Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-25 / 25. szám
a sárgarépa-légy kártételét! A múlt évben sok kertószkedónek igen kellemetlen meglepetésben volt része, mert a sárgarépa-lég; kártételére csak betakarításkor figyeltok (öl. A kétszárnyúak rendiébe, a csupaszlegyek családjába tartósé kártevő egész Európában általánosan elterjedt. Tápnövényei: a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, seller, kömény és a kapor. A legnagyobb károkat a nyirkos talajú, zártabb fekvésű területeken és a házikertekben okozza, abol a sárgarépát ugyanazon a területen termesztik. A károsított gyökerek könnyen rothadnak, n persze nehezen tárolhatók, Némely években a veszteség különösen nagy lehet. A lárvák megtámadják а gazdanövények gyökereit és azokat aknázzék. A fiatal növények meglankadnak, szárazabb időjárás esetén el is pusztainak. Az ilyen növények kiemelésekor a gyökér alsó részén elfeketedés látható, később keskeny járatokat Is megfigyelhetünk a gyökereken. Azoknak az idősebb növényeknek a levélzete, amelyekben több lárva is károsit, lilásra szí nezödik és idővel megsárgul. Az imágó 4—5 mm hoszszií, fényes, fekete légy. Bábjai vagy lárvái a földben felölnek. Az esti órákban rajzó nőstények a talajba — a gazdanövények mellé — vagy a levelek tövéhez helyezik tojásaikat. Körülbelül két hét múlva kikelnek a lárvák, amelyek berúgják magokat a gyökérbe. Itt kb. 3 hét alatt teljesen kifejlődnek, majd a talaj felső rétegében háborúdnak. A kártevőnek évente két nemzedéke van. A második nemzedék imágói július végén, augusztus elején jelennek meg. Ennek a nemzedéknek nem minden egyede fejezi be a fejlődését a sárgarépa betakarításáig, ezért a tárolóba kerülnek, ahol kitclelnek. A kártétel megelőzésére törekedve, a sárgarépát szellős területre vessük, és alkalmazzunk térbeli izolációt a kártevő gazdanöványeinek előző évi termőterületétől. Lehetőleg korán vessünk, a sorközükben gyakran lazítsuk fel a talajt és kissé késleltessük az egyelés idejét, hogy a már károsított növényeket később eltávoUtbassnk. A kártevő megjelenésekor vegyszeres beöntözést alkalmazhatunk. A Nexinn ЕС 4в в,I százalékos, illetve s Nezion WP ZS d.Z százalékos töménységű oldatából egy folyóméterre fél litert kell kijuttatni |a sorokba). Az említett készítmények hiányában a Metation is hasznukra lehet, ha helyesen választjuk meg a kezelés időpontját. Szalai László Kerttelepítés a sorompó mellett A kerítés akácoszlopdra szögeit táblát nézegettem. A ptrosbetús felirat szigorй szövege felezte: „Szemetet kihordani — tilos!" — Ez a tábla már csak emlék — szólt a kerítés túloldaláról egy férfi. Ha föl emlékszem, a galánlai /Galanta) vasútátkelőhely, a sorompók mellett még nem Is olyan régen „illegális“ szemétgyűjtő telep volt. Ma már két szép kert áll Ht. — Két évvel ezelőtt a vasúti pályakezelőség illetékesei szóltak, ha rendbe tesszük a területet, eltávolítjuk a vashulladékot, szemetet, kivágtuk a bozótokat, a területet — bérlőként — hasznosíthatjuk. — Ma kerttele pbtés nem úgy kezdődött mint általában,.. — Nem bizony. Amikor már nagy munkabefektetés révén elértük azt, hogy kitisztítottuk a területet, jött a hepe-hupás föld elsimítása. Persze a szemetet az emberek csak hordták tovább. — Miért? A kertet nem kerítették be? — Hogyne kerítettük volna be. Dehát a szokás hatalma — nagy. Volt olyan eset is, hogy fölszedték a drótot, s egy kocsira való hulladékod „billentettek be“ a kertbe. Ez aztán idővel megszűnt. A rend ugyanis — ahogy mondani szokás — vonzza a tisztaságot. Takács László a kert bérlője egy panelház lakója. Amint elmondta, fiatal házas, két gyerek apja. A család szívesen eljár a kertbe, ahol a gyerekek napozhatnak, leveszhetnek, s a zöldség is megterem. A másik kert tulajdonosa Lie* saf Tibor szintén kétcsaládos fiatalember, a sellyei (SaTaj Duslo vállalat alkalmazottja. Takács Lászlóval együtt egy kutat is le* vertek, így jut víz a palántákra, a növényzetre, szebb termésnek örülhet a két család. Mielőtt a kertajtóban elköszön* tünk volna egymástól, Takács László egy lényeges dologról szólt: — Amióta kitisztítottuk a terű* letet, a sorompó környékén biz* tonságosabbá vált a közlekedés. A sofőrök ugyanis jobban „belátják“ a területet. Tehát — mindenki jól járt. A vasút is, hiszen a sorompó környéke tiszta, rendezett lett, bizton* ságosabbá vált a közlekedés, s két család rwgyobb anyagi befektetés /Nolkül futott kerthez. Az efféle termőterület-kihasználást — ahol csak mód nyílik erre — szorgalmazni kellI —kalita—» 1983. június 25. A virággal ízlésesén betelepített kiskert vagy udvar a porta igazi utsze tenet, boti Mint a felvétel mutatja, a gépkocsi részére épített betonsávok között egy sor szamóca is jól megél s nem csupán díszít, de hasznot is nyújt Fotó: —bor Ä rózsáknál a virágzás és a hervadás folyamata egy esztendőbeh többször ismétlődik. Hogy a virágzás ne csak egyszeri élményt nyújtson számunkra, most is nagy körültekintéssel kell ápolnunk, kezelnünk rózsatöveinket. METSZÉS — VIRÁGZÁS UTÄN A rózsára az a jellemző, hogy a vesszőkön, illetve a hajtásokon, a levelek hónaljában levő rügyecskékböl fejleszt olyan hajtásokat, amelyek virágban végződnek. E hajtásfejlődést irányítani kell. Nem közömbös ugyanis, hogy az elvirágzás után milyen gyorsan és milyen minőségű világot kapunk. Elvirágzás után meg keli metszeni bokrainkat. A metszést az határozza meg, hogy rózsáink melyik fajtacsoportba tartoznak. Másként kell metszeni azokat a fajtákat, amelyek egyesével hozzák virágaikat (teahibrtdek), és másképp azokat, amelyeknek a virágai csoportosan, bugában jelennek meg (floribunda és polianta rózsákJ. A teahibrideket elvirágzásuk után úgy kell metszeni, hogy az elvirágzott hajtást felülről, a virágtól számított második ötös levél alatt vágjuk vissza. A rózsának összetett levele van; egy levél általában 3—5 levélkéből áll. A hajtások alsó és felső részén hármas levelek vannak, mfg az ötös levelek a hajtás középső részén helyezkednek el. Az ötös levelek hónaljában megjelenő szemekből jól fejlett, a fajtára jellemző virágok keletkeznek. A felső hármas levelek hónaljában levő szemekből fejlődő virágok rövid száron ülnek, és torzak. Az alsó hármas levelek hónaljában levő szemek elvirágzás után még A rózsa nem érettek a kihajtásra; az ezekből előtörő hajtások 2—3 héttel később virágoznak, mint a felső szemekből fejlődők. A floribunda, a polianta és a miniatűr csoportba tartozó fajtáknál az elhervadt virágmaradványokat a felső levél fölött vágjuk vissza. A futórózsák bokraib‘01 elvirágzás után kivágjuk az itjős gallyakat, és ezzel helyet adunk az új hajtások fejlődésének, mert ezek rügyeiből ered a következő évi virágzás. Vannak olyan futórózsák, amelyek a teahibrid, a floribunda vagy a polianta fajtacsoporthoz tartozó fajták futóváltozatai; hajtásainkat elvirágzás után két szemre vágjuk vissza. Ezzel megteremtjük a második virágzás alapját. VÉDENI IS KELL! A metszéssel persze még nem fejeződött be a rózsák nyári ápolása. Gondoskodnunk kell a bokrok védelméről a kártevők és a betegségek ellen. Ä leggyakoribb nyári kártevő a levéltetű. Mindig a hajtásvégeken, a zsenge leveleken, a bimbók környékén telepszik meg, és szívásával gyöngíti a hajtást, elcsúfítja, sőt tönkreteheti a virágzást. Különböző lombrágő hernyók és a rózsalevéldarazsak lárvái is gyakran ápolása károsítják a lombozatot. Ha csak levéltetű fordul elő, akkor Pirimorral permetezzünk, amely kifejezeten levéltetű elleni szer. Ha más kártevők is fellépnek, akkor Bi-58 ЕС használata ajánlatos. A betegségek közül a feketefoltosság és a lisztharmat a két legelterjedtebb és legmakacsabb rózsabetegség. Mindkettőt gombakártevö okozza. A feketefoltosság mostanában tűnik fel a rózsák levelein. Kisebb-nagyobb sötétbarna vagy ibolyásfekete, sugárírányüan csipkézett szélű foltokat okoz. Gyenge fertőzéskor kevés folt tűnik elő a leveleken; ha azonban erős a fertőzés, akkor a foltok a levél lemezét teljesen ellephetik, sőt a foltosodás a laza, puha fájú fajták éves vesszőire is átterjedhet. A beteg levelek elsárgulnak, lehullanak és a fertőzött tő mér nyáron lombtalanná válik. Őszig újra kihajt ugyan, de ez nagyon legyöngltt a tövet, a hajtások nem tudnak beérni, és ez gyakran a bokor tóit kifagyását Idézi elő. A betegség megjelenésétől kezdődően 10— 14 naponként permetezzünk réztartalmú vagy rézpőtló szerrel. A lisztharmat is általánosan elterjedt rózsa betegség. Nevét jellegzetes tünetéről kapta: a rózsa zsenge leveleit, erősebb fertőzésnél a hajtást, sőt a vírágszárat és a csészeleveleket is fehér, lisztes bevonatú foltok borítják. A levelek kanalasan begörbülnek, elszáradnak, a hajtások eltorzulnak, beteges színűek, a virágok értéktelenek lesznek. Különösen a fiatal növényekre kell ügyelni, mert ha elhatalmasodik rajtuk a lisztharmat, el is pusztulhatnak. Lisztharmat ellen Fundazollal, Karathanéval, vagy Morestannal permetezzünk. А ТАРANYAG PÖTLASA Rózsáink évközi táplálását lombtrágyázással és szilárd műtrágyák kiszórásával oldjuk meg. A lombtrágyákat a permetlébe lehet keverni, így a műtrágyázás nem okoz többletmunkát, és szárazság esetén is kifejti kedvező hatását. A szilárd műtrágyákat kapálás előtt szórjuk ki, s azután dolgozzuk be a talajba. Július közepe után már ne adjunk rózsáinknak szilárd nitrogénműtrágyát, mert ez a hajtások beérésót késlelteti, legfeljebb kisebb kénsavas káli műtrágyaadagot használjunk, ami elősegíti a hajtások beórésót. (m. k.) Takács Lészlő: „Szépen fejlődik a palánta“ (A szerző felvétele) 1
