Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-05 / 5. szám
AZ SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 5- szám ___________________★ 1983. február 5. * XXXIV. évfolyam ___________jr______________Ara 1,— Кб* A TEUES ÉLETÉRT A fejlett szocialista társadalom építésének történelmi időszakában a társadalmi élet minden területén áj feladatok vetődnek fel, melyek megoldásához szükség van a tudatosan cselekvő emberek számának növekedésére, mert enélkül elképzelhetetlen a termelőerők fejlesztése, a tudományosműszaki haladás térhódítása, a szocialista demokrácia elmélyítése. A lét és a tudat dialektikája érvényesül a fejlett szocialista társadalom építésében, ezért a szocialista tudatformálás nem csupán ideológiai és pedagógiai tevékenység, hanem a létező politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok szocialista jellegének folyamatos, állandó erősítése is. A tudatosság visszahatása a politikai, társadalmi-gazdasági folyamatokra azonban nagyobb, mint a megelőző periódusban, ha ügy tetszik: az elmélet hatékonyabban és gyorsabban válhat termelőerővé, mint korábban. Ideológiai és tudatformáló tevékenységünkben számolni kelt a hosszú és rövid távon ható nemzetközi tényezőkkel is. A mostani időszakban a nemzetközi idenlógiai küzdelem fokozódása is bonyolultabbá teszi a tudatformálás folyamatát, mert felerősíti a nem marxista-leninista nézeteket. Azt a célt, hogy a marxizmus—leninizmus eszméi általánossá váljanak a társadalmi élet minden területén, az egész küzgondolkozásban, nyilvánvalóan nem lehet egyszerre megvalósltenf. De megjelölhetők az állami és társadalmi tevékenység ama területei, amelyeknek döntö szerepük van a tudatformálásban. É területen belül — a CSKP Központi Bizottsága 6. ülésének határozataiból kiindulva — a nemzeti bizottságokra fokozottabb felelősség hárul, a falusi lakosság tudományos világnézetének, gondolkodásának. erkölcsének, műveltségének formálásában. A nemzeti bizottságok és a lakosság kapcsolatának fontos részét képező tömegpolitikai és nevelő munka időszerűségét abban az időszakban kell hangsúlyoznunk, amikor teljesen megváltozott a falvak képe. Átalakult a paraszti munka, a géppel szántó, arató szövetkezeti tag, <• nagyüzemi állattartás szakembereként tiszteit tehenész aligha azonosítható a kisparaszti gazdaság földnyúzó mindenesével. Meghatározó jelentőségűek e változások, s egyebek között hatásukra változott meg a falu képe, változott meg egész hazai környezetünk. Eltúnik a falu és a város közötti különbség. Ez az állítás nem csupán statisztikai adat. Napjainkban falvaink többségében olyan optimális állapotokról beszélhetünk, hogy a családban együtt élő nemzedékek külön szobában élhetnek. Ha akar. félrevonulhat a gyermek tanulni, a szülő olvashat, tévét oézhei. társasági életet élbet. Megváltozott a falun élő értelmiség helyzete, munkája, a közösséghez való kapcsolódása is. Az életmódváltás azonban nem megy simán. A falvalnkhan érvényesülő érdekek, erkölcsük, a magatartásformák nem elvont séma szerint alakulnak. Gyakoriak a visszakanyarodások. melyek keretében gyakran a fejlődés ellentmondásai érzékelhetők. Építészeink például féltéssel szólnak a jövendő faluképről, a csekély ízlésre való tipusházak láttán. Nem őrzik a hagyományokat, nem teremtenek újat, a iakások kényelmetlenebbek, mini lehetnének — mondják a szakértők. A térkép, s nem ez igények szerint épített hodálynyi nagy teremből, klubhelyiségekből, irodából, pénztárból állő művelődési otthonok nem mindenhol váltak a hétköznapi művelődés utthonová. A népművelőt gyakran közönségszervezőnek tekintik, aki publikumot toboroz, s propagandát fajt ki az idegenből exportált kultúrának. A milliók hajszálereiből táplálkozó kulturális alap pénzeszközeit sem kezeljük a kor követelményeinek mgefoleiően. A hiba в téren az, hogy a közönséget, az embert lefokozzuk egyszerű befogadóvá, aki passzívao elfogadja azt, amit elébe tálalunk. A fenti példák azt igazolják, hogy létünk dinamikus fejlődésével nem mindenhol versenyképes a tudat. A falusi életmóddal való szakítás itt-ott sajnos indulatos versenyfutássá, tisztességtelen előzésekké vált, s néhány falusi ember tudatában nem kívánatos salak rakódott le. A vázolt problémák arra utalnak, hogy gyakran sürgető válaszkeresés folyik falvainkban a „hogyan éljünk — hogyan élhetünk?“ kérdésre. A válaszkeresés témahatárai többnyire összekapcsolódnak az olyan problémákkal, hogy mit kezdjünk a szabadidőnkkel, a kiapadok megszűnése után az emberi kapcsolatainkkal. Néhány helyen azok a magatartásformák is jelentkeznek, melyeket a régi társadalmi viszonyok alakítottak ki; kispolgári csökevények, harácsolás, önzés stb. Sajnos olyan jelenségekkel' is találkozunk, melyek vadcsalán módjára, mai talajból sarjadtak fel: presztízshajhfiszás. cinizmus, kificamodott erkölcs- és ízlésforma. Az életmód, az anyagi lét, a történelem, a kultúra adott talajon alakul, megszakítás nélküli folyamatosságot hordoz, s benne a múlt, a jelen és a jövő ígéretes szálai alkotják az egységes szövetet. Erőszakkal tehát nem lehet belőle kitépni a nem tetszőt, legfeljebb másként lehet szőni. A másként szőni pedig azt jelenti, hogy a társadalmi nevelés, a munka, az emberi kapcsolatok, az igényfbrmálás, a kultúra minden szála része legyen az új minőségnek. A nemzeti bizottságok emberi tudat- és magatartásformálő tevékenységét pártunk programja konkrét formában határozza meg: „A marxistaleninista eszmék a közgondolkozás meghatározó tényezői, a társadalmi tudat egésze — törvényszerűen — elmarad társadalmi létünk objektív gazdasági alapjaiban bekövetkezett változásoktól. Ez a fejlett szocializmus építésének olyan ellentmondása, melynek folyamatos feloldása befolyásolja az előrehaladás ütemét“. Az elmondottakból kindulva a marxizmus—leninizmus eszméihez való felzárkózás nem történhet másként, mint meggyőzés, viták, eszmecserék útján, ahol az eszmei tévedésekkel eszmei igazságot állítunk szembe. Az eszmei igazság fókuszában olyan gigantikus erők összpontosulnak, melyekben ott csillog a szocialista átalakulás emberi képe, az alkotóerő felszabadulása, a teljességre való törekvés. A teljes életért folyó harcot azon a frontszakaszon nyerhetjük meg leginkább, ahol találkozási pontok alakulnak ki. A találkozási pont alapja a párt vezető szerepének elmélyítése, s utána következik a megközelítés hatékonysága. Az ember tudatformálásában, a ráhatásban először legyünk megértöek, aztán kritikusak. Először segítőek és csak aztán elme rasztalők, először meggyőzők és csak aztán követelődzők. Nem azt állítjuk, hogy az ember tudat- és magatartásformáiősa csupa öröm. Tudjuk, hogy az összefüggéseket gyakran figyelmen kívül hagyó kritikájuk, a gyakran érthetetlen türelmetlenségük, a feladatok könnyed elmulasztása, tekintélyek indokolatlan megkérdőjelezése fárasztó is lehet, de mégis: csak a közvetlen együttlétnek, együtt munkálkodásnak, a felelősség együttes vállalásának van létjogosultsága. Azt kell elérni, hogy a nemzeti bizottságok funkcionáriusai, személyiségük varázsával, személyes példamutatásukkal hassanak a lakosságra, s ha ez Így lesz, akkor a nyereség nemcsak a tudatformálás képzeletbeli számláján jelenik meg, hanem mlndazokén, akik átérzik e feladat nagyságát. CSIBA LÄSZLÖ Mezőgazdasági üzemeink pártalapszervezetei az esztendő tordulúján tartják értékelő taggyűléseiket. Felvételünk a csilizradványi (Cilizská Radvan) üzemi pártszervezet értékelő taggyűlésén készült, ahol Tánczos Tibor, az összüzemi pártszervezet elnöke felszólalásában az alapszervezeti tevékenység hatékonyságúban jelölte meg a pártmunka Fő feladatainak egyikét Fotó: Tóth József Télt hónapokat a múltban a pihenés időszakának tartották. I A mezőgazdaság szocializálása I azonban lényegesen megváltoztatta í ezt a hagyományt: most a tél a ra• vaszra való felkészülés, nagyon lgé- i nyes Időszaka. A gépek a határbői a { szerelőműhelyekbe kerültek, ahol I szorgos munkával javítják azokat. h h h A gépek Javítása szorgalmasan fo* lyik a losonci (Lučenec) járásban Is. s Annak menetéről Milan LoSfák mér- I nők, a járási mezőgazdasági igazga f tőség főgépesttője tájékoztatott. — Járásunk gazdaságaiban a gépek I javítását a gondosan kidolgozott évi I javítási terv szerint végzik, mely a t feladatokat két szakaszra osztja: az f őszi munkák után, novemberben és I decemberben általános javításokat I végeznek, januártól októberig pedig I a munkavégzés közben beállt tlzem- I zavarokat orvosolják. A terv kereté- I ben mintegy 60 féle gépet és mecha- I nizmust kell üzemképes állapotba I hozni. Ehhez 580 ezer munkaóra I szükséges, de ennek reallztlásához J nincs elegendő gépjavító. A hiánvző i mintegy 20 ezer órát a traktorosok i dolgozzák le, akik a téli „holtidény{ ben“ segítenek saját járművük javf- 1 tásában. • Az idei időjárási helyzetkép azt mutatja, hogy hamarább érkezik a tavasz. Egy esetleges korábbi munkakezdéshez rajtra készen állnak-e majd ) a gépek? — Jelenleg a tavaszi munkák első t szakaszához szükséges gépek javítása j van folyamatban. Ennek keretében j 520 kerekes, 55 lánctalpas traktort, I 58 gabonavetőgépet, 64 kombinátort, S 101 mütrágyaszőrót, 232 boronát és I símltőt kell többek között kijavítani. J A munka eredményesen halad, bár a i gépjavítóknak sok gondot okoz az al- I katrészhlény. Január 20-tg a trakto- I roknakr és a vetőgépelmek több mint 1 a felét, a műtrágyaszőrőknak három- I negyedét, a boronáknak és sitnitőknak 'közel 80 százalékát javították meg. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 20 százalékkal előbbre járnak a gépek előkészítésével. Különösen föl haladnak a gé рек Javításával a Fülekí (Fiľakovo) Állami Gazdaságban, valamint a tomaéovcei, poltári ás a kalinovói szövetkezetben. Döntő tényező • Említette, hogy sok gondot okoz az alkatrészhiány. — Sajnos, ez Visszatérő, állandó Jellegű probléma. Különösen a tárcsás vetőgépekhez és a permetezőkhöz hiányoznak nélkülözhetetlen alkatrészek. A mezőgazdasági üzemek szakemberei egyre nagyobb figyelmet fordítanak az elhasználódott alkatrészek felújítására, ami nélkül sok esetben tétlenségre lenne kárhoztatva egyegy igen fontos gép. Az alkatrészfelújitásban a gép- és traktorállomás Is segíti a szövetkezeteket. • A gazdaságok gépállománya kielégítő? — Korántsem, hiszen az erős igénybevétel következtében a gépek gyorsan elhasználódnak, s Így a számuk is csökken. A kerekes traktorok száma például a 6. ötéves terv utolsó évéhez viszonyítva — az elmúlt két év alatt — 6. az ekéké 28, a mütrágyaszóróké pedig 14 százalékkal csökkent. Tudják ezt a mezógazdasá gi üzemek vezetői, gépkezelői, javítói is, éppen ezért végzik fokozott Igyekezettel a gépek felkészítését, hogy a tavasz! Induláskor egyetlen gépnek se kelljen üzemképtelen állapotban vesztegelnie. <t ú <r A Fülek! Állami Gazdaság gépeit minden gazdasági udvar — Csákányháza (Cakanovce), Ragyolc (Radžov - ce). Egres, Füleksávoly (Šávoľ), Síd — műhelyeiben javítják, tudom meg Deák Pál mérnöktől, a gazdaság főgépesítőjétől. Elmondta azt Is, hogy nem mindenütt kedvezők a munkafeltételek, de ennek ellenére eredményesen végzik munkájukat a gépjavítók. — Rendkívül sok problémát okoz mostanában az alkatrészhiány, különösen érezzük ezt a lengyel gyártmányú vetőgépeknél — panaszolja a főgépesltő. —• De nem jobb a helyzet a műtrágyaszóróknál sem, s állandó hiánycikk az alternátor is. Ezért tűnik most Ígéretesnek az egyik losonci autószervizzel kötött szerződésünk, melynek alapján az összes villamossággal kapcsolatos javítást elvégzik, mégpedig jótállással. A továbbiakban elmondotta, hogy a borona is hiánycikk, legalább 10 garnitúrára lenne most szükségük. A BDT típusú tárcsákhoz sincs elegendő alkatrész. Igaz, az elhasználódott „tányérokat* a rimaszombati (Rimavská Sobota) Agrotechnika elkezdte javítani, de igen hosszadalmas a Javítási Idő. Végigjártuk a műhelyeket, ahol bizony nem a legkedvezőbbek a munkafeltételeik. Biztató viszont, hogy megkezdik egy korszerű műhely építését, melyben diagnosztikai méréseket is végezhetnek, A műhelyben dolgozó szocialista brigád tagjai «Miroslav Jackuliak, Vladimír HalgaS, Gugyela Ferenc és Babie Ján — nagy igyekezettel végzik a gépek Javítását, majd azokat száraz helyen, példás rendben tartják munkaikezdésig. A jobb munkára eredményesen serkent az üzemen belüli verseny, mely a példás gépraktározást szorgalmazza. Mindenütt kiváló eredményt értek el ezen a téren Is, de a jók között le legjobbnak a csákányháziak bizonyultak. A látottak meggyőztek arről, hogy a nehézségek ellenére a Fülek! Állami Gazdaságot nem éri felkészületlenül a tavasz. BÖJTÖS JANOS Deák Pál főgépesítő Gugyela Ferenc és Miroslav jacknliak szocialista brigádtagok Fotó: B. ]. r I
