Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-12 / 6. szám
1983. február 12. SZABAD FÖLDMŰVES Emelkedő életszínvonal A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala nyilvánosságra hozta az ország tavalyi népgazdasági tervének teljesítéséről szélé jelentését. Az 1983. január 1-én 271 millió 200 ezer lakosú Szovjetunió nemzeti jövedelme az elmúlt évben 2,6 százalékkal növekedett. Az ipar termelése 723 milliárd rubelnél nagyobb értékű volt. A termelőeszközök gyártása 2,6 százalékkal, a fogyasztási cikkeké pedig ezt meghaladó ütemben, 2,9 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelésnövekedés S milliárd rubel, azaz 4 százalék volt. Ez a termelésnövekedés egyben a hatékonyság javulását is jelzi, mivel a dolgozók létszáma csak 1,1 százalékkal, a beruházások összege pedig 2 százalékkal nőtt. Csökkentek a befejezetlen beruházások. Tavaly mintegy 200 új ipari üzem kezdte meg a termelést. A kolhoztagoknak a közös gazdaságban végzett munkából származó jövedelme 4 százalékkal, a bérből és fizetésből élők keresete pedig 2,8 százalékkal emelkedett!, s ez ujóbbi átlagos havi értéke elérte a 177,3 rubelt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 0,1 százalékkal, a kereskedelmi áruforgalom pedig 0,3 százalékkal volt magasabb az 1981. évinél, 4,7 százalékkal nőtt viszont a lakossági szolgáltatások értéke. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalmának összértéke 119 milliárd rubel volt, 8,4 százalékkal magasabb, mint ez előző évben. A forgalom nagyobbrészt a szocialista országokra, s ezen belül is a KGST tagállamaira jut. A szovjet ipar 1982-ben egészében teljesítette tervét, s csupán néhány iparág, Így a vegyipar, a vaskohászat és a mikrobiológiai ipar nem tudott megbirkózni a rárótt feladatokkal. Villamos energiából a műit évinél 3 százalékkal többet, 1366 milliárd kilowattórát, kőolajból 0,6 százalékkal többet, 613 millió tonnát, földgázból pedig 8 százalékkal többet, 301 milliárd köbmétert termeltek. A Szovjetunióban 1982-ben 5400 ipari robotot gyártottak, s ez az ipari átlagot messze meghaladó, 81 százalékos termelésnövekedést jelent. Személygépkocsiból az 1981. évinél 1 százalékkal kevesebbet, 1 millió 307 ezer darabot gyártottak. Az ipari munka termelékenysége 2,1 százalékkal, a tervben előírtnál alacsonyabb ütemben nőtt. Az előirányzottnál kevesebb volt az anyagmegtakarítás, s a szükségesnél lassúbb ütemben vezették be az új technikai eszközöket és technológiai eljárásokat. A mezőgazdaság a rossz időjárás ellenére növelte termelését. Számottevően több gabonát takarítottak be, mint 1981-ben, s az ország gabonakészletei biztosítják a lakosság kenyér- és egyéb pékárukeresletének maradéktalan kielégítését. Növekedtek az állattenyésztés takarmánykészletci is. Növekedett az állatállomány, a sertések száma nagyobb mértékben, mint a szarvasmarháké. Marha- és baromfihúsból valamint tejből ennek ellenére nem sikerült teljesíteni az állami felvásárlási terveket. A mezőgazdaság fejlesztésére a múlt évben 37,4 milliárd rubelt fordítottak. A közlekedés a vasutat leszámítva eleget tett feladatainak. A vasút különösen kőolajból és olajipari termékekből, faipari termékekből, cementből és műtrágyából szállított kevesebbet, mint azt a terv előírta. 1981-hez képest romlott a vagonpark kihasználtsága, és a vasúti dolgozók munkatermelékenysége is. 1982-ben a Szovjetunióban újabb intézkedéseket tettek a dolgozók életszínvonalának emelésére, jelentősebb fizetésemelést hajtottak végre a bányászok körében. Az OSZSZSZK, Ukrajna, Belorusszia, Moldávia és a balti köztársaságok terülbtére kiterjesztették a gyermek egyéves koráig szóié gyermekgondozási segélyt, és másfél évre növelték a fizetés nélküli gyermekgondozási szabadságot. Országszerte kétmillió új lakás épült. Hábordban éheznek az emberek A polgárháború sújtotta Csád több vidékén éhínség dúl. Az aszályos Guéra tartományban az emberek falevelekkel és szöcskékkel táplálkoznak, s megdézsmálják a hangyabolyokban összegyűjtölt magvakat. A Csádnak nyújtandó segély ügyében összehívott nemzetközi konferencia óta alig javult a helyzet. Ennek fő oka az országban 'keletkezett hatalmi űr, valamint a segélyprogram hatékony lebonyolításához szükséges infrastruktúra hiánya. Az ENSZ Illetékes szervei tavaly . nyáron a háborús állapatok miatt nem tudtak élelmiszersegélyt eljuttatni Csádba. Amikor viszont N’ Djamena térségében beköszöntött az esős évszak, kizárólag légi úton érkezhettek segélyszállítmányok. Szeptemberben és október első hetében működött is egy „légihíd“. Guéra tartományt — melynek adminisztratív központja a fővárostól mintegy 300 kilométerre van — azonban nem biztonságos övezetnek minősítették, s emiatt ide igen kevés élelmiszer jutott el. A tehergépkocsi- és benzinhiány miatt az sem sokat változtatott a helyzeten, hogy az esős évszak végeztével Ismét járhatók lettek a közutak. A Nemzetközi Vöröskeresztnek három tehergépkocsija van Csádban, s Guéra tartomány 300 ezer lakosa közül mindössze 24 ezernek képes élelmiszert juttatni. A Nemzetközt Vöröskereszt egyik vezetője négy és fél hónapi tartózkodás után hazatérve Géniben éhínségnek minősítette a helyzetet. ZÖLD DRACHMA Az Európai Közösségek Bizottsága a ..zöld drachma“ hétszázalékos leértékelését fogja javasolni az EK miniszteri tanácsának. A tagországok egymás közt) agrárkereskedelmét az úgynevezett „zöld" valutaárfolyamokon számolják el, amelyet a pénzpiaci viszonyok változása, esetünkben a görög drachma közelmúltban történt 15 és fél százalékos leértékelése esetén ntölagosan kiigazítanak a kereskedelmi forgalom egyensúlyának megtartása érdekében. • (Le Monde) TENGERENTÚLI AJÁNDÉK NYUGAT-EUROpANAK A forradalom szigete az idén Jubileumok évében él. Január végén emlékeztek meg a kubai nép nemzett hősének, a Latinamerikai népeik „apostolának“ Jósé Martinak, a hazafinak, tudósnak, költőnek, internacionalista forradalmárnak évfordulójáról: 130 éve született. Továbbá 30 éve a írnak, hogy a híres Monca'da-laktanya elleni támadással megkezdődött a kubai nép felszabadító mozgalmának utolsó szakasza. Mindkét esemény mozgóeltó tényezőként hat a szigetország életében. A szegény családban született Jósé Martit egész életébem a tudásvágy sarkallta, forradalmi tanítók tanítványa volt. Követte példájukat. Forradalmi tevékenységéért a spanyol gyarmati hatóságok már 1870-ben hatévi kényszermunkára Ítélték. A nyolcvanas években egyszer Ismét hazája földjére lépett, majd 1895-ben a függetlenségi háború megindításakor ismét visszatért, véglegesen. Működése során bejárta az egész kontinenset, tanított latin-amerikai egyetemeken, publicisztikával foglalkozott, s nagy érdeme volt 1892 elején az első latin-amerikai forradalmi szervezet, a Kubai Forradalmi Párt megalakulása. A párt alapító okmányénak 6. cikkelye szerint azért létesült, tiogy megteremtse „az egységes, szabad és felvilágosult hazát, amely már előkészítő munkálatai mindegyikében felkészült, hogy elhárítsa a reá leselkedő belső és külső veszélyeket, s hogy a kínzó gazdasági zűrzavart felcserélje a közvagyon olyan rendszerével, amely tehetővé teszi az ország lakosságának sokoldalú tevékenységét“. 1895. május 19-én harcokban szerzett sebesülésébe halt bele. Utolsó írásaiban figyelmeztetett az Egyesült Államok részéről fenyegető veszélyre: „A bennünket nem ismerő rettegett szomszéd megvetése a legnagyobb veszély a mi Amerikánk számára .. A kubai nép Jósé Marti forradalmi eszméinek szellemében ünnepli meg a nagy évfordulóját. A párt központi bizottsága felszólította az öszszes társadalmi réteget, hogy a jubileumot fokozott munkatevékenység-Kuba a jubileumi évben gél, a szocialista haza védelmében való tevékeny részvétellel ünnepelje. Feladatainkat nagyon bonyolult nemzetközi helyzetben is teljesítenünk kell, annak ellenére, hogy az északamerikai imperializmus vakmerőén rá akarja kényszeríteni akaratát másokra, agresszív, önző és harácsoló politikája megvalósítására törekszik, mellyel komoly és fokozódó háborús veszélybe sodorná a világot. Kuba népének szilárd elhatározása, hogy azonosulva Fidel Castro gondolatéval, hogy határozottan kellő bátorsággal védelmezni kell a békét, kész hozzájárulni a méltó és igazságos béke kivívásához, felikészül bármilyen imperialista kaland visszaverésére, annak érdekében, hogy legbecsesebb vívmányukat — a forradalmat — utolsó csepp vérükig védelmezzék. A Moncada-laktanya elleni támadás 30. évfordulója alkalmából a párt felhívta a lakosságot, hatékonyan és maximális energia- és nyersanyagmegtakarítással teljesítsék a termelés és a szolgáltatások tervét, minden lehetőséget használjanak ki az eredményes cukornádszüretre, tökéletesítsék a tervezési és irányítást rendszert. A beruházásban érjenek el nagyobb hatékonyságot, a Szovjetunióval és más szocsiallsta országokkal, Az Egyesült Államok a Pentagon „atomtemetőjévé“ akarja változtatni a nyugat-európai országokat. (L. Szamojlov rajza) A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai kezdeményezése, mely Immár az ENSZ hivatalos dokumentuma lett, jelentőségével világszerte megmozgatta a tömegeket, sót felelős politikusok, egykori diplomaták szóltak hozzá, mégpedig pozitív vonatkozásban. Sok esetben az érdekek találkozásáról, széles alapú egyetértésről van sző. Sajnos, eltérő utat követnek a nyugati világ politikusai, akik — a hangsúlyeltolódásoktól függetlenül — valójában az amerikai elnök nullamegoldását támogatják az eurorakéták kérdésében. így szinte érthetetlen Mitterand francia elnök állásfoglalása, mellyel annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nem egy alkalommal sérti Franciaország függetlenségét és nemzeti büszkeségét. Reagan elnök nulla-megoldását támogatja arra az esetre, ha Genfben nem egyeznek meg, és éppen ez a vezető szociáldemokrata politikus „figyelmezteti a Szovjetuniót, hogy komolyobban tárgyaljon Genfben“. Pedig éppen Washington tanúsítja konkrét lépéseivel, hogy nem érdeke a Genfben végzendő eredményes munka, s eleve ügy állítja be a hónap elején újra megkezdődött SALART-tárgyalásokat, valamint az eurorakéták ügyében folytatott megbeszéléseket, hogy nem vezethetnek megegyezésre. íme, kéznél van a „bizonyíték“, miért ragaszkodik az elnök a hírhedt és a másik fél számára elfogadhatatlan „nulla-megoldáshoz“. Egyébként Nitze és Rowny küldöttségvezetők eleve megkapták a pontos utasításokat, mihez tartsák magukat a genfi tárgyalákoson. Az elnök egyébként az unió helyzetéről előterjesztett hagyományos üzenetében Is felfedte szándékait: bér hangoztatta, kész pozitív változásokra a szovjet—amerikai kapcsolatokban Is, ennek feltételét a Szovjetuniótól várt egyoldalú lépésekben határozta meg, amire aTASZSZ révén adott szovjet válasz kifejtette, hogy Washingtonnak nincs kidolgozott fegyverzetkorlátozási politikája, a tervei kizárólag a fegyverkezési hajsza fokozására irányulnak. Ennek további gyarkorlatl bizonyítéka az, hogy az új amerikai költségvetés 30 milliárd dollárral növeli a hadikiadásokat akkor, amikor a tüntető munkanélküliek „Rakéták helyett lakást és élelmiszert! jelszavakat tűzik zászlajukra. Érthető, hogy a nyugat-európai országok munkássága, amelyet a nyugati kormányok fegyverkezési politikája a jelenlegi válsághelyzetben méginkább sújt, árgus szemekkel figyelt Washington megnyilatkozásait és Javaslatait, mert az utca kisembere megszokta, hogy az amerikai kormány politikája valóban „álló tó“, nem történik semmi. Am Ronald Reagannek sem lehet mindegy, milyen visszhangot váltanak ki javaslatai és állásfoglalásai a nyugateurópai országokban, különösen ott, ahol szociáldemokrata kormányzat van. A fegyverkezési politika, illetve a fegyverkezésre kényszerítés terhel akadályozzak azoknak a szociáldemokrata politikusoknak szándékait, hogy — mint például Svédországban — valamilyn jóléti államot teremtsenek. Ez késztette Olof Palme svéd kormányfő kezdeményezését Is, hogy e terv megalapozására a fegyverkezésre szánt elpazarolt összegeket hasz nálják fel, s ezért a hagyományos semlegesség alapjára támaszkodva indítványt tett atommentes övezetek kialakítására. kötött szerződések alapján gyorsít-i sák meg az építkezéseket és a beruházási szerelőmunkát A párt rugalmasabb és hatékonyabb munkát vár a néphatalml szerveiktől. A párt feb hívása hangoztatja: „Az 1953. július 26-án kijelölt történelmi úton népünk elmélyítse internacionalista érzését A szolidaritás és felkészültség meg-i nyilatkozásai, hogy áldozatokat hozzunk és minden szükségeset megtegyünk más testvérnépek segítségére, amint ezt honlftársaink tízezrei tették és teszik, az 1953-as hőstett gyümölcsét jelentik. Kuba a forradalom Idején az Internacionalista szolidaritás rendkívül sok megnyilvánulásában részesült, főként a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai részéről. Internacionalistának lenni annyit jelent, mint teljesíteni adósságunkat az emberiséggel szemben“. A forradalmi jubileumok alkalmából Kubában megemlékeztek a forradalom fegyveres erőinek hagyományairól. Fidel Castro ezzel kapcsolatban Lenint Idézte, hogy a forradalomnak csak akkor van értéke, ha meg tudja magát védeni. Hangoztatta, hogy a nép forradalma segíti egyesíteni a népet. A Kubai Kommunista Párt egyik program-platformja feladatként tűzi ki a gyermekek és az Ifjúság forradalmi, munka- és kulturális hagyományok szellemében való nevelését, beleoltva a szocialista hazatiság és a proletár Internacionalizmus mély érzését, felkészíti őket aktív jogvédelemre, a burzsoá ideológia és er* köles megnyilvánulásai elleni küzdelemre. A hazafias -i katonai növelés már a bölcsődékben és óvodákban kezdődik. A területfenntartő milíciák megfelelő mődot Jelentenek az egész nemzet bekapcsolására az ország védelmébe. A lakosság katonai felkészítését a honvédelemre szervezett, irányított és következetes folyamatként kezelik. • (L) verkezés és a militarista politika terén, továbbá annak megakadályozása, hogy a jelzéseknek megfelelően tovább javuljon a szovjet—kínai viszony és megakadályozzák Peking elbidegO- lését és távolodást folyamatát Washingtontól. Ezzel szemben Bush alelnök az európai közvélemény megdolgozását kapta feladatul. Lényegében Reagan katonapolitikai elképzeléseinek propagálásáról van sző. Ö kapta feladatul Reagan erősen propaganda ízű nyílt levelének ismertetését Is. Reagan elnök ugyanis a „nullamegoldást“ ismétlő, tartalmában egyáltalán nem új raikétamegsemmisítési javaslatot címzett az európai népekhez, és utalást tett egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségére. A kihívásnak is tekinthető javaslatra maga Andropov főtitkár válaszolt a moszkvai Pravda kérdéseire. Határozottan leszögezte, hogy az Indítvány elfogadhatatlan a Szovjetunió számára. „S valóban komolyan lehet-e tenni egy olyan javallatot, amelynek értelmében a Szovjetuniónak meg kellene semmisíteni valamennyi közép-hatótávolságú rakétáElőre lépni vagy körbe körbe? Palme indítványát eszmeileg magáévá tette a Szovjetunió, s válaszát maga Palme nagyra értékelte abban, hogy hozzanak létre a hadszíntérl nukleáris fegyverektől mentes európai övezetet. A szovjet válasszal kapcsolatban Palme előremutató szovjet magatartásról beszélt, s körvonalazott javaslatait tárgyalásokon kellene megvitatni. Egy Ilyen javaslattal kapcsolatban az NDK kormánya az ország egész területét egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására rendelkezésre bocsátaná az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének érvényesítése alapján. Véleménye szerint atomfegyvermentes övezetek létrehozása különböző földrészeiken csökkenthetné a nukleáris háború veszélyét és a feszültséget. Reagan elnök — megnyilatkozásai szerint — az állampolitika sarkallatos elvévé emelte az antlkommunlzmust. Ezt bizonyítják a fegyverkezés fokozására tett és mellettük kitartó Javaslatai, továbbá az amerikai javaslatok szorgalmazását szolgáló tömegtoborzásra Indított propaganda-hadjárata. Valamennyi amerikai külpolitikai személyiség — Eaglebnrger külügyminiszterhelyettessel 'kezdve Bush alelnöklg — megbízást kapott a „nulla-változat“ elfogadásának erőltetéséért a szövetségeseknél. Shultz külügyminiszter az ázsiai földrészt kapta működése kifejtéséül, s Itt fó feladata Japán fokozott bevonása az amerikai katonapolitikába, Tokió kezének teijes feloldása a fegyját, miközben az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei megőriznék valamennyi, ebbe az osztályba sorolható nukleáris eszközeiket?“ ■ vetette fel a kérdést a főtitkár. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió nem hajt végre egyoldalú leszerelést, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha sor kerülne az eurorakéták telepítésére, a Szovjetunió megfelelőképpen válaszolna. „A Szovjetunió azonban más megoldást kíván. A legjobb az volna, — s mi ezt javasoljuk —, ha Európa térségében egyáltalán nem lennének nukleáris fegyverek, sem közép-hatótávolságúak, sem harcászatiak. Mivel az Egyesült Államok ezt nem fogadja el, mi készek vagyunk elfogadni azt is, hogy a Szovjetuniónak ne legyen több rakétája, mint amennyivel ma Európában a NATO rendelkezik. Ugyanakkor azonban megállapodásra kell jutni arról is, hogy mindkét fél egyenlő szintre szállítja le középhatótávolságú, nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépeinek számát. Ily módon teljes egyenlőség jönne létra mind a rakéták, mind a repülőgépek tekintetében, s ráadásul jóval alacsonyabb szinten, mint a jelenlegi. A Szovjetunió kész egy ilyen megállapodás aláírására. A kérdés csupán az, hogy az Egyesült Államok elnöke kész-e alőlrni egy olyan megállapodást, amely az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén alapul“. Reagan eddig ennek semmi tanújelét nem mutatta. LÖRINCZ LÄSZLÖ
