semmi sem Washingtonnak, ha ezzel elérheti Líbia tekintélyének csorbítását. A háború e?ldő szerint a rakétáktól és bombáktól szaggatott szerencsétlen sorsú Csádhan folvlk, az újabb beavatkozás célpontja viszont Libia. CSIBA LASZLÚ
