Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-12 / 6. szám
í 13 1983. február 12. .SZABAD FÖLDMŰVES. fiz önellátás leghatékonyabb ellenfegvveríink A kukoricatermelés továbbfejlesztése érdekében kamatoztassuk a tapasztalatokat, a tanulságokat! Pártunk és kormányunk stratégiai jellegű feladatként tűzte ki célul a szemesekből való önellátottság elérését. Nem véletlenül. Hiszen a tőkés piacon a gabonafélék ára szüntelenül emelkedik és az Imperialista körök az élelmiszerkereskedelmet politikai fegyverként használják fel ellenünk. Ezen ádáz küzdelemben leghatékonyabb ellenfegyverünk az, hogy az élelmiszerek, de főleg a szemesek szükségletét a lehető legnagyobb mértékben saját forrásainkból fedezzük. E tekintetben kiemelkedő feladat hárul a nyugatszlovákai kerület mezőgazdasági üzemeire. Hiszen a kerület hazánk legjelentősebb gabonatermelője. A szemesek termelésében a legnagyobb — 25—28 százalékos — arányban a kukorica részesedik, amelynek termőterülete a szántóföld 15 százalékát foglalja el. Ez annyit jelent, hogy Csehszlovákia kukorícatermesztésének nyolcvan százalékát a kerület gazdaságai biztosítják. Tehát lényegbe vágóan fontos a kukorica termelésének színvonala, anyagi-műszaki ellátottsága,, a hozamok alakulása. Hiszen a fent említett számokból is kiderül, hogy a szemesekből való önellátottság kérdése döntő mértékben a kerület mezőgazdaságainak igyekezetén és munkáján múlik. Ä közelmúltban az Érsekújvár! (Nové Zámky) járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetői értékelték a mezőgazdasági üzemek múlt évi eredményeit. Megtudtuk, hogy az előirányzott feladatokat — a tejtermelés kivételével — járási átlagban teljesítették, viszont az egyes gazdaságok között lényeges különbségek tapasztalhatók. Különösen a tejtermelésben. Míg az udvardi (Dvory nad Žitavou), a libádl (Cuba), a szőgyéni (Svodín), a Dolný Oliaj-i, a muzslai (Mužla) és az érsekújvári szövetkezet tejtermelési feladatainak eleget tett, addig a tardoskeddi, (Tvrdošovce), a szimői (Zemné), a manai, a bardoüovói efsz, valamint a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság tejértékesitési tervét nem teljesítette. Ennek következtében járási átlagban egymillió 3S8 ezer liter tejjel maradtak adósai népgazdaságunknak. OKOK Az eltérő eredmények okait a jini állattenyésztési osztályénak vezetői elsősorban a nem megfelelő takarmánytermesztésben látják. Ugyanis a járásban kevés gazdaság rendelkezik öntözőberendezésekkel, öntözés hiányában a tavalyi aszályos időjárást az évelő takarmánynövények sínylették meg a legjobban. A takarmányalap kedvezőtlen alakulására kihatott a kukorica monokultúrás termesztése is. Ez hátráltatta a megfelelő vetésforgó kialakítását és a fehérjedús takarmánynövények nagyobb arányú termesztését. A SIKER TITKA Am az objektív nehézségek mellett több szubjektív tényező is kedvezőtlenül befolyásolta a tejtermelés alakulását. Erről az egyes gazdaságok eltérő eredményei tanúskodnak a legjobban. Az érsekújvári Fejlődés Efsz-ben például a 3 millió 510 ezer literes tejértékesítési tervüket 18 ezer literrel túlszárnyalták. A tej összmennyiségét pedig az első minőségi osztályban értékesítették. Önként vetődik fel a kérdés: Miben is rejlik a siker titka? Hiszen a takarmánytermelés ebben a szövetkezetben sem volt zökkenőmentes. Ugyanezekkel a problémákkal kellett megküzdenie még több más gazdaságnak. S mégis képesek voltak a nehézségeket áthidalni és a feladataiknak eleget tenni. A felvetett kérdésre Barák László állattenyésztési főágazatvezető ekképpen válaszolt: — A tejtermelést három alapvető tényezőre alapoztuk. Mégpedig a nagy tejhasznú tehénállomány létrehozására, az elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányalap megteremtésére és a dolgozók becsületes munkájára. Igaz. a takarmánynövények termesztésében nálunk is előfordultak nehézségek, de viszont leküzdésük érdekében mindent elkövettünk. Szántóterületünk 3758 hektár. A takarmánynövényeket ennek huszonöt százalékán termesztjük. Ez elegendő is lenne a szarvasmarha-állomány takarmányozására, csakhogy a takarmányadag beltartalmi értékét nem tudtuk mindig biztosítani. — Miért? i— Elsősorban azért, mert az évelő takarmánynövényeket >— főleg a lucernát — csupán 276 hektáron termesztjük. Ez pedig nagyon kevés, főleg a jelenlegi helyzetben, amikor erőtakarmány-hiánnyal küzdünk. A lucerna terméséből csak annyi szénát tudtunk készíteni, amennyi a borjak részére elegendő. A hátralévő mennyiségből takarmánylisztet készítettünk, de ebből is ötszáz tonnát a központi takarniányalapha juttattunk. A minimális mennyiséget granulált takarmány formájában hasznosítottuk a hízómarhák és a tehenek takarmányozásában. A helyzet javítása érdekében az évelő takarmánynövények vetésterületét a jövőben a kétszesére növeljük. Problémák merültek fel a fehérjedús takarmánykeverékek termelésében is, főleg a hüvelyesek vetőmaghiánya miatt. A másodvetéseket tiszta kultúrában termesztettük. Nem vitás, hogy ez is hozzájárult az erőtakarmány-hiány pótlásához, de nem olyan mértékben, ahogy azt elvártuk volna. Így a tejtermelés 1980-hoz viszonyítva csökkent. Míg az említett időszakban tehenenkénti évi átlagban 4250 literes tejtermelést értünk el, s egységnyi tejtermelésre 32 dekagramm erőtakarmányt használtunk fel, addig tavaly 4133 liter volt az évi tehenenkénti fejési átlag s egy liter tej előállítására 28 dekagramm erőtakarmányt használtunk fel. Komoly problémák merültek fel a kukorica monokultúrás termesztésében. Szemes kukoricát 1500 hektáron, silókukoricát 400 hektáron termesztettünk. Ez jelentős mértékben hátráltatta a megfelelő vetésforgó kialakítását. A meglévő takarmányforrásainkat igyekeztünk a lehető legjobban kihasználni és ezekből kifogástalan minőségű szilázst készíteni. Mivel szalmahiánnyal küzdünk — hiszen a gabonaféléket csupán hétszáz hektárnyi területen termesztjük — igyekeztünk a kukoricaszárat teljes mértékben hasznosítani. Szövetkezetünkben nem termesztünk cukorrépát, de minden évben ezer tonna répaszeietet vásárolunk, a takarmányalap javítása érdekében. Ezt a célt a jövőben is követjük. Az idén át akarunk térni a kukorica nedves tárolási módszerére is. Ily módon kétezer tonna takarmányt készítünk. Bevezetéséhez, valamint a takarmány megfelelő hasznosításához megtettük a szükséges intézkedéseket. A tehenek genetikai tulajdonságainak javítása érdekében a hazai fajtákat a fekete tarka szarvasmarhával keresztezzük. A tehenek selejtezésére is nagy figyelmet fordítunk. Tehénállományuk 24—25 százalékát évente kiselejtezzük, az utánpótlást pedig az egészséges iiszőállománnyal fedezzük. . SOK MÜL1K A DOLGOZÖKON Nem lenne teljes e kép, ha nem szólnánk a fejőkről éc az állatgondozókról, akik szorgalmas munkájukkal, feladataik teljesítésével igyekeztek minél nagyobb teljesítményt nyújtani. A legjobb fejő Majercsik Józsi bácsi, aki a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés viselője. A szövetkezet alapítótagja a nyugdíjkorhatár (elé közeledik. Többen vannak Józsi bácsihoz hasonló, becsületes dolgozók, akik előbb-utóbb nyugdíjba mennek. Oj munkaerőt, különösen fiatalokat, nehéz megtartani az állattenyésztésben. A munkaerőproblémát úgy igyekeznek megoldani, hogy a jó dolgozókat anyagilag, erkölcsileg támogatják. Prémiumrendszert dolgoztak ki, melynek révén a jntalmazás a mennyiség és a minőség szerint történik. Különösen a tej tisztaságát rendszeresen ellenőrzik, ■ ha valamit észlelnek, azonnal intézkednek. TANULSÁG Az érsekújvári Fejlődés Efsz jó példát mutat a lemaradozó gazdaságoknak, valamint feltárja azokat a tartalékokat, amelyek a tejtermelés színvonalának, további emelésének alapvető feltételei. A jő példák követésével, mérsékelhetők a gazdaságok közötti különbségek, ami végső soron elősegíti a tejtermelési feladatok maradéktalan teljesítését. NAGY TEREZ Joggal feltehető a kérdés: miként tettek eleget e társadalmi elvárásoknak, milyen tanulságokat szűrtek le az előző év tapasztalataiból, miben rejlenek a kukoricatermelés fejlesztésének további lehetőségei? Mindezen kérdésekre részletes választ adtak a közelmúltban megtartott kukoricatermelési konferencián elhangzott beszámolók. BIZTATÓ EREDMÉNYEK A kukoricatermesztés több éves eredményeinek értékeléséből kitűnik, hogy az elmúlt évek során a hozamok jelentősen növekedtek. Míg 1961-ben 2,55 tonna, addig tavaly 5,63 tonna volt a hektáronkénti átlagtermés. Ennél nagyobb — hektáronként 6,03 tonnás — hozamot csak 1975 ben értek el. Húsz éves átlagban a kukorica hektárhozama elérte e négy ton- Jiát,, ami, tíz. kilóval kevesebb az őszi búza, és 540 szere kilóval több a tavaszi árpa átlagterméséhez viszonyítva. Hasznos következtetés vonható le a gabonafélék és a szemes Ttukorica évjáratonként! hozamalakulásának összehasonlításából is. Kiderült, hogy azon évjáratok, amelyek kedveznek a gabonaféléknek, nem kedveznek a szemes kukoricának és fordítva. Ml ebből a tanulság? Az, hogy az őszi búza és a szemes kukorica termelési arányát úgy kell egyensúlyozni, hogy kedvezőtlen évjáratok esetében is a szemesek kiesése minimális legyen. Említést érdemel, hogy a kerület vetőmagVermelői — a 2,05 tonnás a^-aghozammal — rekordtermést értek el. A vetőmagvak minősége Is kiváló. Tehát biológiai anyag tekintetében az évre nézve kedvezőek a feltételek. Viszont élni kell az adott lehetőségekkel és a kiváló minőségű vetőmagot idejében és megfelelően elő kell ■készíteni. AZ IDŐJÁRÁS VAGY AZ AGROTECHNIKA? Az évről évre Ismétlődő probléma, azaz, a járások és a hasonló feltételek mellett gazdálkodó mezőgazdasági üzemek közötti aránytalanságok a kukorica termelésével kapcsolatban Is felvetik a kérdést: vajon ennek az Időjárás vagy az agrotechnika színvonala az oka? Míg a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] a galántai (Galante) és a trnavai járásban kimagasló hozamokat értek el, addig az érsekújvári (Nové Zámky), a komáromi (Komárno) a lévai (Levice) és a nitrát járásban messze lemaradtak a kerületi átlagtól. Bár ezen járásokat jobban sújtotta az aszály, mégis az elemzések arra utalnak, hogy a gyengébb hozamok okát elsősorban az alacsonyabb színvonalá agrotechnikában kell keresni. Erről tanúskodik az a tény Is, hogy a kedvezőtlen Időjárási viszonyok mellett — amelyek az említett járások egész területére kiterjedtek — a nagyölvedi fVeík£ Lodenice), az udvardi (Dvory nad Zitavou), a koltai, a tardoskeddi (Tvrdošovce) szövetkezetben képesek voltak hat tonnán felüli átlagtermést betakarítani. Míg a többi gazdaságban lényegesen gyengébbek voltak a hozamok. Sajnos hasonló aránytalanságok — méghozzá szomszédos mezőgazdasági üzemek között — valamennyi járásban előfordultak. Joggal állíthatjuk, hogy mint a mezőgazdasági termelés egész vonalán, úgy a kukorica termesztésében is a legnagyobb tartalékok a munkához való viszonyulásban, az agrotechnikai fegyelemben rejlenek még akor is, ha az anyagi-műszaki ellátottság nem minden tekintetben kielégítő. A TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIA DÖNTÖ TÉNYEZŐ A szemes kukorica esetében is a hektárhozamok alakulása jelentős mértékben a szántás, a talajelőkészítés és a vetés minőségé®, valamint az agrotechnikai határidők betartásán múlik. Sajnos az alapvető talajművelő gépek és eszközök hiánya több mezőgazdasági üzemben nem tette lehetővé a követelményeknek megfelelő talajművelést. A mezőgazdasági üzemek elsősorban a kukoricaszár maradványainak beszántására alkalmas ekéket vagy talajművelő eszközöket hiányoltak. A szántás minősége még gyengébb volt azokban a gazdaságokban, ahol a kukoricaszárat nem takarították be. Tulajdonképpen ebben Is megnyilvánul a hozzáállás mikéntje. A dunaszerdahelyi járásban például az egész, a galántai, a trnavai, a Bratlslava-vtdéke és a komáromi járásban pedig Jelentős területről begyűjtötték a kukoricaszárat. Eközben a lévai és az érsekújvári járásban csupán a terület 63 százalékáról. S éppen ezekben a járásokban merültek fel a legnagyobb problémák a tömegtakarmányok készleteinek biztosításában. Tudatosítani kell, hogy a kukoricaszár begyűjtése nemcsak a takarmányalap növelését szolgálja, hanem egyben fontos agrotechnikai tényező is, amelynek segítség vei kedvező feltételek teremt hetők a szántás és a tavaszi talajelőkészítés minőséges elvégzésére. A múlt évi tapasztalatok arra utalnak, hogy. a kukorica vetésének optimális időszaka április utolsó dekádjára esik. Tavaly ebben az időpontban a terület 65,7 százalékán végezték el a vetést és erről a területről átlagban 5,88 tonna termést takarítottak be hektáronként. Az idén arra kell törekedni, hogy ebben a legoptimálisabb időpontban legalább a termőterület 75—80 százalékán biztosítsák a vetést. A vetésre alkalmasnak tekinthető a május első dekádjáig terjedő időszak. Így minden mezőgazdasági üzemben elegendő idő van ahhoz, hogy a vetést agrotechnikai határidőben elvégezzék. Későbbi vetés esetén a hozamok 1,5—2 tonnával csökkennek. IНУПМТЙШК SZELLEMÉBE» A hozamok alakulására igen kedvezően hatott az öntözés. Az öntözött területekről átlagban 13 százalékkal nagvobb termést takarítottak be, mint az öntözetlenekről. A fajtaválaszték megfelelt a követelményeknek; a legnagyobb arányban a FAO 300— 400 éréscsoportba tartozó hibridek részesedtek, amelyek több év átlagában stabil és nagy hozamokat nyújtottak. Viszont kifogásolható volt a csávázás minősége. Az Idén ezen feltétlenül javítani kell. MEGÉRI-E KORLÁTOZNI A VEGYSZERELLÁTÁST? A hatékony növényvédelem döntő mértéikben befolyásolja a kukoricatermelés eredményességét. Az Atrazin hatóanyagú gyomirtó szerek egyoldalú alkalmazása következtében veszélyesen elszaporodtak a füféle gyomok, a déli körzetekben pedig — főleg a kukorica monokultúrás termesztése következtében a kétszikű gyomnövények — elsősorban a szűrös disznóparéj. E veszélyes gyomnövények nagyabb arányú elterjedése évente 20—25 százalékkal csökkenti a kukorica hozamát. A megfelelő gyomirtó szerek hiánya tetemes veszteséget, s egyben jelentős népgazdasági kárt jelent. A gyomirtó szerek beszerzésére rendelkezésre álló keret csupán a termőterület harminc százalékának a gyomtalanítására elegendő. Ha gyommentes növényzetet akarunk elérni, akkor legalább a termőterület hetven százalékán kell gyomirtó szereket alkalmazni. Vajon népgazdasági szempontból mi előnyösebb? Valamivel több devizát fordítani a gyomirtó szerek beszerzésére, vagy az elgyomosodás következtében a jelentős terméskiesést szemesek behozatalával pótolni, persze lényegesen nagyobb devizaköltségek árán. Ez nagyon is megfontolandó kérdés. Igaz, akadnak takarékos megoldások is, például a gyomirtó szerek sávos kijuttatásával egybekötött integrált növényvédelem, amely á mechanikai sorközi műveléssel összekapcsolva feleannyi növényvédő szert Igényel, mint a hagyományos módszer. Vagyis a vegyszerezett terület megduplázható. Ehhez viszont megfelelő permetezőgép-adapterek és rotációs boronák szükségesek. E teikintetben a mezőgazdászok gyors segítséget várnak az Agrozet Konszernvállalattól, valamint a hazai vegyipartól, amely jelentősen lemaradt és sem a mezőgazdasági termelés igényeivel, sem a tudományos-műszaki haladással nem képes lépést tartani. AZ IDÉN IGÉNYESEBBEN, FELELŐSSÉGTELJESEBBEN Az Idei végrehajtási terv 610 ezer tonna szemes kukorica termelését irányozza elő. Ez annyit jelent, hogy a 109 ezer hektárnyi termőterületről átlagban 5,6 tonnás hozamot kell elérnünk hektáronként, vagyis annyit, mint tavaly. Ennek érdekében teljes mértékben érvényesíteni kell a belterjesítő tényezőket, szigorúan betartani az agrotechnikai Intézkedéseket, valamint az előirányzott vetési területet. Az eddiginél jobban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki haladás vívmányait is. Am ami a legfontosabb, minden egyes munkafolyamatnál szem előtt kell tartani a minőségi követelményeket. Még jobban ki kell használni a CCM, vagyis a nedveskukorica betakarítási és tárolási módszer adta előnyeit. Hiszen tavaly ennek a módszernek köszönve több mint háromezer tonna üzemanyagot sikerült megtakarítani, hogy csak egy fontos tényezőt említsek a sok.közül. E tekintetben nagyobb kezdeményezést kell tanúsítani a lévai, az érsekújvári, a nitrát és még több más járás mezőgazdasági üzemeiben, amelyek tavaly minimális mértékben éltek ezzel a kedvező lehetőséggel. A kukoricatermelés sikere vagy kudarca nemcsak az őstermelőn múlik. Ezen igényes feladat eredményes megvalósítása érdekében hasonló igyekezetei kell kifejteniük a nemesftőknek, a háttériparnak, a mezőgazdasági szolgáltatásoknak, a tudományos és kutatóintézeteknek egyaránt. A szemesekből való önellátottság elérése össztársadalmi érdek, amely csakis közös összefogással, hatékony együttműködéssel valósulhat meg. Pontosabban: az eredményes termeléshez szükséges anyagi-műszaki alap megteremtésével. KLAMARCSIK MÄRIA Gazdaságaink egyelőre hiányolják a kukoricaszár bedolgozására alkalmas korszerű gépi eszközöket A szakemberek körében nagy érdeklődést keltett a nedveskukorica tartósítási mód-Fotó: —ba— Eredmények, gondok, célok /
