Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-12 / 6. szám
6. szám ★ 1983. február 12. * XXXIV. évfolyam ★ 1 ,__________________________________________________ Ara 1,— K6s Képességünk javát Pártánk gazdaságpolitikájának kulcsszavai a hatékonyság növelése, a minőség, a munkaszervezés és a munkafegyelem javítása. Nincs ellenállás, varázsütésre kezdődik a fejlődés? Ha fgy lenne, akkor fölösleges volna a fáradság, kár lenne beszélni róla, úgyis menne minden magától. De akadályozza a rossz beidegződöttség, az elavult szemlélet, a szavakban radikális, ám a tetteken hátul kullogó magatartás, valamint számos objektív és szubjektív szemlélet. Társadalmunkban, s fgy mezőgazdaságunkban is folyik a régi és az új küzdelme az emberek gondolkodásában is; de az új, szocialista közgondolkodás és erkölcs érvényesülése még nem teljes. Még nem tűntek el a régi burzsoá rend ma radvfinyal, s némileg beszivárognak a halódó imperializmus bomlástermékei is. Ugyanakkor naponta találkozunk olyan jelenségekkel is, amelyekre nem lehet egyszerűen rámondani, bogy a régi burzsoá erkölcs és szemlélet maradványai. Napjainkban mezőgazdasági nagyüzemeinkben is egyre gyakrabban merül fel a kérdés: milyenek a ma emberének jellemző tulajdonságai? A vizsgálatot pártunk XVI. kongreszszusának programnyilatkozata kötelességünkké teszi: alapozzuk meg elért életszínvonalunkat; folytassuk tovább a középfokú oktatás intézményes kiterjesztését; fejlesszük a szocialista kultúrát; fejlesszük a személyiséget, formáljuk sokrétűbbé, s mindezt a hatékony közösségi élet keretei között. Ez az a tény. melyet gazdag tartalommal tölt meg a szncialista brigádmozgalom jelszava is: szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. E jelszó részben már valóság, részben még csak célunk, amelyhez elérkezni igyekszünk. Tegyük ezt eredményesebben, több sikerrel — ez volt és ma is ugyanez törekvésünk lényege. A fentire azért is szükségünk van, mert manapság faluhelyen is egyre több vezető panaszkodik az emberek közömbösségére. Kétségtelen, hogy akadnak közéletünk alakulása iránt teljességgel közömbös emberek. A teljes igazság azonban az, hogy sokak sajátja a politikai érdeklődés; az átlagember igenig véleményt alkot a világ és korunk dolgairól. Az viszont lehetséges, hogy ez az érdeklődés nem mindig kívánalmaink szerint alakul. De hát e gond is tevékenységünk tükre: mutatja felvilágosító-nevelő munkánk réseit, azt, hogy az emberek köziigyeink iránti érdeklődését olykor korántsem elégítjük ki. Pedig ez rendkívül fontos, hiszen életünk értelme, hogy az emberek felemelkedéséért küzdjünk. Mindezt tudjuk, a gazdasági vezetés részéről mégis kevés idő jut az eszmecsere folytatására. Kevésbé ismerjük az emberek problémáit és azokat a gondokat, amelyek sokakat foglalkoztatnak, amelyek közös cselekvésre serkentnek. A szövetkezeti demokrácia is több helyen egyoldalú. A vezető csak kérdez, s a dolgozó beszámol. Több véleménycserére, kölcsönös meghallgatásra lenne szükség, és ml tagadás, nem ártana időnként az irányítók és az irányítottak között a pezsgő- és gondolatébresztő vita sem. A mezőgazdaságban dolgozók többségénél természetes sajátosság a becsület, a tisztesség. Mégis a munkafegyelemről, a termésszerkezet alakításáról, valamint a minőségről szólva, időnként általánosító kritikát zúdítunk rájuk. Ez sértő, és ily módon gyakran a vezető is leplezi a helyi irányítás és vezetés fogyatékoságait, és felmentést ad azoknak, akik nem teremtették meg az eredményes, értelmes munka feltételeit. Az emberi tulajdonságok igenis alakíthatók, elsősorban a kedvező tapasztalatok, a tudás alapján, mert a rossz tulajdonságok szülője a mőveletlenség. az igénytelenség, a hozzá nem értés. As-utóbbiakon alapuló jelenségek — közömbösség, önzés, felületesség. Néhány gazdaságunkban úgy mossák alá a munka rangját és becsületét, mint árvíz a termőtalajt védő partot. Ez az erózió gyakorlatilag leginkább abban nyilvánul meg, hogy néhány dolgozó a benne szunnyadó energiának csak a töredékét nyújt)?. De vajon miért nem élünk jobban az anyagi ösztönzés lehetőségeivel? Egyenlősdi mellett az ösztönzés sem érvényesül, pedig a gyakorlat azt igazolja, hogy az egyes munkakörökben és munkaterületeken vannak olyan dolgozók, akik képesek megújulni, teljesítményüket növelni, munkájuk minőségét javítani. Mindenekelőtt rájuk kell támaszkodnunk, és elsősorban az 6 anyagi megbecsülő. . két kell fokozni. Ha a több és a jobb munkavégzés alapján érzékelhető különbségek alakulnak ki az egyének és a kollektívák kereteiben, példájuk húzóereje még jobban érvényesül. A dercsikai (jurová) Barátság Etsz-ben háromnegyed millió salátapalántát ültetnek, hogy április derekáig folyamatosai szállíthassanak friss zöldséget a piacra Alig egy évtizede, bogy a kertészeti dolgozók számára a tél még a pihenés és az erőgyűjtés, a télutó pedig az új idényre való felkészülés időszakát jelentette. Manapság? Szinte ki sem fújhatják magukat az emberek — pontosabban az asszonyok, hiszen ebben az ágazatban bizony ők végzik a munka zömét —, még sajog a derekuk az őszi hajrától, máris újra tele a kezük munkával. S ez így megy egész télen, egész tavasszal, egész évben. Vajon gondol-e erre a vásárló, aki olykor ajkbiggyesztve válogat a legfrissebb primőrben is? Eszébe jut-e valakinek is, hogy mennyit kell fáradoznia néhány tízezer embernek azért, hogy legalább néha kedvünkre válogathassunk a boltban? — Ez mit jelent a gyakorlatban? I- — A vízfüggönyös sátrakat i- mér január első napjaiban be- ültethetjük salátával. Ez a felvegyük példának a derceikat (Jnrová) Barátság Efsz kertészetét. Azért ezt, mert az adottságai semmivel sem kedvezőbbek az átlagosnál, a háromezer-négyszáz hektáros szövetkezet mégis nagyobb részt vállal a fogyasztói igények kielégítéséből, mint más gazdaságok általában. A közős negyvenkilenc hektáron kertészkedik, ebből négy hektárt fólia borít. Ha még azt Is eláruljuk, hogy a szövetkezetben évekkel ezelőtt meghonosították a vlzfüggönyös hajtató berendezéseket, akkor bizonyára mindenki számára világossá válik, hogy itt nem pusztán kötelességből termelik a zöldséget. — Már az első tapasztalatok figyelmeztettek bennünket, hogy a vízfüggönyös sátrakban való zöldséghajtatás nem éppen olcsó eljárás i— említette minapi találkozásunk alkalmával Csömör László kertészet! ágazatvezető. — Viszont azt Is mérlegeltük, hogy a módszer segítségével lényegesen meghosszabbíthatjuk az Igazén korai zöldségfélék betakarításának időszakát, tehát folyamatosabbá tehetjük a piac ellátását. i—. Tavaly összesen 1381 tonna zöldséget értékesítettünk, vagyis hetvenegy tonnával többet, mint ahogy eredetileg terveztük. Persze ez nem mind bővítette közvetlenül a boltok árukínálatát, hiszen eltenni való uborkát is termeltünk, és a helybeveté9sel termelt paradicsom Is elsősorban a tartósipar megrendelését volt hivatott kielégíteni. — Az említetteken kívül még mit termelt a kertészet? — Csemegekukoricát meg késel karfiolt. Megjegyzem, az utóbbinak nem volt nagy keletje. A folyamatos ellátásért lepítés február végén, Illetve március elején ad piacképes árut, mégpedig fűtés nélkül. Mire a vízfüggönyös sátrak megüresednek, lasan vágni lehet a hagyományos sátrakban, hideghajtatással termelt salátát. így nagyjából folyamatos a szállítás, s közben a vfzfüggönyös sátrak még abban is a segítségünkre vannak, hogy körülbelül két héttel korábban jelentkezhessünk a piacon friss paprikával. — Az Irodaház folyosóján láttam egy kimutatást, mely szerint a kertészet múlt évi bevétele túlhaladta a 4 millió 788 ezer koronát. Ha tömegben számítjuk, akkor a Barátság tagjainak szorgalma nyomán mennyivel volt gazdagabb a piaci választék? LESZ-E SALÄTA FEBRUAR VÉGÉRE? A múlt hét derekén nagy volt a sürgés-forgás a dercsikai szövetkezet kertészetében. A központban Is meg a bakai telepen is- A vízfüggönyös sátrakban a másodfok permetezéshez készülődtek, a palántanevelőben óvatos kezek rakták rekeszekbe az edzett, tőzegkockás palántát, a bakai részlegen pedig a hagyományos sátrak betelepítésén fáradoztak a Krascsenits Agnes vezette, ezüstérmes szocialista brigád tagjai. Amikor megkérdeztem, lesz-e vágható salátájuk február végére, az egyik menyecske gyorsan visszakérdezett, hogy tudom-e biztosítani a napsütés:? Az ágazatvezető így magyarázta: Ml már megtettük, amit kellett. Ha rendszeresen kisüt a nap egy-két órára, akkor február végén 30—40 ezer darab fejes salátát tudunk kínálni. — Mennyi salátát termelnek összesen ezen a tavaszon? — Háromnegyed millió palántát ültetünk, tehát legkevesebb hátszázezer darab fejes salátát kellene értékesítenünk. — Az idei jelzéseket nem tsmerem, viszont a korábbi évek valóságét alapul véve azt hiszem, ennyi salátát egyik gazdaság sem kinál Csallóközben. — Nem, még azok sem, akik termálvízzel fűthetik a hajtató berendezéseket Pedig ők még korábban jelentkezhetnek a piacon, tehát még nagyobb mértékben hozzájárulhatnának a vitamin-szegény téli táplálkozási forma időszakának zsugorításához. — A Barátság kertészete mennyivel tBSZ többet a piac korai zöldséggel való ellátásáért, mint a múlt évben? — Az idén egy hektárral bővítettük a vízfüggönyös hajtatőházak összterületét, s tervben rögzítettük, hogy 600 ezer koronával növeljük a bevételt Ez pluszban negyven tonna parikát meg négy vagonra való fejes salátát jelent A szabadföldi zöldségtermeléssel kitartunk a régi szinten, mert nagyobb feladat vállalásához sem fölszabadítható területünk, sem mozgósítható munkaerőtartalékunk nincsen. KADEK GABOR Mezőgazdaságunkban szerencsére tömegméretekben találkozunk a cselekvés és magatartás új, közösségi tartalmú jelenségeivel és az emberek új, jövőbe mutató tulajdonságaival. Ezek a mindinkább törvényszerűen ható, mindennapos vonások természetes állapottá válnak, ezért is egyre kirívóbbak a fentiekben taglalt vadhajtások, melyeket nem szabad úgy értelmeznünk, hogy rócsodélkoznnk az életre: lém, még ilyenek is vannak! Volt, aki idejében figyelmeztetett bennünket, hogy ilyen jellegű gondokkal még nagyon sokáig kell küszködnünk. Lenin mondotta: „Az életmód rögzíti, megszilárdítja az emberek hagyományos szokásait, s amíg ki nem alakni a szocialista életmód, a magántulajdon szokásformál megmaradnak, melyek a szocializmusra veszélyesek“. E tanítással felvértezve — képességünk javát nyújtva — becsülettel küzdünk. Mégpedig nem a személyek, hanem a visszahúzó szemléletek, a tőlünk idegen megnyilvánulások ellen. Társadalmunkban a szocialista normák a meghatározók, és nem kizárólag azért, mert ezekre épül társadalompolitikánk erkölcsi kódexe. A becsületes dolgozók tömegeinek igazságérzetével, öntudatával, erkölcsével és munkaszeretetével magyarázható e folyamat, és a közérzet összhangban áll pártunk politikájával. Az egészségtelen erkölcsi és magatartásformák kritikájával, a szocialista típusú, alkotó embereket kell segíteni, mégpedig oly módon, hogy az ő életformájuk a másképpen gondolkozók és cselekvők szóméra is vonzó legyen. CSIBA LÄSZL0 Csömör László kertészeti ágazatvezető ős Krascsenits Agnes, ях ezüstérmes szocialista brigád vezetője elégedett a kitermelt palánták minőségével Kúdek Gábor felvételei
