Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-05 / 5. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. február 5. AZ SZFSZ ÉLETÉBŐL *AZ SZFSZ ÉLETÉBŐL *AZ SZFSZ ÉLETÉBŐL *AZ SZFSZ ÉLETÉBŐL * EGYÜTTES ERŐVEL Irta: Jozef Gajdos mérnök, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának alelnöke A CSKP Központi Bizottsága 7. ülé­sén, s az SZLKP Központi Bizottsága decemberi ülésén megvitatta hazánk 1983. évi gazdasági és társadalmi fej­lesztési állami tervét. A Központi Bi­zottság ülésén hozott határozatokból eredő feladatokat szükségszerű az állami, gazdasági és a társadalmi irá­nyítás valamennyi szintjén lebontani, a kitűzött feladatokat a dolgozókkal megvitatni, az egyes szervek prog­ramjába beiktatni, s biztosítani tel­jesítésüket. Ezt az utat választottuk mi is. Januárban a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Központi Bizott­ságának — a cseh és szlovákiai bi­zottság közös — plenáris ülésén meg­tárgyaltuk és elfogadtuk azokat a határozatokat, amelyek teljesítése az idén vár ránk. Annak ellenére, hogy a termelés.: körülmények nem voltak a legkedve zöbbek: mezőgazdaságunk tavaly ]e lentős lépést tett előre, a XVI. párt­­kongresszus határozatainak teljesítő se terén. A csapadékhiány, az ener­giatakarékosság és a takarmánygon­dok ellenére a kommunisták és a szocialista brigádok aktív hozzáállá­sával sikerült leküzdenünk a nehéz­ségeket. A növénytermesztésben jő eredményeket értünk el a cukorrépa, a burgonya, a kukorica, s némely körzetben a gabona termesztésében is. Annak ellenére, hogy ebben az ágazatban a terv terjesítése nem va lósult meg, az 1981-es évhez viszo­nyítva 8,9 százalékos emelkedésró' beszélhetünk. Az állattenyésztésben több olyan intézkedés született, amely a korábbi hiányosságok kiküszöbölését segítet te. Tavaly az egyes mezőgazdasági üzemek azoikat a melléktermékeket Is hasznosították takarmányozási célok­ra, melyeket a korábbi gyakorlat nem, vagy csak részben ismert. А ко rábbi évekhez viszonyítva szervezet­tebb az irányítás, s tökéletesedett az állategészségügyi ellátás. A másodtk félévben a mezőgazdasági nagyüze­mek a tudományos ismeretek kihasz­nálásával javították a 'keveréktakar­mányok minőségét, s ez pozitívan éreztette hatását az állatok hasznos­ságának növelésében, s a termelési és értékesítési feladatok teljesítésé­ben. Ezekben a napokban szövetkeze­teinkben a múlt év eredményeinek összegezésére kerül sor, emellett a már korábban meghatározott Idei tervfeladatak munkarészlegekre való lebontása is folyamatban van. Az ösz­­szegezés, a tervezés a legigényesebb feladatok közé sorolható. A múlt év eredményeiből, tapasztalataiból kiin­dulva keresni kell azokat a lehetősé­geket, melyek a jobb eredmények el­érését és a dinamikusabb fejlődést szolgálják. A mi társadalmi szervezetünkben szintén meg kell teremteni a feltéte­leket ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk a mezőgazdaság fejlődését szolgálni. Az emberekkel való munka, a meg­győzés, az önképzésre, a szakmai to­vábbképzésre vató biztatás a szocia­lista versenymozgalom kiemelésének a jelentősége Igényes feládatokat rejt magában. A jő emberi hozzáállás, a becsületes munkavégzés nélkül ez nem teljesíthető, mivel a feladatok igényesek. A mezőgazdasági bruttó­­termelésnek a múlt évhez vtszoijyltva Az SZFSZ Rimaszombati (Rimav­ská Sobota) járási Bizottsága értékelte a szocialista ver­senyben legjobb eredményeket elérő egyéneket és kollektívákat. A talaj­­előkészítés és a minőségi vetés ver­senyében a lénártfalvai (Lenartovce) szövetkezet érte el a legjobb ered­ményt. Az aratási verseny legjobb­jai a janovcel, a hrachoví és a hos­­ticei szövetkezetek lettek. A növény­­védelemben a feledi (Jesenské) Ján Gereg, a várgedei (Hodejov) M. Sa­ját és a királyi (Krát) J. Kicsera ér­­te el a iegjobb eredményt. Az SZFSZ járási bizottsága nagy figyelmet szentel a tejligának is. Ezen a téren a hrachovi, a drieőa nyi és a klenoveci szövetkezetek ér­ték el a legjobb eredményt. A járási bizottság tavaly összesen 450 ezer korona luialmat fizetett ki az egyes kollektíváknak és egyéneknek a tej termelésben elért eredményekért. három százalékkal kell emelkednie. A feladatok főleg a növénytermesz­tésben igényesek, ugyanis az idén 3,8 millió tonna gabonát kell termel­ni, amt a 6. ötéves tervidőszak átla­gához viszonyítva 9,3 százalékos emelkekedést jelent. A növénytermesztés más ágazatai­ban Is igényesebbé váltak a tervek. A múlt évhez viszonyítva hüvelyesek­ből 36,4, zöldségből 7,5, tömegtakar­mányból pedig 5 százalékkal kell többet termelni. A cukorrépaterme­­lésben hasonlóak a követelmények, mint a múlt évben, a cukortartalom növekedését viszont továbbra is szor­galmaznunk kell. Ez természetesen nemcsak a mezőgazdasági üzemektől, hanem a kampánymunka szervezett­ségétől, és a feldolgozás technológiai folyamatainak milyenségétől is függ. Az állattenyésztés feladatai az el­múlt év terveinek szintjén maradnak, ésszerűbb takarmányozással viszont javítani kel! néhány hasznossági mu­tatót. Mivel a feladatok sűrítettek és igényesek, nagy figyelmet kell szen­telni az egyéneik és a koljektívák kezdeményezésének a további kibon­takoztatásra. Elengedhetetlenül szük­séges az, hogy minden egyes dolgozó ismeretében legyen a feladatoknak, s az anyagi érdekeltség vonalán is pontos információi legyenek. A szo­cialista versenyt úgy kell megszer­vezni, hogy az mindig a többletter­melést szorgalmazza, s értékelni kell a munkához való emberi hozzáállást. Meríteni kell a szomszédos járások tavalyi jó tapasztalataiból. Ilyen a tejliga — melynek hasznosságát még nem minden járásban Ismerték fel —, a szénabetakarításra vonatkozó egyé­ni vállalások stb. A lakosság élelemmel való ellátása megköveteli, hogy a szolgáltató vál­lalatok méltányolják a termelők igé­nyelt, ugyanis a gépesítés, a vegy­szeres növényvédelem, a tudományos tanácsadás stb. vonalán csakis a szín­vonalas együttműködés révén érhetők el kielégítő eredmények. E feladatok sikeres teljesítése nagyban függ a növénytermesztés és az állattenyésztés dolgozóitól. Éppen ezért kiemelt figyelmet 'kell fordítani arra, hogy az 1983-as tervek megtár­gyalásakor mindenütt részletesen Is­mertessék azokat a bevált módszere­ket, melyek segítségével jó eredmé nyék születtek, melyek alkalmazása az idén is nélkülözhetetlen. Ez a gya­korlatban annyit jelent, hogy nem elég csupán a hibák felsorolása, ele­mezni kell a hiányosságokat, meg kell találni a módját annak, hogyan lehet ezeket kiküszöbölni. Éppen ezért elengedhetetlen az egyénenkén­ti értékelés. A gyakorlatban számos példa van arra, hogy ugyanazon a munkahelyen, ugyanazon körülmé­nyek között egy-egy dolgozó tehenen­ként 200—300 liter tejjel többet fej mint társai. A sertéshizlalásban pél­dául — azonos feltételek között — egyforma tápértékű takarmányokból egy kilogramm súlygyarapodás eléré­sére egyes dolgozók folyamatosan 3,80 kilogramm takarmányt használ­nak fel, mások viszont 4 kilogrammot vagy ennél többet. Hasonlóan van ez a gépesítés vonalán is. A traktoros, aki a mezőn hasonló géppel és mun­kaeszközzel dolgozik, sokszor merő ben eltérő eredményeket ér el az üzemanyagfogyasztás terén, mint tár­sai. Az említett eltérésekkel kapcso­latban különbözőek a nézetek, mégis szükséges kimondani: mindig az op­timális termelési ráfordításból, a meg­szabott normákból kell kiindulni, a­­mellett keresni kell azokat a tartalé­kokat, melyek ma még minden mun ­kahelyen fellelhetők. A tél kitűnő időszak arra, hogy a fontiekben említett hiányosságokat kiküszöböljük. Az értekezleteken ele­mezni kell a gondokat, a szakképzet­­len dolgozóknak képesítést kell sze­rezniük, alaposan át kell tanulmá­nyozni a haladó tapasztalatok iskolá­jának tananyagát. A tapasztalatszer­zés, a szakmai tudás bővítése, a gon­dok elemzése fontos tényezők a fo­lyamatos gazdasági fejlődés szem­pontjából. Az 1983-as év igényes tervfeladatai i Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gétől is igényesebb munkaaktivitást gényelnek. A 7. ötéves terv felada­tainak teljesítése érdekében előtérbe helyeztük az állami trányítőszervek­­kel való jobb együttműködés kiépíté­sét, a párt gazdaságpolitikájának tel­jesítését. Legfontosabb idei felada­taink egyike az, hogy az SZFSZ járá­si bizotttságai, azok üzemi bizottsá­gai a szövetkezetek vezetőségével kö­zösen megtárgyalják, saját viszo­nyaikra bontsáik a Központi Bizottság 7. ülésén elfogadott határozatokat, megteremtsék azok teljesítésének fel­tételeit. Annak érdekében, hogy a határozatok a gyakorlatban is érvé­nyesüljenek, az SZFSZ szervei foko­zott gondot fordítanak a szocialista verseny fejlesztésére, az ésszerűsítő brigádok tevékenységének irányításá­ra, valamint az újítómozgalom támo­gatására. Az idén ünnepeljük a Februári Győzelem 35. évfordulóját, ebben az évben ikerül sor az SZLKP járási és kerületi konferenciáira. A politikai, szervezeti és nevelő­munka év eleji kicsúesosodását az évzáró közgyűlések jelentik. Ezeken nemcsak a termelési terveket fogad­ják, hanem a jobb eredményekre sar­kalló. kötelezettségvállalásokat is. Az évzáró 'közgyűlések további kiemelt feladata a szociális program tervé­nek elfogadása. Ennél a pontnál min­den dolgozónak tudatosítania kell, hogy a termelés milyenségétől, a ta­gok kezdeményezőkészségétől függ, leginkább az, hogy a gazdaságok milyen mértékben lesznek képesek biztosítani a szociális alap pénzesz­közeit. Amint ez a fentiekből is kitűnik, a 'kitűzött célok igényesek, összetet­tek, de realizálhatók. Az SZFSZ Érsekújvári (Nové Zám­ky) járási Bizottsága által már ha gyományosan meghirdetett fejők és állatgondozók szocialista versenyé­nek célja az állattenyésztésben dol­gozók serkentése a jobb eredmények héntől. Egy liter tej előállítására mindössze 0,25 kg szemestakarmányt adagolt állatonként. A nagymányai (Vefká Maňa) Margita Sádovská u­­gyanilyen eredményeket ért el. A to­vábbi helyezettek közül három fejő­Értékelték a legfekbak munkáját elérésére. A versenyeredményeket fél­évenként értékelik, s a legjobbak ünnepi összejövetelen veszik át a megérdemelt jutalmat és az SZFSZ járási bizottságának emlékzászlaját. Hogy kik is voltak az elmúlt esz tendő második felének legjobbjai, er­ről az alábbiakban számolunk be. A fejők versenyében a Koltai Efsz dolgozója, jozef Svinöák átlagosan napi 14,23 liter tejet fejt ki egy te­nő neve érdemel említést: a komjáti (Komjatice) Tóth Annáé, a surányi (Šurany) Spišiaková Máriáé és a kol­tai Záhorecz Máriáé. Szarvasmarha-hizlalásban a járás legjtibb eredményét a köböikúti (Gbeicé) Fejes Béla mondhatja ma gáénak, aki darabonként 1,10 kg na­pi átlagsúlygyarapodást ért el a rá­bízott marhaállománynál. S mindezt csupán- 1,46 kg szemcstakarmány el­használásával egy kilós súlygyarapo-Szocialista társadalmunkban min­den a dolgozó népet szolgálja. Tár­sadalmunk tehát mindenkitől joggal elvárja, hogy ereje és tehetsége sze­rint kapcsolódjék be az alkotó mun­kába, ugyanakkor sokoldalúan bizto­sítsa a dolgozók munka utáni pihe­nését és felfrissülését. Híres fürdő­helyeken, üdülőkben, — ahová a ka­pitalista társadalmi rendszerben csak a kiváltságosak futhattak el, most dolgozók ezrei: munkások, szövetke­zeti földművesek pihennek, szórakoz­nak. * О Milyen üdülési lehetőségeket kí­nálnak, s ezeket hogyan használják ki a nagykürtósi (Vefký Krtlš) járás mezőgazdasági dolgozói? — kérdez­tem Margita Mitacovát, az SZFSZ já­rási bizottságának politikai munka­társát. — Hazánk üdülő és fürdőhelyeire minden évben számos beutalót ka­punk, melyek közül az üzemek kivá­laszthatják dolgozóik számára a leg­megfelelőbbet, vagyis azokat, ame­lyek iránt érdeklődés van. # Az előző évek tapasztalatai alap­ján melyek a legkeresettebb üdülő­­központok, fürdőhelyek? — Igen nagy az érdeklődés a Ma­­gas-Tátra iránt. Télen és nyáron egy­aránt szívesen mennek oda rövidebb­­hosszabb időre a mezőgazdasági dol­gozók. Jól érzik ott magukat; kor­szerű, minden • kényelmet biztosító üdülőkben vannak elhelyezve. Nyáron különösen a fürdőhelyek iránt nagy az érdeklődés. Talán közelsége miatt Piešťany vonzza leginkább a dolgo­zókat, de többen érdeklődnek Ma­riánské Lázné és Luhačovice iránt is. # Mit mutatnak a számok? —* Az előző évben 104 beutaló ta­lált gazdára, legtöbben az ipolybalo­­gi IBalog nad Iplom), a lukanényei !Nenince és a závadai szövetkezet bői üdültek. Az idei évre 130 beutatót kínáltunk fel a mezőgazdasági üze­meknek. A dolgozókat Praha, Piešía ny, jasná pod Chopkom, Luhačovice. Mariánské Lázné és más gyönyörű helyek várják. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy nem minden hely iránt van érdeklődés, ami azzal is magya­rázható, hogy ismeretlenebb, vagy távolabbi helyekre nehezebben szán­ják rá magukat a dolgozók. Bizonyít­ja ezt az is, hogy aki már korábban járt ilyen helyen, az később is szí­vesen megy oda újra. Az ilyen „gát­lások“ leküzdésében sokat segíthet­nek a szövetkezetek illetékes dolgo­zói oly módon, hogy kellőképpen pro­pagálják az egyes lehetőségeket és részletesebben tájékoztatják a dolgo­zókat a fürdőhely, vagy üdülő jelen­tőségéről. • A külföld iránt milyen az ér­deklődés? Ezeket a lehetőségeket jobban kihasználják? — A külföldi utak általában gaz­dára találnak. Tavaly 21 személy ju­tott el járásunk szövetkezeteiből a Szovjetunió. Jugoszlávia, Bulgária ne­vezetes helyeire, de többen jártak már Kubában is. • Közismert, hogy nemcsak a szö­vetkezeti dolgozók, de azok gyerme­kei számára is biztosítanák az üze­mek üdülési lehetőséget. Ezen a té­ren mi a helyzet? — A gyermeküdültetésre a hazai és külföldi pionírtáborokban kerül sor. Tavaly például járásunkból Kö­­bölkúton (Gbelce) létesített pionír­táborban töltött két-két hetet 251 pio­nír. Legtöbben, 58-an az ipolybalogi szövetkezetből voltak Persze a gye­rekek is eljutnak külföldi pionírtábo­rokba. Tavaly Magyarországon 18, Bulgáriában 16, Jugoszláviában 13, az NDK-ban 11, a Szovjetunióban 7 gyerek töltötte a nyarat. Az 1983-as esztendőnek még csak az elején járunk, de máris megkez­dődött a szövetkezett dolgozók üdül­tetése. Bizonyítéka ez annak, hogy mezőgazdasági üzemeink ésszerűen, a dolgozók érdekeinek és igényeinek figyelembe vételével használják fel a kulturális és szociális alap pénz­összegeit. Jóra fordított koronák ezek, hiszen a kellemes környezetben, pi­henéssel eltöltött napok után újult erővél, fokozott igyekezettel végzi munkáját mindenki. BÖJTÖS JÄNOS Fokozott gondoskodást igényelnek A nagyüzemi mezőgazdasági terme­lés egyre több munkalehetőséget biz. tosít a dolgozó nők számára. Ma már nemcsak az állattenyésztésben találko­zunk női munkaerővel, hanem az egyes mellékágazatokban is. A zöld­ség-, gyümölcs-, dohány- és szőlőter­mesztés szinte elképzelhetetlen dol­gozó nők nélkül. A nők foglalkozta­tottságával szorosan összefügg a szolgáltatások színvonalának javítá­sa és a dolgozó nők munkakörülmé­nyeinek javítása. A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban az utóbbi években a nők foglalkoztatottságának növekedé­sével párhuzamosan megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a róluk tör­ténő komplex gondoskodásra. Az egy­séges földművesszövetkezetek és ál­lami gazdaságok jelentős eszközök­kel Járulnak hozzá az óvodák és böl­csődék építéséhez. A helyzet azon ban nem mindenütt kielégítő. Jő pél­dával járnak elöl ezen a téren a nagylégi (Lehnice) Csehszlovák — NDK Barátság nevet viselő szövetke­zetben, ahol a gazdasági anyagi esz­közökkel vett részt az óvoda építé­sében. Az Agrofrigor Közös Mezőgaz­dasági Vállalat üzemi óvodát épített, dás eléréséhez. Ot kőveti a fűri (Hrubaű) Debnár László ás Jávorka Gábor. A járás legjobb sertéstenyésztője az udvardi (Dvori nad Zitavou) Barus Tibor, aki a helyi „Auróra“ Efsz dol­gozója. A sertéseknél 0,714 kg dara­bonkénti napi súlgyarapodást ért el. Egy kilogramm sertéshús előállításá­hoz 3,72 kilogramm szemestakar­mányra volt szüksége. A második he­lyezett a szímői (Zemné) Haladás Efsz sertésgondozája. Kása Kálmán lett, megelőzve a tűri Kanyicska Má riát és Pólyák Máriát. Az elért eredmények ékesen bi­zonyítják, hogy kevesebb szemesta­karmány felhasználásával is lehet ki­emelkedő eredményeket elérni — az állatállomány megfelelő gondozásá­val, az állatok étrendjének ésszerű összeállításával, a higiéniai szabá­lyok szigorú betartásával, a munka jobb szervezésével.-plavec­hasonló támogatást nyújtott az óvo­da felépítéséhez az Ekecsi (Okoö) Efsz, valamint a Dunatőkési (Dunaj­ský Klátov) Állami Gazdaság és más mezőgazdasági üzemek is. A munkakörülmények javítását szolgálják az egyes üzemekben fel­épített szociális létesítmények, vala­mint a zöldsávok és parkok létesíté­se az egyes telepeken. Mindenütt nagy súlyt helyeznek a munkabizton­sági előírások következetes betartá­sára. A járás dolgozó női élen jár­nak a munkaaktivitás kibontakozta­tásában. Bekapcsolódnak a szocialis­ta brigádmozgalomba, az újító és ra­­cionalizációs eljárásokban is tevéke­nyek. Több olyan dolgozó nőkből ál­ló szocialista brigád van a járásban, melyek elnyerték a megtisztelő cím arany-, ezüst- és bronzfokozatát. A Dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzemben, a Slovlikban, a MILTEX n. v. nagymegyeri (Calovo) részlegén, a somorjai Kožatexben, a Csilizközi Efsz-ben, a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz-ben, a Bősi (Gabčíkovo) és a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságok­ban dolgozó női szocialista brigádok­nak jelentős érdemük van abban, hogy üzemeik folyamatosan teljesí­tik tervfeladataikat, s élen járnak a gazdaságos termelésben, valamint a minőség javításában. A tejtermelésben legjobb eredmé­nyeket elérő fejők között is sokan vannak a gyengébb nem képviselői közül. Közéjük tartozik az újvásári Paluk és Stercel házaspár, akik az elmúlt évben 4800 literes átlagot ér­tek el tehenenként, az illésházi (No­vý Život) Csehszlovák-Mongol Barát­ság Efsz-ben dolgozó fejőnők. akik megközelítették az évi 5 ezer literes fejési átlagot tehenenként. Ebben a szövetkezetben a dolgozó nők meg­találják számításaikat. Munkájuk megkönnyítése céljából a szövetkezet körfejőgépet vásárolt, melynek keze­lése kellő szakértelmet igényel. A községnek három óvodája van, ahol a szövetkezeti dolgozók gyermekei nyernek elhelyezést. A közeljövőben a szolgáltatások fejlesztését tűzték ki célul, mert tudatosítják, hogy a főváros, Bratislava közelsége mialt csakis így lehet stabilizálni a női munkaerőket. —si — AZ SZFSZ ÉLETÉBŐL *AZ SZFSZ ÉLETÉBŐL *AZ SZFSZ ÉLETÉBŐL *AZ SZFSZ ÉLETÉBŐL *

Next

/
Thumbnails
Contents