Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 4. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. január 29. Cél: a dolgozóit jó közérzete és kényelme A termelés fellendítésére vonatkozó célok mellett hazánkban a dolgozók jólétének, közérzetének és kényelmé­nek kialakítása Is fontos feladat. A termelési célokröl és a dolgozó em­berek sokaságáról való gondoskodás ugyanannak az éremnek két oldala. Ahol ezt nem tudatosítják, ott nincs meg az összhang. Nehezen helyrehozható politikai hi­ba, ha az emberről való gondoskodás kérdéseiről, nagy általánosságban be­szélnek, de észre se veszik az érté­kek elóteremtőlt, a társadalom gerin­cét képező egyszerű embereket. Pártunk központi bizottsága plená­ris ülésének Irányelvei az eltelt idő­szakban gyakran ösztönözték a nem­zeti bizottságokat és más arra hlva­­tot Intézményeket a dolgozók sokrétű Igényelnek kielégítésére. A városok és a falvak fel­nőtt lakosságának túlnyomó többsége manapság ugyanis az üzemekben, a vállalatok ban és a földművesszövetke­zetekben dolgozik. Köztudott az is, hogy a munkahelyek­nek közel a felét ők foglal­ják eL Ez szükségessé teszi, hogy a nemzeti bizottságok a társadalom képviseletében a szolgáltató hálózatok lét­rehozásával, bővítésével s a minőségi követelmények figyelembe vételével enyhít­sék a nők háztartási gond­jait. A terclálls szférába tarto­zó vállalatok kialakítása te­rén helyenként már szép si­kereket értek el. A jó ered ményeket elérők között em­líthetjük az érsekűjvárl (No­vé Zámky) járást Is, ahol valóban korszerű kapacitá­sok szolgálják a lakosságot. A múlt évben hallottunk már az Érsekújvárban léte­sített korszerű vegytisztító és mosoda üzembe helyező séről. Ez adta az Indítékot, hogy ellátogassunk az üzem­részlegre. A korszerű rész­leget az Érsekújvár! Járási Ilyen volt Szolgáltató Vállalat a lakosság igé­nyeinek kielégítése céljából hozta létre. Hosszú ideig kezdetleges felté­telek mellett végezték a ruha tisztítá­sát és mosását, ugyanakkor a növek­vő igények a kapacitás bővítését sür­gették. Mészáros Ottokár a vegytisztító és mosoda üzemrészleg-vezetője említet­te, hogy a múlt év májusában kezd­ték el a próbaüzemelést, s még ma Is figyelemmel kísérik a korszerű gé­pek munkáját. Egyéves folyamatos üzemelés után alapos elemzést végez­nek, s csak aztán állnak rá a teljes üzemelésre. A részleg kivitelezési tervdokumen­tációit Banská Bystrica-1 tervező vál­lalat készítette, az építést pedig a Dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Épftővállalat némi félautomata berendezések az új mosodában, ahol rendkívül jók a munkafeltételek a régi mosuUa Időeltolódással számtalan társvállalat közreműködésével végezte. A belső berendezések részben ha­zai, részben pedig NDK-bell gyárt­mányból származnak. A vegytisztító berendezései „Moravan“ típusú gyárt­mányok. Ezek alkalmasaik a hagyo­mányos, de a szintetikus textíliák tisztítására Is. A vállalt a korábban már bevált lakossági szolgáltatások további foly­tatásáról Így sem mondott le. Foglal­koznak például kelmefestéssel is. Ezen a téren már a múltban is jó eredményeket értek el. Mészáros elv­társ, az üzemrészle^ vezetője a kel­mefestés terén Is nagy szaktekintély­nek számít. Gondoskodik róla, hogy csak kiváló minőségű munka kerül­jön ki kezűkből. A vegytisztító gép­sorai naponta 800 kiló kapacitásra méretezettek. A ' mosodában NDK gyártmányú „Textlm“ típusú gépek üzemelnek. A félautomata berende­zésekkel 3,8 tonna szennyes ruha mosható ki. A részleg vezetője az üzemeléssel járő problémákról is tájékoztatott. A kezdet kezdetén előfordult, hogy kép­telenek voltak a beérkező szennyes ruha átvételi Idejének a betartására. Ez azzal magyarázható, hogy a 84 személyből álló munkaközösségnek meg kellett Ismernie a berendezése­ket. Alkalmazkodni kellett a gépek teljesítőképességéhez. Ma azonban már túljutottak a nehezén, és min­denki Ismeri a feladatát; Így tartani tudják az átvételi és a szállítási rit­must. A kapacitás tökéletesebb ki­használása céljáböl a lévai (Levice) járásból 1,5 tonna szennyes fehérne­műt vesznek át mosásra. Az üzemrészleg az érsekújvári járás 22 gyűjtőhelyéről kapja a ruhát tisz­tításra, mosásra. Ott létesítettek gyűj­tőhelyet, ahol a nemzeti bizottság, a lakosság érdekelt figyelembe véve, erre a célra rendelkezésükre bocsá­totta a szükséges helyiségeket. Mér szőrme és bőr tisztítását is vál­lalják. Ezt a munkát a Nitrai Járási Szolgáltató Vállalat közreműködésé­vel végzik. Bejelentésre szőnyegtisz­­tltásről Is gondoskodnak, összegyűj­tik a szőnyegeket, s a Bratislaval Fő­városi Szolgáltató Vállalat tisztítja ki azokat. Az üzemrészleg dolgozói között élénk versenymozgalom bontakozott ki. Ma 12 személyből állő kollektíva versenyez a CSSZSZB dm elnyerésé­ért Ez a közösség rövidesen megkap­ja a szocialista brigád büszke cím bronz fokozatát. A mosodában, ahol két műszakban dolgoznak, két brigád megalaktlását tűzték napirendre. Ezek szép eredményeket érnek el, helyén­való lenne egyénenként is értékelni őket. Az üzemrészlegnek negyedévenként egymillió 200 ezer korona forgalmat kell elérnie. A múlt év hat hónapjá­ban viszont 2 millió 800 ezer korona forgalmat értek el. A Járás lakossága részére végzett munka ebből 1 millió 173 ezer korona, a többi pedig közü­leti megrendelés. Közületi munkának számítják például a lévai járásbői naponta érkező szállítmányokat Is. A szennyes ruhát ugyanis a lévai szol­gáltató vállalattól, nem pedig a la­kosságtól kapják. A mosoda és a vegytisztító átlagban számítva 4950 családdal és 73 közű­­lettel tart fenn kapcsolatot Sok gondot okoz az üzemrészleg vízellátása. Az 520 méteres artézi kút ugyanis meghibásodott A felújítási munkálatokat ugyan befejezték, a kút azonban csak 20 liter vizet szolgáltat percenként, az üzemrészlegnek azon­ban 60 liter vízre lenne szüksége. A hiányzó 40 litert a városi hálózatból pótolják, amelyet viszont lágyítani kell. Egyben több mosóport használ­nak fel, mint korábban, s ezzel emel­kednek a költségek, a bevételek vi­szont nem változnak. A problémák miatt eléggé gondter­helt a munkaközösség, mégis arra tö­rekedik, hogy a lakosságot kifogásta­lanul szolgálja. A minőségi munka arról győzi meg a falvak lakóit, hogy érdemes a fehérneműt rábízni erre a munkaközösségre. így egyre gyarap­szik azoknak a családoknak a száma, amelyek igénybe veszik a vegytisztító és a mosoda szolgáltatását. HOKSZA ISTVÁN ROMÁNIÁI. jegyük пащттпшшяаштявя^ша kiabálhatják magukat a sta­dionban. A korszerű sportléte­sítményre kimondottan büszkék az Itteniek, viszont csak le­gyintenek, ha a futballcsapat 9ikerel felől érdeklődünk. Meg­győződésünk, hogy Ilyen felté­telek közepette, a jelenlegi harmadosztályúnál jobb szerep­lésre Is futhatná a kedvencek erejéből. Dumitrn Vieru, a városi párt­­bizottság titkára említette, hogy a városka a megye egyik koo­perációs körzetének központja. hektárt szabadítottak fel, hogy kielégíthessék a fogyasztók meg a konzervipar növekvő igényelt. ÉVENTE 38 EZER TONNA VÉGTERMÉK A városka konzervgyára 1950- ben kezdett üzemelni, mégpe­dig elég mostoha viszonyok kö­zött, hiszen nagyon kevés volt a nyersanyag. Éveken át hét megyéből szállították Ide a zöldséget, ami érezhetően befo­táron gazdálkodik, évi öt mil­liós nyereséggel. A mezőgaz­dasági bruttó termelés értéke — októberi becslés szerint — tavaly túlhaladta a hatvan mil­lió lejt, az árutermelés pedig a 45 millió lejt. Július Caesar községi páit titkár, a néptanács elnöke di­cséri a szövetkezetesek szorgal­mát. A nagygazdaságnak egye­lőre nincsenek munkaerő-gond­jai, bár nagy kertészete és sző­lőskertje van. Ma is kétezernél több aktív tagot tartanak szá­Megalapozott szakosítással Romániában tavaly rekordtermés volt kukoricából A nagyüzemek és a háztáji kertészkedők egyaránt sokat tesz nek a városi piacok árukínálatának gazdagításáért ezer tyúkot tart, s kivitelre Is termel tojást. A korszerű nut­­riatelep évente 10 ezer vágó­állatot produkál. A nutriabfis ínyencség gyanánt kerül forga­lomba, elsősorban a fővárosi boltokban. A főmérnök már csak azért Is jö ötletnek tart­­|a a nutrlatenyésztés meghono sítását, mert a telepen sok hűl ladékzöldséget 'kiváló takar mSnyként hasznosíthatnak. A tehenészetről vendéglá­tóink nem szívesen beszélted Mint kiderült, azért nem, mert a kétezer-négyszáz literes te]-* termelési átlagot egyszerűen röstellték szőba hozni. Ml ta­gadás, nem vigasztaltuk őket, hiszen ahol ezer tehenet tar­tanak, ott már érdemes kicsit jobban Idefigyelni a termelé­kenység színvonalának alakulá­sára. kAdek gAbor ВвММНВМВМЯИННИН1 МНПЯИИМНМММВИНПМЯЯИНННМ1 ч Ezúttal a moldavai Tekucsi­­ban (Tecucl), Galac megye egyik legnagyobb városában já­runk, nagyjából félúton a ro­mán tőváros és Jászvásár (Iasi) között. Csinos, rendezett tele­pülés. Lakúinak száma jóval túlhaladja az ötvenezret. Kor­szerű ipari üzemel, parkokkal körülvett lakótelepei vannak. A dolgozó nők gondját lakó­telepi bevásárló központok, nap­közi otthonok, bölcsődék és óvodák enyhítik. Csupán óvo­dából tizenhat működik a vá­­• rosban, több mint kőt és fél­ezer nebulónak nyújtva máso­dik otthont. Ojabban az üze­mek és vállalatok Is részt vál­lalnak a bölcsődék és óvodák építéséből, hiszen a gazdasági gondokkal küszködő ország költségvetéséből nem futja gyorsabb ütemű építkezésre. A szórakozni vágyók egy tu­cat színház és filmszínház mű­sora . közül választhatnak, a sportrajongók pedig rekedtre A tizenöt kooperációs körzet 290 ezer hektáros szántóterü­letéből több mint harmincezer hektárt a tekucsi körzet gazda­ságai művelnek. A helyi adott­ságok kihasználására alapozott szakosítás értelmében, a mező­gazdasági üzemek mindenek­előtt szőlőt, gabonát és zöld­séget termelnek. A zöldségnö­vények részére lmmér kétezer lyásolta a tartósítás gazdasá­gosságát. Végül olyan határo­zat született, hogy a legfonto­sabb alapanyagokat maga a konzervgyár fogja termelni, mégpedig a rendelkezésére bo­csátott, tizenhét szakosított kertészeti központban. A kon­zervgyár ma ötvenhat százalék ban önellátó, a többi nyers­anyagot a megye termelőszö­vetkezetei és állami gazdaságai szolgáltatják, hosszú lejára, i szerződés értelmében. A part­nergazdaságok terményeit a konzervgyár hfltőtárolókban tá­rolja, hogy folyamatossá tegye a termelést, télen Is foglalkoz­tatni tudja a zömmel nö dol­gozókat. Lázár György igazgató száz­­negyvenhat féle konzervkészít­­ményről beszélt. Tóle tudtuk meg azt Is, hogy a gyár ter­mékeit külföldön Is sokan Is­merik és keresik. Az évente ki bocsátott 38 ezer tonna végter méknek mintegy negyvenhat tzázaléka kivitelre — elsősor­ban szocialista országokba Íré nyúló exportra — kerül. ZÖLDSÉG ES NUTRIA A tízezres lélekszámú Matca község termelőszövetkezete a jobbak közül való. Ötezer bek­mon. Az emberek ragaszkodá­sa a jó kereseti lehetőségekből, a kielégítő élet- és munkafelté­telekből fakad. A község tizen­három óvodai osztályt nyitott és 450 gyermeket helyezett el, hogy a nők részére lehetővé te­gye a munkavállalást, a terme­lőszövetkezet pedig kosárfonó melléküzemet létesített, hogy téli foglalkoztatással vegye ele­jét a sok-sok gazdaságnak ko­moly gondot okozó munkaeró­­vándorlásmak. Oprea Nicolae főmérnök a zöldségtermelést említi első he lyen. Nem véletlenül, tudni Illik erre szakosodtak. A bővi zű Korozel folyó lehetővé teszi a rendszeres öntözést, így a kertészet jól jövedelmez. Ér­deklődéssel hallgattuk, hogy e palántát a háztájiban nevelik, s ezért cserébe a gazdaság megszervezi a háztáji kertész kedök termékeinek felvásárló sát, illetve elszállítását. A két száznyolcvan hektáros kerté szét sok konzervipari nyers anyagot produkál, hajtatott uborkát, paradicsomot és dlny­­nyét forgalmaz. Az állattenyésztésben egyelő­re a baromfi és a nutria viszi a prímet, de a jövőben komo­lyan fejleszteni kell a juhte ny észtést Is. A szövetkezet 130

Next

/
Thumbnails
Contents