Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-25 / 25. szám

2

.SZABAD FÖLDMŰVES

1983. Jftnius 25.

Gvorsabban alkalmazzuk a tudamánv as technika vMnvait

fFolytatás az 1. oldalról) fikájának teljes mértékű támogatását fejezték ki.

Az eddigi fejlődés értékelése tehát azt mutatja, hogy noha több területen pozitív eredmények születtek, a jövőben sokkal erőteljesebben kell törekednünk a CSKP XVI. kongresszusa stratégiai irányvonalának biztosítására, mely többek között rendkívüli figyelmet fordított a tudomány és a technika fejlesztésére.

Számottevő eredményeket értünk el az utóbbi időszakban a tudományos-műszaki fejlesztésben. Ugyanakkor azonban még vannak kiaknázatlan tartalékaink és lehetőségeink, és különböző fogyatékosságok hátráltatják a tudományos-kutatási bázis munkáját és a termelést.

A fogyatékosságok egyik fő oka, ahogy erre a CSKP XVI. kongresszusa is rámutatott, hogy a tudományosműszaki fejlesztés mindeddig még nem vált a tervezés és irányítás tengelyévé, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű és következetes érvényesítéséért folyó küzdelem mindeddig még nem vált az egész irányítási, tervező és szervező tevékenység fő tartalmává.

AZ INTENZIFIKÄLÄS DÖNTŐ TÉNYEZŐ

A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a 7. ötéves tervidőszak félidejében vagyunk, és a jövőben még igényesebb feladatokat kell végrehajtanunk az intenzív fejlesztéssel kapcsolatos célok elérése érdekében. E feladatokat az állami, gazdasági- párt- és társadalmi szervek, illetve szervezetek, az egész Nemzeti Front határozott felsorakozása nélkül nem tudnánk teljesíteni.

Olyan feladat előtt állunk, amelynek végrehajtása továbbhaladásunk döntő feltételei közé tartozik. Egész tevékenységünket át kell hatnia annak a törekvésnek, amelynek célja a tudományos-műszaki fejlesztési feladatok végrehajtása. Gondoskodni kell arról, hogy az újonnan kifejlesztett termékeket, amelyek kielégítik az alacsony fokú alapanyag- és energiaigényesség követelményeit, s nagy a használati értékük, gyorsan és elegendő mennyiségben gyártsák a bélés külkereskedelem számára. El kell érni, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés a népgazdasági tervek tengelyévé váljon. A feladat végrehajtásának elmélyítése végett további intézkedéseket készítünk elő, illetve — kísérleti szinten — valósítunk meg a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására és a beruházási tevékenység tökéletesítésére.

A tudományos-műszaki vívmányok érvényesítésének meggyorsítása érdekében a gyakorlatban mind rövid távú intézkedésekre, mind bizonyos elvi Jelentőségű intézkedésekre szükség van. Elsősorban a következőkről van szó:

— egységes állami tndományosmfiszaki politika kidolgozása és végrehajtása;

— a tudomány és a technika fejlesztése fő irányainak és feladatainak meghatározása a csehszlovák népgazdaságban;

— a gazdasági integráció és a tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése a KGST-tagországokkal, főleg pedig a Szovjetunióval;

— a kutatási és fejlesztési bázis munkájának hatékonyabbá tétele és összehangolása fejlesztési szükségleteinkkel;

— a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatása.

A FEJLŐDÉS IGÉNYES FELTÉTELEI

A beszámoló kiemeli, hogy társadalmunk távlati szándékait, a szükséges szerkezeti változásokat és a népgazdaság műszaki színvonalának erőtel|es emelését tekintetbe véve nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy erőinket és eszközeinket a legfontosabb területekre összpontosítsuk. Főleg a következőkről van szó:

■ a gazdaságfejlesztés kevésbé energiaigényes típusának érvényesítése és a tüzelőanyag-, az energiafogyasztás ésszerűsítése, a nukleáris energetika fejlesztése és az összes tüzelőanyag-energetikai forrás optimális hasznosítása;

■ az élelmiszerekből való önellátás mértékének növelése, elsősorban a földalapról, annak termőbbé tételéről való állandó gondoskodás révén, a növénytermesztés kiemelt ütemű fejlesztésének biztosítása, a feldolgozási folyamat színvonalának emelése és a veszteségek csökkentése;

■ a csehszlovák ipar kevésbé energiaigényes szerkezetének fokozatos kialakítása főleg a gép- és elek-A CSKI

trotechnikai Iparban, miközben erősítsük a háttéripart;

■ az alapvető vegyipar termékeinek magasabb fokú hasznosítása elsősorban a kevésbé nyersanyag- és energiaigényes folyamatok, különösen pedig a kvalifikált és speciális vegyipar és a gyógyszeripar fejlesztésével;

■ a komplex gépesítés és automatizáciő kibontakoztatása és ezzel összhangban a mérő- és szabályozó műszerek gyártásának fejlesztése;

■ az egészségügyi ellátás további fejlesztése;

■ környezetvédelem és -fejlesztés.

A beszámoló rámutat arra, hogy a fő irányelvek megvalósítása és az újabb tudományos-műszaki Ismeretek érvényesítése megköveteli, hogy népgazdaságunk aktívabban bekapcsolódjék a nemzetközi szocialista munkamegosztás objektiven érvényesülő f folyamatába. Ezért a szocialista országok a kommunista és munkáspártok vezetésével állandóan mélyítik a kölcsönös gazdasági integrációt. E célból folynak a KGST-tagországok legfelsőbb szintű, gazdasági tárgyú értekezletének előkészületei.

A CSSZSZK további gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztésének biztosítása során létfontosságú tényező a Szovjetunióval való távlati és céltudatos együttműködés.

A két ország legfelsőbb vezetői tanácskozásainak eredményeivel összhangban a népgazdasági tervek öszszehangolásának tökéletesítésére, a távlati együttműködés kibontakoztatására, a termelési kooperáció és gyártásszakosítás elmélyítésére törekszünk a közös hosszú távú programmal összhangban.

E folyamatokkal összhangban nagy gondot fordítunk a tudományos-műszaki együttműködésre. Jelentős eredményeket értünk már el a nukleáris energetikában és technikában, a textilipari gépek, számítástechnikai berendezések és más fontos termékek fejlesztésében és gyártásában. Amenynyiben határozottabban előre akarunk lépni, a következőkre van szükség:

1. szorosabbá kell tenni a tudományos-műszaki együttműködés során a termelési szakosítás és kooperáció, valamint a termelési programok felosztása összehangolását;

2. határozottabban hozzá kell látni az együttműködés új, progresszív formáinak szélesebb körű érvényesítéséhez, főleg közös tudoményos-kutaíó, konstrukciós és műszaki-tervezési munkahelyek, illetve közös vállalatok létrehozásában.

A tudományos-műszaki fejlesztés döntő fontosságú irányzatai megvalósításának a meggyorsításával kapcsolatban a beszámoló megállapítja, hogy jobban, hatékonyabban és egységesen irányítsuk kutatási és fejlesztési potenciálunkat úgy, ahogy azokat a XVI. pártkongresszus határozatai megkövetelik. A tudomány és technika fejlesztésére évenként mintegy 19 milliárd koronát fordítunk, ez nemzeti jövedelmünk 4 százalékát képezi. Kutatási és fejlesztési alapunkban jelenleg több mint 183 ezren dolgoznak. Szükséges, hogy ezt a teljesítőképességet maximális mértékben a döntő fontosságú feladatokra összpontosítsuk, ne forgácsoljuk szét erejét, és ezzel gyorsítsuk meg a kutatást, a kutatási eredmények termelésben való alkalmazását. Hassunk oda, hogy az irányító szféra, a kormány és az egyes minisztériumok által, továbbá a termelési-gazdasági egységek és vállalatok által a kutatási-fejlesztési bázis számára olyan igényes feladatokat tűzzenek ki, amelyek szavatolják a termelés hatékonyságának szüntelen növelését.

A kutatási eredmények gyakorlati

alkalmazását a termelésben úgy kell megvalósítani, hogy az minden termelési-gazdasági egységen belül egyenletes folyamatot képezzen. Ennek érdekében szoros kapcsolatot kell teremteni a kutatás, a fejlesztés, a műszaki tervezés, a termelés technológiai előkészítése a beruházások között, hogy az egyes innovációk rövid idő alatt valósuljanak meg.

Amint azt a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, a kutatási alap hatékonyabb munkája nem nélkülözheti e kutatóintézetek mellett működő kísérleti termelési alap rendszeres építését. Ennek hiányában tudósaink és műszaki dolgozóink munkaeredményei gyakran csak papíron maradnak. A termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak az ágazati szervek hatékonyabb támogatása mellett saját érdekükben el kell látniuk a kutatási munkahelyeket fejlesztési műhelyekkel, kísérleti gyártást végző üzemegységekkel.

Tudományos kutatási alapunk mű’ Központi Bizottságának

. *

szerekkel való ellátására, részben hazai forrásokból, részben behozatalból, felelős gazdasági szervezetet kell létesíteni, amely koordinálná a gyártási programot a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia műszaki alapjával.

Lényegesen jobban kell kihasználni a főiskolák alkotó potenciálját is. El kell mélyíteni bekapcsolódásukat, a műszaki és gazdasági kutatás állami tervében szereplő programok megvalósításába. Ehhez kezdeményezőbb hozzájárulásra van szükség a kutatás és a főiskolák részéről. Ezzel együtt szélesebb mértékben ki kell használni a főiskolai munkahelyek képességeit a gazdasági szervezetek egyes operatív jellegű és kiegészítő problémáinak aránylag gyors megoldásához.

AZ ALKOTÖ GONDOLKODÁSMÓD ÉS A KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT

A tudományos-műszaki haladás eredményei végső soron a vállalatoktól és a termelési-gazdasági egységektől függnek. Tisztában kell lennünk azzal, hogy szükségleteink kielégítéséhez nem elegendőek a tudomány és a technika legjobb, néha világszerte elismert és értékelt, de szórványos eredményei. Már régen elmúlt az az Időszak, amikor csak a saját házunk tájával törődtünk.

Feltétlenül és szüntelenül figyelemmmel kell kísérnünk a világ fejlődését, és eredményeinket bíráló szellemben egybe kell vetnünk a világon elismert paraméterekkel. Az alkotó dolgozók munkája minőségének mércéje az, hogy minden új és tökéletesített gyártmány megfelel-e a világszínvonalnak. Ebből kell kiindulnia kutatási és fejlesztési alapunknak, valamint a termelésnek is.

A termelés hatékonysága növelésének egyik alapvető előfeltétele a szüntelen gondoskodás a termelés magas minőségi fokáról. Nem törődhetünk bele abba, hogy a termékek összértékében az új gyártmányok és a magas műszaki színvonalú gyártmányok értéke nem éri el a szükséges részarányt. Még mindig alacsony a kiváló minőségű gyártmányok hányada. A minőség kell hogy szerves részévé váljon az egész termelési folyamatnak, a fejlesztéstől és a konstrukciótól a technológiai fegyelemig.

A termelésben a tudomány és a technika alkalmazásának és a magas fokú minőség elérésének nélkülözhetetlen előfeltétele a vállalatok normabázisának magas színvonala. Jelenleg az a helyzet, hogy a normák még nem képeznek olyan alapot, amelyből kiindulnak és következnek a teljesítmény, a hatékonyság növelésének, a munka és a termelés Javításának paraméterei. A vállalatoknál a normabázis az elmúlt években nem tökéletesedett a szükséges ütemben. Erről tanúskodik például az a körülmény, hogy 1982-ben a nyers-, az alap-, a tüzelőanyag és az energia fogyasztási normának csupán 31 százalékát szilárdították meg, változatlan maradt 55, s lazább lett 14 százalékuk.

Az Illetékes központi szerveknek, a tervbizottságoknak, a munka- és szociálisügyi minisztériumoknak, a tudományos-műszaki és a beruházásfejlesztési központi szerveknek, valamint a szakágazati minisztériumoknak komolyan kell foglalkozniuk ezzel a helyzettel, és meg kell tenniük a szükséges lépéseket. Minden gazdásági szervben és szervezetben ki kell dolgozni és következetesen meg kell valósítani a normabázis tökéletesítésének programjait, és meg kell teremteni az ehhez szükséges szervezési ős káderelőfeltételeket.

A beszámoló a továbbiakban behatóan foglalkozik azzal, hogy a tudomány és a technika fejlesztése a szocializmus építésének feltételei között alapvető hatással van a társadalom szociális szerkezetére. Változik a munka jellege, növekszik a magas fokú képesítést követelő munka hányada, méreteiben csökken a fáradságos munka, új foglakozások jönnek létre, folyamatosan megszűnnek a különbségek a fizikai és a szellemi munka között.

A mezőgazdaságban az új termelési viszonyok, a mezőgazdaság átállása az ipari bázisra, a tudomány és a technika széles körű alkalmazása úgyszintén megteremtette azokat az előfeltételeket, amelyek lehetővé teszik a szövetkezeti földművesek munkája és élete jellegének mélyreható megváltoztatását. A mezőgazdaságban jelentősen megváltozott a dolgozók szakképesítési öszszetétele.

8. ülése

Társadalmunk szociális szerkezetében mind jelentősebb szerepe van a tudományos-műszaki értelmiségnek.

Nagymértékben tőle függ a tudományos-műszaki haladás vívmányainak elsajátítása és alkalmazása a szocialista építés javára.

A gazdasági fejlődés igényes feladatai teljesítésének egyik alapvető előfeltétele a műveltségi szint szüntelen emelkedése. Jelenleg a népgazdaság szocialista szektorában ezer dolgozó közül 62-nek főiskolai végzettsége van. Hozzávetőleg 20 ezer tudományos dolgozója van a kutatási és a fejlesztési bázisnak. Az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a nem termelő szféra dolgozóinak több mint 26 százaléka elvégezte a középiskolát, a népgazdaságban dolgozó munkások és a mezőgazdaságban dolgozók csaknem 86 százaléka tett szert képesítésre különféle tanulmányi szakágazatokban. Arra törekszünk, hogy a munkahelyt besorolás jobban megfeleljen a képesítésnek.

Nagy súlyt helyezünk a munkásutánpőtlás nevelésére. A termelési tárcák miniszterei, a vezérigazgatók nem várhatnak arra, hogy valaki más készíti fel számukra a munkáskádereket, hanem ezt a feladatot irányító tevékenységük szerves részének kell tekinteniük.

A szocializmusban a tudományosműszaki haladás meggyorsulása elválaszthatatlanul összefügg a munkakezdeményezés további fellendülésével. Mind nagyobb szerepe van a feltaláló- és az újltómozgalom fejlődésének, amely nagymértékben járul hozzá a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A 6. ötéves tervidőszakban az újítási javaslatok és a találmányok hasznosításának értéke 37 milliárd korona volt, miközben évről évre szüntelenül növekszik ez az érték. Erről tanúskodik, hogy tavaly a találmányok 2,02, az újítási javaslatok 8,18 milliárd koronával gazdagítottak bennünket. Az újítási javaslatok száma 338 ezer volt, ami az 1970. évinek több mint a háromszorosa.

De nemcsak a számokról van szó. Legfontosabb a találmányok és az újítási javaslatok gyors megvalósítása a gyakorlatban. Tavaly az elfogadott találmányok 25, az újítási javaslatok 13 százalékét nem használták fel. Mind hosszabb a megvalósításuk ideje, és akadozik tömeges 'alterjesztésük.

A létező fogyatékosság kiküszöböésére tökéletesíteni kell a találmányi és az újítémozgalom irányításának rendszerét, elsősorban meghatározva a szervek és a szervezetek jogait és kötelességeit a találmányok és az újítási javaslatok elterjesztése során, valamint pontosítva a feltalálók, az újitők és a kivitelezők anyagi érdekeltségének kérdéseit. *

A feltaláló- és az újltómozgalom fejlesztésében, valamint a dolgozók munkakezdeményezése egész területén jelentős szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak.

A mindennapos szervező, Irányító és nevelő munkát a termelés hatékonysága növeléséért, a műszaki haladás eredményeinek felkarolása útján vívott rendszeres harcot nem helyettesítheti az agitáció, a népnevelése, vagy valamilyen előírások, illetve adminisztratív utasítások.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunió dolgozói haladó tapasztalatai, valamint kezdeményezésük bevált formái- terjesztésének, alkalmazásának és népszerűsítésének.

Becsüljük a Szocialista Ifjúsági Szövetség alkotó kezdeményezését, főleg a Zenit-mozgalmat és a verseny további formáit, amelyekkel hozzájárul a tudomány és a technika fejlesztéséhez, érvényesítéséhez, a fiatal nemzedék felkészítéséhez, hogy megbirkózzék a tudományos-műszaki fejlesztés új, igényes feladatúival. Az ifjúság technika iránti pozitív viszonya felhasználásától nagymértékben függ munkahelyi érvényesülése, valamint a társadalmi élet minden szférájában a tudomány és a technika felhasználása és fejlődése iránti magatartása.

Az állami és a gazdasági szervektől, Illetve szervezetektől elvárjuk, hogy támogatni fogják az Ifjúság kezdeményezését és műszaki alkotó tevékenységét, ehhez megteremtik a feltétlenül szükséges, káder-, anyagi és egyéb feltételeket. Az Ifjúsággal való foglalkozást a politikai és a társadalmi elkötelezettség egyik legjelentősebb formájának tekintjük.

A beszámoló befejezésül leszögezi, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseivel rendszeresen kell foglalkozni a kerületi, a járási pártbizottságok s további pártszervek és pártszervezetek illésein. Kell hogy ezek szerves részévé váljanak a párt

mindennapos politikai-szervező és eszmei-nevelő munkájának. Minden szinten ügyelni kell arra, hogy a szándékok ne maradjanak csak papíron, hanem kifejezésre jussanak a konkrét, valós feladatokban és intézkedésekben az adott munkahelyeken.

HATÄROZAT

A Központi Bizottság egyhangúlag határozatot hagyott jóvá, amely megállapítja, hogy a tudomány és a technika eredményeinek realizálásával elsősorban hozzá kell járulni a termelés ésszerűsítéséhez, a fűtőanyagok, az energiahordozók, a fémek, valamint más nyers- és alapanyagok fogyasztásának csökkentéséhez, a termelés minőségének javításához, a termelési folyamat minden szakaszában keletkező veszteségek csökkentéséhez, a technológiai innovációhoz és a termékfelújításhoz, a munka- és lakóhelyi környezet problémáinak megoldásához. Ez megköveteli a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítását, a termelés és a munka megszervezése progresszív formáinak alkalmazását és azt, hogy a kezdeményezés a minőség Javítására és e tudományos eredmények gyors gyakorlati megvalósítására Irányuljon. Ezzel együtt a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és a termelés erőit és eszközeit a műszakilag perspektív és gazdaságilag hatékony Irányokra kell összpontosítani, amelyek jelentősen befolyásolják a népgazdaság távlati teljesítőképességét.

Egyidejűleg nagy gondot kell fordítani a beruházások tervezés előtti, tervezést, beruházási ős területrendezési előkészítésére.

A határozat leszögezi továbbá, hogy a népgazdaság áttérése a fejlődés Intenzív útjára a tudományos és a technikai eredmények széles körű felhasználása alapján megköveteli, hogy elmélyítsük népgazdaságunk részvételét a szocialista gazdasági integráció objektív folyamatában, amelynek oszthatatlan részét képezi a széles körű tudományos-műszaki együttműködés — főként a Szovjetunióval.

Elsőrendű figyelmet kell fordítani saját tudományos-műszaki potenciálunk hatékonyságának növelésére és jobb hasznosítására. Ez megköveteli a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia, a felsőoktatási intézmények. a kutatóintézetek és munkahelyek tevékenységének Javítását s a munkájuk eredményeivel szemben támasztott igények növelését.

Fokozatosan Javítani kell ellátásukat műszerekkel és számítástechnikával, fejleszteni kell kísérleti termelőalapjukat. Fontos feladat a tudomány és a termelés kapcsolata progresszív formálnak kezdeményező alkalmazása.

Ezzel összhangban nagy súlyt helyez a közületek és az egyének anyagi érdekeltségének elmélyítésére az elért eredményektől függően, s az e téren végzett munka erkölcsi megbecsülésére.

A minőség javításának és a termelés felújítása meggyorsításának szükségletével összhangban fejleszteni kell a metrolőglát, a szabványosítást és a normamegállapitást, bővíteni és javítani kell a kísérleti Intézetek tevékenységét.

Az állami terv céljainak elérése megköveteli a gazdasági eszközök egész rendszerének átalakítását oly módon, hogy nagyobb mértékben ösztönözze a tudományos-műszaki haladás széles körű érvényesítését, az innováció meggyorsítását, ezzel kapcsolatban a korszerűsítés és a rekonstrukció s vele együtt a gazdaságfejlesztés hatékonyságának növekedését, a munka minőségének javítását és az ipar exportképességének fokozódását.

Nagy gondok kell fordítani a feltaláló- és az újltómozgalom, a szocialista brigádok ésszerűsítő tevékenységének. felhasználására és tömeges terjesztésére, a komplex raclonallzáclós brigádok munkájának továbbfejlesztésére és javítására.

A CSKP Központi Bizottsága 8. ülésén jóváhagyta: a CSKP KB elnökségének a tudományos és a műszaki eredmények gyors alkalmazásáról szőlő jelentését; a csehszlovák, a cseh és a szlovák tudományos-műszaki és beruházási állami bizottság létrehozására vonatkozó javaslatot; a CSKP Központi Bizottságának 1983. évi költségvetését; a CSKP KB Elnöksége, Titkársága és bizottságai által a CSKP KB 1982. novemberében tartott 7. ülése óta kifejtett tevékenységről szőlő jelentést; a párttagsági díjak fizetése irányelvének és elveinek módosítását; az előterjesztett káderjavaslatokat. V