Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-05 / 5. szám
1983. február 5. SZABAD FÖLDMŰVES Kapcsolatfeilesztés a KGST-ben Szovjet-magyar árucsereforgalom Szovjet-magyar árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Írtak alá Moszkvában. Az idei jegyzőkönyv a szakosodás és a kooperáció további elmélyítését és bővítését, valamint a korszerű gépek kölcsönös szállításának növelését írja elő, és ez hozzá fog járulni mindkét ország népgazdasága különböző iparágaiban a műszaki haladás meggyorsításához. A Szovjetunió az idén Magyarországra fémmegmunkáló gépeket, bányászat berendezéseket, számítógéptechnikai berendezéseket, átépítő gépeket, traktorokat, teher, és személyautókat szállít. Magyarország az eddigiekhez hasonlóan jelentős mértékben a Szovjetunióból elégíti ki fűtőanyag- és nyersanyag-szükségletét, nevezetesen kőolajat és kőolajipari termékeket, földgázt, elektromos energiát, vasércet és fűrészárut importál. A Szovjetunió továbbra is szállít Magyarországra tartós fogyasztási cikkeket, köztük hűtőgépeket, mosógépeket, rádió- és tévékészülékeket, órákat, fényképezőgépe két, porszívókat és más hasonló cik keket. A Szovjetunióba irányuló magyar exportban jelentős helyet foglalnak el a híradástechnikai berendezések, az elektronikus számítógépek, az elektrotechnikai ipar céljait szolgáló berendezések, az autóbuszok, vala mint az úszó. és portáldaruk. Az élelmiszeripari program céljainak megvalósításához a Szovjetunió Magyarországról élelmiszeripari berendezéseket, baromfi- és sertéstelepeket, mezőgazdasági gépeket és mezőgazdasági vegyszereket importál. Magyarország egyszersmind olyan hagyományos termékeket is szállít a Szovjetunióba, mint a kötöttáruk, a bőrlábbelik, a szövetek, a gyógyszerek, a friss gyümölcsfélék, a bor, valamint a zöldség- és gyümölcskonzervek. A magyar vállalatok 1983-ban részt vesznek számos szovjet könnyűipari üzem rekonstrukciójában, valamint a likinói autóbuszgyár rekonstrukciója ban is. A tárgyalásokon a felek megálla podtak abban, hogy az év folyamán tovább keresik az 1983-as árucsereforgalom bővítésének lehetőségeit. Az aláírt dokumentum megbízható alapot Jeremt a Szovjetunió és Magyarország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak további, tervszerű fejlesztéséhez. Csehszlovákia—Magyarország: gazdasági együttműködés Svätopluk PotáC, szövetségi miniszterelnök-helyettes az Állami Tervbtzottság elnöke nemrégen tárgyalásokat folytatott Magyarországon Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével. A két ország gazdasági kapcsolatait értékelve megállapították, hogy a gazdasági együttműködés az 1981—1985. évi tervkoordináció és a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény alapján a terveknek megfelelően fejlődik. Megállapodtak abban, hogy a központi tervező szervek az tlletékes minisztériumok és az érdekelt vállalatok bevonásával vizsgálják az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit az 1984—1985. évekre és erre vonatkozó javaslatokat dolgoznak ki. Véleményt folytattak a két ország gazdasági együttműködése távlati fejlesztésének lehetőségeiről. Irányairól, és munkaprogramot írtak alá az 1986—1990. évi tervkoordináció első szakaszára. Kicserélték tapasztalataikat a népgazdaságok tervezési, szabályozási és Irányítási módszereinek alkalmazásával kapcsolatban. Az első ötéves terv laoszban Az első laoszi ötéves gazdasági terv feladatainak célja az ország nagy elmaradottságának megszüntetése. Legfontosabb célja a lakossági alapszükségletek jobb kielégítése, különösen az élelmiszerekkel és a legszükségesebb tartós fogyasztási cikkekkel való ellátás. A terv egyik lényeges célja az ország szocialista átalakításának meggyorsítása. Amellett, hogy a terv kedvezményekben részesíti a szövetkezeti és az állami szektort, a legfontosabb gazdasági területeken új állami egységek létesítését is tervezik. Nagyon fontosnak tartják a falu további kollektivizálását, amit leginkább megfelelő ösztönzéssel igyekeznek elérni, továbbá állami termelőüzemek szervezését a mezőgazdaság, ban, az erdőgazdálkodásban, az Iparban, a szállítás területén, a kereskedelemben és az építőiparban. Az ötéves terv kötelezi az egyes gazdasági ágazatokat a hadsereg és a biztonsági erők szükségleteit kielégítő programok kidolgozására is. Az 1981—1985. évj terv fó céljának, az élelmiszer-önellátásnak eléréséhez a fogyasztási gabona termelésének évi átlagban 1,6 millió tonnára kell növekednie. Ez az 1980. évinél 400 ezer tonnával nagyobb Fordulópont jelképének nevezhető az Idei Újév, ugyanis a szejm ettől a naptól ikezdve függesztette fel Lengyelországban a szükségállapotot, és tért az ország megújulásnak, a normális fejlődés kiteljesedésének útjára. Persze senki sem akarja mondani, hogy a legutóbbi másfél év nehézségei, a pórt- és társadalomellenes erők országveszejtő mesterkedésének a következményei nyomtalanul eltűntek. Am szilárd alap jött létre, melyre támaszkodva a pozitív, országépítő erők megvethették lábukat, hogy a szocializmus útjára vezessék vissza az országot és tovább küzdjenek a szocialista közösség iközös céljaiért. A sajtó hasábjain visszatükröződnek a sürgős teendők: a párt egységének helyreállítása, ideológiai megtisztulása, a dolgozók képviseletére hivatott szakszervezeteknek, — nem a hazárdjátékot űző „Szolidaritás“ szervezeteinek, hanem a régi szakmai szakszervezeteik helyébe lépő új szakszervezeteknek — a formálása, általános gazdasági kérdések és kiemelten a lengyel mezőgazdaság kérdése, melynek megoldása döntően kihat a társadalom sorsára, az államhatalmi szervek megszilárdulása, s végül az együttműködés szorosabbra zárása a szocialista testvérországokkal. Kiemelendő a lengyeleknek az a felismerése, hogy a súlyos válságba jutott országot csakis a lengyeleknek kell kivezetniük a kátyúból, helyettük ezt senki más sem teszi és teheti meg, noha a szocialista közösség internacionalista szellemben messzemenő áldozatokra kész. A pozitív lengyelországi változások egyik fő jellemzője a rend és a törvényesség szilárdulása, a közélet megtisztítása a bomlasztó tényezőktől. A „Szolidaritás“ számtalan vezetőjére rábizonyult felforgató, államellenes és gazdasági bűncselekmények kitudődása lerombolta felfújt és nagymértékben a Nyugatról is szított tekintélyüket, véget vetett nimbuszuknak. A lakosság kiábrándulása a botcsinálta vezérekből további lépés volt a párt és a szocialista társadalom egészséges erői körül való tömő rülés felé. A megújulás egyik fontos jele, hogy aktivizálódtak a pártszervezetek. A LEMP pártellenőrzési bizottságának ülésén elhangzott beszámoló az eredmények mellett kiemelte az éberség fontosságát, mert a politikai ellenfél egyáltalán nem mondott le q harcról, kitart Lengyel újjáéledés ellenforradalmi céljai mellett, jelenlegi fő törekvése az, hogy fenntartsa a passzivitás, a közömbösség állapotát, a néphatalom Iránti bizalmatlanságot, s hogy mindenáron megakadályozza a gazdaságban kialakulóban levő pozitív Irányzatok érvényesülését. Nem véletlenül domborította ki a beszámoló, hogy a szükségállapot felfüggesztése nem jelentheti a harc felfüggesztését az olyan jelenségekkel szemben, amelyek csökkentik a párt tevékenységének eredményességét, gyengítik az egységet és a fegyelmet. Az ülés még egy tényt kiemelt: A IX. kongresszuson meghatározott megújulási Irányvonaltól nincs eltérés. Egy olyan politikáról van szó, amely helyreállítja a szocializmus alapelveinek valódi, hibátlan és torzításoktól mentes eszmei tartalmát. Január derekán beszámoló taggyűlések kezdődtek a pártban. Megállapították, hogy a tagok és tagjelöltek száma a legutóbbi másfél évben 779 ezer fővel csökkent, a tagok és tagjelöltek létszáma jelenleg 2 millió 370 ezA\ ezeknek fele munkás és paraszt. A múlt év novemberéig hétezer embert vetteik fel a pártba, s mint hangoztatják, toborzásról szó sincs, hiszen jelenleg igen magas követelményeket támasztanak a párt tagjaival szemben. A párt társadalompolitikai teendői között fő helyen szerepel a tömegek bizalmának megnyerése. Rakowskl miniszterelnök-helyettes a gazdaságiipari helyzetet úgy jellemezte, hogy „módszeresen, nem hibák nélkül, de folyik a széles körű gazdasági reform. Az érzelmek fokozatosan lehiggadnak. növekszik a párt politikája iránti bizalom. Mostanáig közel négyezer munkahelyi szakszervezetet jegyeztek be és még sok jelentkezés elbírálásra vár. A szakszervezetekkel való együttműködésért felelős miniszter az új szakszervezeteiket jellemezve, megállapította: „Függetlenek, de ngm az államtól és a szocializmustól, mennyiség. A termés növelése nagyrészt az öntözőberendezések fejlesztésétől, színvonalától és a mezőgazdaségytechn'kai ellátottságának javításától függ. Valamivel lassúbb ütemben fejlődik az állattenyésztés. Évente hét százalékkal akarják növelni a bivalyállományt, az egész ötéves Időszakban pedig 15 százalékkal a sertésállományt. Ez nem lesz nagyobb az 1976 és 1980 között elért növekedésnél. Leginkább a baromfiállományt akarják fejleszteni: az egész ötéves tervidőszakban 40—50 százalékkal. Az Ipart termelés tervezett növekedésének eléréséhez új termelőüzemek létesítésére is szükség van. Az egész ipari termelésnek 1981 és 1985 között két és félszeresére kell nőnie, de egyes termékek előállításában többszörös növekedésre számítanak- Az ötéves terv céljainak szellemében a laoszi ipari termelés fejlesztése elsősorban a belső piaci ellátás javítását fogja szolgálni. Laosz 1980 és 1985 között külkereskedelmi forgalmának értékét több mint háromszorosára kívánja növelni. Emellett elengedhetetlen a nagyon magas kereskedelmi deficit fokozatos csökkentése. Az NSZK társadalma választásokra készül. Miután a bonyolult és számunkra eléggé szokatlan eljárási elveknek megfelelően Carsten nyugatnémet szövetségi elnök feloszlatta a parlamentet, az egyes pártok és pártszövetségek csatasorba álltak, hogy kedvező pozíciókat vívjanak ki maguknak, hogy a többé-kevésbé manipulált választók szavazata alapján jogot formálhassanak az ország kormánykerekéifek átvételére. Nagyon világos, hogy a tavaly alulmaradt koalíció fó összetevője, a szociáldemokrata párt újrarendezi sorait. Egyidejűleg fiatalítás is tapasztalható a vezetőség összetételében. Megnyugtatóan hat, hogy a „hagy öregek“, például Willy Brandt bölcs tanácsaira odahallgatnak a fiatal vezetők, és Helmut Schmidt exkancellártól Is kapnak egy-két útravalót. A hamburgi választások nemrégen a párt presztízsének emelkedését jelezték, s azzal kecsegtetik a pártot, hogy van esélye a választóik bizalmának visszaszerzésére. Persze nagyobb következetességgel folytatott politikával, a realitás talaján állva. A keresztény uniópártok „még nem találták meg önmagukat“, ez visszatükröződik, a sokszor létfontosságú kérdésekben hozott kapkodó döntésekből, és Franz Josef Strauss, a CSU elnöke továbbra is zavarja a vizet. A „zöldek“, a környezetvédók pártja pedig, mely új történelmi erőként szeretett volna bevonulni a politikai színpadra, képtelen átfogó, alkotó jellegű programot kínálni a választóknak. A legkilátástalanabb helyzetben a szabad demokraták vannak egyrészt elenyésző számuk, másrészt egyre hanyatló befolyásuk miatt. Az uniópártod választást kongreszszusán elfogadott programban szintén szerepel a munkanélküliség leküzdése és a gazdasági élet fellendítése, viszont elvetették a szabad demokratákkal kötött kompromisszumos megoldást, hogy esetleg visszatérítenék a nagyobb jövedelmű rétegekre kivetett ötszázalékos pótadót, beruházást hozzájárulást. Az uniópártok választási győzelmük esetére Is „kötik az ebet a karéhoz“, ugyanakkor a szabad demokraták is „verik az asztalt“. Az előbbiek a külpolitikában a „béke és leszerelés mellett foglaltak állást, de ezt csakis a NATO közvetítésével tartják megvalóslthatónaik. A „zöldek“ gazdasági programjukban egyrészt a munkanélküliség felszámolását tűzték zászlajukra, ám távlatilag a tulajdonviszonyok megváltoztatását követelik. Követeléseik között szerepel a 35 órás munkahét bevezetése, az állami beruházások részének emelése a szociális és környezetvédelmi beruházásokban. A szociáldemokraták utolsónak tartották választási kongresszusukat. Röviddel előtte hangzott el a nevezetes prágai nyilatkozat, a Varsói Szerhanem a helyi vezetéstől és a bürokráciától“. A tavaszi hónapokban Lengyelországban sor kerül a Hazafias Nem« zeti Ojjászüietési Mozgalom kongreszszusára, mely további határkő lesz az ország belpolitikai életének stabilizálódásában. Washington továbbra sem akar ba« letörődni a lengyelországi fejlődésbe. Ezt bizonyította Ruth Grubernek, az UPI sajtóiroda varsói munkatársának kémkedése, amelynek kapcsán katonai jellegű felvételeket akart kicsempészni az országból. Az újságírőnót a lengyel hatóságok kiutasították. Végül a lengyelországi konszolidálódás fontos eseménye volt a LEMP és az Egyesült Parasztpárt központi eszmecseréje mezőgazdasági kérdésekről,, melynek mottója az volt, hogy az élelmezés nem kizárólag a mezőgazdaság, hanem az egész társadalom ügye. A megbeszélés során bizonyítást nyert a nagyüzemi szocialista termelés előnye. A pártok közös jelentése leszögezte, hogy azonos elbírálásban részesülnek az egyéni és állami, szövetkezeti tulajdonban levő gazdaságok a termelőeszközök, hitelek elosztásakor. Michalek, a LEMP Központi Bizottságának a mezőgazdaságért felelős titkára hangoztatta: a párt egyetért azzal, hogy ez alkotmányos megerősítést Is kapjon, de semmi sem biztosíthatja a földet a roszszul gazdálkodóknak. A kormányzat arra törekszik, hogy kifizetővé tegye és stabilizálja a mezőgazdasági termelést. A birtokstruktúrában változásokra van szükség, mert a 2 millió 800 ezer, átlagban 5,4 hektáros családi gazdaság tekintélyes része .naturális gazdálkodást folytat. Az adórendszert is úgy kívánják alakítani, hogy azoknak kedvezzen, akik többet adnak el az állami felvásárlószerveknek. E politika célja a munkásparaszt szövetség erősítése. tálhoz ülne, hogy igazságosan, érdemben oldják meg a leszerelés problémáját. Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés csapatainak főparancsnoka nemrégen egy nyugatnémet lap tudósítójának adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy Washington „üresjáratra“ rendezkedik be, vagyis nem kíván érdemben tárgyalni Genfben. Mindmáig játszanak a megelőző- nukleáris csapás gondolatával. A bonni szociáldemokraták tehát a felderített Igazság tényét tekintve leszerelési programjukban Irreálisnak tekintik a Nyugatnak egyodalúan előnyöket biztosító reagani „nullamegoldást“, mely egyrészt valamennyi szovjet rakéta leszerelését követeli, másÚt a választásokig zödés országainak megnemtámadási szerződés kötésére tett javaslata, majd Gromlko szovjet külügyminiszter bonni és berlini látogatása. Különös kép alakult iki a bonni tárgyalások során, melyeket mindkét részről hasznosaknak neveztek. Kohl kancellár kormánya szavakban a békés rendezésnek, a nagyhatalmak tárgyalásainak híve, ám félreérthetetlenül állást foglalt Reagan amerikai elnök „nulla megoldása“ mellett. Ezt valamilyen feltételként kötik ki a további pozitív lépések szempontjából. Világosan mondva, a jelenlegi bonni vezetők a genfi tárgyalások eredményes folytatásáig, illetve befejezéséig egyeznének bele a rakétatelepítés elhalasztásába, ha viszont nem kecsegtetne siker, támogatnák az amerikai politikát. Ez a felemás, határozatlan és megbízhatatlan hozzáállás különösen kitűnt Genscher külügyminiszter esetében, aki még a Gromlko megbeszélésein elfogadott elvektől ts visszatáncolt. Nem véletlenül szállt síkra Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, hogy ősz után Is folytassák a tárgyalásokat, s ha érdemesnek mutatkozna, hosszabbítsák meg őket még egy fordulóval, mert „helyesebbnek tartanám ezt a megoldást, mint az egyszerű naptári döntést ebben a fontos kérdésben“. Reagan elnök legutóbbi beszéde eloszlatta a reményeket, hogy Washington valóban komolyan a tárgyalóaszrészt hallani sem akar arról, hogy a 162 brit és francia rakétát is a leszerelést tárgyalások tételévé tegyék. A bonni szociáldemokraták útkeresése vagy dillemája, határozottabb tájéköződása a béke kérdésében kihatással van az európai szocialista és szociáldemokrata pártokra, melyek találkozót tartottak Párizsban, s úgy határoztak, hogy május közepén újabb találkozón elfogadják a nemzetközi gazdasági tevékenység fellendítését célzó tervüket. Hangoztatták, — például a görög Papandreu, — hogy nagyon komolyan kell venni és tanulmányozni a Varsói Szerződés tagállamainak legutóbbi javaslatait, mert megvalósításuk lehetővé tenné a feszültséget előidéző problémák megoldásában való haladást. A spanyol Felipe Ganzales kormányelnök pedig tv-nyllatkozatban a békeharc különféle formáinak érvényesítését hirdette, és szorgalmazta egész Európa mentesítését az atomfegyverektől, a teljes leszerelést. Nagy bizalommal sorakoznak fel a választásokon a nyugatnémet szociáldemokraták. Most Ismét megnagyobbodtak esélyeik a választók bizalmának elnyerésére, s ebben a békepolitika, a dolgozók életviszonyaihoz való hozzáállás a döntő tényező. Az elvek melletti kitartás és következettesség győzelemre vezérelheti őket. LŰRINCZ LÄSZLÖ
