Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-12 / 6. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. február 12. Megvannak a feltételek a népgazdaság tevaifejlődésére STATISZTIKAI JELENTÉS AZ ORSZÁGOS ÉS SZLOVÁKIÁI NÉPGAZDASÄGI FEJLŐDÉSRŐL és Állami tervteljesítésről A Szövetségi Statisztikai Hivatal Jelentése szerint tavaly folytatódott a XVI. pártkongresszuson jóváhagyott társadalmi — gazdasági program meg­valósítása, annak ellenére, hogy a fejlődést jóval igényesebb feltételek jellemezték. A nemzeti jövedelem 1981-hez képest 18 és fél milliárd ko­ronával, a társadalmi össztermék 67 és fél milliárd koronával nőtt. Álta­lában teljesítettük az állami terv fő előirányzatait, hogy megtartsuk a la­kosság elért életszínvonalát és társa­dalmi létbiztonságát, biztosítsuk a külgazdasági kapcsolatok kiegyensú­lyozottságát. Ehhez hozzájárult a KGST-országokkal, elsősorban a Szov­jetunióval folytatott gazdasági és tu­­domfhyos-müszaikl együttműködés to­vábbi kibontakozása. A tudományos-műszaki fejlődésben, mely jelenleg a kitűzött gazdasági program eredményes biztosításának egyik fő feladata, sikerült bizonyos fontos kutatási és fejlesztési fejada­­tokat megoldani, a tudományos-mű­szaki fejlesztés gyakorlati érvényesí­tésének üteme azonban még mindig nem volt kielégítő, s nem felelt meg a szükségleteknek és az adott lehető­ségeknek. Szlovákiában 1982-ben az igénye­sebb külső és belső gazdasági felté­telek ellenére sikerült elérni az álla­mi terv alapvető céljait és teljesí­teni a CSKP XVI. és az SZLKP leg­utóbbi kongresszusán elfogadott gaz­dasági és társadalmi programot. MEZOGAZDASAG és élelmiszeripar i A mezőgazdasági termelésben elért eredményekkel sikerült leküzdenünk az 1981. évi terméketlenség következ­ményeit, csökkenteni a takarmány be­hozatalt a tőkés államokból, javítani a növénytermesztés és az állatte­nyésztés közötti összhangot. A mezőgazdasági bruttó termelés általános volumene 1981-hez képest 1,1 százalékkal nőtt, ez állattenyész tésl termelés a tervelőirányzattal összhangban 4,2 százalékkal csök­kent. Annak ellenére, hogy 1981-hez ké­pest a fő termények többségében emelkedett a színvonal, a gabona­félék, a burgonya és a szántóföldi évelő takarmányok esetében a ter­mésmennyiség a terv előirányzatai mögött maradt. Viszont túllépték a cukorrépa, a szemes és silókukorica tervezett -hozamát. Az eredményeket befolyásolták a kedvezőtlen éghajlati viszonyok, és egyes termények vetésterületének csökkenése, összesen 80 ezer hektár őszi gabonát, 81 ezer hektárnyi éve­lő takarmánynövényt és több mint 16 ezer hektárnyi repcét kellett felszán­tani. A tavaszi pótvetés ellenére a tervezettekhez képest 2,7 százalékkal kisebb lett a gabona tervezett vetés­­területe. Az évelő takarmánynövénye­ké 13,6 százalékkal, a kapás takar­mánynövényeké pedig 13,6 százalék­kal csökkent. Szlovákiában a mezőgazdaság ked­vezőbb eredményeket tudott felmu­tatni, mint a korábbi években, ami hozzájárult az 1981. évi gyenge ter­més következményeinek felszámolásá­hoz. A bruttó mezőgazdasági terme­lés volumene a korábbi évhez képest 2,4, a hatodik ötéves tervidőszak évi átlagához képest pedig 4,2 százalék­kal növekedett. A növénytermelés vo­lumene 1981-hez viszonyítva tíz szá­zalékkal növekedett, de nem sikerült teljesíteni a gabonafélék, a hüvelye­sek, az olaj- és ipari növények ter­melésének tervét — a cukorrépa ki­vételével. Jó eredmények születtek a szemes és silókukorica termelésében. A cukorrépa-termelés tervét több mint 40 ezer tonnával túlszárnyalták. 1981-hez képest a zöldségtermelés 43 ezer tonnával nőtt. Rendkívül jó, ed­dig a legjobb volt a szőlőtermelés. Az állattenyésztés volumene a tervvel összhangban 3,2 százalékkal csökkent, az év végéig a sertés kivételével min­den gazdasági haszonállat állománya növekedett. Országos viszonylatban tekintettel az 1981. évi alacsony szemestermény­­hozamra és a korlátozott takarmány­behozatalra, csökkenteni kellett a sertésállományt. Az év végén az állo­mány 7 millió 126 ezer darab volt, azaz 176 ezer darabbal kevesebb, mint 1981-ben. A másik oldalon a vi­szonylag jobb teriméstaikamrány-kész­­letek lehetővé tették a marhaállo­mány gyarapodását, s az állomány ez év végén elérte az 5 millió 131 ezer darabot. Az 1 millió 899 ezer darab tehénállomány 1981-hez képest hatezer darabbal volt kevesebb. A hizómarhák 0,64 kg-os és a sertések 0,486 kg-os napi súlygyarapodása az előző évhez viszonyítva kisebb volt, ugyanúgy az átlagos tojáshozam, amely 228 darabot tett ki. Az évi átlagos tejhozam 1981-hez képest 10 literrel, 3102 literre növekedett. A mezőgazdaság teljesítette az állami alapokba juttatott termékek szállítá­sát, természetesen a tej kivételével, melynek fokozott felvásárlása az év utolsó hónapjaiban szinte kiegyenlí­tette az első félévi tejfelvásárlási kiesést. Az élelmiszeriparban a bruttó ter­melés volumenének tervét 101,1 szá­zalékra teljesítettük. Egyes mezőgaz­dasági termékek alacsonyabb felvá­sárlása következtében az élelmiszer­­ipari termelés általános volumene 1981-hez képest 2,7 százalékkal csök­kent. Hanyatlás mutatkozott a húster­melésben, a szesz-, takarmány- és keményítőiparban. ERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az országos fakitermelés elérte a 18 ezer 458 köbméter fát, vagyis 1981-hez képest 0,2 százalékkal volt nagyobb. Az évi fakitermelési tervet enyhén túllépték. A nyersfa exportja a nyers faanyag átfogóbb feldolgozá­sa folytán csökkent. Szlovákiában 5 millió 800 ezer köb­méter fát termeltek ki, így a tervet 100,3 százalékra teljesítették. A ki­termelt famennyiség 48,2 százaléka tűlevelű volt. A terv szintjén 22 ezer hektár te­rületen végeztek erdősítési munkála­tokat. ÉLETSZÍNVONAL , 1982-ben sikerült megőrizni az el­ért életszínvonalat. A szocialista biz­tonság további erősödéséhez, a lakos­ság társadalmi fogyasztásának növe­kedése is hozzájárult. A népgazdaságban tovább nőtt a foglalkoztatottság. A dolgozók átlagos száma megközelítőleg elérte a 7 mil­lió 440 ezer személyt. 'A termelési övezetben 11 ezer dolgozót jelentett a növekedés, a nem termelési övezet­ben 14 ezes dolgozót. A leggyorsabb foglalkoztatottsági növekedést az is­kolaügyben, az egészségügyben és a belkereskedelemben érték el. A lakosság általános pénzjövedel­me 1981-hez képest 14 milliárd 700 millió koronával gyarapodott. A mun­kabérjövedelem 2,8 százalékkal na­gyobbodott. A kiskereskedelmi forgalom 1981- hez képest 2,9 százalékkal volt na­gyobb, ebből az élelmiszer-eladás ki­választott termékekben 6 százalékkal, az ipari árucikkeké 0,1 százalékkal nőtt. Szlovákiában a népgazdaság szo­cialista szektorában (az efsz-ek nél­kül) a nyilvántartott dolgozók átla­gos száma elérte az 1 millió 986 ezer személyt, ebből 46 százalék nő volt. A foglalkoztatottság 1981-hez képest 18 ezer személlyel, azaz 0,9 száza­lékkal nőtt. A növekedés főként az iparba és a belkereskedelembe, to­vábbá az egészség- és iskolaügybe irányult. Szlovákia lakosságának pénzjöve­delme 4,2 szzáalékikal volt magasabb, mint az előző évben. A munkaterme­lékenységből eredő jövedelem 3 szá­zalékkal nőtt. A szociális jövedelmek növekedését az egyes árak módosítá­sának kompenzálására tett intézkedé­sekkel is befolyásolták. A Szlovák Állami Biztosító kölcsö­nét 0,9 százalékkal emelkedtek. A szocialista szektor szervezeteiben a dolgozóknak kifizetett béreszközök volumene elérte a 64 milliárd 100 millió koronát. 1981-hez képest 2,8 százalékos növekedés volt. A bérnö­vekedés kétharmada az átlagos havi­bérnövekedésre jutott, amely az elő­ző évhez képest 1,9 százalékkal na­­gyobodott és elérte a 2692 koronát. A szociális biztosítási illetékek (nyugdíj, betegsegély) elérték a 22 és fél milliárd koronát, ebből a nyug­díjbiztosítás a 13 milliárd koronát. A gyermekpótlékok 12,4 százalékkal emelkedtek. A gyermekes családok­nak Juttatott pénzsegély volumene 11,3 százalékkal emelkedett. Az 1982—1983-as tanévben az óvo­dákban mintegy 243 ezer gyermekről gondoskodtak, ami az érintett népe­sedési évfolyamok 83,6 százaléka. A gimnáziumokban, szakiközépiskolák­ban és szakiskolák nappali tagoza­tain 136 és fél ezer diák a főiskolá­kon több mint 57 ezer diák tanul. Az újonnan felvett hallgatók közül 55,2 százalék műszaki főiskolákon tanul. Az egészségügyi intézményeik ágy« kapacitása a megelőző gyógykezelés­ben 55 700 ágyra nőtt, ebből a kór­házban és szülőotthonokban 37,4 ezerre. Egy orvosra 295 lakos jutott, hattal kevesebb, mint 1981-ben. A bölcsődei férőhelyek száma 45 és fél ezerre bővült 1982-ben 234 ezer gyermek szüle­tett élve az országban. 118 ezer há­zasságot kötöttek. A lakosság száma 1981-hez képest 51 ezerrel nőtt, 1982 végén elérte a 15 millió 395 ezer személyt. Szlovákiában 92 ezer gyermek szü­letett. 41 ezer házasságot kötöttek. A lakosság száma 1981-hez képest 37 és fél ezerrel nőtt, s az év végén elérte az 5 073 300 személyt Az 1982-ben elért eredmények azt mutatják, hogy a népgazdaságban reális lehetőségek vannak a hetedik ötéves tervidőszak további évei még Igényesebb feladatainak teljesítésére. Szemlélet, rend, magatartás Az élelmiszer-termelés összehan­golt, erőteljes és hatékony fejleszté­se, a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának további javítása, szocialista vonásaik erősítése olyan feladat, amely szorosan összefügg társadalmi, gazdasági haladásunkkal, a fejlett szocialista társadalom építé­sével. Ezt a szemléletet tükrözi az a határozat, amelyet pártunk Központi Bizottságának 7. ülése hozott a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar hely­zetéről, fejlesztésének feladatairól. A mezőgazdasági nagyüzemek párt­szervezeteinek év eleji értékelő jkag­­• gyűlései hasznos alkalmaik arra, hogy egyeztessék a központi terveket, elő­irányzatokat a helyi eredményekkel. Lehetőségeket adnak helyszíni tájé­kozódásra is, ami nélkül semelyik irányító testület vagy intézmény nem dolgozhat biztonságosan. ALAPOS ELEMZES Csilizradványon (Ciližská Radvaň) a közelmúltban került sor a Csiliz­­közi Efsz gazdasági helyzeténék elemzésére, s a további tennivalók - számbavételére. A társult szövetkezet üzemi pártszervezetének szerves ré­szét alkotó csilizradványi alapszer­vezet értékelő taggyűlése jó légkörű tanácskozás volt, mentes az utasítga­­tásoktól csakúgy, mint az egymásra mutogatástól és a panaszáradattól, annak ellenére, hogy ebben a gazda­ságban is gondokkal kezdték a tava­lyi gazdasági évet. Az alapos elemzésből azonban ki­derült, hogy a XVI. pártkongresszus utáni időszakban a párt Központi Bi­zottsága ülésein hozott határozatok jól felkészítették a szövetkezet poli­tikai és gazdasági vezetőit arra, hogy számoljanak a megváltozott helyzet realitásaival, és ennek megfelelően tegyék hatékonyabbá, intenzívebbé a politikai, szakmai és gazdasági mun­kát. Mindezek alapján sikerült növel­niük a hatékonyságot a pártmunká­ban is. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatai alapján új végrehajtási programot készítettek. Ebben a programban egységesen meghatározták gazdaságpolitikai cél­jaikat, s a pártalapszervezet konkrét tennivalóit a közös célok elérésére. Csakhogy ez nem Is volt olyan egy­szerű. Könnyebb ugyanis a gazdasági feladatokról általánosságokat monda­ni, mint közösen kialakítani minden érdekelt konkrét feladatát. A nehéz­ség ott kezdódlk, amikor azt kell konkrétan megfogalmazni: kinek mit kell tennie azért, hogy a kitűzött cé­lok megvalósuljanak. Pontosabban szólva, amikor a gazdasági feladatok megoldásának politikai feltételeit és tennivalóit kell meghatározni. Az év elején — energiatakarékos­sági szempontból — a teherszállítási részleg mint teljesítménynövelő rész­leg kiesett a termelésből. Ez a kiesés a szövetkezetnek 10 millió koronás bevételcsökkenést okozott. A tavalyi termelési és pénzügyi tervben továb­bi csökkenést Idézett elő a fűtőolaj szigorú keretek közé szorítása, mely a takarmányszántó folyamatos üze« Halász János agrármérnök, az efsz elnöke meltetésének a rovására törtéint. Hasonló problémát jelentett a maxt­­málls abraktakarékosság és az állat­­állomány szerkezeti módosítása. Száz tonna sertéshússal csökkentették az áruértékesítési tervet, ami 1 millió 500 ezer koronás kiesést okozott a gazdaságnak. A fentiekben vázolt problémák át­hidalása érdekében, a legapróbb részletekig és munkahelyekig, sőt va­lamennyi érintett dolgozőig, nem csu­pán a feladat végrehajtásának menet­rendjét dolgozták ki, hanem az rh­­hez szükséges politikai munka mi­kéntjét, a felvilágosítás, a meggyőzés érveit, a dolgozók egyéni dolgaival, problémáival valő törődés módozatait is. Pontosabban fogalmazva arról van szó, hogy a pártalapszervezeteket is megtanították a politikai munka ter­vezésére. Tapasztalataik azt igazolják, hogy enélkül ma már mindinkább le­hetetlen a gazdasági munka pártel­lenőrzése. Az igazság sajnos az, hogy a politikai munka tervezése — a Csí­­lizközben bevált tapasztalatoktól el­térően — több szövetkezetben elma­rad a szakmai, gazdasági tervezéstől, így nem csoda, ha a pártszervezetek végrehajtást segítő, ellenőrző mun­kája csak az általánosságok síkján mozog és többnyire megelégszik a legfontosabb gazdasági vezetők be­számoltatásával. Ez utóbbi továbbra is fontos, de nem egyetlen eszköze a pártmunkának. Nagyobb baj az, hogy a beszámoltatásnál sok párt­­szervezetnél ma is csak azt vizsgál­ják: mit tett vagy nem tett a szóban forgó feladat végrehajtásáért a gaz­dasági vezető, holott legalább eny­­nyire fontos számba venni azt is, mit végzett vagy mulasztott el ugyanazért a pártszervezet. A VALÓSÁGRA támaszkodtak A csilizradványi kommunisták ér­tékelő taggyűlésén újból és újból megfogalmazódtak azok a termeléssel kapcsolatos követelmények, amelyek teljesítésétől gyorsabb haladást vár­hatunk minden területen. A mérce — akár a termelés hatékonyságáról, a termékek minőségéről, a ráfordítások és hozamok alakulásáról, az egész tevékenység népgazdasági hasznáról legyen is sző — magasra került. Lehetetlenség arra receptet adni, hogy melyik gazdaságban milyen kér­dések kerüljenek a vizsgálódás, az értékelés során napirendre. Ezt min­dig az adott gazdaságban lehet meg­határozni, az egyes gazdaságokban lehet fontossági sorrendet kialakíta­ni. A lényeg az, hogy minden forma­litást kerüljenek, a figyelmet a való­ságra, a pontosságra, az alaposság­ra fordítsák. Csilizközben a valóságból indultak ki, s biztosították a hagyományokhoz méltó termelési és közgazdasági szin­tet. A tavalyi termelés és pénzügyi feladataikat részletezve elmondhat­juk, hogy állattenyésztési és növény­­termelési tervfeladataikat túlteijesí­­tették. Ez nem lebecsülendő ered­mény, főleg akkor, amikor az aratás befejezése után arról számolhattak be, hogy egyik hagyományosan leg­főbb termékükből, a gabonából 1560 tonnával kevesebbet takarítottak be a tervezettnél. Ezt a jelentős kiesést a nagy szárazság, másrészt a viasz­­érés idején bekövetkezfett rendkívül mßleg időjárás rovására írják. Csiiggedésre azonban ez a kiesés sem adott okot. Bizakodásuk nem volt hiábavaló, mert kukoricából a tervezett 8 ezer 770 tonna összter­méssel szemben 12 ezer 607 tonnát takarítottak be, s Így — a gyengébb gabonatermés ellenére — 2 ezer 276 tonnával túlteljesítették a szemesekre vonatkozó évi tervüket. Másik fő termékük, a cukorrépa is gazdag termést hozott. A tervezett' 12 ezer 430 tonnás össztermeléssel szemben 14 ezer 243 tonnát takarítot­tak be, s a kertészeti részleg dolgo­zói is nyereséggel zárták az évet. Dicséretes eredményeket értek el a tej- és a tojástermelésben is. A növénytermesztés és az állatte­nyésztés mellett a melléküzemági ter­melés is sikeres évet zárt. s így a Tánczos Tibor, az üzemi pártszervezet elnöke Fotő: Tóth József szövetkezet — tervezett tiszta jöve­delmét 150 százalékra teljesítve — az 1974-ben történt társulás óta az egyik legeredményesebb gazdasági évet zárta. MEGŐRIZNI, MEGALAPOZNI A felsorolt dicséretes eredmények ellenére sem a beszámoló, эет a fel­szólalások nem voltak dicsekvőek az értékelő taggyűlésen. Inkább arra tö­rekedtek — sikerrel —, hogy a fo­gyatékosságok megszüntetésének és a további biztonságos haladásnak az útját-módját keressék. A felszólalók kiemelten foglalkoz­tak a szövetkezet üzemméreteivel, melyek lehetőséget teremtenek a leg­gazdaságosabbnak ígérkező eszközök, berendezések célszerű hasznosítására, módot adnak arra, hogy nagy meny­­nylségű, azonos minőségű áru kerül­jön ki a gazdaságból. Rámutattak arra a nagy szellemi erőre, amely a gazdaságban a még sikeresebb termelést szolgálja. Ennek a meglevő szellemi erőnek a mind teljesebb kibontakozása lehet az egyitk forrása annak,, hogy a szövet­kezet termelése még rugalmasabban igazodjék a megnövekedett követel­ményekhez, melyek homlokterében a mennyiség és a minőség nagyon sok szállal kötődik egymáshoz. — Szemlélet, rend, magatartás. E hármas jelszó jegyében elért eredmé­nyeinket akkor alapozhatjuk meg, s lehetőségeinket csak akkor haszno­síthatjuk jól, ha mindazok, akik ér­dekeltek ebben a munkában, ponto­san értik helyüket, szerepüket, s szor­galmukon kívül hozzáértésüket, aka­raterejüket is adják a boldogulást szolgáló ügyért. Szövetkezetünket ügy kell fejlesztenünk, hogy tovább »erő­södjék a tervszerűség, még hatéko­nyabb legyen a központi irányítás, s ugyanakkor nőjön a dolgozók kez­deményezőkészsége és felelőssége. Ezen a talajon, a párt politikájának megfelelően kell erősödniük a de­mokratizmus elemeinek. Dolgozóink nagyot változott tudata, szakmai és általános műveltsége, erősödd felelős­ségérzete a legfőbb éltetője a továb­bi előrehaladásnak — hangsúlyozta felszólalásában Tánczos Tibor, az üzemi pártszervezet elnöke. — Pártunk agrárpolitikája — ame­lyet pártunk Központi Bizottságának 7. ülése is megerősített — arra ösz­tönöz, hogy szövetkezetünk a megne­hezült körülmények között mind ma­gasabb színvonalon teljesítse társa­dalmi és gazdasági hivatását — je­lölte meg az előrehaladás járható útját Halász János agrármérök, a szövetkezet elnöke. Az elért színvonalról a falvak kor­szerűsítésében, továbbformálásában, a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának formálásában, a termelés korszerűsítésében, hatékonyságának növelésében továbbjutni nem egysze­rű feladat. A kialakult helyes irányítási és munkamódszerekkel, a párt agrárpo­litikája által megjelölt úton, a köl­csönös bizalomra alapozva Csillzköz dolgos népe töretlen lendülettel ha­ladhat tovább; E munkához adott jó támpontot, az idei évre szóló útmu­tatást a csilizradványi kommunisták értékelő taggyűlése is. CSIBA LASZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents