Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-12 / 6. szám

ч .SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. február 1Ž. 30 éve tanácskozott az efsz-ek I. országos kongresszusa A CSKP 1946 májusi választási győ­zelme után a Gottwald-kormány napi­rendre tűzte a burzsoá földreform revtdeálását. A revíziót 1947 júniusá­ban Iktatták törvénybe. 1945 és 1948 között három szakaszban 1 millió 700 ezer hektár mezőgazdasági földet osztottak el a nincsteleneknek, kls- és középparasztoknak. Gazdasági szempontból nyilvánvaló volt, hogy a mezőgazdasági kisüzemi termelés képtelen tartósan biztosítani az élel­miszerek és mezőgazdasági nyers­anyagok növekvő szükségletét, és aránytalanul nagy mennyiségű mun­kaerőt köt le. A falu forradalmi át­alakulásához vezető egyedüli út volt az egyéni kisgazdálkodásről a mező­gazdasági nagyüzemi termelésre való fokozatos átmenet. A CSKP Központi Bizottságának 1948 novemberi ülése és az 1949. feb­ruár 23-án kelt, az efsz-ekre vonat­kozó törvény alapján megalakultak és működni kezdtek az első szövet­kezetek. 1952 végén már 8858 efsz működött, melyek több mint kétmillió hektár mezőgazdasági földet művel­tek meg. A Prágai Iparpalotában 1953. feb­ruár 14-én és 15-én tartották meg az efsz-ek I. országos kongresszusát, amelyen több mint ötezer küldött és vendég vett részt. A küldöttek meg­vitatták az efsz-ek eddigi fejlődését és értékelték a szerzett tapasztalato­kat. Foglalkoztáik a szövetkezeti me­zőgazdasági termelés fontos kérdé­seivel és a szövetkezetek további lé­tesítésével és szilárdításával kapcso­latos problémákkal. A kongresszus további fontos feladatokat tűzött ki, s megvitatta az efsz-ek új alapszabá­lyának tervezetét. A kongresszusi tanácskozás legje­lentősebb aktusa az efsz-ek minta­­szabályzatának jóváhagyása volt, a­­mely a szövetkezeti életnek, a szö­vetkezeti tagok és funkcionáriusok további tevékenységének alaptörvé­nye lett. A kongresszus határozata elsősorban a szövetkezetek gazdasági feladataira, a belszővetkezeti igazga­tás, irányítás és szervezés kérdéseire összpontosult. A következő fő felada­tokat tűzte ki: 1. A föld rendes megművelése, a nö­vénytermesztés megszervezése úgy, hogy a'hozamok biztosítsák az ál-' lami szállításokat, a szövetkezete­­sek ellátását és elegendő takar­mányt a gazdasági állatoknak. 2. A közös állattenyésztési termelés sokoldalú fejlesztése, a marhaál­lomány hasznosságának fokozása helyes gondozással és takarmá­nyozással, tenyészértékének javí­tása. Január végén Prágában a Szö­vetkezeti Földművesek Szövet­ségének Központi Bizottsága az SZFSZ Csehországi és Szlovákiai Bizottságaival együtt megtárgyalta a CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének a szövetségre háruló határozatait. Pavel JonáS mérnök, az SZFSZ Köz­ponti Bizottságának elnöke főbészá­­molójáhan kiemelte, hogy a mült év­ben a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok ellenére is megmutatkozott! a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság ereje. A múlt évi eredmények bizo­­nyftiák, hogy a mezősazdaságot irá­­nyftó állami szervek által jóváhagyott intézkedések megvalósítása hozzájá­rult a tervezett feladatok teljesítésé­hez. Annak elenére, hogy az összes tervezett feladatot 1982-ben nem si­került maradéktalanul teljesíteni, a mezőgazdaságban dolgozók az utóbbi évek egvik legjobb gabonatermését takarították be. jó alapokat teremtve az idei gazdasági évre. Jonáš elvtárs ezzel kapcsolatban pozitívan értékel­te a szövetkezeti földművesek mun­káját és az SZFSZ aktív hozzáiárulá­­sát a tervezett feladatok teljesítésé­hez. Megemlítette azt is, hogy a terv­feladatok teljesítéséhez a NOSZF 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére kibonta­kozott, szocialista felajánlási mozga­lom is hozájárult. 1982-ben a szövet­kezeti földművesek több mint 179 ezer egyéni, több mint 17 ezer kol­lektív és több mint 1650 összüzemi felajánlást tettek. Pozitívan értékelte a mezőgazdasági nagyüzemek részvé­telét a különféle növénytermesztési versenymozgalmakban. Az idei igényes feladatokkal — a bruttó mezőgazdasági termelés 2,7, ezen belül a bruttó növénytermelés 5,6 százalékos növelésével, 11 millió tonna gabnna betakarításával, 1 mil­lió 485 ezer tonna élő tömegű vágó­állat (baromfi nélkül) felvásárlásával — kapcsolatban az SZFSZ Központi Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszakban a mező­­gazdasági nagyüzemekben, az egyes kollektívákban maximális gondot keli fordítani a tervfeladatok alapos meg­vitatására és jóváhagyására. Az SZFSZ tagjait az egyének és kollektívák el­térő munkájában, valamint az efsz-ek eltérő eredményeiben rejlő tartalékok mozgósítására, az összes veszteség csökkentésére, a tudományos-műsza­ki haladás vívmányainak érvényesíté­sére ösztönzi. Az idei igényes felada­tok teljesítése az összes szövetségi tisztségviselőtől és dolgozótól úi hoz­záállást követel, új munkaformák és módszerek érvényesítését teszi szük­ségessé. Legfontosabb szövetségi feladatként a szocialista versenymozgalorn töké­letesítését és további fejlesztését je lölte meg. A szocialista versenymód gaiomba 457 ezer szövetkezeti föld műves kapcsolódott be, ami az egész tagság 73 százalékát képezi. A 12 ezer 365 szocialista brigádban 150 ezer* a 890 komplex ésszerűsítő brigádban pedig 16 ezer tag fejt ki érdemdús tevékenységet. JonáS elvtárs beszámolójának to­vábbi részében foglalkozott a szövet­kezeti földművesek politikai és szak-GZFSZ mai képzésének jelentőségével, vala­mint a szövetkezeti tagokról való komplex gondoskodás eddigi eredmé­nyeivel és távlataival. A szövetkezeti munkaiskolába például 370 ezer tag kapcsolódott be. Az efsz-ekben jó eredményeket értek el az üzemi ét­keztetésben, valamint a bölcsődék és az óvodák építésében. Végezetül em­lítést tett arról, hogy sikeresen halad a szövetségi szervek és szervezetek új szerkezeti felépítésének érvénye­sítése, amely többek között már 1066 szövetkezetét érint. František Pitra, a CSKP Központi Bizottságának titkára vitafelszólalá­3. Helyes munkanormáik meghatáro­zása és következetes betartása, a munkaegységek terv szerinti cél­szerű ráfordítása a termelés biz­tosítására, a termelékenység növe­lésére és a jövedelem igazságos elosztására. 4. Az agrotechnika és zootechnika alapszabályainak a lehető legrövi­debb Időn belüli elsajátítása, a tu­dományos és gyakorlati dolgozók legújabb ismereteinek megismeré­se és érvényesítése, a szövetkezeti vezetők szakismereteinek gyarapí­tása, hogy szakemberek, termelési szervezők legyenek a maguk terü­letén. 5. A szövetkezet vezetőségének szi­lárdítása és javítása úgy, hogy a munkát jől szervezze meg, sokol­dalú segítséget nyújtson a szövet­­kezeteseknek a haladó munika- és termelési módszerek érvényesíté­sében, segítse a szocialista ver­seny kibontakozását, megbízható nyilvántartás és ellenőrzés alap­ján ügyeljen a rendre. 6. Ernyedetlenül tovább nyerjék meg a kis- és középparasztokat, hogy lépjenek be az efsz-ekbe és ala­pítsanak új szövetkezeteket. Josef Nepomucký földművelésügyi miniszter kongresszusi záróbeszédé­ben hangsúlyozta, hogy minden falu­ban valamennyi mezőgazdasági dol­gozót meg kell nyerni a kongresszus határozatainak végrehajtására. Az efsz-ek I. országos kongresszu­sának eredményei megszilárdították az efsz-ek helyzetét és kiindulási ponttá váltak a további eredményes munkára a népgazdaságnak e fontos területén. ben, a belüzemi önelszámolási rend­szer bevezetésében, az anyagi érde­keltség elmélyítésében. Rámutatott arar Is, hogy a jövőben el kell mé­lyíteni a szövetkezeti földművesek részvételét az irányításban, a tudo­mányos-műszaki haladás vívmányai­nak gyors ütemű érvényesítésében, az élenjáró dolgozók, kollektívák és üze­mek tapasztalatainak kihasználásá­ban, valamint az egyének és kollek­tívák javaslatainak, hozzászólásainak kamatoztatásában. A vitában felszólaló T. TrávniCek, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke szintén pozi­tívan értékelte a szövetség, mint a Nemzeti Front egyik társadalmi szer­vezetének munkáját. Ülésezett az SZFSZ Központi Bizottsága A sicieista mezegezdaság ereje sában pozitívan értékelte azt, hogy a szövetségi szervek helyesen értelme­zik a jelenlegi időszak igényes fel­adatait. Hangsúlyozta, hogy a mező­gazdasági-élelmiszeripari komplexum legfontosabb célja megújítani a me­zőgazdasági termelés fejlesztésének dinamikáját. Legfontosabb feladat­ként a tervezett gabonatermelés el­érését és a szükséges takarmányalap megteremtését jelölte meg. Fokozott figyelmet érdemel a takarmányok, a trágyák, a tüzelőanyagok és az ener­giahordozók ésszerű hasznosítása. Beszédének további részében Pitra elvtárs hangsúlyozta: a szövetségnek a jövőben olyan szervező és irányító munkát kell kifejtenie, hogy a szö­vetkezeti földművesek helyesen ér­telmezzék az elfogadott intézkedése­ket és azok szélesebb népgazdasági összefüggéseit. A szövetség további feladata, hogy nagyobb részt vállal­jon a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének érvényesítésé-Mezőgazdasági üzemeinkben a tűz­biztonsági előírá­sokat a tél folya­mán Is szem előtt kell tartani. A tflz­­oltéfelszerelések időnkénti rendsze­res ellenőrzése — elengedhetetlen feladat. Fotó: -slulka-Dolgozók чЗй /Éai é 4$ whf+e/j 9 О О V« »1/ чЛ К fl A részvevők az ülés végén felhívást fogadtak el a jelenlegi nemzetközi helyzettel és a békéért folytatott harccal kapcsolatban. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága prágai ülésén néhány káderváltozást tárgyalt meg és hagyott jóvá. Saját kérésére felmentette Ján Huéko mér­nököt a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának titkári tisztsége áléi. Az SZFSZ Szlo­vákiai Bizottságának Elnöksége pozi­tívan értékelte és megköszönte Huöko elvtárs sokéves munkáját. Egyúttal megtárgyalta és jóváhagyta az Elnök­ség azon javaslatát, melynek értelmé­ben 1983. február elsejétől a titkári titsztséget Mikuláš Šidik mérnök, a Stará Lubovöa-i Jmi volt igazgatéja tölti be. A Zn és Rn alapján: —blm A termelés hatékonyságának foko­zására Irányuló szüntelen törekvés szükségessé teszi a mezőgazdasági dolgozók tudásszintjének növelését Is. A szakmai lsmeretgyarapltást és a haladó termelési módszerek elsajátí­tását jelentősen segíti a szövetkezet! munkaiskola, melynek keretében egy­re több dolgozó bővíti a munkaikö­­réhez szükséges tudnivalókat és szerzi meg a „Ké­pesített szakmun­kás“ oklevelet. A kőkeszi (Ka­menné Kosihy) Fel­­szabadulásunk 25. évfordulója Efsz­­ben a dolgozók 39 százaléka rendel­kezik munkaköré­hez szükséges ké­pesítéssel, tájékoz­tatott Richiárek Istvánné agrármér' nők, a személyzeti osztály vezetője Elmondotta, hogv ez a szám állan­dóan növekszik, s a 7. ötéves terv végére elérik, hogy a szövetke­zeti munkaiskola keretében legalább a tagság fele megszerzi a szükséges képesítést. — Szövetkezeti méretben az egyes ágazatok között a traktorosok és gépjavítók „vezetnek", közülük már 90 százalék rendelkezik a szükséges szakképesítéssel. Legtöbb bepótolni valójuk az állat­­tenyésztőknek van, ahol alig 40 szá­zalék rendelkezik szakképesítéssel. Örvendetes viszont az a tény. bogy 'ľCTSHf i * Richtárek Istvanne agrarmernn Berecky Lászlóné az utóbbi években egyre többen ér­tették meg az ismeretgyarapltás fon­tosságát és jelentkeztek a szövetke­zeti munkaiskolába. Többen közülük kiváló eredménnyel végezték azt el. Például Berecky Lászléné, aki a sze­­lényl (Serany) részlegen dolgozik mint fejő, ötvenévesen látogatta a munkaiskolát és kitüntetéssel végezte azt el. De Konôpka Miklósné és Ná­­szaly Vince is azok közé tartozik, akik példaképül szolgálhatnak mind­azoknak, akik majd ezután kezdik meg a tanulást. ^ • Felkerestem az említetteket Is, hogy megkérjem őket, mondják el milyen volt, megérte-e a tanulás? *— Bizony szokatlan volt annyi óv után ismét Iskolapadba ülni — mond' ta Berecky Lászléné —, de az állan­dóan korszerűsödő termelés megkö­veteli az új ismeretek elsajátítását. Sok estét kellett eltölteni a könyvek fölött, többször egy-egy jó tévémű­sorról is le kellett mondani. Tanul­tam, mert nem akartam, hogy a leg­gyengébbek között végezzek. Igaz, a tanárok, akik nagy türelemmel, ért­hetően magyarázták a dolgokat, azt mondták, hogy majd a vizsgán tekin­tettel lesznek a koromra. Hát nem nagyon éreztem én a „kedvezményt" de nem ts kellett, mert mindent meg­tanultam, talán azért, mert egy kicsit féltem Is. Az ott tanultakat hasznos­nak tartom, mert bár 1965 tői dolgo­zom az állattenyésztésben sok újat hallottam, ami bizonyára segíti és eredményessé teszi majd munkámat. üiwíx-^íííSíírsik^'x^'i Konôpka Miklósné meg — a szorgalomnak egyelőre csak erkölcsi értéke van, ám jó len­ne, ha a megszerzett képesítés anya­giakban is megnyilvánulna. Ez min­den bizonnyal másokat is jobban ösz­tönözne a szakiképesítés megszerzé­sére. Az Idén sorra kerülő szövetkezeti munkaiskolába a szövetkezet újabb 24 dolgozója jelentkezett, hogy bővít­se a termeléssel kapcsolatos Ismere­teit. Bizonyára ők is sikerrel végzik azt el, hiszen jó példáért a tanulás­hoz nem kell a szomszédba menni. BöjTÖS JÄNOS (A szerző felvételei) Konôpka Miklésné a terbeged (Trebušovce) borjúneveldében dolgo­zik. Nagy türelem kell az „újszülöt­tekhez“, különösen kezdetben, amikor anyjukat elhagyva a gép szoptatja azokat. — Sok hasznosat tanultam ott w тпппгПя ят11гпг я7. IrárHna zem. Tudatosabban végzem a teendő­met, tudom mit miért kell úgy csi­nálni, Ismertek a tej és a tápok ösz­­szetételei, korábban észreveszem a taultak alapján, ha egy-egy állatot valamilyen betegség kerülget. Érde­mes volt tanulni, utána máskép látja, végzi az ember a munkáját. A tan­anyag elsajátítását pedig nagyon megkönnyítették az Ijpolysági (SahyJ, Mezőgazdasági Szakközépiskola taná­rai, akik annyira közérthetően ma­gyaráztak, hogy szinte tanulni sem kellett annak, aki jól odafigyelt. A gépesltök között is akad példa­kép a tanulásra: ezek egyike Nászaly Vince, aki bármilyen gépen: trakto­ron, kombájnon egyaránt megállja a helyét. — Az ismeretgyarapításra napjaink­ban különösen szükség van, hiszen szinte naponta találkozunk valami újjal — mondja, amikor néhány percre feltartom ót. — Régen dolgo­zom már a szövetkezetben, de a gya­korlati tapasztalat mellé jól jött ez az elméleti oktatás. Igaz — jegyezte

Next

/
Thumbnails
Contents