Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-05 / 5. szám
megoldás előnye, hogy a földekről behordott burgonyát folya< matosan átvehettük, közvetlenül elraktározhatjuk és szükség szerint osztályozhatjuk és továbbíthatjuk. Ezenkívül olyan új munkiimeneteket lehet bevezetni, amelyek eleget tesznek a minőségi és gazdasági követelményeknek. A vetőburgonya és az étkezési burgonya termelésének munkameneté eltér. Mindig olyan megoldást választunk, amely csökkenti a burgonya károsodásának mértékét, valamint a munkaműveletek és a kezelések számát. Végezetül meg kell Jegyezni, hogy a burgonya betakarítás után kezeléséhez és tárolásához szükséges gépi berendezéseket komplett gépsorok formájában szállítják majd a gyártó vállalatok, úgy, ahogyan azt a CSKP Központi Bizottsága 13. ülésének határozatai előirányozták. A KORAI BURCíONYA TERMESZTÉSI TECHNOI,ÖGlA|A A KORSZERŰ GÉPEK ALKALMAZÄSÄVAL A lakosság élemiszerellátása szempontjából Igen fontos, hogy a kereskedelmi hálózatot június 15 tői főként az igen korai és korai burgonyával lássuk el. A kívánt mennyiségű igen korai és korai burgonya termelését az erre megfelelő termelési körzetekben a fokozott kézierő-szükségletet korlátozza, ezért az előcsíráztatás és a termesztés teljes mértékű gépesítése az összpontosított termelésnek egyik alapvető követelménye. Ennek a problémakörnek a megoldását meggyorsította a Praha—Repy-I Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézetben végzett munka, ahol az NDK-beli burgonyatermelést kutatóintézetek és a HavliCkúv Brod-t Burgonyatermelési Kutatóintézet munkatársaival együttműködve konkretizálták a műszaki előfeltételeket. Az eddigi előcsíráztatási módszerek kézi munkára alapulnak. Ez az egész munikafolyamat fáradságos, hektáronként 40—50 órai kézi munkát igényel. A kézi munkaszükségletet komplex megoldással teljes egészében ki lehet küszöbölni, amennyiben a vetőburgonyát ömlesztve szállítjuk és teljesen gépesített előcsíráztatókat építünk. AZ ELŐCSÍRÁZTATÁS GÉPESÍTETT TECHNOLÓGIÁJA Ennél a módszernél a vetőburgonyát konténerbe rakva készletként biztosítjuk. A konténereket emelő kocsik segítségével rakják át a tehergépkocsira. A konténerek könnyen kezelhető üzemközi készletként szolgálnak. A megrakott tehergépkocsik az előcsíráztatőbain a burgonyát az adagolótartályba, pl. a DK—40 jelű tartályba billentik. A szabadon ömlesztett vetőburgonyát távlatilag a tehergépkocsik szállítják majd, mivel így fölöslegessé válik a vasúti rakodás, zsákolás, s fokozatosan megvalósítható a rakodás és kirakodás gépesítése. Ennek előfeltétele, hogy az Oseva n. v. szerződésileg megfelelő feltételeket teremtsen a vetőburgonya termelő- és átvevőüzemek közötti legrövidebb szállítási távolságra. Az átvételi tárolóból a burgonyát az adagodókocsí segítségével — óránkénti 10—15 tonnás — teljesítménnyel az előcsíráztató konténerekbe rakják. A konténerek speciális szerkezetűek (a mezőgazdasági gépkísérleti intézetben szerkesztették). Keretből és 6 darab 820X850X200 mm-es kosárból állnak. A kosarakat a keretben töltés után fiókszerűen függesztik. Töltés Idején a kosarakat egymáshoz tolják, előcsíráztatás idején egymástól 200 mm-es távolságra elhúzzák, ültetéskor pedig ismét egymáshoz tolják őket. A konténerek töltését az előcsiráztató közepén végzik, mivel a konténerek szállítása és rakodása így a legkevésbé időigényes. Ügyelnünk kell arra, hogy a vetőgumó egészséges legyen és így a tárolás ideje alatt ne legyen szükség rothadás miatt az Ismételt válogatásra. Ennél a technológiánál a tárolás már az előcsíráztató konténerekben történik. A tervezet szerint 1000 tonna vetőburgonya1 tárolására alkalmas négyfülkés tárolót építünk. A fülkék nagysága 15X42 m, vagyis 630 köbméter. Tehát a tároló összbefogadó képessége 2520 köbméter lesz. A kísérleti előcsíráztató beruházást költségei 8 millió koronát képviselnek, egy előcsíráztató konténer ára pedig hozzávetőlegesen 1600 korona. A konténer 0,5 tonna gumó befogadására készült, könnyen szállítható és az ültetőgépre könnyen elhelyezhető. A benne elhelyezett gumók mindegyike elegendő fényt kap, ezért a hajtások nem nyurgulhatnak meg. AZ ÉTKEZÉSI BURGONYA KEZELÉSÉNEK TECHNOLÖGLÄJA Az étkezési burgonya utókezelésének és tárolásának technológiája azon alapul, hogy a burgonyatárolókat és utókezelő üzemeket a burgonyatermelő körzetekben építjük fel. Az étkezési burgonya esetében nagyobb tárolókat tervezünk, mint a vetőburgonya esetében. Befogadóképességük 5—10 ezer tonna között lesz és teljesíteniük kell a legfontosabb élettani feltételeket, vagyis a burgonyának a betakarítás után megfelelő feltételeket kell nyújtaniuk a tárolásra, lélegzésre, megszilárdulásra és utókezelésre. Ez megfelel a gépesített betakarítás szervezésének Is, amely megköveteli a burgonya azonnali átvételét és kezelés nélküli közvetlen tárolását. A burgonya további utókezelését ezután a fogyasztói követelményeknek megfelelő csomagolásával, vagy pedig hámozással és konténerekben, vagy ládában történő szállítással oldják meg. Az étkezési burgonyát tárolás és osztályozás után a TR-1 028 jelű válogatóasztalon átválogatjuk és a DV—5 vagy más (importált) jelű mázsára továbbítják, ahol 3 kg-os adagokban hálós zsákokba csomagolják és szállítótartályokba, vagy közvetlenül a bolti konténerekbe rakják, ahonnan a vásárlók a burgonyát kiveszik. Ez a leggazdaságosabb forgalmazási mód, amelyet Csehszlovákiában fokozatosan bevezetünk. A hámozásra szánt burgonyát betakarítás után kiválogatjuk, csak a nagy gumókat hagyjuk meg, hogy nagyobb legyen a kitermelés. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek mellett burgonyahámozó üzemet építettek, olyan burgonyafajtákat kellene termelniük, amelyek nagy testű és lapos szemű gumókat fejlesztenek. A fülkékben ömlesztve tárolt burgonya kirakodását az ND-6-010 jelű rakodóval lehet a legjobban megoldani, melyet a Nővé Veselí-i Gép- és Traktorállomás gyárt. Ez igen jó berendezés, amely a gabona rakodására is alkalmas. Két változatban fogják gyártani, óránkénti teljesítményük 20, illetve 40 tonna lesz. A gép kezelője magajáró kiskocsival a burgonyahalomba tolat, amely teleszkópos szállítóval további szállítószalagokra kapcsolódik. A tárolt burgonyát a közbülső tartályokba raikja és onnan a mosógépbe továbbítja. Ott a burgonyát vízzel megtisztítják, és szállítócsigával az automatikusan működő hámozógépbe továbbítják. Ez egy forgó lyuggatott dob, amely szárazon dolgozik, tehát a hulladékok nem tartalmaznak sok vizet. A meghámozott burgonyát a közbülső tartályban vízbe merítik és onnam adagolják az ellenőrző padokra, ahol a dolgozóik kézzel, kés segítségével távolítják el a még visszamaradt héjat. Az Ascobloc jelű kettős gépsor 10 óra alatt 12 tonna hámozott burgonyát termel. A megtisztított burgonyát a színváltozás meggátlása céljából pirosszulfítos fürdőben kezelik és PVC-ből- készült szállítótartályokba csomagolva azonnal elszállítják. Csak abban az esetben lehet még 24 órán át tárolni, ha hűtöboxban helyezhetjük el. A HULLADÉKBURGONYA TAKARMÁNYOZÁSI CÉLOKRA VALÚ FELDOLGOZÁSA A burgonya betakarítását követő kezelés után nagy ménynyiségű hulladékburgonye marad vissza, amely jelentősen növeli a takarmánymérleget. A brtnicei szövetkezetnek több éves tapasztalatai vannak a hulladékburgonya komplex gépsorral történő feldolgozásával. A gépsor az osztályozó gépsorra kapcsolódik, minden hulladék a tisztítógépbe kerül, ahol a mosógép minden idegen anyagot leválaszt és a burgonya a párolóba kerül, amely közbülső tartályként is szolgál. A párolt hulladékburgonyát, beleértve a hámozott burgonya maradványait is, a sertéshizlalda takarmánvkészítőjébem dolgozzák fel és pépes állapotban adagolják. A hulladékburgonyát pépesre zúzott állapotban szilázsolhatjuk Is és a szarvasmarhákkal etethetjük. A gépesítés komplex voltát a következőképpen értékelhetjük: Burgonyaültetés — a nem előcsíráztatott burgonya ültetésének gépesítési színvonala megfelelő, csak a vetőburgonyaellátást kell biztosítani minden termelési körzetben. Hiányzik az előcsíráztatás korszerű technológiájának gépi megoldása és az előcsfráztatott burgonya vetésére alkalmas gépek. Növényápolás — a gépesítés megfelelően biztosított. Burgonyabetakarítás — a gépesítés foka az élenjáró járásokban meghaladja a 90 százalékot. A gépi betakarítás bár biztosított, de ném felel meg a köves és erősen kötött talajok, esetleg a lejtős területek követelményeinek. Betakarítás utáni kezelés és tárolás i— ez a legkevésbé megoldott terület. Meg kell oldani az osztályozék és tárolók rendszeres és a követelményeknek megfelelő építését, valamint komplex gépi-technoléglail felszerelését. * -★-! A haladé tapasztalatok iskolája TV. tananyagának témaköréhez fűződik az a Tv-program is, amelynek közvetítésére 1983. február 14-én 18.40 órai kezdettel kerül sor. A műsort február 21-én 15.25-kor és február 24-én 9.30-kor megismétlik. Haladó tapasztalatok iskolája IV. tananyag A burgonya termesztésének, betakarításának és tárolásának gépesítése - a ísatiojiv összpontosítás előfeltétele írta: Josef Sedlák mérnök, CSc. A-burgonyatermelés kérdése napjainkban igen időszerű A CSSZK ban a jövőben termőterületének bővítését nem tervezzük ugyan, ám az össztermelés fokozásával, vagyis a terméshozamok növelésével és a veszteségek csökkentésével számolunk. A gépesítéssel és a munkaszervezéssel szemben különösen a veszteségek csökkentésének problémaköre támaszt fokozott követelményeket. Csehszlovákiában a burgonya termesztésének, betakarításának, betakarítás utáni kezelésének és tárolásának gépesítése a többi gazdasági növényhez viszonyítva nem éri el a kívánatos színvonalat. Ez egyrészt a burgonyatermelés sajátosságából következik, másrészt abból a tényből, hogy a hazai burgonyatermelő körzetek terepviszonyai nem kedveznek a gépi munkának — kötöttebb vagy köves talajok, lejtős terepek, nehezebb domborzati viszonyok, elaprózott területek stb. A mezőgazdasági 'üzemek nagy teljesítményű gépekkel való teljes felszerelése nagy költségekkel jár, ezért a burgonyatermelés re szakosodó gazdaságok a beruházások hatékonyabb hasznosítása érdekében csak minimális összpontosításra törekednek. A BURGONYATERMELÉS ÄLTALÄNOS JELLEGŰ KONCEPCIÓJA Számításaink szerint minden gazdaság a burgonyatermelésnek csak egy haszonirányzatára (étkezési vagy ipari burgonya, valamint ültetftanyag) szakosodik majd. A mezőgazdasági üzemeket — éghajlati és talajviszonyok szempontjából — a legalkalmasabb körzetekben szakosítják, ahol jó lehetőségek vannak a gépek bevetésére. Az ültetőanyag termelésére szakosított üzemek esetében eleget kell tenniük annak a feltételnek Is, hogy az elismert burgonyatermő körzetben gazdálkodjanak. Ezek az üzemek látják majd e! ültetőanyaggal dz étkezési burgonya termelésére szakošodó gazdaságokat. Az étkezési burgonya termesztésére minden, termelésére megfelelő körzetben szakosított gazdaságokat kell létrehozni a szállítási költségek csökkentése érdekében. Az étkezési burgonya fogyasztásának módja változni fog, és 1990-ig a következő formákban és részarányban jut el a fogyasztókhoz: feldolgozott termékek 20 százalék, hámozott burgonya 20,százalék, téli készletellátás 20 százalék, kiskeres kedelmi csomagolású burgonya 40 százalék. Ez befolyásolja majd a burgonyafeldolgozú üzemek szervezését és építését. Ezzel kapcsolatosan építik ki ezen üzemek mellett a 10 ezer tonnán felült kapacitású burgonyatárolókat Is. Ebből kitűnik, hogy megváltoznak az adásvételi kapcsolatok. A teljes ültetőanyag-váltás esetén a vetőgumőkat hosszú lejáratú szerződések alapján a termelőik közvetlenül a termelési társulásoknak szállítják. Hasonlóképpen az ipari célokra termesztett burgonyát is közvetlenül a keményítőgyárakba továbbítják. A burgonyatermelést a közvetlen fogyasztásra szánt korai burgonyafajták termesztésére, valamint a tárolásra és élelmiszeripari feldolgozásra szolgáló félkései és kései fajták termesztésére szakosítjuk. Az étkezési burgonyát többnyire a burgonyatermelő körzetben épített burgonyatárolőkban, részben pedig a Zelenina n. v. raktáraiban fogják csomagolni. Fokozódnak a burgonya étkezési minőségével és feldolgozásával szemben támasztott követelmények. Az egy lakosra számított évi burgonyafogyasztás 95 kg, ebből 15 kg az Igen 1 korai burgonya és 15—18 kg a félkész termék. A burgonyatermelés az 1981-ben elért 5,3 millió tonnáról 1980-ban 3,2 millió tonnára csökkent. Tekintettel az utóbbi években lényegesen megnövekedett tárolási veszteségekre, ez a mennyiség a termelés legmagasabb határát jelenti. AZ ÖSSZPONTOSÍTOTT BURGONYATERMELÉS ELVEI A burgonya termőterületének nagysága Csehszlovákiában az utóbbi évek folyamán 50 százalékkal csökkent. A termelőüzemek a vetőgumó, valamint az étkezési és Ipari célokra szánt burgonya termelésére szakosodtak. Takarmányozási célókra csupán a hulladékburgonyát hasznosítják. A termelési körzetek keretében ez a teljes mértékű szakosítás lehetővé teszt, hogy a vetőgumő termesztését 150—500 hektáros területre, az étkezési és az Ipari célokra szánt burgonya termesztését pedig ,800 hektárig terjedő területre összpontosítsák. Ennek az összpontosításnak megfelelően építik ki közvetlenül a mezőgazdaságban a szakosítás iránya szerint a 2500—10 000 tonnás kapacitású burgonyatárolőkat. Ebből következik, hogy a burgonyatermelésre szakosított társulások száma 1990-ig 500—700-ra csökken. A rendszerszerű burgonyatermelésre való átállás megköveteli az alábbi elvek betartását és érvényesítését: ■ A burgonyatermelés egyes hasznnágazatait a legmegfelelőbb környezeti és talajviszonyok, terepadottságok és szervezeti feltételek között kell meghonosítani; ■ a termelésben minden haszonirányzatot sajátos módszertan szerint, valamint a tudomány, a kutatás és a gyakorlat ismereteinek alapján javasolt gépesítési eljárások alkalmazásával kell irányítani; ■ a termelés mennyiségének előirányzását azok az anyagiműszaki lehetőségek határozzák meg, amelyekre az adott termelés eléréséhez szükség van. Mindenekelőtt a fajtaválasztékra, az iiltetőanyagra, a tápanyagellátásra, a növényápolásra, a növényvédelemre stb. gondolunk. A szakosított gazdaságokat feltétlenül el kell látni a szükséges gépi eszközökkel, épületekkel , vegyszerekkel, stb. Ez a célirányos anyagi-műszaki ellátottság lehetővé teszi a módszertani alapokon, a legelőnyösebb agrotechnikai határidőkön belül és a lehető legjobb minőségben végzett rendszeres munkát. A gépesítés rendszere, mint a burgonya összpontosított és szakosítót termelésének előfeltétele, iképezi minden gépi eszköz tervszerű gyártásának alapját. Ez határozza meg nemcsak az egyes gépek, hanem az egész gépsorok munkájával szemben támasztott agrotechnikai követelményeket. Ezekben a követelményekben fel vannak tüntetve a munka minőségére, a teljesítőképességre, az energiaszükségletre stb. vonatkozó paraméterek. — Az agrotechnikai követelmények nem változatlanok, hanem a kutatás és a fejlődés eredményeképpen szakbizottságok pontosítják és egészítik ki azokat. Ezenkívül a törvény értelmében minden terméket öt év elteltével a műszaki paraméterek tökéletesítése érdekében fel kell újítani. A TALAJELÖKÉSZlTÉS ÉS TRÁGYÁZÁS MENETÉNEK MEGOLDÁSA A tápanyagpótlásban a zöldtrágyázásra szánt alávetések salétromos fejtrágyázásával számolunk, az RSPHN—500 típusú műtrágyaszórőval. Ezt követően в műtrágyát szórjuk kt a RCW—5 műtrágyaszőrő gépppel. A szervestrágyát az RU—5-ös trágyaszőrőgépre az UNHZ—750-es vagy az RMA—8-as rakodógép segítségével rakjuk. A zöldtrágyát és szervestrágyát a Z—160 45-ös vagy ŠT—180-as traktorral vontatott 6-PHX—30-as ekékkel szántjuk le. Igen előnyös a forgató ekével végzett rónaszántás. A tavaszi talajelőkészítést a fagyok által fellazult barázdaormok száradása után végezzük. A talajsimítást az SyZZ—350-es simító segítségével háromszor, a boronálást pedig az 5-BTZ— 480-as típusú boronával végezzük. Az ammónlumszulfátot
