Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 4. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. január 29. Küldetésük tudatában A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének Szlovákiai Bizottsága leg­utóbbi ülésén értékelte az SZFSZ szerkezeti átépítésének eddigi ered­ményeit, megvitatta a már tevékeny­kedő üzemi bizottságok munkáját, a az űjak alakításának lehetőségeit. Ma már egyöntetűen megállapítha­tó, hogy az SZFSZ már korábban megalakított üzemi bizottságai — a párthatározatok szellemében — a ká­dernevelésben, a szövetkezeti demok­rácia, valamint a szocialista brigád­mozgalom fejlesztésében nagy szere­pet vállalnak magukra. A szlovákiai bizottság megállapította, hogy a szö­vetkezetek mellett működő albizottsá­gok munkája — az eddigi tapaszta­latok szerint — közvetlenül is tükrö­ződik a gazdaságok termelési ered­ményeiben, ami tulajdonképpen eeyik fő célját képezi ezen alapegységek tevékenységének. Annak érdekében, hogy az említett szervek a jövőben is ]6 munkát vé­gezzenek — újak alakuljanak — az SZFSZ Szlovákiai Bizottságára, s an­nak járási bizottságaira az alábbi igé­nyes feladatok várnak: Ш A korábban elfogadott határozat értelmében 1984-ig minden szövetke­zetben meg kell alakítani az SZFSZ üzemi bizottságait. ■ Azokban a szövetkezetekben, a­­hol már tevékenykednek a szóban forgó szervek, a járási bizottságok­nak a szorosabb együttműködésre, az igényesebb munka megkövetelésére kell törekedniük. Ä haladó tapasztalatok iskolája három tananyagának közvetí­tésére került sor eddig. Amint arról az SZFSZ illetékes dolgozói tá­jékoztattak, a kedvező adási időpon­tok, az áj iskolaközpontok kiépítése és a szakmailag jól felkészített elő­adógárda érzékelhető javulást ered­ményezett. A tananyagok időszerűsé­ge, érthetősége vonzza a dolgozókat, ami egyben azt is jelzi, hogy a szö­vetkezeti dolgozók aktivan viszonyul­nak a korszerű termeléshez. ■ A lévai (Levice) járás 2B egysé­ges földművesszövetkezete közül 25- ben alakítottak ki iskolaközpontot. A lárás 13 ezer 893 szövetkezeti dol­gozója közűi, összesen 5 ezer 234 dolgozót — ennek fele a nő — sorol­tak be a munkaiskolába. Szalay elv­társnak, az SZFSZ járási bizottsága politikai dolgozójának véleménye sze­rint az idén már a kezdettől fogva jobb volt a szervezés olyan értelem­ben is, hogy a lektorokat időben bíz­ták meg feladatukkal, s bővült az iskolaközpontok száma. A nagyabb gazdaságokban lehetővé tették, hogy a dolgozók részlegenként, kisebb cso­portokban ismerkedhessenek meg a haladó tapasztalatok iskolájának tan­anyagával, ennek a helyi viszonyokra aplikált változatával. Az SZFSZ új alapszervezeteinek munkáját az elkövetkezendő időszak­ban úgy kell irányítani, hogy az összhangban legyein a CSKP Központi Bizottsága 4. és 7. ülésének határo­zataival. Az SZFSZ üzemi bizottságai­nak — a szövetkezetek vezetőségével együttműködve — állandóan figye­lemmel kell kísérniük a termelési folyamatokat, a gazdaság közéleti, szociális, kulturális, szociális tevé­kenységet, amit időszakonként érté­kelni kell, s szigorúan rá kell mutat­ni a hiányosságokra. Az SZFSZ üzemi bizottságainak nagy figyelmet kell fordítaniuk a nö­vénytermesztésre, a termőföld védel­mére és az energlataikarékosságra. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ott, ahol az SZFSZ üzemi bi­zottsága jól szervezi és irányítja a szocialista brigádmozgalmat, ott or­szágos viszonylatban is kiváló ered­ményeket érnek el. Korábban ugyan­is, egyes szövetkezetekben — bár­mennyire is igyekeztek a brigádok és a brigádtagok — a rendszeres ér­tékelés, valamint az ösztönzó anyagi és erkölcsi elismerés elmaradása kö­vetkeztében visszaesés mutatkozott. Tehát az SZFSZ üzemi bizottságainak eredményt értékelő, embert nevelő szervezőmunkája a jövőben olyan szerepet kap, ami csakis a gazdasági eredmények javára válhat. Éppen ü: SZFSZ A dolgozóknak ebben a Járásban Is nagy segítségükre van az, hogy a ko­rábbi évekhez viszonyítva helyesen módosították az egyes tananyagok adásidejét. ■ A nitrai járásban már évek hosszú sora óta a mojmírovcel sző-A szakmai továbbképzés szolgálatában vetkezetben működik legsztnvonala­­sabban a szövetkezeti Iskola. Mivel a haladó tapasztalatok iskolájának két tananyaga konkrétan a cukorrépa­­termesztéssel foglalkozott i— ebben a gazdaságban kiemelkedő szerepe van az említett kultúrnövény termesztésé­nek— a szakemberek és a dolgozók nagy figyelemmel kísérték az ezzel kapcsolatos előadásokat. Bár ezen a ezért kell majd az SZFSZ járási bi­zottságainak Agy irányítaniuk az Aj üzemi bizottságokat, begy azok való­ban jól végezzék fontos küldetést be­töltő feladatukat Amint ez a fentiekből Is kicsendül, az SZFSZ járási bizottságaira Igényes politikai-szervező munka hárul annak érdekében Is, hogy a meglevő bizott­ságok tartalmas munkatervet kapja­nak, az alakulóban levők pedig he­lyes Irányba fejlődjenek. Ebből a szempontból az SZFSZ járási bizott­ságaira a következő igényes felada­tok várnak: ■ Az új üzemi bizottságok számára részletesen kidolgozott munkatervet kell készíteniük, s Időben kell gon­doskodniuk a kádergárda felkészíté­séről. ■ A szövetkezetekben részlegen­ként kell ismertetni az üzemi bizott­ságok szerepét, küldetését, feladatait Oda kall hatni, hogy minden dolgozó megértse: magát az embert szolgálják ezek a bizottságok. Ugyanis minél szervezettebb, átgondoltabb a terme­lés, minél nagyobb a dolgozók kezde­ményezőkészsége, annál gazdagabb az az eszköztár, amely a munkavédel­met, a szociális gondoskodást, a jó emberi közérzetet stb. biztosítja. ■ Az SZFSZ üzemi bizottságainak rendszeresen meg kell tartaniuk a félévi és év végi értékelő üléseket. Az értekezletek középpontjába az emberről való gondoskodást és az el­ért eredmények értékelését kell he­lyezni. Az SZFSZ üzemi bizottságaira a jö­vőben tehát igényes feladatok vár­nak. Bízunk benne, hogy küldetésü­ket, funkciójukat jól betöltik majd. KALITA GABOR téren különösebb hiányosságok nem merültek fel — a nitrai járásban az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán a mojmírovcel szövetkezet érte el a leg­jobb eredményeket a cukorrépa-ter­mesztés terén — az előadásokat még­is élénk vita követte. A dolgozók pél­dául felvetették, hogy a nem megfe­lelően kalibrált vetőmaggal a MONO­­AIR vetőgépek szerkezetüknél fogva nem képesek megbirkózni. A növény­­termesztők felhívták a gépesttők fi­gyelmét arra, hogyan lehetne ezt a gondot megoldani. A másik, sok-sok bosszúságat okozó probléma a hatso­ros répabetakarftőgép hiányos szer­kezeti felépftése. A gép futószalag­jain a répatisztítás nem kielégítő, Így a „fehérarany“ alapanyaga igen szennyezett állapotban kerül elszállí­tásra. A gazdaság komplex ésszerűsí­tő brigádja már dolgozik azon, hogy ezt a hiányosságot minél előbb meg­oldja. Mint a két fenti példa is bizonyít­ja, a haladó tapasztalatok Iskolájá­nak tananyaga olyan hasznos terme­lési tapasztalatokkal foglalkozik, me­lyek elsajátítása, az egyes problémák szétbontása közvetlenül is segítségére van a termelésnek. f—ita— • •!• «?♦ i* «?♦ ♦!• •!* A & A *!• ♦> »T« »T« ♦> ♦> ♦» ♦» ♦> ♦> ♦!« ♦> ♦> »T« ♦> ♦> ♦> А* Л Ab Ab Ab Ab Ab Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Аь Ab V V V V V V V V -♦ ТфТ ТфУ ~ф* vvvv V V V V V V CSÖKKENTSÜK A BALESETEK SZÁMÄT! Az utóbbi években egyre több sző esik a munkavéde­lemről és a balesetmegelőzésről. Nem ok nélkül, hiszen a baleseti statisztikák erről tanúskodnak, hogy minden munkahelyen nagyobb felelősségérzetre van szükség, kell hogy minden dolgozó tudatában legyen annak, hogy felelőtlen hozzáállásával, a védőeszközök mellőzé­sével elsősorban saját magának okoz — nem egy eset­ben — jóvátehetetlen kárt. A mezőgazdaság mind nagyobb méretű gépesítése ré­vén fokozódik a balesetveszély, de csökkenti a munka­biztonságot az elhasználódott, de Javításra még nem került gépek üzemeltetése Is. Szükséges tehát, hogy mind gyakrabban és egyre nagyobb hangsúllyal hívjuk fel a dolgozóik figyelmét a mindenütt „leselkedő“ bal­esetveszélyre. A biztonsági intézkedések gyakori ellen­őrzésével, valamint az ellene vétők szigorú felelősségre­­vonásával lehet és kell csökkenteni a munkahelyi bal­eseteket.-i A munkabiztonsági Intézkedések betartásának fon­tosságát nem lehet eleget hangsúlyozni — mondja Bednár Barnabás, a Rappi (Rapovce) Efsz munkavédelmi fele­lőse. — Számos dolgozó igen gyakran megfeledkezik az előírások betartásáról, fölöslegesnek tartja egy-egy vé­dőeszköz használatát. Pedig bőven akad példa annak bizonyítására, hogy ugyanolyan balesetnél a védőesz­közt nem használó dolgozó Súlyos sérülést szenvedett, mfg a védőeszközt szabályosan alkalmazó testi épsége alig, vagy egyáltalán nem károsodott. — A balesetmegelőzés milyen formáit alkalmazzák a szövetkezetben? — Igen fontosnak tartjuk a fölvilágosító munkát. A munkabiztonsági Intézkedéseket ugyanis minden dolgo­zónak Ismernie kell, hogy azokat betarthassa. A mun­kahelyeken alkalomszerűen ellenőrzéseket tartunk, hogy meggyőződjünk róla, betartják-e a dolgozók a saját ér­dekükben hozott, testi épségüket, egészségüket védő biztonsági intézkedéseket. — S mi a tapasztalat? — Sajnos, még mindig nem tartunk ott, ahol szeret­nénk. Ha az előzőknél ritkábban Is, de még mindig akadnak felelőtlen szabálysértők. Vannak, aikik fölös­leges Idöpazarlásnak tartják „kis Időre“ bajlódni a vé­dőfelszerelés vagy eszköz használatával, mások azért nem alkalmazzák, mert „biztosak“ a dolgukban. Igaz, nem minden ilyen mulasztás jár r- szerencsére bal­esettel, és ez további bátorságot ad az Ilyen cselekede­tekhez. Bár védőruhák dolgában nem állunk valami jól, mivel rendelésünket a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat nem képes teljes mértékben realizálni, de a meglevők használata körül is hiányosságok mutatkoz­nak. Az építkezési csoport majd minden tagja mellőzi a kesztyű használatát, főleg azért, mert olykor átned­vesedik és kényelmetlen annak viselése. — Melyik munkaterületen fordult elő a legtöbb bal­eset? t— Az előző évi adatok azt bizonyítják, hogy főleg az állattenyésztésben és az építkezéseken. Az előbbinél fő­leg az állatok rúgása, döfése által gyakoriak a sérülé­sek. Igaz, legtöbbjük könnyebb kimenetelű, de gyakori­ságuk fokozottabb óvatosságra kell hogy Intse az ál­lattenyésztési dolgozókat Főleg az említett két munka­­terület balesetei nyomán emelkedett tavaly a balesetek száma szövetkezetünkben az előző évekhez viszonyítva. — Milyen része van ebben az alkoholfogyasztásnak? — Bármennyire Is igyekszünk munikahelyelnkről tel­jes mértékben száműzni az alkoholt, még nem sikerült. Pedig szigorú ellenőrzéseket végzünk az ellenőrző bi­zottság elnökének vezetésével. Sajnos, olyan alkalom is volt, hogy a hat ellenőrzött személy közül háromnál pozitív volt az eredmény. Hazaküldtük őket, hiányzásu­kat Igazolatlannak minősítettük, s írásban figyelmez­tettük őket a hasonló esetekkel járó következményekre. i— A védőeszközök és ruhák használatát csak akkor lehet szorgalmazni, ha van belőlük elegendő... (—i Így Igaz. Ezen a téren nagy hiányosságaink van­nak. Bármennyire is Igyekszünk, nem sikerül minden szükségeset beszerezni. Nincs elegendő kesztyűnk, munkaruhánk, lábbellnfk, esőkabátunk, gumicsizmánk stb. Amint már említettem, az Illetékes szerv nem képes a rendelt védőeszközöket Idejében és hiánytalanul le­szállítani, pedig dolgozóink egészségvédelme a baleset­­megelózés egyik alapvető feltétele. A rappihoz hasonló hiányosságok bizonyára más me­zőgazdasági üzemekben is fellelhetők, ám a gondok ellenére oda kell hatni, hogy a szerényebb feltételek mellett is a legnagyobb mértékben szavatolt legyen a dolgozók testi épsége és biztonsága. B. J. Tiszteletet, gondoskodást érdemelnek Szocialista társadalmunk nemcsak az aktív korban levő dolgozók számá­ra alakít ki megfelelő életfeltétele­ket, hanem arról is gondoskodik, hogy idősebb polgáraink is elégedet­tek legyenek életfeltételeikkel. Cé­lunk az, hogy olyan feltételeket hoz­zunk létre, melyek biztosítják szá­mukra a derűs öregkort. Városunk, Komá­rom (Komárno) a lehetőségeihez mér-' ten különös figyel­met szentel idős polgártársaink problémái orvoslá­sának. Az arra rá­szoruló nyugdíja­sokat, elsősorban azokat, akik ked­vezőtlen életkörül­mények küzött él­tek, és problémái­kat csak aktiv tár­sadalmi összefo­gással lehetett megoldani, szociá­lis gondoskodás­ban részesítettük. 1982-ben a gondo­zási szolgálatokra, a nyugdíjasok étkeztetésére, lakbé­rükre, a cukorbetegek és tüdőbajo­­sok számára rendszeresen folyósított juttatásra összesen 221 ezer koronát fordítottunk. Hatékony propagandával és a ven­déglátóipari vállalat megértő hozzá­állásával hatról hatvanötre emelke­dett a diétás étterem állandó étkezői­nek száma. Erre a célra 13 ezer ko­ronát áldoztunk. Ebben az étterem­ben minden napra külön étlapot állí­tanak össze a nyugdíjasok számára. Azok, akik 1280 koronánál magasabb nyugdíjat kapnak, megfizetik az ebéd teljes értékét. A 880 koronát élvező nyugdíjasok 1 korona hozzájárulást kapnak. A nyugdíjasok étkeztetésére a jelen időszakban Is kellő figyelmet fordítunk. Egyre inkább növekszik azon sze­mélyek száma, akiknek gondozási szolgálatra van szükségük. Városunk­ban jelenleg öt hivatásos, huszonnégy önkéntes szociális gondozó tevékeny­kedik, akik 49 segítséget igénylő la­kosról gondoskodnak. Szívesen fogad­juk mindazok segítségét, akik érez­nek annyi erőt, hogy segítséget nyújt­hatnak, tiszteletet és szeretetet nyil­váníthatnak mindazoknak, akiknek arra szükségük van. A szociális szolgáltatások házában 32 lakásegységben 37 polgártársunk tölti nyugalomban élete alkonyát. A jnb szociális osztályával karöltve intézkedéseket tettünk újabb szociá­lis szolgálatok háza megnyitása érde­kében. Rendszeresen figyelemmel kí­sérjük az idősebb emberek lakáskö­rülményeit: kérelmükre 38 esetben lakáscserét hajtottunk végre (nagyobb lakásokat kisebbre cseréltünk). Városunk területén 3 nyugdija* klub működik; a város őrsújfalnsl (Nová Stráž) és kávái (Kava) részé­­ben. Főképpen a város központjába* levő nyugdíjas klub végez — önkor* mányzatának aktiv segítségével és BozSlii Knrbarová irányításával —< sokrétű tevékenységet. A népszerű összejöveteleken, előadásokon, kirán­dulásokon és kulturális-társadalmi rendezvényeken több száz nyugdíjas vesz részt. Az utóbbi klub alaptagsá­ga 320 nyugdíjasból tevődik össze. A város szépítésénél és az új nyugdíjas klub építésénél társadalmi munkában 3126 órát dolgoztak le, és 10 tonna papírhulladékot gyűjtöttek össze. A Komáromi Városi Nemzeti Bizottság a vállalatokkal együttműködve nagy erőfeszítést fejt ki a Május 1. téri új nyugdíjas klub létrehozása érdeké­ben, amelynek építéséhez már 200 ezer korona érték jött létre. A brigá­­dosok csoportja rendszerint a kikötő, a dohány- és hajógyár, a Járási La­kásgazdálkodási Vállalat, az Agrostav és más üzemek dolgozóitól tevődik össze, akik aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy az idős polgártársak ál­ma megvalósuljon. Ebben az időszakban a polgári bi­zottságokkal és a társadalmi szerve­zetekkel együttműködve azon fára­doznak, hogy minél több idős, magá­nyos poleértársnnkat csonortnenn meglátogathassunk. A Tlmur-mozgalom keretében pionírjaink is tisztelettel hajolnak meg öregszUleik előtt, hi­szen tudják, hogy a nagymama és a nagypapa szeretete a leggyengédebb a világon. Mindennapi gondoskodásunkért idő­sebb polgártársaink hálásan kezet ráznak velünk, és megköszönik azt a gondoskodást, figyelmességet, amit — a hosszú, hosszú éves aktív munka után — valóban megérdemelnek. Dr. BENDE ISTVÁN, a Komáromi Vnb alelnöke Kiváló dolgozó Berecz Zoltán már több éve az UHNZ 750 és az UHNZ 500 típu­sú rakodó gépek javf­­tö mestere a Rozsnyót I Rožňava) Gép- és Traktorállomáson. A gépjavító szakmá­iénak kiváló mestere, amit bizonyít az Is, hogy az összüzeml ki­értékeléskor több éven keresztül az üzem leg* !obb dolgozójának bi­zonyult. Erről tanús­kodik „A vállalat kt* váló dolgozója* kitün­tetés Is. Az aratási Időszak­ban az állandóan ké­szenlétben álló, arató­­gépeket és kombájno­kat javító szocialista brigádban te-;.alt szol­gálatot. Talán ez Is az egyik ösztönzője an­nak, hogy brigádjával ■gyütt a téli gépjaví­tást valóban lelkiis­meretesen végzik. Fel­tételünkön Berecz Zoltán látható “ munka közben. Kovács József i§ m llä m m ш ss ■ m

Next

/
Thumbnails
Contents