Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-05 / 5. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. február 5. Szoros egységben A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeinek pártalapszervezeteiben javában folynak az évzáró taggyűlések. A járási pártbizottság irányelveinek megfelelően valamennyi szervezetben bíráló igényessséggel elemezik a tavalyi eredményeket, és megkülönböztetett figyelmet fordítanak a CSKP Központi Bizottságának 7. ülésén hozott határozatok lebontására és gyakorlati végrehajtására. A tavalyi gazdasági eredmények egyöntetűen bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemek párt- és gazdasági szervei alapos munkát végeztek. Ennek tulajdonítható, hogy valamenynyi mutatóban teljesítették a tervfeladatokat. A pártszervek nagymértékben hozzájárultak a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb és rugalmasabb alkalmazásához, a hatékonyság, a minőség javításához. Irányításukkal eredményes szocialista versenymozgalom bontakozott ki, mely gazdaságos termelésre, anyag, és, nyersanyag-takarékosságra, az enerjpa és a fűtőanyagok gazdaságos felhasználására ösztönöz. Ésszerű takarmányozási rendszer kidolgozásával 0,26 kg-га csökkentették az egy liter tej előállításához felhasznált erőtakarmány mennyiségét. Egy kg marhahús előállítására 1,91 kg erőtakarmányt használtak fel. A pártalapszervezetek nagyon fontosnak tartották, hogy télen is elegendő és jó takarmány, arányosan bontsák le a tervfeladatokat, mert csak így lehetséges mennyiségi és minőségi teljesítésük. Minden mezőgazdasági üzemben felmérik az újítóik és észszerűsítők mozgalmának helyzetét, s legyen gondjuk arra, hogy az intenzifikáclós tényezők rugalmas érvényesítésükkel hozzájáruljanak a munkatermelékenység emeléséhez. A KOMMUNISTÁK FELADATA A pártalapszervezetek az egyes mezőgazdasági üzemekben következetesen felmérik az energia-, üzem- és fűtőanyag-gazdálkodást. Szükség esetén konkrét intézkedéseket foganatosítanak az érvényes Irányelvek megtartására. A jövőben jobban elmélyítik' befolyásukat az ellenőrzésben. Az egyes szakaszokon dolgozó kommunisták konkrét felelősséggel tartoznak a rájuk bízott feladatúik teljesítéséért, az irányítás és az ellenőrző tevékenység minőségi javításáért. 1983 igényes feladatainak teljesítése megköveteli a párt- és gazdasági vezetés haték.onyságának növelését. Még gyakran előfordulnak olyan esetek, hogy azonos termelési viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eltérő termelési eredményeket érnek el. Ilyen eseteikben a hiányosságokat a szubjektív tényezőkben, az emberekben, az Irányítás és a munkaszervezés gyengébb színvonalában kell keresni. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek tavaly nem teljesítették a tejtermelési tervet, külön elemezik az objektív és szubjektív tényezőket. Ez annál inkább szükséges, mert köztudomású, hogy tavaly minden mezőgazdasági üzem erőtakarmányhiánnyal küszködött. Ennek következtében a tejtermelés tehenenként 78 literrel csökkent. A kiesést éppen az okozta, hogy néhány mezőgazdasági üzem nem tudta jó és elegendő tömegtakarmánnyal pótolni az erőtakarmányikiesést. A feltételek pedig mindenütt adottak, csak élni kell tudni velük. Az évzáró taggyűlések komplex elemzéseiből ezek a problémák sem hiányozhatnak, amelyeket az idei tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell, hogy meg ne ismétlődhessenek. Az irányítás, munkaszervezés és ellenőrzés színvonalát konkrét, névre szóló feladatok megjelölésével, a felelősségtudat, a folyamatos feladatteljesítéssel és ellenőrzéssel kívánják biztosítani. A CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének határozataiból kiindulva az idén igen fontosnak tartják az élelmiszer-önellátás biztosítását. Ennek megfelelően a növénytermesztés fejlesztésére helyezik a lényeget, s ez pozitívan befolyásolja az állattenyésztés fejlődését is. A szemesek termesztésében a cél a hatvanmázsás átlag-hektáfhozamok stabilizálása. Az idén gabonafélékből, több mint 101 ezer tonnát, olajosmagvaikbó) 6482 tonnát, húsból 36 660 tonnát, tejből 91 millió litert kívánnak juttatni a közellátásra. Nem kis tartalékkal rendelkeznek a mezőgazdasági üzemek az egyes termények begyűjtésében és tárolásában. A még mindig nagy veszteségek csak a munkaszervezés alacsony színvonalával magyarázhatók. Mindenütt gazdaságosan kell bánni az erőtakarmányoikkal, biztosítani kell a tömegtakarmány-önellátottságot. Tavaly sok bosszúságot okozott a gyümölcs, Zöldség és szőlő felvásárlása. Az évzáró taggyűléseken bizonyára sok kritikus megjegyzés hangzik el ezzel kapcsolatban, s a problémát végrevalahára a termelők és a fogyasztók közös érdekében kell rendezni. AZ irányítás Sor kerül a tökéletesített irányítási rendszer alkalmazásában szerzett tapasztalatok leszűrésére, a belüzemi gazdasági öneiszámolás és a dolgo zók anyagi érdekeltsége fokozására tett intézkedések értékelésére is. Az igényes feladatok teljesítése minden pártszervezettől és a kommunistától megköveteli a pártmunka minőségi javítását, a pártonklvüliekkel való kapcsolat további mélyítését igényli. Ezért az egyes területeken működő alapszervezetek, pártcsoportok és kommunisták aprólékosan megvitatják az idei tervfeladatokat a többi dolgozóval, a mezőgazdasági üzemek tömegszervezeteível, elsősorban a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé nek alapszervezeteivel, s teremtsenek feltételeket a tervfeladatok maradéktalan teljesítésére, örvendetes jelenség, hogy a pártszervezetek irányításával a mezőgazdasági üzemekben élénk szocialista kötelezettségvállalási mozgalom bontakozott ki, hogy így is szolgálja az idei tervfeladatok folyamatos teljesítését. A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben a Győzelmes Február 35. évfordulója jegyében, a kommunisták és a pártonkívüliek szoros egységében és az alkotó munka szellemében bonyolítják le az évzáró taggyűléseket. SVINGER ISTVÁN JOGPROPAGANDA A Szövetségi Arhivatal közleménye A Szövetségi Arhivatal közli, hogy a szolgáltatások gyorsabb fejlesztéséhez és javításához szükséges gazdasági feltételek megteremtése érdekében 1983. február 1-i hatállyal felemelik bizonyos kijelölt szolgáltatások és Javítások árát úgy, hogy az új árak fedezzék az elkerülhetetlenül szükséges ráfordításokat, és biztosítsák az érintett szervezetek megfelelő jövedelmezőségét. Cipő, ruha, fehérnemű, szőrmeipari termékek, óra és karóra javításáról, az I., II. és III. osztályú szabóságokban méretre készülő ruhavarratásról, megrendelésre készülő bútorról, kéményseprői szolgáltatásokról, síremlékek készítéséről és javításáról van szó. Emelkedik továbbá a lakásokban javítómunkát végző dolgozók útiköltségének, szállodák és vendéglők mellékszolgáltatásainak ára. Emelkedik még a vadász- és sportfegyverek, játékszerek, kárpitbútorok, sportcsónakok, kötöttruha, régiségek, apró lakatosipari termékek, Import kaszagépek, szivattyúk és gépfflrészek javításnak dija. Az említett időponttól csökken a színes tévé-készülékek javítási költsége. 'A javítások és szolgáltatások árát egyidejűleg maximálisan megengedhetőnek nyilvánítják. Az árak konkrét nagyságát a kerületi nemzeti bizottságok a javítások és szolgáltatások elengedhetetlenül szükséges ráfordításai szintjének ellenőrzésétől függően határozzák meg. A megengedettnél kisebb árakat egyes szolgáltatások idényszerűségéve! kapcsolatban is megszabhatnak a kerületi nemzeti bizottságok. Az új árjegyzékek valamennyi szolgáltató üzemegységben rendelkezésére állnak az ügyfeleknek. Az 1983. január 31-ig felvett megrendelésekre a javító- és szolgáltatóüzemekben az eddigi árak érvényesek. A fejlett szocialista társadalom életében fontos szerepet töltenek be a szolgáltatások. Az életszínvonal tükrözői, mivel pótolhatatlan szerepük van a lakosság anyagi, kulturális és más szükségleteinek kielégítésében. A lakossági szolgáltatások fokozatosan átveszik azoknak a tevékenységeknek a zömét, amelyeket régebben a háztartásokban végeztek. Ezzel lehetővé teszik, hogy az állampolgároknak több idejük legyen a művelődésre, a kultúrára, a szórakozásra és a pihenésre. A XVI. pártkongresszus hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások további lényeges javítása a nemzeti bizottságok és az ipari szövetkezetek egyik jelentős feladata. Ezzel kapcsolatban Gustáv Husák kijelentette: „Rendkívüli figyelmet kell fordítani a szol* gáltatások fejlesztésére és minőségére. Minden vezetőnek a maga területén tudatosítania kell, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is“. A párt- és állami szervek behatóan foglalkoznak a szolgáltatások fejlesztésével. A CSKP Központi Bizottságának 6. ülése leszögezte, hogy elsősorban a nemzeti bizottságok felelősek a szolgáltatások fejlesztéséért, hiszen ők irányítják a szervezetek többségét, és egybehangolják mindazoknak a tevékenységét, amelyek az általuk irányított területen szolgáltatótevékenységet végeznek. A plénum részletesen elemezte a felvetődő problémákat és fogyatékosságokat is. A minőség mellett sok még a panasz az egyes szolgáltatólétesítmények elhelyezésére és a nyitvatartási Idő beosztására is. A nem kielégítő helyzet fő okának az irányítás alacsony színvonalát minősítette: költséges, igényes az adminisztrációra és rugalmatlan. További óik: a tervezés, a finanszírozás, az anyagi érdekeltség rendszere nem veszi kellően tekintetbe a szolgáltatások feltételeit és jellegét, nem készteti a szolgáltatóvállalatokat arra, hogy előnyben részesítsék a lakossági szükségletek kielégítését. Műszaki ellátottságuk sem felel meg mindig a követelményeknek. Sem gazdasági, sem szociális szempontból nem indokolt az eddigi ráfizetéses árak fenntartása. El kell érnünk, hogy az árakat a szolgáltatások fejlesztésében aktív gazdasági eszközként használjuk fel, megszüntessük egyes szolgáltatások veszteségességét, s ezáltal az állami dotáció szükségességét is. A lakossági szolgáltatások fejlesztése terén bevezetjük az úp. legmagasabb engedélyezett árak rendszerét. Gyakorlatilag ez azt Jelenti, hogy a központi szervek meghatározzák az ágazatokban a legmagasabb árakat, amelyeket az egyes szolgáltatószervezetek az egyes munkafolyamatokért kérhetnek, ha az adott szervezet jövedelmezősége ezt lehetővé teszi, a kerületi nemzeti bizottság engedélyezheti, hogy az egyes szolgáltatásokat a konkrét feltételeknek megfelelően alacsonyabb áron végezzék, mint a legmagasabb engedélyezett ár. Továbbá lehetővé válik, hogy idényjellegű kedvezményeket nyújtsanak. Például a női cipő sarkának ára 3 cm magasságig 14 koronáról legfeljebb 20 koronára, a 3 cm-nél magasabbé 12 koronáról 24 koronára emelkedik. Egy férficlpő (bőrtalp) talpalásának maximális ára 21 koronáról 33 koronára nő, stb. A lakossági szolgáltató-szervezetekben optimális feltételekre irányuló törekvés nem szorítkozhat csupán az árak területére. A szolgáltatások további fejlesztése csak úgy érhető el, hogy átfogóan látunk hozzá a problémák megoldásához, amint azt a 6. központi bizottsági ülés határozatai is leszögezték. A termelésnek is ügyelnie kell a termékek minőségére, hogy meghosszabbodjék élettartamuk, megbízhatóbbak legyenek, kevesebbszer váljék szükségessé a jótállási javítás. A lakossági szolgáltatásokról való gondoskodás a szocialista társadalom fejlesztésének fontos része. A pártszervek állandó fontos politikai és gazdasági feladatként tartsák ezt szem előtt. Ilyen összefüggésben kell értelmeznünk a mostani intézkedéseket is. (A Rudé právo cikkéből) Valóban ártatlanok a gyerekek? Es mi tettnek? Azokhoz a szülőkhöz szeretnék fordulni cikkemmel, akiknek nincs idejük gyermekeik nevelésére és úgy gondolják, elegendő megteremteni az anyagi feltételeket, s a gyermek majd magától felnevelődik, minden jót elles a felnőttektől. Am nagyon gyakran nincs ez így. Ezért a szülők inkább tudják mindig, hol tartózkodik a gyermekük szabad idejében, szigorúan lépjenek közbe abban az esetben, ha az iskola értesíti őket, hogy gyermekük későn jár tanításra, s főként tudják, kivel barátkozik. Igaz, hogy serdülőkorban a legnehezebb a gyermek rendes nevelésének biztosítása, hogy ebben a korba« a legérzékenyebbek, a legsértődékenyebbek a fiatalok, s leginkább hajlanak környezetük káros befolyására, a legérzékenyebbek és legkritikusabbak velünk, felnőttekkel szemben. Ezért ebben az időszakban nevelésük különösen nagy erőfeszítést, gyakran anyagi áldozatokat is kíván, meg aztán sok időt és türelmet, hogy találjuk meg a helyes utat gyermekeinkhez és barátaikhoz is. Csak így sikerül gyermekeinket társadalmunk rendes polgáraivá nevelnünk. Bemutatom egyes példákon, hová juthatunk, ha nem elég következetesen foglalkozunk gyermekeink nevelésével, és nem nézünk utána, hol és kivel töltik gyermekeink szabad idejüket. Milyen társaságban mivel szórakoznak, mi van túlsúlyban, árt-e ez a szórakozás a gyermekeknek vagy serdülőknek, vagy nem. Nálunk az utóbbi időben emelkedő irányzatú az ifjúság bűntevékenysége. Részaránya az összes bűntettek elkövetésében mintegy 12—14 százalékút tesz ki. Túlsúlyban vannak a társadalom elleni vagyoni jellegű tettek (gépjárművek jogtalan használata bizonyos időre). Am élősködés, munkafegyelem-sértés, öncsonkítás eseteit is észleljük, ami avégett történik, hogy betegsegélyre tegyenek szert vagy igazoltan távolmaradjanak a munkából, szeszes italokat élveznek, kábítószert használnak, stb. Ha fiatalkorúak tévútra jutnak, később törvényszerűen tovább csúsznak, a társadalomra nézve legveszélyesebbb bűntevékenységre vetemednek. Sokak visszaesnek és gyakran csoportos bűntevékenységet követnek el. Néha előfordul, hogy fiatalkorúakkal együtt alakul ki bűntevékenységet űző felnőttek bandája. Vezetői természetesen felnőttek. így például egy nagyon fiatal aszszony hosszú időn át nem élt jól a férjével, s vállalatukból jóval fiatalabb tanonclányokat hívott kávézni lakására. Természetesen, kollégái is jártak hozzá, s nem maradtak a kávé mellett, hanem italoztak is. A csoportban senkinek sem volt kedvére a munka, legkevésbé az idősebbeknek, akik már tudták, hogyan játszszák ki kötelességeik teljesítését. Törtéaetünk főszereplőjének is volt gyakori igazolt munkamulasztása. Hogy igazoláshoz jusson, a társaság egyik férfi tagját megkérte, törje el jobb keze ujját, hogy így munkaképtelenségi igazoláshoz jusson, betegsegélyt kapjon s minden rendben van. Kérésének az illető eleget is tett, igaz ugyan, hogy ujját nem törte el, de eléggé összeroncsolta, így aztán „hősnőnk“ 11 napig munkaképtelen lett. Természetesen a tanonclányok is látogatóba jöttek „beteg“ barátnőjükhöz, s nagyon irigyelték, hogy nem járt munkába, de pénzt azt kapott. Ezért megkérték az illető férfit, „segítsen“ rajtuk is. Ö pedig „úriemberhez“ méltóan nem utasította viszsza a „segítségkérést“. Ezek a „betegek“ mind rászoktak az alkoholra, sőt gyógyszerekre is. A csoport férfi tagjai is hasonlóak voltak és segítették a fiatal tanonclányok erkölcstelen és naplopó életmódját, melyet annyira irigyeltek tőlük. Magától értetődik, hogy rövid idő múlva a csoportnak nem volt miből megélnie. A férfi „lovagiasság“ most is megmutatkozott. Hol farmernadrágot loptak, hol kerékpárt, s mindezt szabott áron, száz koronáért árulták, és ezzel gyors vevőkre és pénzre is találtak, hogy legyen szeszes italra, cigarettára és orvosságra. Nemcsak az említett lakásban iddogáltak, hanem mindenféle vendéglőkben és kocsmákban is, s ott aztán olykor heccből is el-elloptak egy-egy autót, amelyen aztán az egész banda kiruccant. Amikor a bíróság mindezt felszámította, paragrafusok szép kis gyűjteménye állt össze. Különösen a felnőttekre vonatkozóan: a BUntetőförvénykönyv 217. paragrafusának b) pontja — az ifjúság erkölcsi nevelése veszélyeztetésének büntette a Büntetőtörvénykönyv 221. paragrafusának 1. bekezdése — testi sérelem okozásának büntette a Büntetőtörvénykönyv 47. paragrafusának 1. bekezdése — lapás bűntette a Büntetőtörvénykönyv 138. paragrafusa — a szocialista ellátással és betegbiztosítással szembeni üzelmek bűntette a Büntetőtörvénykönyv 203. paragrafusa — élősködés bűntette a Büntetőtörvénykönyv 207. paragrafusa — idegen gépjármű jogtalan használatának bűntette a Büntetőtörvényköynv 201. paragrafusa — részegség büntette. A bíróság a fiatalkorúak esetében is „benyújtotta a számlát“. Az 6 esetükben kisebb fokú büntevékenységről volt szó, tehát társadalmi veszélyességük is kisebb volt. Mi volt az oka e bűntevékenységnek? Mindenekelőtt a csoport életmódja. A tagok többsége nem dolgozott rendesen. Megélhetést élősködéssel szereztek. Ily módon éltek nemcsak a csoport felnőtt tagjai, hanem kiskorú lányokat is maguk közé csábítottak. Szükséges volt-e, hogy a bíróságnak kellett közbelépnie és véget vetnie magatartásuknak? JUDr. DUŠAN B^RNATH Ülésezett a mezőgazdasági bizottság Franti&ek Pitrának, a CSKP Központi Bizottsága titkárának vezetésével Prágában ülésezett a CSKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága. Megvitatta a fűtőanyag- és energiafogyasztás ésszerűsítésére irányuló tárcaintézkedéseket. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a hazai és a külföldi tudományos-műszaikl haladás legújabb ismereteinek felhasználásával tovább emeljék az ésszerűsítő intézkedések színvonalát. Határozottan kell szorgalmazni az energia szempontjából kevésbé igényes technológiai folyamatokat, minimalizálni kell a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek szállítási igényességének és forgalmának színvonalát. Ezeket az intézkedéseket a mezőgazdasági-ipari komplexum valamennyi láncszemében igényesen szorgalmazni kell. A bizottság továbbá megvitatta a mezőgazdasági üzemek melléktermelése továbbfejlesztési irányainak tervezetét, és az állattenyésztés-fejlesztési koncepció megvalósításának eredményeit. . Figyelmét főként azon szakaszok problémáinak aktív megoldására összpontosította, ahol nem síké* rül teljesíteni a koncepció előirányzatait. Jobb irányító munkával és a tárgyi problémák következetes megoldásával gyorsan le ikell küzdeni a marhatenyésztés extenzlv fejlesztését, komplex módon kell megoldani a terimés takarmányok alkalmazása fokozott hatásosságának problémakörét és javítani kell az újratermelési folyamatot. Különös figyelmet kell fordítani az irányító munka Javítására és a rendszeres tömegpolitikai munka minőségének emelésére az állat* tenyésztő munkaközösségeikben. Magas szovjet kitüntetések ттмшшшшю1ммюмю»шм1 A Szovjetunió bratislavai főkonzulátusán bensőséges ünnepély keretében magas szovjet kitüntetést adtak át szlovákiai vállalatok 34 dolgozójának — a Szovjetunió díszjelvényét, a 11. ötéves terv élmunkása jelvényt. V. N. Sztyepanov főkonzul üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy a legfelsőbb szovjet párt- és állami szervek, a szovjet szakszervezetek és a lenini Kumszomol döntése alapján odaítélt jelvények annak elismerését fejezik ki, hogy kibontakozik Csehszlovákia és a Szovjetunió dolgozóinak testvéri együttműködése, fejlődnek a szocialista munkaverseny magasabb rendű internacionalista formái és érdemek születnek a szlovákiai vállalatokban a Szovjetunió számára készülő exportmegrendelések feladatainak idejében és jól történő teljesítésében.
