Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 4. szám

1983. január 29. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Közös gyártásban csodaszer Magyarországon nagy feltűnést keltett egy kiállítás, amely a kő­bányai üzemek szovjet-magyar együttműködésének eredményeit szemlélteti. A szovjet Glavmikro­­biopron Intézmény és a magyar Phylaxis vállalat közös kutatáso­kat végez a fejlesztésben és alkal­mazásban. Mintegy 15 éve folyik az együttműködés; egyebek mel­lett állatgyógyászati antibiotiku­mok és talajjavító baktériumtenyé­­szetek együttes kutatásával fog­lalkoznak. A magyar vállalat éven­te mintegy 24 millió forint érték­ben exportál is a Szovjetuniónak a juhok vetélését gátló, libainflu­enza elleni, valamint a nyulak fer­tőző betegségének gyógyítására al­kalmas vakcinákat Magyar részről 400 ezer adag tarlósömör ellem szérumot vesznek a szovjet part­nertől. Egy magyar vállalat, az ÉLGÉP szintén másfél évtizede komplett sejtgyárakat, sajtérlelő' két szállít a Szovjetunióba. Eddig több mint száz gyár berendezését szállították. A nagy szovjet meg rendelések hozzájárultak ahhoz, hogy világszínvonalra fejlesszék ч sajtkészítő berendezéseket, ame­lyeket az NSZK-ban, Hollandiában és a Közel-Keleten is szívesen vá­sárolnak. Az évi húszmillió rube­les szovjet export a vállalat ter­melési értékének mintegy 30 szá­zalékát alkotja, ebbe a malom-, a hús-, a tej- és a sütőipari gépek 1* beletartoznak. Új ötéves terv Kínában Nyilvánosságra hozták a hato­dik kínai ötéves tervet (1981— 1985), amely a bruttó társadalmi termék, a nemzeti jövedelem, vala­mint az Ipari és mezőgazdasági termelés összértékének egyformán évi átlag négyszázalékos növeke­dését Irányozza elő. 1980-as áraikon számítva a társa­dalmi össztermék értéke 180 mil­liárd jüannal szárnyalja túl az 1980-as összeget, és eléri az 1 bil­lió 300 milliárd jüant (2 jüan egy dollárnak felel meg). A nemzeti Jövedelemnek 1985-re el kell érnie a 4540 milliárd jüant (1980-hoz képest több mint 78 milliárd jüa­­nos növekedés). A hatodik- ötéves terv 400 nagy- és közepes beruházás befejezését Írja elő 1985 végéig. Előnyt élvez az energiaágazat és a szállítás. A hatodik ötéves tervet megelő­ző 28 évben a kínai mezőgazda­ság 3,4 százalékos progresszív nö­vekedést mutatott fel évi átlagban. A hatodik ötéves tervben a cél: négy-öt százaléknyi évi többlet. Az ipari növekedés az utóbbi 28 évet tekintve most lesz a legalacso­nyabb: évi négy százalék körüli. Az állami 'kiadásokból katonai célokra tisztán 88 milliárd 300 millió jüant költenek (átlag évi 17 milliárd 700 milliót), a kiadá­sok 14 és fél százalékát, arányo­san számítva két százalékkal ke­vesebbet az előző kétéves' terv 16 és fél százalékánál. Az ú) ötéves terv értelmében Kí­na a Jangce deltájában (Sangha) környéke), valamint az északi Senhszi tartomány körül két nagy gazdasági övezetet fog létrehozn . Szigorú korlátok között kívánják tartani a nagyvárosok növekedé­sét. Erőteljesen fejlesztik a ki­sebb városokat. Mezőgazdasági rekord Vietnamban A tavasz! és őszi mezőgazdasági idény végeztével rekordtermést ta­karítottak be Vietnamban. Elóze­­tes statisztikai adatok szerint 16 millió 200 ezer tonna élelmiszer­­növényt gyűjtöttek be (hántolat­­lan rizs egvenértékében számol­va), s ezzel nemcsak 1 millió 2CJ ezer tonnával szárnyalták túl a tavalyi ugyancsak rekordévet, ha­nem hosszú idő óta első Ízben — 200 ezer tonnával — túlteljesítet­ték a tervet, amely az Idénre le millió tonnát Irányzott elő. A jő eredmény mindenekelőtt a kiemel­kedően kedvező rizstermésnek tu­lajdonítható (ebben több mint 700 ezer tonnával szárnyalták tűi a a tervelőirányzatot), a szárazkul­túrák termesztésében azonban je­lentősen elmaradtak a kitűzött céltól. Nagyon jól alakultak a rizs hek­tárhozamai, határozottan ellensú­lyozva a vetésterületben bekövet­kezett kisebb mérvű csökkenést. Az átlaghozam 2,78 tonnát tett ki hektáronként, egyes déli járások­ban azonban az öttonnás hozamot is elérték. Az eredmények jelentő­ségét növeli, hogy az őszi időszak­ban, közvetlenül az aratás előtt, szörnyű tájfun pusztított, s Nghe Tinh tartomány lakói emiatt 300 ezer tonnányi veszteséget . szen­vedtek. A lakosság húsellátása szem­pontjából kulcsfontosságú sertés­­állomány kismértékben, a terve­zettet megközelítően nőtt, a te­­nyészállomány viszont apadt, s ez a következő esztendőkben okoz majd gondot. A kollektív gazdál­kodásban kidolgozott tervet alig 50 százalékra sikerült teljesíteni. Ez az élelmiszerprogram gyenge pontja, amelyen mindenekelőtt jobb szervezéssel, a taikarmányel­­látás egyenletességével lehet segí­teni. Az új mezőgazdasági ösztönző rendszer hatására bővül a háztáji állatok száma, hozzájárulva az élelmiszer- és szállítási gondok megoldásához. Most a fő feladat a felvásárlási munka megfelelő be­fejezése, hiszen létfontosságú, hogy a mezőgazdasági teremlés­nek mind nagyobb része kerüljön központi, állami csatornákba, eny­hítve ezzel a nem mezőgazdasági területek, nagyvárosok ellátási gondjain. Most a felvásárlási kampány végeztével, még nagyobb figyelmet kell fordítani a kereskedelemre, a piacok irányítására. Egészében véve a jó mezőgazdasági esztendő — a kedvező időjárás mellett — az új Irányítórendszer mind gör­dülékenyebb működésének, a tech­nikai előrelépésnek, az anyagi ér­dekeltség nagyobb mérvű alkal­mazásának az eredménye. (N) A WASHINGTONI „CTÉPlTÖ“' Az Egyesült Államok féktelen fegyverkezési hajszája a különféle szociális célú kiadások csökkentését vonja maga után, (D. Agajev rajza) 40 éve Sztálingrádnál A szovjet seregek PAOLOS tábor­nagy náci seregmaradványai­­nak felszámolásával negyven évvel ezelőtt, 1943. február 2-án Sztá­lingrádnál betetőzte a szovjet csapa­tok hatalmas ellentámadását. A nácik 1942. július 17-i támadó hadműveleteik során egészen megkö­zelítették Sztálingrádot (a nagy csata kezdete). A hitrelisták Sztálingrád meghódításával el akarták vágni a szovjet hátország életfontosságú ösz­­szekötő vonalát, el akarták vágni a szovjet csapatokat a kőolajtól, aztán délről és délkeletről offenzívára ké­szültek Moszkva ellen. A szovjet csapatok azonban elszánt ellenállást tanúsítottak az ellenség­gel szemben, tartották állásaikat a Volga jobb partján, és megőrizték ellenállásukat a város jelentős része fölött. A szovjet katonák hősiessége a sztálingrádi csata védelmi részében lehetővé tette a szovjet hadvezetőség­nek, hogy készüljön fel a megsemmi­sítő ellencsapásra. A' terv értelmében a szovjet csapa­tok 400 kilométer széles fronton tá­madtak, hogy a 6. német hadsereg szárnyán áttörjék az ellenséges vé­delmet és bekerítsék a német csapa­tokat. Konsztantyin ROKOSSZOVSZKIJ tá­bornok vezényletével 1942. november 19-én hajnalban a Doni Front csapa­tai támadtak, ehhez kötődött a Dél­nyugati Front hadműveletének Kez­dete, melyet N. F. VATUTYIN tábor­nok irányított. Mindkét frontnak si­került áttörnie az ellenséges védel­met és előrenyomulnia a Don irányé­ban. November 20-án támadásba len­dült egy ütőképes csoportosulás A. J. JEREMENKO tábornok vezetésével, november 23-án pedig Kaiacs térsé­gében zárult be a kör a náci hadse­regek körül, s Így két front keletke­zett: belső és külső, ahol a nácik be­vetették egységeiket, hogy visszaszo­rítsák az előnyomuló szovjet hadtes­teket. A náci hadvezetőség december 12-én megkísérelte, hogy kihozza kö­rülzárt csapatait, de a Don csoport­nak vezénylő MANSTEIN marsall tá­madása kudarcot vallott. 1943. január 10-én megkezdődött a körülzárt ellenség felszámolása, ami­kor a szovjet hadvezetőség eleve ka­pitulációra szólította fel a német csa­patokat. Hitler főhadiszállása azon­ban elvetette a megadást. A bekerí­tett egységek január 26-án két rész­re oszlottak, január 31-én Paulus marsall is fogságba esett, és február 2-án hadseregének utolsó maradvá­nyai Is kapituládltak. A sztálingrádi csata páratlan volt a történelemben. A csataterek össz­területe százezer négyzetkilométert tett ki. A csata egyes szakaszaiban mindkét oldalon több mint kétmillió katona harcolt, 28 ezer ágyút és ak­navetőt, több mint kétezer tankot és ugyanannyi repülőgépet vetettek be. A csata kétszáz napg dúlt. A Volga mentén 60 kilométeres hosszúságban egyetlen ház sem maradt épen, 56 üzem, 115 iskola, 86 óvoda, 21 szak­iskola. három intézet, 35 klub. 60 könyvtár, 18 kórház, 24 poliklinika és nmbulatórium, 60 bölcsőde semmi­sült meg. 1184 hektárnyi területen eltűntek a fák. A nácik 1942. november 19-e és 1943. február 2-e között több mint 800 ezer embert, mintegy kétezer páncélost és önjáró löveget, több mint tízezer ágyút és aknavetőt, mint­egy háromezer repülőgépet és 70 ezer autót vesztettek. A fasiszta tömb had­seregei 1942. július 17-étől 1943. feb­ruárjáig a szovjet—német fronton be­vetett haderejének mintegy 25 száza­lékát vesztette el. Mintegy másfél millió ellenséges katona és tiszt esett el, sebesült meg vagy került fogságba. A sztálingrádi csata döntő fordula­tot jelentett a második világháború­ban. A kezdeményezést végleg a szovjet hadsereg vete út. A náciknak sztálingrádi vereségük után gyorsan hátrálniuk kellett Észak-Kaukázusból. A szovjet csapatok győzelme az el­lenállási mozgalmat is erősítette a megszállt országokban. A sztálingrádi ütközet óta eltelt 40 év alatt egyre erőteljesebben meg­nyilatkozik a sztálingrádi győzelem történelmi jelntősége. Az egész hala­dó világ nagyra értékeli a szovjet parancsnokok hősiességét és harcmű­vészetét, a szovjet nép áldozatossá­­gát, amely döntően befolyásolta a fa­sizmus vereségét és a haladás győ­zelmét. Mint Leonyid Brezsnyev mon­dotta a harcok színhelyén 1967-ben rendezett ünnepségen: „Itt, ezen a földön változtatták meg a szovjetor­szág fiai és lányai a sors menetét, kényszerltették, hogy a sötétségből a napfényre jusson, a rabságból a szabadságra, a halálból az élet felé.“ A szovjet nép negyven év előtti sztálingrádi győzelme jelenleg is fi­gyelmeztetés minden agresszornak. A sztálingrádi csapatok harci hagyomá­nyaira építenek a mai szovjet kato­nák, akik napjainkban őrzik a Szov­jetunió népeinek békés alkotómunká­ját. JÄN MIČÄTEK ISMÉT MIAMI Humánom, ó! Az Egyesült Államokban a társadalmi elégedetlenség újabb kirobbanásával kezdték az ú) esztendőt. A szín­hely ismét Miami volt, akárcsak két évvel ezelőtt, s a „gettótüzet“ két néger fiatalember meggyilkolása okozta — az elkövetők rendőrök voltak. Az Unióban a társadalmi bajok általában a legszegé­nyebb rétegeket, a színesbőrűeket, nemzetiségieket és a bevándoroltakat sújtják, ehhez pedig még jő adag faj­gyűlölet is társul. Ha a karhatalmi osztagok viszonylag gyorsan rendet teremtettek Miami négerlakta Overtown negyedében, az emberek kapcsolataiba lassabban költözik békesség. S ezt a politikai fenegyerek módjára viselkedő Reagan elnöknek is be kellett Ismernie. Említést tett róla egy beszédében az alkalommal, hogy az Egyesült Államok­ban a néger lakosság, a polgárjogi harcosak felvonu­lásokkal emlékeztek meg a mozgalom mártírja, Martin Luther King lelkipásztor meg nem élt 54. születésnap­járól, s átadták a róla elnevezett díjat. Az ünnepségek szervezésében tevékeny szerepet játszott az özvegy, Coretta King, akit a georgiai Atlantában, Martin Luther King szülővárosában, a fajüldözők fellegvárában majd­­hogy nem inzultusok ériek. Ilyen állapotok közepette Reagan kényszerhelyzetében annyira szorítkozott, hogy elítélően szólott a „még tapasztalható előítéletek és faji igazságtalanság megnyílván üléseiről“. Az elnököt balszerencse üldözi. Általában akkor hagy ki a memóriája, amikor nem szabadna szem elől tévesz­tenie fontos tényeket. Például azt, hogy hivatalba lépé­sének ével alatt nem javult, sőt Inkább még rosszabbo­dott az amerikai négerek helyzete, s az 6 védnöksége alatt gyülekeznek háborítatlanul a fajgyűlölők szerve­zetei, élükön az újra hangoskodó Ku-Klux-Klannal. (L) A miami rendőrség négergyilkossága akozta felzúdu­lás még le sem csillapodott, amikor „szenzációs“ hír érkezett az Egyesült Államokból. Ennek a passzív fősze­replője is néger, Charlie Brooks. Azzal a különbséggel, hogy öt nem a rendőri önkény ölte meg, hanem Texas államban közönséges gyilkosságot követett el, halálra ítélték és aztán szabad folyást engedtek az Igazságszol­gáltatás gépezetének. Brooks azonban nem emiatt lett híres: a negyven éves férfi az ítélet-végrehajtás, új, „humánus“ eszközével kapcsolatban vonult be az igaz­ságszolgáltatás történetébe. Ugyanis műtéti altatáshoz használt lntervénás oldatú thiopentált adtaik be neki, majd az Izombénitö Pavulont és a szívműködést meg­állító kállumklorldot fecskendezték testébe. Hét percen belül bekövetkezett a halál. Amióta 1976-ban visszaállították a halálbüntetést, az Unió öt államában a törvény lehetővé teszi a leírt, „humánusként“ propagált kivégzést formát. Az amerikai börtönökben ugyanis még 1150 személy várja halálos Ítéletének végrehajtását. A közvélemény tábora a halálbüntetés ellenzőire és a „humánus“ kivégzési mód híveire oszlik. Az orvosok közül sokan erkölcsileg megengedhetetlennek tartják kollégáik kivégzési segédletét. Ha arra gondolunk, hogy például a Szaúd-Arábiában elítéltek karlemetszésekor vagy megcsonkításakor sza­bályos orvosi érzéstelenítést alkalmaznak az elítélteken, nem is olyan újdonság az új amerikai „humánus“ ki­végzést módszer. Csak éppen az érthetetlen, hogy a mérgesgáz használata Vietnamban, Kuba területének el­árasztása mérgező anyagokkal, a salvadorlak ezreinek legytlkoltatása amerikai fizetségű zsoldosokkal kevésbé okoz etikai dilemmát bizonyos társadalmi köröknek? >—In—I A múlt hét nemzetközi esemé­nyeinek központi kérdése volt Gromiko szovjet külügyminisz­ter bonni látogatása. Nyugalmasnak egyáltalán nem mondható Időszakban került. rá sor, hiszem a parlamentet feloszlatták, s a választóknak már­cius 6-án kell szavazatukkal megerő­síteniük, melyik erőcsoportosulás ve­gye át az ország kormánykerekét. Á szovjet külügyminiszter bonni látoga­tása azonban sürgős volt, mert olyan kérdések megtárgyalása szerepelt na­pirenden, amelyek életelemükben ösz­­szefüggnek Európa jövőjével, az em­beriség sorsával. Az előre bejelentett program sze­rint a két ország kapcsolatainak ál­lapota és fejlesztésűik lehetőségeinek megvitatása volt napirenden, majd behatóan foglalkoztak a leszerelési kérdésekkel, a gazdasági együttműkö­déssel, végül egyéb kétoldalú ügyek­kel. A bonni kormány gimnichi ven­dégházában Gromiko nagyon széles­körű megbeszéléseket folytatott ven­déglátójával, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel1 majd Carstens szö­vetségi elnököt Is felkereste. A két­oldalú kapcsolatok áttekintésekor megnyugtatóan hatott a nyugatnémet személyiségeknek az a kijelentése, hogy e téren a moszkvai szerződést tartják szem előtt, s a kapcsolatok alakulását pozitívan értékelhetik. A bonni vendéglátók állásfoglalása két­ségtelenül korrektül hatott. Természetesen a feleket leginkább foglalkoztató kérdés a leszereléssel függött össze. Gromi'ko már megbeszé­lései előtt hangsúlyozta, hogy a je­len helyzetben minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a rakétate­lepítés kérdésében kerüljék el a vég­zetes utat. A nyugatnémet fél dilem­Minden lehetőséget! mája onnan adódik, hogy bár a kér­dések tárgyalásos, békés rendezésé­nek, a szovjet-.amerlkai találkozó hasznos megtartásának a híve, NATO- tagsága azonban mindenképp Wa­shington oldalára húzza, s ez olykor felemás állásfoglalásokban tükröző­dik vissza. Am kétségtelen, hogy Ju­­rij Andropov legutóbbi nyilatkozatai a brit és francia közép-hatótávolsá­gú rakétákkal kapcsolatban, továbbá a Varsói Szerződés javaslata erósen foglalkoztatta a nyugatnémet politi­kusokat. Hans-Jochen Vogel, a szociáldemok­rata kencellárjelölt, aki nem sokkal Gromiko bonni látogatása előtt járt Moszkvában, akkor pozitívan jelle­mezte a javaslatokat, bár voltak bi­zonyos megjegyzései, hogy a szociál­demokrata párt a szovjet rakéták még jelentősebb csökkentését kíván­ná, akkor határozottan kijelentette, hogy ha a genfi tárgyalások „vala­melyik fél nem kielégítő tárgyalási készsége“ miatt nem vezetnének ered­ményre, akkor ez lényegesen befolyá­solná a szociáldemokrata párt állás­pontját az őszi pártkongresszuson az amerikai rakéták telepítésének kérdé­sében. A bonni álláspont tehát olyan képet fest, hogy most aztán az Egye­sült Államokon a sor. Ennek Ismeretében kell értékel­nünk azt, amit Andrej Gromiko a saj­tó nyilvánossága előtt tárgyalásai után mondott. így például kereken kijelentette, hogy Reagan-elnök úgy­nevezett nulla-változata teljesen elfo­gadhatatlan a Szovjetunió számára. „Ez egyedül a Szovjetunió számára jelentene nulla-megoldást, felborítaná a jelenlegi, megközelítő egyensúlyt, az Egyesült Államok fölénye még a mainál Is nagyobb lenne, mert a rob­banótöltetek számának szempontjából a NATO fölénye még mindig másfél­­szeres a Szovjetunióval szemben, s a nulla-megoldás végrehajtása esetén a NATO fölénye a hordozóeszközök te­rületén kétszeres, a robbanőtöltetek területén háromszoros lenne.* Gromiko hangoztatta, hogy ha meg­állapodás születne a közép-hatótávol­ságú fegyverek csökkentéséről, a Szovjetunió hajlandó lenne megsem­misíteni rakétáinak egy részét, má­sik részét pedig olyan távolságra visszavonni Keletre, hogy ne érjenek el nyugat-európai célpontokat. Nagyon konkrét és világos beszéd volt. Gromiko tárgyalásainak eredmé­nyét akkor mérhetjük le a gyakorlat­ban, ha majd sor kerül az összes érdekelt felek véleményének meghall­gatására, amelyet nyugat-európai és amerikai utazások és véleménycserék előznek meg. LŰRINCZ LÁSZLÓ I

Next

/
Thumbnails
Contents