Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-05 / 5. szám

4-cW—5-ös trágyaszóróval juttatjuk a talajba. A 42-KON— 600 ikombinátorral a talajporhanyítást ás a boronálást egy munkamenetben végezhetjük el. A tavaszi talajelőkészítést a lehetőségek szerint száraz időben végezzük, hogy a traktorok kereke után ne maradjanak sávok. A BURGONYAÜLTETÉS GÉPESÍTÉSE Hazánkban az ültetőgépek fejlesztése igen előrehaladott. Az eredeti' SKN—2 típusú kétsoros ültetőgépeket a 2—4-soros, a félig függesztett 2—SaBN—62,5 és 4—SaBP—62,5, valamint a 6—SaBP—65 típusú (6-soros, 75 cm-es sortávolságú) ültető­gépek váltották fel. jelenleg általában a 75 cm-es sortávolsá­got érvényesítik, és új típusú ültetőgépeket hoznak forga­lomba. Ilyen a prosté jovi Agrostroj n. v. komáromi (Komár­no) fióküzemében gyártott 4-soros Sa—2—070-es és a 6-soros Sa—2—071-es ültetőgép. Ezek a gépek a 30—35 mm átmérőjű, előre nem csíráztatott burgonya ültetésére alkalmasak. Az Sa—2—071-es ültetőgép a nagyobb és sík területű par-, cellákra alkalmas. Tagoltabb terepen jó tapasztalatokat sze­reztünk a 4-soros burgonyaültető géppel. Az ültetőgépet olyan szerkezettel egészítik kij amely a rovarölő szereket (Thimet) hektáronként 20—25 kilogramm mennyiségbén adagolja. Ültetéskor" a gumók fölé 15—18 cm magas bakhátat kell emelni. Jő tapasztalataink vannak a két nagyságrendű csoport­ba osztályozott (30—45 és 45—55 mmj ültetőanyaggal. Alkal­mazása Javítja a munka minőségét: az üres fészkek száma nem haladja meg a 4—6 százalékot és a kettesével kijuttatott gumók részaránya 2—3 százalék alatt marad. Az ültetőgép olyan speciális csoroszlyákkal van ellátva, amelyek lehetővé teszik az egyenletes ültetési mélység betartását és a köves talajban sem sérülnek meg. A vetőburgonya ültetésekor az áttételi szerkezetet 750—210 mm-es tőtávolságra állítjuk be, ezzel minimálisan hektáronként 55 ezer egyedszámot biztosí­tunk. A NÖVÉNYZET TENYÉSZIDŰ ALATTI KEZELÉSE A növényzet kezelése ebben az időszakban talajporhanyítás­­ból, valamint a betegségek és kártevők elleni védelemből áll. Számol a gépi növényápolás korlátozásával és a gyomirtó szerek alkalmazásával. A munkafolyamat a következő műve­letekből áll: boronálás, permetezés, bakhántás, a vető­gumók esetében a burgonyavész elleni ismételt permetezés és a v beteg tövek negatív szelektálása. A boronálásra hálós boro­nákat kell alkalmazni. Az A-4-BR-OSN-540 típusú kétoldalú függesztett hálós boro­nákat a kikelő gyomok első irtására és a talaj porhanyítására használják. A borona tömege 300 kg, munkateljesítménye pe­dig eléri a 2,3 hektárt óránként, ha a Z—6911 traktorral von­tatjuk. De kisebb teljesítőképességű traktor is alkalmazható. Ezeik a boronák 50 mm-es sortávolságú barázdák mélyítésével porhanyítják a talajt, miközben jól követik a bakhátakat. A gyomirtó szerek kipermetezése előtt alkalmazzák őket, mi­vel a burgonya kelése előtt 3—4 nappal alkalmazott gyomirtó szerek hatékonyságának növelésére a talajt megfelelően por­­hanyítani ikell. Permetezés után a talajt hosszabb ideig nyu­galmi állapotban hagyjuk, hogy zavartalanul érvényesülhes­sen a gyomirtó szerek hatása. Permetezésre a Kertitox és a Sleza permetezőgépeket használjuk. A permetezéshez szüksé­ges — hektáronkénti 400—600 liter — vizet ciszternakocsik­kal és vontatott tartálykocsikkal (P—V3S) szállítjuk. A sarabolást és a bákhántolást az agrotechnikái elvek ér­telmében a Trstenái Gép- és 4Taktorállomás által gyártott 4- soros PK—3—009 és a 6-soros PK—3—010 típusú kultiváto­­rokkal végezzük. Ezeket a kultivátorokat minden növényápo­lási munkára alkalmazhatjuk. A széles ék alakú betakaró eiketestek rugózott függesztésüek, így a köves talajon is üzem­zavar nélkül dolgoznak. A vetőgumók szaporítása megköveteli a beteg tövek negatív szelektálását. A kiválasztást négyszer imételjük. Többnyire június elején kezdjük, kézzel végezzük, képzett dolgozókkal. A beteg töveket kiássuk és elégetés céljából a parcellán kí­vüli helyre visszük. Ez a munka nagyon sok kézi munkará­fordítással jár (1 ha/40—50 ó), ezért vállon hordozható kézi 5— 10 típusú szelektáló injektordkat kezdünk alkalmazni, ame­lyek segítségével a kiselejtezésre szánt tövekre Nematint — 5—10 ml adagban — fecskendezünk, s ezáltal a beteg növényt teljesen elpusztítjuk. A Havlíőküv Brod melletti kameni Rozkvét Efsz-ben, ahol a vetőburgonyát nagyüzemileg szaporítják, motoros szelektáló gépet szerkesztettek, melyet az RS—09-es traktorra függeszt­hetnek. A gép sikeres kipróbálása után megkezdték annak gyártását 4-MS—600 jel alatt kerül forgalomba és a Zetor traktorra elöl függesztve működtetik. A gép kezelője ülve működteti a traktor mögött függesztett két fecskendező pisz­tolyt. A BURGONYA NÔVÉNYÄPOLÄSA-Munkaművelet Gépi eszköz Munkateljesítmény egész hektár idényben Megjegyzés Előre nem csíráz­tatott burgonya ültetése 4-soros SA-2-070 és 6-soros SA-2-071 jelű ültetfgép 1,00 100 szabadon ömlesztett ültetőanyag Növényápolás, újraszántás, boronálás PK-3-009 jelű kultivátor 1,3 60 önálló és újraszántással egybekötött boronálás Gyomirtó szerek alkalmazása Kertitox jelű permetezőgép 2,4 500 3 nappal kelés előtt 3 kg Bakhántolás PK-3-009 jelű kultivátor 1,3 60 Topogarddal Dithane M-45 Burgonyavész elleni 3—4 permetezés Kertitox jelű permetezőgép 2,4 500 2 kg/ha Negatív szelektálás 4-MS-600 jelű szelektáló gép 4,0 80 Nematin 5—10 ml/tő A burgonyavész elleni permetezés szintén a fontos beavat­kozások közé tartozik, mivel a gumók rothadása révén nagy veszteségeket okoz nemcsak a földeken, hanem elsősorban a lerakodóhelyeken. Ezért permetezünk a Dithane készítmény­nyel 4—6-szor, hetenként, vagy a Ridomii szísztemiikus hatású készítménnyel 3—4-szer, 15—20 naponként. A növényzetre való tekintettel az utolsó permetezést repülőgép segítségével kell végezni. A permetezés megfelelő időpontját a Központ) Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet jelzi. A BURGONYABETAKARITAS GÉPESÍTÉSE A burgonya betakarítását a betakarítás utáni kezelésre és a tárolásra kapcsolódva kell megszervezni. A betakarítás a következő munkafolyamatokra tagolódik: 0 a lombozat mechanikai vagy vegyszeres módon történő eltávolítására; 0 a tulajdonképpeni betakarításra; 0 a szállításra; 0 a burgonya átvételére és raktározására. A BURGONYA SZARÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA A burgonyaszárat elsősorban a kései burgonyafajták eseté­ben ajánlatos eltávolítani, mivel ennek következtében javul a gumók egészségi állapota, beérése és a betakarítás folya­mán a gumók könnyebben leválnak. A szártalanítást vegy­szeres fonnyasztással végezhetjük el. A zúzással történő szár­­talanítás kevésbé költséges és hatékonyabb. Erre a célra a régebben NDK-ból behozott ZKS—3 jelű zúzógépek alkalma­saik. A BURGONYA BETAKARÍTÁSA Jelenleg a burgonya összpontosított termőterületein a beta­karítás gépesítésének új megoldását érvényesítik. Ilyen első­sorban a kétmenetes betakarítás, amit az NDK-ban alkalmaz­nak a burgonyaszedő- és rakodógép, valamint a stabil tisztító­gép segítségével. További lehetőség a KPP—2-es rendreszántó gépek, a kétmenetes betakarításra alkalmas E—676-os szedő­gépek, valamint a lengyel gyártmányú egysoros burgonyabe­takarító gépek alkalmazása. A magajáró 4-soros burgonyabe­takarító gépet a Szovjetunió fogja szállítani. Távlatilag a következő munkafolyamatokkal számolhatunk: BURGONYABETAKARlTO GÉPEKKEL VÉGZETT KÖZVETLEN BETKARÍTÄS Mindeddig a burgonyabetakarító gépek mindem típusát az NDK-ból szereztük be. Hátrányuk a kis teljesítőképesség, a nagy kézi munka- és pótalkatrész-szükséglet, valamint a gu­móik jelentős mértékű károsodása. Ezt a technológiát 1983-ban a szovjet gyártmányú magajáró 4-soros KSK—4 típusú, vala­mint az NDK-bam gyártott 2-soros E—686 típusú betakarító­gépek tisztítóberendezésének megoldása után a közvetlen be­takarítás lesz a legfontosabb technológia, amely megkönnyíti a burgonya betakarítás utáni kezelését. KÉTMENETES BETAKARlTÄS Ennél a technológiánál a burgonyát burgonyaszedő- és ra­kodógéppel takarítjuk be és stabil munkahelyen választjuk el a burgonyát a hozzákeveredett idegen anyagoktól .Ezt a tech­nológiát a Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézetben dolgoz­ták ki. Olyan termelési feltételek mellett alkalmas, ahol az idegen anyagok részaránya 56' százalékig terjed. Jelenleg a 3-soros E—684-es (0,5 ha/ó teljesítményű) betakarítógépét használjuk. A betakarítás kézierő-szükséglete — beleértve a szállítást is — 10—12 óra hektáronként. A burgonyához ke­veredett idegen anyagokat automatikusan működő tisztítóbe­rendezés távolítja el. A E—691 típusú berendezés az idegen anyagokat röntgensugarak segítségével választja iki és az im­pulzusok alapján sűrített levegővel működő gumikorongokkal különíti el. A gép egyetlen másodperc alatt 80 darabot külö­níthet el. Ez a tisztító (elkülönítő) berendezés (25 t/ha tel­jesítmény mellett) 90 százalékos hatékonysággal dolgozik. Csak ott alkalmazható, ahol a burgonyaszedő- és rakodógép által betakarított burgonyában az idegen anyagok mennyisége nem haladja meg a 30—50 százalékot és a földben nincsen nagy mennyiségű kő. MEGOSZTOTT BETAKARlTÄS Ennél a módszernél a betakarítás első menetében a burgo­nyát 6 sorból egy előre kimélyített barázdába juttatjuk, vagy pedig a burgonyabetakarító géppel 2—2 sor burgonyát kiszán­tunk és két bakhát közé egy sorba szórjuk, melyet előzőleg a 2-soros betakarítógép ásószerű lazítókéseivel alászántjuk. Ezt a technológiát a nem túlságosan rögös talajokon lehet alkalmazni; erre a célra a lengyel gyártmányú, keresztszállí­tóval ellátott betakarítógépet és az E—676/0 típusú burgonya­kombájnt használjuk. Ezáltal a teljesítményt a kétszeresére neveljük, a kézimunka-szükségletet 40, a költségeket pedig 20 százalékkal csökkentjük az egymenetes betakarítással szemben. Ezt a technológiát a jövőben a kétmenetes betaka­rítással fogjuk kombinálni, ami tovább növeli majd a gépek teljesítményét és a termelés gazdaságosságát. A BURGONYABETAKARlTO GÉPEK ISMERTETÉSE ÉS A TÖKÉLETESÍTÉSÜKRE IRÁNYULÓ MÓDOSÍTÁSOKKAL SZERZETT TAPASZTALATOK Az ismertetett munkamenetek megvalósításához szükséges gépeket már használjuk, vagy azok alkalmazására adottak az előfeltételek. A korai burgonya betakarítására mindenekelőtt a lengyel gyártmányú KZ—644-es egysoros burgonyaszedő gé­pet használjuk.Oldaltárcsákkal ellátott stabil lazítókései lehe­tővé teszik a betakarítást a szár meghagyása esetén is. A szá­rat különleges szárkihordó lánc távolítja el, ami jelentősen csökkenti a betakarítási veszteséget. A továbbítást pálcás szállítószalag végzi, ez zsákoló berendezésbe torkollik, amely alatt kb. 15 zsák elhelyezésére alkalmas munkapad áll. Órán­kénti teljesítménye 0,15 hektár, de kedvező viszonyok között ezt is meghaladja. A burgonyabetakarítás legfontosabb géptípusa nálunk jelen­leg az NDK-ban gyártott kétsoros E—671/4-es burgonyakom­bájn, amelyet a Z—69-es traktorral aggregálva a kombájnos kezeli. Az idegen anyagok eltávolítását 3—4 dolgozó végzi. Általában a fogókéses típusok terjedtek el, jó tapasztalatokat szereztünk velük. Távlatilag kipróbálják a kétsoros burgonyakombájn új típu­sát, amely E—686 jel alatt kerül forgalomba és két módozata van: az egyik a sík vidékek, a másik pedig a lejtős területek követelményeinek felel meg (billentő berendezéssel van el­látva). Merev lazítókéssel és szélesebb láncrostéllyal van el­látva. A burgonyába keveredett rögöket pneumatikus gumi­hengerek morzsolják szét. Az új berendezés gumóveszteség nélkül távolítja el a szárat a gumótól. A válogatás forgó­kefékkel történik. Az NDK-ból 3-soros E—684 jelű burgonyaszedő- és rakodó­gépet is behozunk, amely a burgonyát rögökkel keverve szedi fel, de nincsen felszerelve sem tisztítóberendezéssel, sem vá­logatóasztallal, ezért használata az E—691 jelű stabil elektro­nikus tisztítógép munkájára kapcsolódik. A gépesített burgonyabetakarítás legnagyobb problémáját világviszonylatban is az idegen anyagoknak (rögök és kövek) elválasztása képezi. Az eddig alkalmazott rendszerek egyike sem tesz eleget a követelményeknek a fennálló terepviszo­nyok között. Ezért a burgonyabetakarító gépek használata sok kézi munkával jár, ami korlátokat szab a gép teljesítményé­nek. A rögök és kövek részarányát c: ökkenthetjüik: ■ az agrotechnikai és talajjavítási intézkedések rendszerével, azaz agrotechnikával, talajmüveiéssel kell korlátozni a rögképződéstj a köveket össze kell szedni, illetve zúzni; ■ a burgonyatisztítás műszakilag új rendszereivel. A BURGONYATISZTiTÄS Új RENDSZEREI A burgonyatisztító gépek a betakarítógépekre, vagy a beta­karítás utáni kezelést végző gépsorokra szerelhetők. A leg­ideálisabb- megoldást a betakarítógépre való szerelés jelenti, mivel a burgonyát minimális mennyiségű Idegen anyaggal ke­verve szállítják el a földekről. További előnye, hogy a gumó­kat a szállítás alatt, de főként a betakarítás utáni kezelés közben a kövek nem károsítják. Hátránya a bonyolult meg­oldás és a gépek nagyobb tömege. Amennyiben a tisztítóberendezést a betakarítás utáni keze­lést végző gépsorba szerelik, műszakilag egyszerűbb betaka­rítógépeket alkalmazhatunk: ezek a gépek könnyebbek, na­gyobb teljesítményűek és lehetővé teszik a szállítóeszközök töltési idejének a lerövidítését. További előnyük, hogy csök­kentik a burgonyaföldeken előforduló kövek részarányát. Hát­rányuk, hogy az idegen anyagok részaránya eléri az 50 szá­zalékot. A tisztítóberendezések új rendszereit két csoportra osztjuk: A nedves tisztítóberendezések a gumók és az idegen anya­gok fajsúlya közötti különbségeket használják ki a burgonya sürített vízfürdőben való tisztítására. Az anyagok elválasztá­sát elősegíti az áramló víz dinamikus hatása. Tisztítási hatás­fokuk igen nagy — több mint 99 százalékos. Hátrányuk, hogy feltétlenül szükségessé teszik a vízgazdaság létesítését. Ameny­­nyiben a burgonyát nem dolgozzák fel azonnal, szárítani kell. A vízfürdőben jobb feltételek vannak a fertőzések terjedé­sére. Ezek az okok, melyeik korlátozzák alkalmazásuk lehető­ségét. E stabil, nedves tisztítóberendezéseket Csehszlovákiában­­(RB—800) és az NDK-ban (E—995) gyártották. Száraz tisztítóberendezések. Az elektronikusan vezényelt tisztítóberendezések a burgonyát azon az alapon választják el az idegen anyagoktól, hogy az egyes anyagok különböző mér­tékben nyelik el a röntgen- vagy a rádióaktív gama-sugara­­ikat. Az idegen anyagok sugárzáselnyelési képessége nagyobb, mint a burgonyáé. A sugárzás hatékonyságának előfeltétele az apró burgonyák és idegen anyagok előzetes eltávolítása. A pneumatikus tisztítóberendezések azon az elven működ­nek, hogy a burgonyát a kisebb sebességű légáram is magával ragadja, míg a kő szállítására nagyobb légáram szükséges. A BURGONYA SZÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁJA A burgonya elszállítása a földekről szorosan összefügg a betakarító gépek menetével, valamint a tisztító és osztályozó gépsorok melletti rakodóhelyek nagyságával. A betakarítás munkamenetének fontos láncszemét képezi. A jelenlegi bíl­­lenthetős oldalfalú pótkocsik nem felelnek meg teljes mérték­ben, mert károsítják a burgonyát. Jobb megoldásúak az NDK-ból behozott pótkocsiik, amelyek félül nyílnak. Előnyös a hátrafelé billenthető egytengelyű pót­kocsi (N—901—S), valamint a W—50 és Agro T—815 jelű te­hergépkocsik használata is. A BURGONYA ÁTVÉTELE ÉS TÄROLÄSA Az összpontosított burgonyatermelés feltételei között a be­takarítás gépesítése megköveteli a burgonya gyors átvételét. A jelenlegi üzemi viszonyok között a burgonya napi átvétele 200—300 tonna körüli. Az osztályozó gépsorok kis teljesítmé­nye miatt a burgonya átvétele gyakran akadozik, s a betaka­rítása is lelassul. így a termelő kénytelen átmeneti lerakodó­helyeket létesíteni és a burgonyát innen továbbítani. Ezért távlatilag alkalmasabb megoldásnak tűnik a betakarí­tott burgonya azonnali átvétele és raktározása, majd rövidebb nyugalmi Időszak utáni osztályozása. Amennyiben megfelelő raktárak nem állnak a rendelkezésünkre, a burgonyát acél­szerkezetű pajtákban, a burgonyaosztályozó szomszédságában helyezzük el. Ezután osztályozzuk és a rendeltetés helyére szállítjuk. A BURGONYA BETAKARlTÄS UTÄNI KEZELÉSE ÉS TÄROLÄSA A burgonyatermelés összpontosítása és szakosítása lénye­gesen befolyásolja a burgonya osztályozásának és tárolásá­nak módját. Távlatilag áttérünk a tárolókapacitásokra kap­csolódó tisztító és osztályozó gépsorok építésére. Az ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents