Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-25 / 25. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. ftfnhie Ü. A nagy cukorhozam titka A cukorrépa-termelés gazdasági Jelentősége több oldalú: a cukorrépa egyrészt cukorgyártásunk fontos nyersanyagát képezi, ugyanakkor hasznos takarmánynövény az állattenyésztésben. Hazánk kukorica- és répatermelő körzeteinek fontos gazdasági és takarmánynövénye. A cukorrépa termelésében és feldolgozásában az elmúlt évek során több pozitív eredményt értünk el. Megszilárdult a cukorrépa-termesztés gépesítésére alapozott új technológia, bővült és korszerűsödött a feldolgozó ipar kapacitása, továbbá meghonosodott a cukortartalom szerinti felvásárlás. A nagyarányú fejlődés ellenére a termelési eredményeink nem érik el a fejlett cukorrépa-termelő országok színvonalát. Különösen az utóbbi években a cukorrépa minőségi mutatóinak romlásáról kell beszélni. A növekvő cukorfogyasztás, a cukornak a világ élelmiszer-termelésében betöltött stratégiai szerepe arra késztet bennünket, hogy többet foglalkozzunk azokkal a termelési tényezőkkel, amelyek a cukorrépa minőségi mutatóinak a romlását idézték elő. A CUKORRÉPA TÄPIGÉNYE A répatermelés mennyiségét és minőségét számos tényező befolyásolja. A cukorrépa érzékenyen reagál a termesztési körülményekre. Megfigyeléseinket azonban elsősorban a műtrágyázás és az öntözés hatásának értékelésére összpontosítjuk, mivel ezek a hozamok növekedésével csökkentik a répa cukortartalmát. A kutatások és laboratóriumi elemzések során megállapítottuk, hogy a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák legnagyobb adagja — hektáronként 100 kilogramm foszfor és 240 kilogramm kálium hatóanyagban számítva — sem befolyásolta a cukorrépa mennyiségét és minőségét. A nitrogénműtrágyák növekvő adagal viszont statisztikailag Igazolhatóan nagy hatással voltak a cukorrépára. A nitrogén-műtrágyázás hatásának vizsgálata azt mutatja, hogy már aránylag kis nitrogénadagok is jelentősen csökkentették a répa cukortartalmát, s emellett nagymértékben rontották az egyes minőségi mutatókat is. Ez a felismerés azzal magyarázható, hogy a nitrogéntrágyázás megnyújtja a növények tenyészidejét. A cukorrépa mint kétéves növény erre különösen érzékeny, mert csak akkor kezd a vegetatív részek további növelése helyett a cukor nagyobb mérvű felhalmozásához, ha a betakarítás előtti időszakban a nitrogén- és a nedvességhiány, vagy az alacsonyabb éjszakai hőmérséklet — illetve ezek együttes hatása — erre kényszerítik. Az említett tényezők közül a nitrogén szerepe azért is Jelentős, mert biztonsággal csak a nitrogén mennyiségét szabályozhatjuk. A nitrogéntrágyázás túladagolásának káros hatása hatványozódik, ha a tenyészidő vége felé csapadékos időjárás áll be, vagy ha a cukorrépát augusztus közepe után is öntözik. Műtrágya formájában csak annyi nitrogén adagolása javasolható, amennyivel — a tervezett termést figyelembevéve — a növény nitrogénigénye biztosítható. A nitrogénműtrágya mennyiségének kiszámításához több tényezőt kell figyelembe venni. Ismerni kell az elővetemény alá adagolt műtrágya utóhatását, az elővetemények növényi maradványai, valamint a szerves trágyák formájában talajba kerülő tápanyagok mennyiségét és ezek hasznosulását, a talaj könnyen felvehető nitrogéntartalmát stb. Mivel a cukorrépa általában csak négyévenként kerül ugyanarra a területre, intenzíven nltrogénműtrágyázott elővetemények vagy pillangósok után előfordulhat, hogy a kiszámított nitrogénadag a nullával egyenlő. Megállapítottuk, hogy a 16 százalék körüli cukortartalmú répa nitrogénigénye az alábbiak szerint közelíthető meg: ősszel, az elővetemény lekerülése után meg kell határozni a talaj 0—60 centiméteres rétegének nltrái-nitrogéntartalmát, továbbá tudnunk kell, hogy mennyi volt a tervezett gyökérhozam. A számításnál az öíven tonnás hektárhozamot vesszük alapul, amelynél a gyökértermés nitrátnitrogénre számított N-igénye 150 kiligoramm nitrogénnak felel meg — hatóanyagban számítva. A tervezett termés nitrogénigényét úgy számítjuk ki, hogy a 150 kilogrammhoz annyiszor 15 kilót adunk hozzá, vagy a 150 kilóból annyiszor 15 kilót veszünk el, ahányszor hektáronkénti átlagban 5 tonnával több vagy kevesebb a termés, az ötven tonnás hektárhozamnál. Az ősszel alkalmazható nitrogénműtrágya mennyiségét úgy kapjuk meg, ha az így kiszámított nitrogénlgényből kivonjuk a talaj felső 60 centiméteres rétegének megadott nitrát-nitrogéntartalmát. Ha az őszi nitrogénes trágyázást részben vagy egészében szerves trágya formájában futtatjuk a talajba, akkor a szerves trágya nitrogéntartalmának csak az ötven százalékát vegyük figyelembe, mivel a szerves anyagban levő nitrogén ásványosodásához több évre van szükség. Tavasszal, vetés előtt Ismét meghatározzuk a talaj 0—60 centiméteres rétegében a nitrát-nitrogénmennyiséget. Ennek segítségével állapítjuk meg a tavaszi nitrogéntrágyázás adagját. Kiszámításához az ötven tonnás hektárhozam 100 kilogrammos nitrogénigényét vesszük alapul. Ebből kivonjuk a talaj 0—60 centiméteres rétegének tavasszal mért nitrát-nltrogéntartalmát. A hátralevő mennyiség a tavasszal kiszórható nitrogéntrágya adagját képezi. A nitrogénműtrágya szükségletének kiszámításánál a tőszám figyelembevétele rendkívül fontos, mert az alacsony tőszámmal ugyanolyan hatást érünk el, mint amikor túlzott nitrogénműtrágya adagokkal trágyázunk. Ha 90 ezres egyedszám elérését feltételezzük hektáronként, akkor alacsonyabb tőszám esetén változatlan mennyiségű nitrogénműtrágya kijuttatása a cukortartalom csökkenését eredményezi, mert egy-egy répára a kelleténél nagyobb mennyiségű nitrogén Jut. A CUKORRÉPA ÖNTÖZÉSE A cukorrépa nagy vizígényfl és az öntözővizet jól hasznosító növény. Az öntözött körülmények közötti termesztésben a kedvező biológiai tulajdonságok kiaknázása érdekében az alábbiakra kell fordítani a figyelmet: Ф az öntözést a cukorrépa dinamikai vízigényének ismeretében végezzük; # a vízigény kielégítéséhez mérni kell a csapadékadatokon túl a talaj mértékadó (150—200 cm) rétegében tárolt hasznos nedvességkészleteket; О legyünk tekintettel arra, hogy a cukorrépa nagy vízigénye mellett a gyökérzóna levegőzöttségével szemben is igényes; Ф kerüljük az augusztus közepe utáni öntözést, mert az a technológiai érettség időpontját csúsztatja, és rendszerint ilyenkor következik be az öntözés hatására a cukorrépagyökér cnknrtartalmának a csökkenése; О az öntözővizet a cukorrépatáblán egyenletesen juttassuk ki; О öntözött területeken különösen törekedjünk a kiegyenlített, 90— 100 ezres tőszámú növényállomány kialakítására; ф a cukorrépát a betakarítást megelőző három héten belül öntözni nem szabad. A tenyészidó folyamán a cukorrépa 550 mm körüli — gyengébb állomány hűvösebb évjáratban 500 mm, erősebb állomány száraz, meleg évjáratban 600 mm — vízmennyiséget igényel. A vízigény változásának megfelelően az erőteljes növekedés június első dekádjában veszi kezdetét, és augusztus elejéig tart. A vízigény kielégítése évjáratonként eltérő öntözési rendet igényel. Néhány általános elvet azonban szem előtt kell tartanunk. Az öntözés hatása nagyban függ az első és az utosló öntözés időpontjának helyes megválasztásától. Az első öntözést a Öntözéssel növelhetjük a cukorrépa hozamát, ám helytelen alkalmazásával a cukortartalom csökkenését idézhetjük elő Fotó: Fojtik szélsőségesen száraz tavasztól eltekintve, nem helyes korán kezdeni. Ha a talaj alsó rétege nedves, a cukorrépa főgyökerével a vízfelvétel végett egyre mélyebbre hatol. A korai öntözés a talaj felső rétegében ellátja a növényt vízzel, tömődötté és levegőtlenné teszi a talajt, ebből eredően hátráltatja a mélyebb gyökerezést, s ennek következtében a cukorrépára Jellemző fokozatosan elvékonyuló szabályos gyökértest kifejlődé sét. Megkésni sem szabad az öntözéssel, mert ha csak akkor indítjuk az öntözőberendezéseket, amikor már vízhiányt szenved a növényzet, az öntözés termésnövelő hatása elmarad. Az évek zömében, tehát általában az első öntözést a cukorrépa vízigényének megfelelően június közepén végezzük és azt követően olyan gyakorisággal ismételjük meg, hogy azzal soha ne a vízhiányt pótoljuk, hanem a vízhiány bekövetkezését előzzük meg. Ha június 11-től június 30-ig elvégezük az első öntözést, azaz megelőzzük a vízhiány bekövetkezését, a továbbiakban az első öntözést követően 18—22 napos fordulókkal öntözzünk. Az esőztető öntözőberendezésekkel végzett öntözés esetén a párolgási viszonyoktól függően 15—20 százalékos öntözési veszteséggel kell számolni, s e veszteségnek megfelelően az öntözővíz-igényt növelni kell. Fokozott gonddal kell megjelölni az utolsó öntözés időpontját is. Az öntözéssel ugyanis folyamatos levélképzésre késztetjük a cukorrépát, és késleltetjük a cukor beépülését a gyökérbe. A levélképződés, amíg elegendő a napfény — hazánkban általában az augusztus közepéig terjedő időszak —, produktív folyamatnak tekinthető. Napfény hiányában azonban már inproduktiv, mert a korábban képződött, rendszerint a gyökérben tárolt hasznos anyag elvonásával jár. Ezért be kell tartani azt a szakirodalomból jól ismert szabályt, hogy a cukorrépa utolsó öntözését augusztus derekán végezzük el, Illetve szélsőségesen száraz, meleg őszi Időjárás esetén később is öntözhetünk, de azt a betakarítás kezdése előtt 3 héttel fejezzük be. Ilyenkor 30—40 mm vízmennyiségnél többet ne öntözzünk ki. Az öntözővíz mennyiségére más időpontban is érzékeny a cukorrépa. Réti és réticsernozjom-talajon 40—60 milliméternél, csemozjom- és öntéstalajon pedig 50—70 mm-nél nagyobb vizadagot egyszerre a cukorrépa-táblára ne adjunk. Az öntözés egyenletességét az öntözőberendezések karbantartásával, szakszerű üzemeltetésével is csak akkor tudjuk biztosítani, ha szeles időben nem öntözünk. A szél ugyanis olyan deformációt okoz a szórófejek szórásképében, hogy a 60 mm-re tervezett öntözővíz a valóságban 30—90 közötti ingadozásban jut a felületre. A cukorrépa öntözésénél a nagyobb, de főleg a biztonságosabb hozamok elérése céljából a vízhiány pótlását elegendő számú öntözéssel, kellő időben kell elvégezni. Éghajlati adottságaink között előfordulhat, hogy az öntözést követően hosszabb csapadékos időszak következik. Az öntözési előrejelzéseknek és a helyes üzemi döntéseknek a feladata, hogy az öntözésnek bizonyos mérvű, megengedett késleltetésével az így előforduló nagyobb túlöntözést veszélyt elkerüljük. Esetenként azonban a kockázatot vállalnunk kell, hiszen azzal is kell számolni, hogy a csapadék nem érkezik meg. Szabó Miklósné agrármérnök, a Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa Az ekecs apácaszakállasi (OkoCSokolec) szövetkezet vezetőt az utóbbi időben sokat vitatkoztak arról, hogyan lehetne növelni a tejtermelést. Tudják, feltételeik nem rosszak, rajtuk múlik, miképpen gazdálkodnak, hogyan oldják meg a problémákat. Ezt szem előtt tartva, még az év elején megtették a szükségtes Intézkedéseket, megszabták azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével a tejtermelést növelni szeretnék. Céljuk: száznegyven literrel növelni a fejésl átlagot, hogy az év végére elérjék az egyedenkénti évi négyezer literes tejtermelést. A szervezési Intézkedések eddig Is eredményeseknek bizonyultak. A szövetkezet első negyedéves tejeladási tervét túlteljesítette, tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy féléves tervét Is teljesítse, sőt előreláthatólag 70 ezer literrel túlszárnyalja, örvendetes az Is, hogy a múlthoz viszonyítva javult a tej minősége: míg tavaly az értékesített tej kllencvenkét százaléka volt első osztályú, ez év öt hőnapja alatt másodosztályú tejet nem adtak el. Egy liter tej kitermelésére harminc deka erőtakarmányt használtak fel, de ezt — főleg a nyári időszakban — huszonnégy dekára csökkentik. A tejtermelés jövedelmező, minden liter tej után ötvenhat fillér a tiszta nyereség. LÉNYEGES VÄLTOZÄS A szarvasmarha-állomány kialakításában jelentős előbbrelépés történt. Jelenleg 2614 darab szarvasmarhát, ebből 1080 tehenet tartanak. Az állatsűrűség megfelelő: száz hektár mezőgazdasági területre számítva 30 darab tehén jut. De mivel a gazdaság elsősorban szarvasmarha-tenyésztésre, főleg tejtermelésre szakosodott, ezért az állományt növelik, mégpedig úgy, hogv a hetedik ötéves tervidőszak végéig száz hektár mezőgazdasági területre 33 darab tehén jusson. Elképzeléseiket önerőből szeretnék megva-Cél a négyezer liter lósítanl. Céljaik eléréséhez minden feltétel adott. Megfelelő borjúállománnyal rendelkeznek: 100 tehéntől 106 darab borjút választanak el és nevelnek fel évi átlagban. Ennek következtében a tehénállományt saját nevelésű üszőkből töltik fel, a bikaborjakból évente hatvan darabot — hetven kilós élősúlyban — átadják a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) közös hizlaldának. Marhahűseladás! tervüket saját hizlalásból, valamint a kiselejtezett tehenek eladása révén teljesítik. A Jó tehénállomány kialakítása érdekében a tehenek selejtezése Is folyamatos. Évente az állomány harminchárom százalékát selejtezik ki. A nagyhasznú, jó tejelékenységű állomány kialakítása érdekében haszonállat-előállító keresztezést folytatnak a szlovák tarka és a holstetnfríz vörös-tarka fajtával, ezek nemzedéke lényegesen jobb tejhasznosségú. A Jó haszontulajdonságokkal rendelkező állatoknak megfelelő takarmányt biztosítottak, ezáltal az év eleji kritikus hónapokban sem csökkent a napi fejésl átlag. TAKARMÄNYOZÄS Említést érdemel, hogy a gazdaságban a szántóterület tizenkilenc százalékán termesztenek takarmánynövényeket. Ez az országos átlaghoz viszonyítva kedvező arány és arra utal, hogy a szövetkezetben nagy becsben tartják a földet. Az öntözés tekintetében éppen a takarmánynövé nyékét részesítik előnyben, hogy egységnyi területről minél nagyobb hozamot érjenek el. Bátran állíthatjuk, hogy a takarmányalap Javítására tett törekvések cőlravezetőek. Arra a kérdésre, hogyan használnálják ki a takarmánytermesztésre szánt területet, milyen tartósítási módszert alkalmaznak, Szalay József agrármérnök, állattenyésztési főága zatvezető azt válaszolta, hogy a takarmánytermesztést és a tartósítást tudományos alapokra helyezték. A gazdaságos termelés érdekében lnten zív trágyázást alkalmaznak, természetesen figyelembe véve a talaj tápanyagkészletét. Tervezéskor ügyelnek a helyes vetésforgó kialakítására, melynek nagy szerepe van a Hoza mok alakulásában. Köztudott, de mégis szükséges hangsúlyozni az öntözőberendezések ésszerű kihasználásának fontosságát, amire a gazdaságban nagy súlyt fordítanak. Mivel kicsi a legelőterületük, ezért csak a növendékállatokat legeltetik. Ennek hiányában belterjes takarmánytermesztést folytatnak. A téli takarmányszükséglet biztosítása érdekében kialakítottak egy folyamatos zöld futószalagot, ígý kora tavasztól késő őszig zöldtakarmánnyal etetik О Az öntözésben a takarmánynövényeket részesítik előnyben Fotó: Valach az állatokat. Az őszi és a tavaszi keverékeket is Jói hasznosították. Kora tavasszal igen Jól Jött a rozs zöldtakarmányozása, ezzel áthidalták a tömegtakarmánykészlet csökkenését a lucerna első kaszálásáig. A bükkönyös keveréket (bükköny-)-búza) pedig az első és a második kaszálás közötti Időszakban használják fel zöldetetésre. Ezenkívül a keverékek napi adagját 10—12 kilő lucernával egészítik ki, hogy így is csökkentsék az erőtakarmány-fogyasztást. A másodvetések terméséből pedig az ősz folyamán takarmányozzák a szarvasmarha-állomány Jelentős hányadát. — Adottságaik között az öntözött területeken Igen Jö eredményeket értünk el a Perko fajtával — Jegyezte meg Szalay elvtárs. — Ezenkívül bevezettük a nedves kukorica tárolási módszerét. A módszer bevált és a sertések takarmányozásában Is Jól hasznosítjuk. A tömegtakarmányok készletét a melléktermékek kihasználásával egészítjük ki. Hagyományos tartósítást módszerekkel megfelelő mennyiségű és minőségű szilézst készítünk répaszeletből, leveles répafejből szalmával és kukoricaszárral keverve. A tapasztalatokból kltndulva, az Idén Is kitermeljük és megfelelő technológiával tartósítjuk a kellő mennyiséget. Így például a lucernából 1540 tonna szénát és bizonyos mennyiségű granulált takarmányt készítünk. Ezenkívül tízezer tonna zöldtakarmány és 13 ezer 654 tonna szllázst termelünk. A CCM módszerrel pedig 1500 tonna szemes kukoricát tartósítunk. Minden Igyekezetünk arra irányul, hogy a tömegtakarmányokböl a téli szükségleten kívül Jelentős tartalékot tudjunk előállítani, aminek következtében az abraktakarmány adagját csökkentjük Ezért figyelmünket a mennyiségi mutatókon kívül a minőségi mutatók fokozatos Javítására összpontosftjuk hogv éves tervünket teljesíteni tudjuk. NAGY TEREZ
