Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 4. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. január 29. Cél: a dolgozóit jó közérzete és kényelme A termelés fellendítésére vonatkozó célok mellett hazánkban a dolgozók jólétének, közérzetének és kényelmének kialakítása Is fontos feladat. A termelési célokröl és a dolgozó emberek sokaságáról való gondoskodás ugyanannak az éremnek két oldala. Ahol ezt nem tudatosítják, ott nincs meg az összhang. Nehezen helyrehozható politikai hiba, ha az emberről való gondoskodás kérdéseiről, nagy általánosságban beszélnek, de észre se veszik az értékek elóteremtőlt, a társadalom gerincét képező egyszerű embereket. Pártunk központi bizottsága plenáris ülésének Irányelvei az eltelt időszakban gyakran ösztönözték a nemzeti bizottságokat és más arra hlvatot Intézményeket a dolgozók sokrétű Igényelnek kielégítésére. A városok és a falvak felnőtt lakosságának túlnyomó többsége manapság ugyanis az üzemekben, a vállalatok ban és a földművesszövetkezetekben dolgozik. Köztudott az is, hogy a munkahelyeknek közel a felét ők foglalják eL Ez szükségessé teszi, hogy a nemzeti bizottságok a társadalom képviseletében a szolgáltató hálózatok létrehozásával, bővítésével s a minőségi követelmények figyelembe vételével enyhítsék a nők háztartási gondjait. A terclálls szférába tartozó vállalatok kialakítása terén helyenként már szép sikereket értek el. A jó ered ményeket elérők között említhetjük az érsekűjvárl (Nové Zámky) járást Is, ahol valóban korszerű kapacitások szolgálják a lakosságot. A múlt évben hallottunk már az Érsekújvárban létesített korszerű vegytisztító és mosoda üzembe helyező séről. Ez adta az Indítékot, hogy ellátogassunk az üzemrészlegre. A korszerű részleget az Érsekújvár! Járási Ilyen volt Szolgáltató Vállalat a lakosság igényeinek kielégítése céljából hozta létre. Hosszú ideig kezdetleges feltételek mellett végezték a ruha tisztítását és mosását, ugyanakkor a növekvő igények a kapacitás bővítését sürgették. Mészáros Ottokár a vegytisztító és mosoda üzemrészleg-vezetője említette, hogy a múlt év májusában kezdték el a próbaüzemelést, s még ma Is figyelemmel kísérik a korszerű gépek munkáját. Egyéves folyamatos üzemelés után alapos elemzést végeznek, s csak aztán állnak rá a teljes üzemelésre. A részleg kivitelezési tervdokumentációit Banská Bystrica-1 tervező vállalat készítette, az építést pedig a Dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Épftővállalat némi félautomata berendezések az új mosodában, ahol rendkívül jók a munkafeltételek a régi mosuUa Időeltolódással számtalan társvállalat közreműködésével végezte. A belső berendezések részben hazai, részben pedig NDK-bell gyártmányból származnak. A vegytisztító berendezései „Moravan“ típusú gyártmányok. Ezek alkalmasaik a hagyományos, de a szintetikus textíliák tisztítására Is. A vállalt a korábban már bevált lakossági szolgáltatások további folytatásáról Így sem mondott le. Foglalkoznak például kelmefestéssel is. Ezen a téren már a múltban is jó eredményeket értek el. Mészáros elvtárs, az üzemrészle^ vezetője a kelmefestés terén Is nagy szaktekintélynek számít. Gondoskodik róla, hogy csak kiváló minőségű munka kerüljön ki kezűkből. A vegytisztító gépsorai naponta 800 kiló kapacitásra méretezettek. A ' mosodában NDK gyártmányú „Textlm“ típusú gépek üzemelnek. A félautomata berendezésekkel 3,8 tonna szennyes ruha mosható ki. A részleg vezetője az üzemeléssel járő problémákról is tájékoztatott. A kezdet kezdetén előfordult, hogy képtelenek voltak a beérkező szennyes ruha átvételi Idejének a betartására. Ez azzal magyarázható, hogy a 84 személyből álló munkaközösségnek meg kellett Ismernie a berendezéseket. Alkalmazkodni kellett a gépek teljesítőképességéhez. Ma azonban már túljutottak a nehezén, és mindenki Ismeri a feladatát; Így tartani tudják az átvételi és a szállítási ritmust. A kapacitás tökéletesebb kihasználása céljáböl a lévai (Levice) járásból 1,5 tonna szennyes fehérneműt vesznek át mosásra. Az üzemrészleg az érsekújvári járás 22 gyűjtőhelyéről kapja a ruhát tisztításra, mosásra. Ott létesítettek gyűjtőhelyet, ahol a nemzeti bizottság, a lakosság érdekelt figyelembe véve, erre a célra rendelkezésükre bocsátotta a szükséges helyiségeket. Mér szőrme és bőr tisztítását is vállalják. Ezt a munkát a Nitrai Járási Szolgáltató Vállalat közreműködésével végzik. Bejelentésre szőnyegtisztltásről Is gondoskodnak, összegyűjtik a szőnyegeket, s a Bratislaval Fővárosi Szolgáltató Vállalat tisztítja ki azokat. Az üzemrészleg dolgozói között élénk versenymozgalom bontakozott ki. Ma 12 személyből állő kollektíva versenyez a CSSZSZB dm elnyeréséért Ez a közösség rövidesen megkapja a szocialista brigád büszke cím bronz fokozatát. A mosodában, ahol két műszakban dolgoznak, két brigád megalaktlását tűzték napirendre. Ezek szép eredményeket érnek el, helyénvaló lenne egyénenként is értékelni őket. Az üzemrészlegnek negyedévenként egymillió 200 ezer korona forgalmat kell elérnie. A múlt év hat hónapjában viszont 2 millió 800 ezer korona forgalmat értek el. A Járás lakossága részére végzett munka ebből 1 millió 173 ezer korona, a többi pedig közületi megrendelés. Közületi munkának számítják például a lévai járásbői naponta érkező szállítmányokat Is. A szennyes ruhát ugyanis a lévai szolgáltató vállalattól, nem pedig a lakosságtól kapják. A mosoda és a vegytisztító átlagban számítva 4950 családdal és 73 közűlettel tart fenn kapcsolatot Sok gondot okoz az üzemrészleg vízellátása. Az 520 méteres artézi kút ugyanis meghibásodott A felújítási munkálatokat ugyan befejezték, a kút azonban csak 20 liter vizet szolgáltat percenként, az üzemrészlegnek azonban 60 liter vízre lenne szüksége. A hiányzó 40 litert a városi hálózatból pótolják, amelyet viszont lágyítani kell. Egyben több mosóport használnak fel, mint korábban, s ezzel emelkednek a költségek, a bevételek viszont nem változnak. A problémák miatt eléggé gondterhelt a munkaközösség, mégis arra törekedik, hogy a lakosságot kifogástalanul szolgálja. A minőségi munka arról győzi meg a falvak lakóit, hogy érdemes a fehérneműt rábízni erre a munkaközösségre. így egyre gyarapszik azoknak a családoknak a száma, amelyek igénybe veszik a vegytisztító és a mosoda szolgáltatását. HOKSZA ISTVÁN ROMÁNIÁI. jegyük пащттпшшяаштявя^ша kiabálhatják magukat a stadionban. A korszerű sportlétesítményre kimondottan büszkék az Itteniek, viszont csak legyintenek, ha a futballcsapat 9ikerel felől érdeklődünk. Meggyőződésünk, hogy Ilyen feltételek közepette, a jelenlegi harmadosztályúnál jobb szereplésre Is futhatná a kedvencek erejéből. Dumitrn Vieru, a városi pártbizottság titkára említette, hogy a városka a megye egyik kooperációs körzetének központja. hektárt szabadítottak fel, hogy kielégíthessék a fogyasztók meg a konzervipar növekvő igényelt. ÉVENTE 38 EZER TONNA VÉGTERMÉK A városka konzervgyára 1950- ben kezdett üzemelni, mégpedig elég mostoha viszonyok között, hiszen nagyon kevés volt a nyersanyag. Éveken át hét megyéből szállították Ide a zöldséget, ami érezhetően befotáron gazdálkodik, évi öt milliós nyereséggel. A mezőgazdasági bruttó termelés értéke — októberi becslés szerint — tavaly túlhaladta a hatvan millió lejt, az árutermelés pedig a 45 millió lejt. Július Caesar községi páit titkár, a néptanács elnöke dicséri a szövetkezetesek szorgalmát. A nagygazdaságnak egyelőre nincsenek munkaerő-gondjai, bár nagy kertészete és szőlőskertje van. Ma is kétezernél több aktív tagot tartanak száMegalapozott szakosítással Romániában tavaly rekordtermés volt kukoricából A nagyüzemek és a háztáji kertészkedők egyaránt sokat tesz nek a városi piacok árukínálatának gazdagításáért ezer tyúkot tart, s kivitelre Is termel tojást. A korszerű nutriatelep évente 10 ezer vágóállatot produkál. A nutriabfis ínyencség gyanánt kerül forgalomba, elsősorban a fővárosi boltokban. A főmérnök már csak azért Is jö ötletnek tart|a a nutrlatenyésztés meghono sítását, mert a telepen sok hűl ladékzöldséget 'kiváló takar mSnyként hasznosíthatnak. A tehenészetről vendéglátóink nem szívesen beszélted Mint kiderült, azért nem, mert a kétezer-négyszáz literes te]-* termelési átlagot egyszerűen röstellték szőba hozni. Ml tagadás, nem vigasztaltuk őket, hiszen ahol ezer tehenet tartanak, ott már érdemes kicsit jobban Idefigyelni a termelékenység színvonalának alakulására. kAdek gAbor ВвММНВМВМЯИННИН1 МНПЯИИМНМММВИНПМЯЯИНННМ1 ч Ezúttal a moldavai Tekucsiban (Tecucl), Galac megye egyik legnagyobb városában járunk, nagyjából félúton a román tőváros és Jászvásár (Iasi) között. Csinos, rendezett település. Lakúinak száma jóval túlhaladja az ötvenezret. Korszerű ipari üzemel, parkokkal körülvett lakótelepei vannak. A dolgozó nők gondját lakótelepi bevásárló központok, napközi otthonok, bölcsődék és óvodák enyhítik. Csupán óvodából tizenhat működik a vá• rosban, több mint kőt és félezer nebulónak nyújtva második otthont. Ojabban az üzemek és vállalatok Is részt vállalnak a bölcsődék és óvodák építéséből, hiszen a gazdasági gondokkal küszködő ország költségvetéséből nem futja gyorsabb ütemű építkezésre. A szórakozni vágyók egy tucat színház és filmszínház műsora . közül választhatnak, a sportrajongók pedig rekedtre A tizenöt kooperációs körzet 290 ezer hektáros szántóterületéből több mint harmincezer hektárt a tekucsi körzet gazdaságai művelnek. A helyi adottságok kihasználására alapozott szakosítás értelmében, a mezőgazdasági üzemek mindenekelőtt szőlőt, gabonát és zöldséget termelnek. A zöldségnövények részére lmmér kétezer lyásolta a tartósítás gazdaságosságát. Végül olyan határozat született, hogy a legfontosabb alapanyagokat maga a konzervgyár fogja termelni, mégpedig a rendelkezésére bocsátott, tizenhét szakosított kertészeti központban. A konzervgyár ma ötvenhat százalék ban önellátó, a többi nyersanyagot a megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai szolgáltatják, hosszú lejára, i szerződés értelmében. A partnergazdaságok terményeit a konzervgyár hfltőtárolókban tárolja, hogy folyamatossá tegye a termelést, télen Is foglalkoztatni tudja a zömmel nö dolgozókat. Lázár György igazgató száznegyvenhat féle konzervkészítményről beszélt. Tóle tudtuk meg azt Is, hogy a gyár termékeit külföldön Is sokan Ismerik és keresik. Az évente ki bocsátott 38 ezer tonna végter méknek mintegy negyvenhat tzázaléka kivitelre — elsősorban szocialista országokba Íré nyúló exportra — kerül. ZÖLDSÉG ES NUTRIA A tízezres lélekszámú Matca község termelőszövetkezete a jobbak közül való. Ötezer bekmon. Az emberek ragaszkodása a jó kereseti lehetőségekből, a kielégítő élet- és munkafeltételekből fakad. A község tizenhárom óvodai osztályt nyitott és 450 gyermeket helyezett el, hogy a nők részére lehetővé tegye a munkavállalást, a termelőszövetkezet pedig kosárfonó melléküzemet létesített, hogy téli foglalkoztatással vegye elejét a sok-sok gazdaságnak komoly gondot okozó munkaeróvándorlásmak. Oprea Nicolae főmérnök a zöldségtermelést említi első he lyen. Nem véletlenül, tudni Illik erre szakosodtak. A bővi zű Korozel folyó lehetővé teszi a rendszeres öntözést, így a kertészet jól jövedelmez. Érdeklődéssel hallgattuk, hogy e palántát a háztájiban nevelik, s ezért cserébe a gazdaság megszervezi a háztáji kertész kedök termékeinek felvásárló sát, illetve elszállítását. A két száznyolcvan hektáros kerté szét sok konzervipari nyers anyagot produkál, hajtatott uborkát, paradicsomot és dlnynyét forgalmaz. Az állattenyésztésben egyelőre a baromfi és a nutria viszi a prímet, de a jövőben komolyan fejleszteni kell a juhte ny észtést Is. A szövetkezet 130