Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-25 / 25. szám
■ gen, ■ keletfríz fnh a I kisállattenyésztek tipikus " juhfajtája. Kisebb csoportúkban, 3—20 egyedból 6116 falkíban érzi jól magát. A fejlett anyajuh élő tömege 80, a kosé 120 kilogramm körüli. A fajta évi gyapjútermelése 4—6, egyedenkénti tejtermelése 500— 600 kg. Vannak kiváló egyedek, amelyek évi 800—1000 kilogrammos tejtermeléssel jeleskednek. A tej zsírtartalma, mint a juhoknál általában, magas, 6—7 százalékos. A tapasztalatok szerint a keletfríz juh könnyen alkalmazkodik a változó éghajlati viszonyokhoz. Hazánkban az I. világháború ntán találkozhattunk vele első ízben. Akkor a honos durvagyapjas juhok keresztezésére használták, minek következtében nőtt a gyapjútermelés és finomabb lett a gyapjú. Az ntóbbi években az NDK- ból hoztunk be keletfríz juhokat a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének tagjai részére. Abból indultunk ki, hogy ez a fajta kitűnően megfelel a kistenyésztői feltételeknek. Tulajdonképpen nagy testű állatokról van szó, tehát a takarmányigény aránylag nagy. Viszont előny, hogy ez a fajta nem támaszt különösebb igényt a takarmány minőségével szemben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a keletfríz juhok elvizenyősödött, savanyú füvet nyújtó legelőn is eredményesen tarthatók. Mint tudjuk, a talajvizes, mocsaras legelőkön a juhok erősen fertőződnek (férgek), márpedig ez a fajta kimondottan érzékeny a belső élősködőkre. Legelője inkább soványabb, de száraz, állóvizektől mentes legyen. A fajta esetében a tenyésztés legfőbb célja a nagy élő tömeg megtartása, az átlagos évi és darabonkénti 5 kg-os gyapjú- és 600 kg-os tejhozam biztosítása. A szigorú kiválasztás az eredmények állandó javításának biztosítéka. Kizárólag a fejlett, egészséges állatokat érdemes továbbtenyésztésre meghagyni. Első ízben csak nyolc hőnapos-A keletfríz juhnak természetes tulajdonsága az ikerellés. Nem ritkaság, hogy egy anya egyszerre három-négy bárányt hoz világra. Ellés előtt az anyákat ajánlatos külön ketrecben, egyedileg elhelyezni. Kistenyésztők juhfajtája nál idősebb korban ajánlatos pároztatni, amikor az élő tömeg túlhaladja az 50 kilogrammot. Pároztatásra az őszi hónapok a legalkalmasabbak, de az ntóbbi időben több tenyésztő eredményesen alkalmazza az évi kétszeri pároztatást, illetve éltetést. Egy tenyészkosra átlagosan 40—50 jerkét lehet számítani. Az üzekedés három napig tart. Ha nem kerül sor a megtermékenyítésre, akkor 14—21 nap múlva az állat ismét üzekedik. A megtermékenyítés az üzekedés második napján a legvalószínűbb. A vemhesség átlagos időtartama 145 nap. A vemhesség biztos jele, hogy elmarad az üzekedés, az állat nyugodtabban viselkedik, később a has megnagyobbodik. A vemhesség második felében ügyelni kell arra, hogy a vemhes állatok ne szorítsák meg egymást az ajtóban, a kapuban, ne ugráljanak át nagyobb gödröket, árkokat. Általános szabály, hogy a vemhes állatoknak portól és penésztől mentes, minőségi takarmányt, valamint állott ivóvizet kell kínálni. kg-os tömeget. Természetesen kielégítő takarmányozás esetén. Ebben a korban a bárányokat elválasztjuk és fejni kezdjük az anyákat. A választott bárányok részére a lehető legjobb takarmányt biztosítjuk, nehogy az átmeneti időszakban visszaessenek a fejlődésben. A keletfriz juhokat sokkal könyebb fejni, mint például a merinót. A csecsbimbói nagyobbak, a tej vastagabb sugárban fejhefő. Rendszeres fejés esetén az anyák hónapokig megtartják jó tejtermelő képességüket. A napi kétszeri fejés elengedhetetlen. A kezdőknek azt javasolom, hogy állományukat lehetőség szerint fiatal állatokból alakítsák ki, mert ezeknek sokkal jobb az alkalmazkodó képességük. Elismert, ellenőrzött állományból származó egyedekre alapozzanak, s a későbbiekben szigorú kiválasztással igyekezzenek megtartani és javítani a haszontulajdonságot. Ebben segítségükre lehet a hasznosság ellenőrzése is. A szövetségbe tömörülő, törzskönyvezett állatokkal rendelkező kistenyésztik kérhetik, hogy állományukat kapcsolják be az állami hasznosságellenőrzésbe. Ennek többek között az az előnye, hogy a rendszeresen ellenőrzött állományokból származó utódokat a tenyészállatvásáron értékesíteni lehet. A keletfríz juh gazdasági előnye, hogy igen szapora, s mivel jó tejtermelő, könnyen felnevel 3—4 bárányt is, majd hónapokon át ellátja tejjel a tenyésztőt. A fajtára jellemző még, hogy igényli a mindennapi gondoskodást, keresi az ember közelségét. Ami ugyancsak előny, az állatok nyugodtak, nem kóborolnak el s felügyelet nélkül is ellegelésznek a megszokott legelőn. Balázs Ferenc, Feled (Jesenské) Az ellés általában normálisan szokott végbemenni. Persze nem árt, ha a tenyésztő figyelemmel kíséri az ellést, hogy szükség esetén azonnal az állat segítségére siethessen. Mivel többet ellő fajtáról van szó, a 1 irányok születési tömege (súlya) általában nem nagy. Viszont igen gyors a kezdeti növekedés. A bárányok nyolchetes korukban elérhetik a 20—25 A somorjai (Šamorín) Hamar László alig két éve foglalkozik behatóan nyúltenyésztéssel, de máris szép állománnyal rendelkezik, és — mint mondja — valóban örömét leli a tenyésztői munkában Fotó: —bor Zöldborsó tojással. Hozzávalók: 1 kg hüvelyes vagy fél kiló kifejtett borsó, 4 dkg vaj vagy zsír, só, petrzselyem és személyenként 1—2 tojás. A kifejtett borsót a fele zsíron kevés vízben a petrezselyemmel puhára pároljuk. A tojást a zsír másik felén tükörtojásnak megsütjük, majd a borsóra téve tálaljuk. Párolt újburgonyát adhatunk mellé. Töltött articsóka. Hozzávalók: 20 dkg darált fótt vagy sült hús, 1 tojás, 8 dkg zsemlemorzsa, fűszerek (só, bors, vöröshagyma), 2 kis doboz paradicsompüré és 8 db articsókavirág. Az articsókát a szárától és alsó leveleitől megtisztjuk, hideg vízben kiáztatjuk, majd sós vízben 10 percig főzzük. Közben tölteléket készítünk a darált hússal, fűszerekkel, morzsával és tojással. A víztől leszűrt articsókát kanállal szétnyitjuk, kivágjuk és a töltelékkel megtöltjük. A leveleket fehér cérnával összekötjük és zsírral kikent serpenyőben sorba rakva, kevés vízzel és olajjal, vagy zsírral átsütjük. Fél liter paradicsommártást készítünk, amit tálaláskor úgy öntünk rá, hogy az articsókavirágok csúcsa kiálljon. Paprikás sárgarépából. Egy kiló sárgarépát jól megmosva, megtisztítva apró kockára vágunk. Egy evőkanál zsírban halványra pirítunk egy fej finomra vágott vöröshagymát, beletesszük a sárgarépát, megszórjuk kevés pirospaprikával, egy evőkanál paradicsompürét keverünk hozzá és szükség szerűit mindig kevés vizet öntve alá — gyengén sózva — fedő alatt puhára pároljuk. Ha a répa megpuhult, megszórjuk apróra vágott zöldpetrezselyemmel, meglocsoljuk 1—2 evőkanál tejföllel és átforrósítjuk. Tükörtojást vagy párolt rizst adunk mellé. Kelkáposzta szalonnósan. 10 dkg füstölt szalonnát apró kockákra vágva kisütünk és a pörcöt a zsírjában hagyjuk. Egy fej kelkáposztát (kb. 70 dkg) metéltre vágunk és köménymagos, sós vízben puhára főzünk. Leszűrjük, a szalonnás zsírba keverjük, néhány percig együtt pároljuk, majd 2 dl tejföllel leöntve, azonnal tálaljuk. Mézes sárgarépa (édesség). 20 dkg sárgarépát megmosunk, megtisztítunk és megreszeljük három hámozott almával együtt. Három evőkanál mézet és 3—4 dkg darált diót keverünk hozzá. Néhány csöpp citromlével és % citrom reszelt héjával Ízesítjük. A masszát kekszre felpúpozva vagy kistányéron, babapiskótával tálaljuk. Diétás édesség. 3 db babapiskótát meleg tejbe mártunk, kistányérra tesszük, ujjnyi vastagon beborítjuk turmixgépben péppé zúzott gyümölccsel jkompóttal), ráteszünk újabb 3 piskótát, keserű csokoládét reszelünk rá és hűtve tálaljuk. Olvasztott csokoládéval szintén finom. (ksz) Kezdeményezés néüúil nincs Május derekán Szímőn (Zemné) jártam, s őszintén szólva meglepődve tapasztaltam, hogy bizony már ebben a községben is alaposan megszaporodott a fóliasátrak száma. Hat-hét évvel ezelőtt csak a merészebbek kísérleteztek háztáji zöldségha jtatással, ma viszont csaknem minden kertben van kisebb vagy nagyobb, fóliával borított hajtatóberendezés. Mint általában mindenütt, a lakosság itt is az önellátásra helyezi a fö hangsúlyt, de sokan termelnek zöldséget eladásra Is. A faluban immár négyszáz fős alapszervezete van a Szlovákiai Kertészkedők Szövet-A szervezet elnökének szegfüh álóra futtatott uborkája már május derekán piacképes árut kínált « ségének. Ezt Kosík Alajostól, az alapszervezet elnökétől tudom. Meg azt is, hogy a szervezetbe tömörülő kertészkedők nagyobb hányada — hozzávetőleges számítások szerint nyolcvan százaléka — szerződéses árutermeléssel foglalkozik. — A hetvenes évek elejéig Igen vontatott volt a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés' fejlődése, mert az értékesítési gondok elriasztották az embereket a komolyabb vállalkozástól — mondta egyebek között Kosík elvtárs. — Hogy szabad utat nyissunk a fejlődésnek, hetvenkettőben helyi felvásárló központot nyitottunk. Igaz, egykét éven át mindössze 600— 700 ezer korona forgalmat tudtunk lebonyolítani, de a kezdeményezés végül is meghozta az eredményt. A kezdeti sikerek láttán egyre többen jelentkeztek tagnak az alapszervezetbe, bizony a háztáji árutermelés is alaposan fellendült. Tavaly 6,3 millió korona értékben forgalmaztunk gyümölcsöt meg zöldséget. Ez megtermelt javakban kifejezve 670 tonnát jelent. — Itt is heti két alkalommal van felvásárlás? kiskaput, a férje segítségével az üres ládákat rendezgette. — A javáról lekéstek, tegnap volt a felvásárlás — mondta nevetve, és a fényképezőgépre bökött. — Olyankor jöjjenek, amikor tele van az udvar, meg a fél utca emberrel, áruval. — Ügy bizony -— bólintott a férj —, hogy az emberek, a .termelők is elmondhassák a magukét, ne mindig csak a felvásárlón csattanjon az ostor. — Tehát felvásárló központ van, de azért a gondok nem múltak el teljesen. — Aki árutermeléssel foglalkozik, annak mindig is volt meg lesz is gondja. Pedig terv szerint dolgozunk ám, és mégis sok a bosszúság. Tavaly már októberben felmértük, hogy mit szeretnének termelni a tagjaink, s annak alapján tettünk Javaslatot a szerződés megfogalmazására. A Zelenina úgy találta, egy faluból kevesebb zöldség Is elég lesz. Februárban utólagosan kiegészítettük a szerződést, de a teljes kíná latra így sem találtunk vevőt. — Véleménye szerint kiben van a hiba: a partnerban vagy a termelőben? — Elvben igen, hiszen a Zelenina nemzeti vállalattal kötött megállapodás értelmében mindig hétfőn és szerdán kell szállítanunk. Persze a gyakorlat kicsit más. A szállítást megelőző napokon, tehát vasárnap, Illetve kedden este kezdjük, majd hétfőn és szerdán reggel folytatjuk a felvásárlást, hogy mindenki különösebb gond nélkül értékesíthesse termékeit. Az alapszervezet megbízott terményfelvásárlója Mészáros Anna. Amikor megzörgettem a — Jó, tegyük fel másként a kérdést. Az alapszervezet árutermeléssel foglalkozó tagjai mennyire igazodnak a termeltető partner, pontosabban a társadalom részéről megnyilvánuló elvárásokhoz? Egyszerűen: választék tekintetében mindent megkap a Zelenina a kistermelőktől, amire igényt tart? — Látja, ez az a pont, ahol Inkább a termelőknek kellene válaszolniuk. Ugyanis a helyhagyomány zet úgy fest, hogy a termelők zöme kiválasztott magának egykét jól jövedelmező zöldségnövényt, s azon kívül mást nem hajlandó termelni. Mindenki salátát, retket, sárgarépát, uborkát, karalábét altar termelni. Meg persze hajtatott csemegepaprikát. Ebből a legnagyobb a túlkínálat. A szerződésünk nyolcvanöt tonnára szól, de a kertészkedők kétszáztíz tonnát akartak termelni. Ugyanakkor kápiát, szamócát meg sárgadinnyét alig vállaltak, pedig azt kínálgatta a Zelenina. Az emberek azt mondják, Ilyesminek Itt nincsen hagyománya. — Mit gondol, meddig lehet a hagyományok hiányával érvelve. ilyen önző háztáji árutermelést folytatni? — Azt nem tudom, de csak rádöbbennek egyszer az emberek, hogy valamihez igazodnia kell a háztáji árutermelésnek. Adott esetben a társadalmi megrendelésben megnyilvánuló, fogyasztói igényekről van szó. — Eddig milyen volt a forgalom? — A tervezettnél szerényebb. A szokásokhoz híven, kora tavasszal a Zelenina különmeg bízottja járt ki felvásárolni a salátát. Úgy tudom, egy millió korona forgalmat csinált. Mi április 6-án kezdtük a felvásárlást és május 12-ig fél millió korona értékben vettünk át zöldséget, elsősorban retket, karalábét, zöldhagymát és uborkát. Sajnos, retekből körülbelül harmincezer csomó tönkre— -.t. — Talán nem volt rá vevő? Vagy ez már terven felül termett? — Más volt a baj. A 1 Jós havazás miatt nem tudtuk Idejében felhúzni a fóliát, megkéstünk a vetéssel, így áprilisban nem tudtuk teljesíteni a szállítási feladatot, májusra pedig az időterv kidolgozásakor nem írattunk retket. így aztán Itt volt a kész áru, de már nem szállíthattunk. A karalábéval hasonló volt a helyzet. Tudom, a Zelenina nem tehet róla, de minket bosszantott, hogy tönkremegy az áru. Arról nem is beszélve, hogy közben a paprika ültetésével Is megkéstünk, s mire bejön a zöme, már régen túl leszünk a szállítási főidényen. De kérdezem én, tehetünk mi arról, hogy az Időjárás keresztülhúzta a számításainkat? A tervezés jó, hasznos és szükségszerű, hiszen a szocialista építés legalapvetőbb mozzanata a tervgazdálkodás. Csakhogy — mint esetünkben is — az időjárás szeszélyeivel tervezéskor aligha számolhatunk. Egyszer kisebb, máskor nagyobb a hozam, s bizony nem mindig a termelőn múlik, meg tudja-e tartani a megállapodást, a hónapokkal korábban rögzített szállítási időtervet. Viszont a kockázatot a termelőnek kell vállalnia. Más lapra tartozik, hogy a partneri kapcsolatok javítása és elmélyítése érdekében, ilyen esetekben a felvásárló szervezetek is tehetnek valamit a termelőkért. Nem azt kérjük, hogy hunyjanak szemet a késedelem fölött vagy bontsák meg a szállítási időtervet, hiszen azzal más körzetek termelőit sújtanák. Csak arról van szó. hogy kicsit rugalmasabb piackutatással, jobb elosztással — esetleg időszaki árleszállítással — növelni lehetne a piac felvevőképeségét. s a megtermelt javaknak legalább egy részét meg lehetne —-nteni a köz érdekében. Arról már nem is beszélve, hogy ezzel mennyire fokozhatnánk a kistermelők biztonságérzetét és termelőkedvét! A szímői kertészkedők számlájára pedig csupán annyit: maguk is tapasztalhatták, előbb kezdeményezés kell, hogy később hagyományokról beszélhessünk. Aki szamócát vagy dinnyét szeretne enni, nem vesz paprikát, hiába kínálják vagonszám. Ezt az elköve*kezőkben jó lenne szem előtt tartani. KÄDEK GABOR О Mészárosék az üvegházban palántát nevelnek, később pedig uborkát hajtatnak, de néhány tő paradicsomnak is szorítanak helyet, hogy korábban kerüljön friss paradicsom a család asztalára A szerző felvételei
