Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-20 / 33. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. augusztus 20. A családról szia törvény A családjog az egységes csehszlovák szocialista jogrend ön álló joga. Szabályozásának tár gyát a házastársak, valamint a szülők és gyermekük közötti személyi és vagyonjogi viszonyok, továbbá az ezeket pótló egyéb viszonyok képezik. A családjogi viszonyok konzervatívabbak, mint az egyéb társadalmi v’szonyok, aminek következtében a társadalomban végbemenő változások is lényegesen lassabban hatnak e viszonyokra. Rendkívül nehéz és bonyolult létrehozni a családjogi viszonyok olyan jogi szabályozását, amely hűen tükrözné a társadalmi fejlődés elért fokát és ugyanakkor a házasság és a család területén hatékonyan irányt szabna a társadalmi viszonyoknak, hogy azok összhangban legyenek a társadalom igényeivel. Ennek ellenére megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a csehszlovák törvényhozók e feladatot teljesítették. A családjog viszonyának jogi szabályozása azokra a szocialista elvekre épül, amelyeket a május 9-i Alkotmány fektetett le és amelyeket az 1949- ben kiadott első csehszlovák családjogi törvény valósított meg. A családról szóló 94/1963 Tt. sz. törvény is ezekből indult ki, és ezeket fejlesztette tovább. A családjogról szóló jelenleg hatályos törvényt az jellemzi, hogy a tulajdonképpeni rendelkezések előtt bevezetőül (I. IV. cikkelyeiben) ismerteti a csa ládjog alapelveit. Az alapelvek általános politikai társadalmi követelményeket tartalmaznak és meghatározzák az egyes családjogi viszonyok és intézmények küldetését. Ezeket három alapvető csoportba oszthatjuk. Elsősorban ide tartoznak azok az elvek, amelyek fokozott védelmet nyújtanak a házastársi és családi viszonyoknak. A második csoportba nevelő funkciót megvalósító elvek, a harmadikba pedig az a jogi elv tartozik, amely az egész jogi szabályozást jellemzi, vagyis a családtagok kölcsönös segítségnyújtásának az elve. Az egyes elvek azután kifejezésre jutnak a házastársak, a szülők és gyermekeik, valamint a rokonok közötti konkrét családjogi viszonyok tartalmában, valamint a családon kívül nevelt kiskorú gyermekekről történő gondoskodás egyes formáiban. A társadalmi és a jogi gyakorlat tapasztalatai megegyeznek abban, hogy a jelenlegi JOGPROPAGANDA családjogi szabályozás egészében véve teljesíti társadalmi funkcióját és alapvető vonásaiban a jövőben is képes aktívan befolyásolni a házasságban, a családban a gyermekek nevelése során keletkezett társadalmi viszonyokat. A családjogi törvény rendelkezéseinek kiértékelése során arra a következtetésre jutottak az illetékesek, hogy a családjogi viszonyok jelenlegi jogi szabályozása a gyakorlatban bevált. Egyúttal megállapították, hogy a jogi szabályozásban előforduló hiányosságokat a családról szóló törvény kisebb módosításával is ki lehet küszöbölni. Ezt a családról szóló törvényt módosító és kie|észítő 132/1982 Tt. sz. törvénnyel valósították meg. Meg kell jegyezni, hogy a törvénymódosítás, terjedelmét illetően, nem nagy. A módosítás a szülők és a gyermekek közti viszony egyes kérdéseire, a pótnevelés egyes formáira, valamint a tartásdíj egyes kérdéseire terjed ki. Rá szeretnék még mutatni, hogy a házastársak közti viszonyt Illetően módosításra к ЙШШАШ SZELLEMÉBEN A CSKP XVI. kongresszusának határozatában olvashatjuk: „A pártmunka feladata, hogy továbra is meggyőzően hirdesse forradalmi elméletünk alapvető elveit, céljait, pártunk politikáját, s mozgósítson az országos és a helyi feladatok megvalósítására.“ Egyetlen tömör mondatban három fontos tényező kapcsolódik itt eggyé elválaszthatatlanul: forradalmi elméletünk, vagyis a marxizmus—leninizmus, továbbá pártunk politikája, valamint ennek végrehajtása, az országos és a helyi felada’.rk megoldása. Hogyan kapcsolódott mindez szerves egységgé az üzemi pártszervezetek, sőt az egyes kommunisták tevékenységében* a nyári időszaki munkákban? A kérdéssel Öllé Gyulát, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság mezőgazdasági titkárát kerestük fel. — Szinte járásszerte érvényesült az aratás idején az egyedüli helyes szemlélet: minden cselekvésnek a .fontos célt, a lehető legkisebb veszteséggel járó betakarítást kell szolgálnia. Ez a követelmény állt a járási pártbizottság és az üzemi pártszervezetek munkájának homlokterében is. Szinte mindenütt helyesen mérték fel a tennivalókat, s nagyon sokat tettek a gabonafélék betakarításában és felvásárlásában érdekelt szervezetek, vállalatok közötti harmóniáért. Az üzemi pártszervezetek, s a keretükben alakult ideiglenes pártcsoportok kapkodás nélkül, higgadtan dolgoztak Nem az oly gyakran tapasztalható, csak önignzu'ásra való szólamok, az ülésezések, a papiroslntézkedések jellemezték tevékenységüket. Az aratás időszakában tapasztalt munkastílusuk jelzi: tudják, hogy akkor legeredményesebb a közvetlen termelőmunka, ha a vele kapcsolatos döntéseket azok hozzák, akik a munkát szervezik, elvégzik, adott esetben a mezőgazdasági nagyüzemek vezető dolgozói. Az Idei aratás napjaiban ismételten bebizonyosodott, hogy a nagy feladatok, a különleges helyzetek szembetűnőbben hozzák felszínre a kommunistákra és a pártonklvüliekre is jellemző jó tulajdonságokat. A szocialista emberre jellemző közösségi gondolkodás szinte általános volt az aratók körében nemcsak a szavakban, hanem mindenekelőtt a tettekben. Hány de hány kombájnostól lehetett _hallani a nehezebb munkakörülmények, a hétköznapi és a vasárnapi munka során, hogy az „ország kenyere“ az, amit arat, s ehhez a mércéhez szabja tetteit. Szinte magától értetődő volt az aratást korábban befejező gazdaságok vezetőinek az a döntése, hogy azonnal indultak a szomszédoknak segíteni. -Mezőgazdasági üzemeink pártszervezetei, vezetői és dolgozói ismét tettekkel bizonyították, hogy növekvő termelési tapasztalataik, javuló szervezőkészségük révén gyorsan, rugalmasan tudnak igazodni a gazdaságon belül Is váltakozó viszonyokhoz. Így aztán valóban minden munkára alkalmas órát hasznosítottak. Ezen a téren elsősorban a gellei (Holíče na Ostrove), a lúcsi (Lúfc na Ostrove), a gombai (Hubice), a nagylégi (Lehnice), a hegyétei (Kútni ky) és az alistéli (Hrnboüovo) gazdaságok vezetőit és dolgozóit illeti dicséret. ■ A mezőgazdasági termelés alakulását a természeti adottságokon és az időjáráson kívül sok minden befolyásolja. Az iparban gyártott mezőgazdasági gépek, eszközök, berendezések, anyagok hatékonysága, a központi intézkedések gyakorlati megvalósitása, a tudományosműszaki haladás legújabb vívmányainak alkalmazása, a gazmódosítása nem került sor. A módosítás indokolási jelentéséből kitűnik, hogy a törvényhozó a házasság létrejötte feltételeinek, valamint a házastársak közti viszony jogi szabályozását a jelenlegi időszakban is megfelelőnek tartja. A válás kérdései sem módosultak, válásra a jövőben is csak akkor kerülhet sor, ha a házasság objektív okokból nem teljesíti társadalmi küldetését. Nem változik a törvény a szülők gyermekeikkel szembeni jogait és kötelezess .égéit illetően sem. A szülők és gyermekek közötti kapcsolatok jogi szabályozása elsősorban a gyermekek és a szülők egyenjogúságának elvére épül. A gyermekek, tekintet nélkül származásukra, egyenjogúak. További elv, amelyre a kapcsolatok épülnek a házasság, a család, az.anya és gyermeke szocialista állam általi védelmének elve. Az említett elvek elsősorban az apaság megállapítására, a szülők jogainak és kötelezettségeinek szabályozására, valamint a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlásában való állami részvételre vonatkozó rendelkezésekben jutottak kifejezésre. A társadalom és a társadalmi szervek gyermeknevelésben való részvételének szabályozásával kapcsolatban a törvényhozó azt a gondolatot juttatta kifejezésre, hogy a társadalom fejlődésével nő a társadalom befolyása a fiatalok nevelésére. A törvény értelmében a gyermekek nevelésével kapcsolatban a szülőknek van döntő jelentőségű szerepük. Ezt azáltal is kifejezésre juttatta, hogy a gyermekek rendes neveléséért a szülőket teszi felelőssé. Ez a szabályozás a társadalmi igényekkel is összhangban van, és nem szorul lényegesebb módosításra. E területen az apaság megállapítására vonatkozó rendelkezések módosultak, mégpedig a férjezett anya mesterséges megtermékenyítésével kapcsolatban. Az apaság megállapításának és megtagadásának eddigi szabályozása abból az előfeltételből indult ki, hogy a gyermek a nő és férfi nemi érintkezéséből született. Az orvostudomány viszont ma már a megtermékenyítés más módját is lehetővé teszi. Ilyen a nő mesterséges megtermékenyítése, a melyet hazánkban gyógykezelés keretében végeznek. Bár az ilyen esetek nem gyakoriak (a Cseh Szocialista Köztársaságban évente 500—600, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 150 —200 évente), minden esetben komoly pszichológiai, erkölcsi és etikai beavatkozást jelentenek a házasságba. Mivel a korábbi Jogi szabályozás a mesterséges megtermékenyítés következményeit nem legalizálta, szükség volt az ilyen beavatkozás feltételeinek és következményeinek jogi szabályozására. Hangsúlyozni kell, hogy az új jogi szabályozás csak az apaság megállapítása, illetve megtagadása szempontjából állapítja meg a mesterséges megtermékenyítés jogi következményeit. A családról szóló törvény kiegészített 58. §-nak rendelkezése abból indul ki, hogy a mesterséges megtermékenyítéstől számított 180- és 300 nap között született gyermek apja az anya férje. A szabályozás tehát előfeltételezi, hogy mesterséges megtermékenyítésre elsősorban férjezett nőnél kerül sor és ebbe a férje is beleegyezett. Mesterséges megtermékenyítés alatt a szükséges orvosi beavatkozást kell érteni. A törvény a mesterséges megtermékenyítés után született gyermekkel szembeni apasági védelem megcáfolhatóságát csak korlátolt terjedelemben ismeri el, mégpedig akkor, ha bizonyítást nyerne, hogy az anya nem mesterséges megtermékenyítés útján esett teherbe. (Folytatjuk) dasági vezetők aktivitása, mindmind alakítja a termelés menetét. A termelés sorsa azonban a gazdaságokban dől el, ahol meghatározott szerepet játszanak az emberi tényezők. — Gazdaságainkban kialakultak a szervezeti keretei annak, hogy az aratás befejezése után a gazdaságvezetők és az üzemi pártszervezetek vezetői — a kommunisták bevonásával — értékelik az elvégzett munkát, összegezik a tapasztalatokat, ni, ellenőrizni, a termelésben történtek mikéntjén gondolkodni, mindebben elmerülni — ma legalább olyan fontos mezőgazdasági nagyüzemeinkben, mint a munka kedvező feltételeit megteremteni, a munkát és a gazdálkodást jól szervezni. Leg-, alább olyan fontos azzal a különbséggel, hogy az elemzésnek meg kell előzni a tetteket, a tényleges munkát, amely a jövőben, csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha már a Összefüggések, kölcsönhatások azokat az elgondolásokat, ötleteket, amelyek az év hátra levő hónapjaiban hasznosulhatnak a köz javára. Ezeken az értekezleteken újból és újbál napirendre kerültek azok a termeléssel kapcsolatos követelmények, amelyek teljesftésétől további gyors haladást várhatunk a mezőgazdaság minden területén. A mérce — akár a termelés hatékonyságáról, a termés minőségéről, a ráfordítások és hozamok alakulásáról, s az egész tevékenység népgazdasági hasznáról legyen is sző — magasra került. A pártmunka terén különben lehetetlen arra receptet adni, hogy milyen szervezeti formában, milyen kérdések kerüljenek a vizsgálódás, az elemzés és az értékelés során napirendre. Ezt mindig az adott gazdaságban — az üzemi pártszervezet keretében — lehet és kell meghatározni, az egyes gazdaságon belül lehet csupán a fontossági sorrendet kialakítani. A lényeg az — erre egyéb ként a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésén, valamint a járási pártkonferencián elfogadott határozatok is rámutattak —, hogy minden formalitást kerülni kell, s a figyelmet a valóságra, pontosságra, az alaposságra kell fordítani. Elemezni, értékelni, vizsgál fejekben is felkészülnek rá gazdaságainkban. Az aratás és a járulékos munkák sikeres befejezésének „próbakövei“ azt igazolják, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben a változó körülményekhez igazodva, az igényes feladatok teljesítésére reagálva gyakorlatilag Is gazdagabbá, tartalmasabbá és több rétűvé vált a pártmunka. A technokrata szemlélet — bár a múltban itt-ott felütötte fejét, s néha még ma is előbukkan — nem okoz kárt gazdaságainkban, mert idejében észrevettük, hogy a technika bármilyen fejlett is, önmagában semmi, azt csak a hozzáértő, szorgalmas, törekvő ember képes megfelelően alkalmazni. A technika térhódítása és a mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő létszámcsökkenése — tehát nem jár együtt az emberi tényezők meghatározó szerepének a csökkenésével, hiszen az egyre inkább korszerűsödő termelés legfőbb tényezője a dolgozó ember. Az Idei kenyércsatában is rengeteg egyéni és kollektív munkasiker született. Valamennyi felsorolása lehetetlen így csak az aratási szocialista verseny egyes kategóriáinak győzteseit említeném: Lelkes Frigyes, Nagy Imre. Fenes Rudolf, Tatai László, Bősi (Gab-ф Vyšné Nemeckében, a csehszlovák—szovjet határon találkoztak a kelet-szlovákiai kombájnosok, akik Júliusban 50 kombájnnal Kárpát-Ukrajnában arattak — a kárpát-ukrajnai kombájnosokkal, akik cserében két héten át Kelet-Szlovákiában arattak. Ján Pirú, a keletszlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára köszönetét mondott a szovjet kombájnok kezelőszemélyzetének segítsé géért, kiváló munkájáért. A kombájnosok a prešovi és a humennéi járásban 1884 hektáron aratták le a gabonát, s több mint 620 tonnát csépeltek ki. A három legjobb kezelőszemélyzetet jelképes aratási koszorúval jutalmazták. A kelet-szlovákiai kombájnosok Kárpát-Ukrajnában 2255 hektárról 5610 tonna gabonát takarítottak be. Nekik Vaszil Jarosovec, az Ukrán KP ungvári (Uzshorod) területi bizottságának másodtitkára adott át koszorúkat. • Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök és Miloslav Hruškovití, a CSKB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára munkalátogatást tett a dunai vízlépcsőrendszer építkezésén, amely csehszlovák—magyar közös beruházás. A vendégek mindenekelőtt a 4. kilométernél folyó betonozó munkák menetéről tájékozódtak. Ezeket a munkákat a szigeteléssel együtt az év végéig kell befejezni. • Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök Prágában ]an Fojtfknak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának jelenlétében fogadta Kim jong Namot, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hazánkban tartózkodott párt- és kormányküldöttségének vezetőjét. A felek áttekintettek több kérdést a két párt együttműködésének elmélyítésével kapcsolatban, tárgyaltak a legidőszerűbb nemzetközi problémákról és a szocialista országok egységének szilárdításáról. Nagyra értékelték a két ország kapcsolatainak fejlesztésében éléit eredményeket. ф Bohuslav Chftoupek külügyminiszter Prágában fogadta Alekszandr Botvint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. Elvtársi és szívélyes légkörben a csehszlovák—szovjet együttműködés néhány kérdéséről és a Jelenlegi nemzetközi helyzet Időszerű problémáiról tanácskoztak. • Mikuláš Вейо, a CSKP KB titkára egynapos munkalátogatást tett a benešovi járásban. Ellátogatott a votlcel TESLA üzembe, majd a Votlcel Állami Gazdaság földjein elbeszélgetett a kombájnosokkal, megismerkedett az aratás menetével és az Ideiglenes pártcsoportok munkájának tapasztalataival. • Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) járási aktlvaértekezletet tartottak a mezőgazdasági dolgozók. Ünnepi beszédet Öllé Gyula, a járási pártbizottság titkára mondott. Megállapította, hogy a járás mezőgazdasági nagyüzemei sikeresen befejezték az aratást. A járás a nyugat-szlovákiai kerületben a legnagyobb gabonatermést érte el, és túlteljesítette az állami felvásárlási tervet. A legjobb mezőgazdasági üzemeknek és dolgozóknak átadták a Járási pártbizottság és a járást mezőgazdasági igazgatóság kitüntetéseit. číkovo) Állami Gazdaság; Zalka Lajos, Tok Zoltán, Csilizközi Efsz; Bartalos Géza, Bartalos Pál, Bíró Ferenc, Nagy Béla, Albári (Dolný Bar) Efsz; Horváth László, Kistóf Frigyes, Alistáli Efsz; Széllé Miklós, Széllé Benő, Csömör Zsigmond. Horváth László, dunaszerdahelyi Dukla Efsz. ■ Kenyeret szelünk az új búzából, s közben önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy menynyi termett? — Aj kérdés azért is lényeges, mert a búza és általában a gabonafélék meghatározó szerepet játszanak gazdasági életünkben. A gabona különben ma már nemcsak a mindennapi kenyerünk, hanem — bármilyen furcsán is hangzik — mindennapi húsunk is. Búzát egyébként az idén 18 ezer 356 hektáron termeltünk, s hektáronként 0,53 tonnával nagyobb hozamokat takarítottunk be a tervezettnél. A járás négy gazdaságában — a nagymegyeri (Calovo), a lúcsi, a felbári I Horný Bar) és a várkonyi (Vrakúü) szövetkezetekben — 7 tonna feletti hektáronkénti hozamokat értek el. Tán még ennél is jelentősebb tény, hogy búzából mindössze négy gazdaságban — a kimondottan rossz talajviszonyokkal küszködő nagyüzemek közül kerültek ki — nem érték el a 6 tonnás hektáronkénti hozamot. A talajvizsonyokhoz mérten meglepően jó terméseredményeket értek el a hegyétei, a padányi (Padáü), a dunaeperjesi | Ja hodná) és a Gellei szövetkezetekben. Árpából a tervet sajnos nem teljesítettük. A tervezett 5,09 hektáronkénti hozammal szemben csak 4,86 tonnát értünk el, s Így az össztermés 684 tonnával a tervezett hozamszint alatt maradt. Ha a gabonafélék össztermését értékeljük, akkor viszont örömmel konstatálhatom, hogy idén az 1981-es „adósságunkból“ to vábbi 7 ezer 792 tonnát törlesztettünk, s ez elsősorban a nagymegyeri, a felbári, a lúcsi, a dercsikai (Jurováj a vásárúti (Trhové Mýto) szövetkezetek, valamint a Bősi Állami Gazdaság érdeme. A tavalyihoz viszonyítva íz idén 7 ezer 292 tonnával több gabonát termeltünk. Az eredmények feletti öröm azonban ne hogy elégedettséggé váljékl A gabonafélék végső hozama — az eddigiekhez hasonlóan — a gazdaságokban formálódik. Teljesen érthető az élenjáró gabonatermesztő gazdaságokban már évekkel ezelőtt megfogalmazódott igény: nem határrészenként, hanem táblánként kell kialakítani, helyszínhez igazítani a termelési technológiát. A talajelőkészítéssel már megkezdődött gazdaságainkban a jövő esztendei aratás előkészítése. Elengedhetetlen a gabonatermesztés idei tapasztalatainak járási összegezése ős e tapasztalatokból a tanulságok levonása. Legalább ilyen fontos ezt gazdaságonként is megtenni. Itt is alapvető követelmény az alaposság. Több mint két év van mögöttünk a XVI. pártkongresszus határozatainak megvalósításában. Az igényes feladatok teljesítése — a 7. ötéves tervidőszak teljesítésének eredményeiből kiindulva — jó ütemben halad a dunaszerdahelyí járásban. A nehezebb körülmények, a bonyolultabb közgazdasági feltételek között, a járás legtöbb gazdaságában megtalálták a legjobb helyi megoldásokat. A kommunisták az üzemi pártszervezetek irányításával olyan egészséges légkört teremtettek, amelyben nem a kényelmes tétlenkedésnek és késlekedésnek, hanem a kezdeményezésnek, az eredményt minden nehézség közepette leküzdő munkának van becsülete. Ezt a folyamatot a jövőben tovább erősíteni csak úgy lehet, ha a mindennapi pártmunkában még dinamikusabban előtérbe kerül a forradalmi elmélet, a párt politikájának összefüggése, kölcsönhatása és egysége, s ennek szellemében mozgósítanak az országos, a járási és a he'yi jellegű feladatok megoldására. CSIBA LÁSZLÓ
