Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 4. szám

Kétezeregyszáz tonna ára termelésére szerződtek Tizenhat évvel ezelőtt alakít tották meg a kertbarátszerve­zetet, a galántai Járáshoz tar­tozó Nagyfödémesen (Veiké Üíany), összesen tizenhármán. A szervezet elnökévé Sebők La­jost választották, aki azt meg­előzően a szövetkezet agronó­­musi tisztét töltötte be ... Az­óta több mint másfél évtized telt el, s a szervezet eléggé megizmosodott, a taglétszám az ötvennégyszeresére nőtt . vagyis jelenleg hétszázra tehe­tő. ,— Ki volt a kezdeményező? f— érdeklődünk a helyi szerve­zet főkormányosától, aki imi­gyen válaszol: — Kérdő elvtársnak, a hnb­­elnökünknek a javaslatára fog­tunk hozzá a servezet megala­kításához. Abból Indultunk ki, hogy a község területén 170 hektár a megművelhető, inten­zív termelésre alkalmas föld. Ennek egy részén korhadt, ki­öregedett fák ágaskodtak, s fü­ves, gazos dirib-darab földterü­let is akadt. Meghánytuk-vetet­­tük a dolgot: kár minden talp­alatnyi termőföld ki nem hasz­nálásáért — állapítottuk meg egyöntetűen. S tettünk róla, hogy ne gazt teremjen, hanem hasznot nyújtson ... A beszélgetés sora kihozta, hogy 1970-ben gyarapodott so­kat a taglétszám. Aztán követ­kezett a hullámvölgy, 1971-től 1974-ig csökkent a tagok szá­ma, s újfent lassú felfeléivelés következett. — A 80-as év volt az — foly­tatja a tájékoztatást az elnök i—, amelyben 37-ről 700-ra gya­rapodott a szervezett kertbará­tok száma. Ezek után milyen kérdés kö­vetkezhet? A hétszázon túl, mennyi lehet a nem szervezett kertészkedök száma ...? :— Számszerűen aligha érzé­keltethető ez. Tudja, ebben a nagyközségben úgymond, min­denki fóliáz. Ha hiszi, ha nem, ez szó szerint értendő: fóliáz­nak itt a gyári munkások, a szövetkezeti tagok, a nyugdíja­sok, a mérnökök, a pedagógu­sok, de még az orvos neje is. Sőt, a cigányszármazású polgá­rokat is magával ragadta a ház­táji termelési láz, s ez jő Jel. Sebő Lajos bővebben nem fejtette ki, hogy miért jó jel; hadd mondjuk meg mi: a dolog­­szeretetre nevelődés iskolája­ként is felfogható. Cigányszár­mazású honfitársaink ily mó­don megtanulják becsülni a munkát végző embereket, s ma­guk is azokká válnak ... — Milyen áru termelésével kezdték, s hol tartanak jelen­leg? Melyik év volt a tizenhat közül a legeredményesebb? — ktnváncsiskodom tovább. — A hónaposretekikel kezd­tük. Ez volt eleinte a fő ter­mény. Tagjaink megtanulták termelésének csínját-blnját. Oly­annyira megkedvelték, hogy. ne­héz volt áttérniük a több szak­értelmet, nagyobb igényességet kívánó zöldségfélék termeszté­sére. Azóta sokat változott a helyzet. Meg az árukereslet is mást követel. Tagjaink zöld­hagymát, sárgarépát, petre­zselymet, paprikát, paradicso­mot, konzervuborkát termeszte­nek jelenleg, hogy csak a leg­fontosabbakat mondjam. Melyik év volt a sok közül a legered­ményesebb? Hát a tavalyi, ami­kor 1380 tonna árut értékesítet­tek tagjaink, 6,5 millió koro­vezetöségre hárul. Ezáltal sza­vatolt, hogy a vetőmag, vagy ültetőanyag beszerzése a keres­lethez és a szállítástűrőképes­séghez igazodik — magyaráz­za a helyi szervezet elnöke. — A termés hiába szép küllemre, ha nem felel meg a tartalmi elvárásoknak. Konkrétan: pél­dául a paradicsomfajtákból ki­iktatható ily módon a puha ter­mést adó, a repedezésre hajla­mos ... Aztán az ellen ágál riport­alanyunk, hogy a termelőik nem Egész falu fóliázik na értékben. Persze, az össz­bevétel ennél több, mintegy 8 millió körüli. Vagyis a két összeg közötti különbözet nem zöldség, hanem virág "és félkészáru értékesíté­séből jött össze. S ha már a virág jött szó­ba, maradjunk ennél. A kert­barátszervezeten belül, több éven át, félszáz tagú Astraklub működött, jelenleg is működik, de a klubtagok száma alaposan megcsappant: jelenleg mintegy 15—20 fő. Természetesen az ilyesmi nem hagyja nyugton a kiváncsi természetű toliforgatót. Rákér­dez: — Minek tudható be a klub­tagság csökkenése? Érdektelen­ség, iközömbösség, vagy valami más az ok kiváltója? — Nézze, az egésznek a SEMEX az oka, amely nem szorgalmazza eléggé a virág­­magtermesztést, holott lenne rá vállalkozó a mi községünkben is. Éppúgy, mint az előző évek* ben ... Node, lépjünk tovább! Az áruforgalmazás és beszerzés te­rületére. Milyen problémák, ne­hézségek adódnak? *— A fő áruátvevőnk a Zele­nina, a szervezetünk tagjaitól ez a felvásárló szerv veszi át, rajtunk keresztül a kitermelt árut. A tavalyi évet tekintve, különösebb problémánk nem volt az áruértékesítéssel. Hasz­nos javaslatokkal éltünk, mely távolabbi (csehországi) szervek és szervezetek érdeklődnek áruink iránt. A többi aztán ment a maga útján, a Zelenina közbenjárásával. így szállító­don el 150 tonna zöldpaprika és 200 tonna paradicsom a Jel­zett területre, különösebb ne­hézség nélkül. — Beszerzési gondok? Pél­dául vetőmag, fólia, jó fajtájú és kiváló minőségű palánta ...? — Gond, probléma aikad. jó­magam már negyedízben indu­lok vetőmagért, hogy beszerez­hessem a legjobbat, a legmeg­felelőbb fajtákat. Fóllabeszerzé­­sl gondjaink nincsenek. A mi szervezetünkben a tagság be­szerzési gondja, problémája a minden esetben értik meg az egyoldalú, nem a kereslethez Igazodó árutermelés — zsák­utca. Azt kell termelni, amire igényt tart a fogyasztó, ami kell neki. Elmagyarázza Sebők elvtárs, hogy ők már augusz­tusban felszólítják a tagokat: jelentsék, miből, mennyit akar­nak a következő évben termel­ni. Gondolkodási idő bőven áll rendelkezésre, hiszen október végéig kell eljuttatniuk a veze­tőséghez. Az így összesített kí­nálat a kereslethez idomul, jön a felkínált árumennyiség „le­faragásának“, vagy „megtető-Sebők Lajos, elnök zésének* az időszaka, s az egyéni árutermelési szerződés így ölt végleges formát, majd kerül a személyi füzetecskébe. Ilyen füzettel valamennyi tag rendelkezik, azazhogy a füzet letétben van a vezetőségnél. Ebbe a füzetecskébe kerül min­den fontosabb bejegyzés: pél­dául a szerződött áru átadásá­nak Időpontja, mennyisége, pénzértéke, s természetesem az Is, hogy az érte járó pénzt át­vette a tag, vagy sem. Ide jegyzik be többek között azt Is, hány zöldséges láda van a tagnál stb. Tehát a miből többet, s mi­ből kevesebbet egybehangolása, az áruminőségre törekvés a ve­zetőség dolga, éppúgy az áru átvétele, továbbdiszponálása, s az áruérték kifizetése. — Az idei évre mennyi zöld­ség termesztésére szerződött a tagság? Milyen áruból jelent­kezett túltengés, s mit kellett tanácsolni a termelésnövelést lletően? — érdeklődöm. — Az 1983-as évre összesen 2100 tonnára emelkedett a szerződéses árumennyiség. Mint ahogy általában minden évben, most is túltengett a hónapos­retek termesztésére törekvés. Viszont vöröshagymát, fokhagy-i mát nem akarnak nagyon ter-i meszteni az emberek. Élénken él még az emlékezetűikben az évekkel ezelőtti rossz tapasz­talat... Jóval több karfiolra lenne szüksége a fogyasztók­nak, a piacnak. Sajnos a kar­fiol hamar romlandó, frissi­ben kell túladni rajta. Mindez másként festene, ha több len­ne az ország hűtőtároló-kapa­­citása. No meg aztán olyan eset Is előfordult például, hogy a Ze­lenina nemzeti vállalat járási illetékesei, nyárídőben, nagy hőségben kiküldték a tehergép­kocsit az áruátvételhez, ponyva nélikül. Mivé válik az áru a legnagyobb kánikulában, pony­va mellőzésével, mondjuk 80—i 100 kilométeres szállítás kö­vetkeztében ...? Még néhány mondat erejéig arról, hogy a nagyfödémesi kertbarát-szervezet tagsága ál­talában a téli Időszakot hasz­nosítja szaktudása gyarapításá­ra. Sajnos, a speciális mező­­gazdasági szakirodalom több­nyire szlovák nyelvű. így az­után a csak magyarul beszélő kistermelő kénytelen a számá­ra megbízható zöldség-gyü­­mölcstermesztési szakkönyve­ket nélkülözni. Marad a Sza­bad Földműves csupán, amely­nek szakmelléklete nyújthat jó­tanácsot, szakmai segítséget, el­igazítást a beszerzési gondok útvesztőjében. Egy szó mint száz: Nagyfa» démesnek szinte valamennyi Rákosa fóliáz. Ennek meg Is van a gyümölcse. Évente mint­egy 15—20 millió koronával gazdagszik Ily módon a lakos­ság. A Zelenina és a jednota Fogyasztási Szövetkezet árufel­vásárlói: vetélytársak. S ez lay, egészségest Zelentnások! Már most jól nekigyürkőznl, nehogy az Idén is előfordulhasson, mint tavaly, hogy egyes kistermelők a trágyatelepet „hizlalták“ áruikkal. TERMELNI: a társadalom el­várásainak megfelelően! Node •— az áruértékesítés se legyen mostohagyerek.. .1 N. KOVÁCS ISTVÁN A feltételekhez igazodva Vágfüzesen (Vŕbová nad Vá­ltom) százötven tagja van a Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetsége helyi szervezetének, így első pillantásra úgy tűnik, ezen a kicsi településen sok lelkes híve van a kisállatte­nyésztésnek. Sajnos, a helyzet korántsem ilyen örvendetes. Az alapszervezet tagjainak egy­­harmada a közeli Káváról szár­mazik, ahol egyelőre nincsen önálló szervezet. Sőtl Több gú­­tai (Kolárovo) lakos is itt tag­ja a szervezetnek, mondván, ha az Itteni földmúvesszövetke­­zetben dolgozik, akkor a ház­táji állattartást Is a helyi alap­­szervezet Irányításával kívánja folytatni. Az Igazsághoz tar­tozik, hogy Vágfüzesen meg a kertészkedöknek nincsen alap­­szervezetük, Így őket a kaval szervezet karolja föl. Amikor a kistenyésztők mun­kájának eredményei felől ér­deklődöm, Borka Gábor alap­szervezeti elnök kicsit keserűen mondja: — Pár évvel ezelőtt jobban ment a sorunk. Persze, azért ma is élünk, csak éppen szeré­nyebben. Kevesebb a takar­mány, kisebb a termelőkedv, szerényebbek az eredmények. A szervezett tenyésztők zöme csupán tyúkot, kacsát, esetleg ludat tart. Ezekből is csak any­­nyit, hogy a család ne szenved­jen hiányt. Akad néhány nyúl is, de a felvásárlás ismeretlen fogalom. Tojást is csak azok adnalk el, akik a szövetkezet­ből kapnak némi természetbe­nit, és azt nem a hízóállatok napi kosztjának kiegészítésére használják fel. A boltvezető szerint úgy 30—40 ezer tojás jön össze a háztájiból egy év alatt. s—i Tehát a kisállattenyésztés iránti érdeklődés hanyatlóban van. Mégis, milyen kedvtelést választottak, mivel töltik sza­badidejüket az emberek? — Aki munkához szokott, az nem tud keresztbe tett kézzel szemlélődni. Mi sem tudunk. A megváltozott feltételek köze pette egyre többen választják a kertészkedést. Van, aki kedv­telésből teszi, de a többséget a jövedelmező árutermelés csá­bítja. Persze nem mindenki fordít hátat az állattenyésztés­nek, csaik éppen átnyergelnek a több lehetőséget kínáló for­mákra. — Ha jól értem, a szerződé­ses háztáji állattartásról be­szél. — Igen, a szerződéses hizla­lásról van szó. Mi inkább Így emlegetjük, mert malacnevelés­sel nagyon kevesen foglalkoz­nak. Ha jól tudom, mindössze három család. A sertéshlzlalás­­ban sem látunk nagy fantáziát, tehát nem Is nagyon kapko­dunk a lehetőség után. Viszont szívesen tartunk juhokat, egyre többen vállalkoznak marhahiz­lalásra, sőt, Ismét vannak te­heneik a háztájiban. i— Tulajdonképein megértem, hogy változik az emberek ér­deklődési területe. Abrakból kevés van, friss zöldet és jó szénát meg aránylag könnyű beteremteni. Különösen itt, ezen a vidéken, ahol tele a határ tanyával, és a tavaszon­ként megáradó folyók és pata­kok mentén, az útszéleken és a gépek számára hozzáférhe­tetlen területeken sok kövér fű terem. — Igaza van, errefelé való­ban sok fű terem, de a meny­­nyiség nem mindig jelent minő­séget is. A juhokat például nem merjük kiengedni, nehogy megbetegedjenek az ár- és bel­vizek által sokáig birtokolt le­gelőkön. Inkább rendszeresen kaszálunk nekik, ami lényege­sen nehezebbé teszi az állat­tartást. Mégis i— tizennyolc juhtenyésztőnk van, akik több mint száztíz merinó Juhot tar­tanaik, huszonketten pedig mar­­hahlzlalásra vállalkoztak. Fel­tételezhető, hogy a háztájiban tartott tehenek száma is gyara­podni fog. — Tudom, a háztáji szerző­déses állattartás fejlesztése tár­sadalmi érdek. Csakhogy a kis­állattenyésztők szövetségét azért hoztuk létre, hogy min­denekelőtt azok munkáját szer­vezze, segítse és Irányítása, akik kimondottan kedvtelésből, saját szükségleteik kielégítése céljából tartanak otthon álla­tokat, mégpedig elsősorban ap­­róálllatot. A gondok ellenére, az alapszervezet mivel segíti ezeknek az embereknek a mun­káját? A jelentkező igények össze­sítése után, minden évben ho­zatunk körülbelül hétezer na­poscsibét meg legalább kétezer kacsapipét. Sajnos, már ennyi állatnak a felnevelése is prob­lémába ütközik, hiszen csibe­tápból is keveset kapunk, rá­adásul a szállítás idejével is gyakran adódik gond. Ha így folytatjuk, rövidesen formális szervezet leszünk. Pedig nem Ilyen elképzelésekkel indul­tunk, és ma sem ez a célunk; viszont az elképzeléseket min­dig a feltételekhez kell igazí­tani, azok pedig napjainkban nem a legkedvezőbbek. (dek) tő a hajtás nagysága. Tehát ugyancsak megfontolandó, hogy mikor vesszük kézbe az ollót Ami a szemek vakulását Illett annak elejét vehetjük a vágási felület irányának helyes meg­választásával. Mindig ügy vág­juk el a vesszőt hogy a kifo» íyó lé elkerülje a szemeket A későn érő szőlőfajtáiknál nem játszik szerepet a met­szés időpontja, hiszen zömmel a tavaszi fagyok után kezde­nek fakadni. Fagypont alatti hőmérsékleten azonban lehető­leg ne messük a szőlőt. Külön fejezetben említem: ne feledkezzünk meg a kora tava­szi, metszés utáni lemosó per­metezésről. Ehhez a Sulka 4—5 százalékos, a Sulikol К 2—3 százalékos vagy a Polybarlt 3 — százalékos töménységű ol­datát használhatjuk. Nem árt ha a termelőik tudják, hogy az Idén erős atkafertőzés várható, tehát a kéntartalmú készítmé­nyeket a tenyészidöben is hasz­nálni kell (atkagyérítő hatás). Persze a lemosó permetezéskor ne feledjük, hogy a kénkészít­mények plusz 8—10 C-fokos hőmérsékleten nyújtanak leg­jobb eredményt. SZALAI LÁSZLÓ Keli-e nversresia baromfinak^ A nyersrost nem egységes anyag, vegyileg különböző anyagok (cellulóz, hemicel­­lulóz, lignin, ikutin) alkot­ják, melyeket az állatok emésztőnedvei nem képesek megemészteni. A nyersrostot csak a kérődzők bendőjé­­ben, valamint az egygyomrú állatok vakbelében lévő mikroorganizmusok által tér-* melt cellulóz-enzim képes kisebb molekuláikra hasíta­ni. E mikroorganizmusok elszaporodására viszont csak ott kerülhet sor, ahol hosz­­szabb Ideig — több napig — van jelein a táplálék az emésztőcsatornában. A ba­romfiak bélcsatornája igen rövid, rajta igen gyorsan áthalad a takarmány (6—12 óra), tehát itt nincsen le­hetőség a nyersrost meg­emésztésére. Növényevő állataink (szar­vasmarha, juh, 16) a nyers­rostnak legalább 50 százalé­kát képesek hasznosítani. A mindenevő sertés és barom­fi a nyersrostnak alig 1—2 százalékát tudja kihasznál­ni. Igaz, a baromfi vakbe­lében tovább időzik a takar­mány, de mivel a felvett eleségnek alig 10 százaléka jut el a vakbélbe, ezért ott a cellulóz-emésztés nem je­lentős. A növények öregedésével a sejtfalaiban mind több lig­nin, kutln, szuberin, kova­sav és egyéb inkrusztálő anyag rakódik le, a növény elfásodtk, tehát nagymérték­ben csökken az emészthető­sége. Különösen sok a nyers­rost a szalmában (40—50 százalék) és a szénában (20—30 százalék). A szeme­seik 0,2—10 százalék nyers­rostot tartalmaznak, a bur­gonya és a répa nyersTost­­tartalma szinte jelentékte-­­len. Az elmondottakból kö­vetkezik, hogy a nyersrost­ban gazdag takarmányokat (pl. búzakorpa, lucernallszt) a baromfi sokkal rosszabbul értékesíti, mint például a szarvasmarha vagy a lő. Most már tudjuk, hogy a baromfitenyésztésben a nyersrostnak minimális a ta­karmányozási jelentősége. Ennek ellenére 4—5 száza­lékos mennyiségben adagol­ni kell, hogy fenntarthassuik a normális bélműködést. Kovács László agrármérnök Ami a választ illeti, egyes szerzők munkáiban az utóbbi időben teljesen el­lentétes nézetekről olvashatunk. Vannak, akik kategorikusan ki­jelentik, hogy már ősszel, az első fagyok után kézbe kell venni a metszőollőt. Mások meggyőződéssel vallják, hogy egyetlen helyes metszés léte­zik — a tavaszi. Bárhogy van is, egy bizo­nyos: másként viszonyul a kér­déshez a kertészkedő, és me­gint másként a nagyüzemi sző­lész. A nagyüzemben, ahol esetleg több száz hektáron te­rem szőlő, bizony nem sóikat lehet gondolkozni, hanem mun­kához kell látni az első fagyok után. Különben aligha végez­nének ezzel a fontos művelet­tel tavaszig. A háztájiban, a kerttelepen vagy a házikertben merőben más a helyzet. A kistermelő ráér időzíteni a metszőt. De ha már szóba került a kérdés, vegyük talán sorra az őszi és a tavaszi metszés elő­nyeit és hátrányait. Az ősszel metszett szőlőn ej­tett sebek tavaszig beszárad­nak, elmarad a folyás, a táp­anyagveszteség. Ha úgy vesz­szük, ez a szőlő tavasszal elő­nyös helyzetben van: energia­­veszteség nélkül indulhat, gyor­sabban kezdetét veszi a faka­­dás. Ez különösen az ősszel metszett, korai csemegefajták­nál (Irsai Olivér, Paonőnia kin­cse, Csaba gyöngye, Periette) szembetűnő. Mikor messük a szőlőt? A kora tavasszal metszett csemegeszőlőknél viszonylag nagy az energiaveszteség. A ta­vasszal metszett szőlő nem nyújt szép látványt; a nedve szinte pákátokban folyik, s bi­zony előfordul, hogy a szemek egy hányada megvakul. A ko­ra tavaszi metszésnek azonban előnye is van. Pár nappal ké­sőbb veszi kezdetét a fakadás, ami esetenként annyit Jelent­het, hogy nem 60—70 százalé­kos lesz a fagytkár, mint az ősszel metszett szőlőn, hanem csupán 20—25 százalékos. Vi­szont a tavaszi fagykárnál dön­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents