Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-18 / 24. szám
1983. június 18. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 A szarvasmarha-tenyésztés nagyobb arányú kiterjedése, valamint az erőtakarmányok fogyasztásának csökkentése következtében a tömegtakarmányok termelése kulcsfontosságú ágazattá vált. A kellő tömegtakarmány-alap megteremtése azonban olyan termelési szerkezetet követel, hogy ez ne menjen a gabonafélék, az ipari növények termőterületének rovására. Erre pedig hazánkban adottak a feltételek. Nem lehet egyetérteni azzal a gyakran hangoztatott Indoklással, miszerint nem áll rendelkezésünkre elegendő terület a tömegtakarmányok termelésére. Ennek igazolására, hadd hozzunk fel legalább néhány adatot: Szlovákiában a szántóföldi takarmánynövényeket összesen 390 ezer hektáron termesztjük. Ez a szántóterületnek mintegy 25,4 százalékát teszi ki. A gyepterületek 805 ezer hektárt foglalnak el. Tehát a Й takarmánvteraielés lehetőségei, távlatai tási, szállítási, tartósítási és tárolá veszteségek. Szlovákiában évente hozzávetőlegesen 4,5 millió tonna tömegtakarmányt termelünk — szénában számítva — viszont a lábon álló termés legalább 30—40 százalékai, vagyis 1,6—1,8 millió tonnával nagyobb. Ez a tetemes takarmánymennyiség kárba vész. A takarmányok pazarlását a gyenge minőség is jelenti. Az amúgy is tetemes veszteségek által csak hatványozódnak. Tavaly például a kedvező termelési és tartósítási feltételek mellett a szénának mintegy 25, a szenázsnak és a szilázsnak pedig A szeminárium résztvevői a helyszínen is megtekinthették a szövetkezet tömegtakarmány termelési és öntözési rendszerét Fotó: Valach tömegtakarmányok termelésére összesen 1 millió 195 ezer hektár áll rendelkezésünkre, ami 48 százalékát képezi a mezőgazdasági területnek. Tehát nem is annyira a termőterü let hiányában, mini Inkább a takarmánytermelés alacsony színvonalé ban kell látni a lemaradás okát, Illet ve ennek áthidalása révén az előbb relépés lehetőségét. Jelenleg a tömegtakarmány alapból mindössze 5,8 liter tejet termelünk egyedenkénti átlagban. pedig az adottságaink lehetővé tennék a 6,5—7 literes tejtermelés elérését is. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek példája igazolja, hogy tömegtakarmányokból nyolc literes tejtermelési átlag is elérhető a takarmánynövények termesztési szerkezetének javításával, a gyepterületek és az évelő takarmánynövények részarányának növelésével, a nagyobb mennyiségű jó minőségű széna készítésével, a legeltetési lehetőségek teljes mértékű kihasználásával. Nem nehéz kiszámítani, hogy a tömegtakarmányok magasabb termelési szintje mellett menynyivel lehetne növelni a szemesek vagy az Ipari növények termőterületét. A tömegtakarmányok termelésében rejlő óriási tartalékokra utalnak az évente elkönyvelt tetemes betakartii204 ezer hektár öntözhető terület ál rendelkezésre, ebből mindössze 171 ezer hektárt használtak ki a gyakor latban. Az öntözőberendezéseket i nyugat-szlovákiai kerületben használ ják ki a legjobban — 91 százalékra A közép-szlovákiai kerületben 73,7, i kelet-szlovákiaiban pedig mindösszi 34,9 százalékra. A nagyobb adagú nitrogéntrágyá zással egybekötött öntözés segítségé vei lehetővé válik egységnyi terület ről a két termés elérése, valamint ( belterjes fűfélék termesztése esetében a nagy, száz tonnán felüli zöldtömeg begyűjtése. Ügy is lehet fogalmazni, hogy napjainkban az öntözéses takarmánygazdálkodásnak van a legnagyobb jövője a tömegtakarmányok termelésének fejlesztésében. Erről tanúskodtak azon szakelőadások is, amelyek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint a Bratislaval Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet szervezésében a közelmúltban a légi (Lehnice) szövetkezetben megtartott szemináriumon hangzottak el. Jozef Mudroch agrármérnök, a MÉM főagronómusa a bevezetőben rámutatott arra, hogy a jelenlegi gyakorlatban az öntözőberendezéseket többnyire külterjes módon használják ki. Vagyis, az öntözéssel csupán az aszályt igyekszünk mérsékelni. Az öntözőberendezések építésének tetemes költségeiből kiindulva az öntözésnek fontosabb, összetettebb küldetése van. Fontos szerepet tölt be a tömegtakarmány-termelés belterjesítésében és a hozamok stabilizálásában egyaránt. E tekintetben az öntözéses gazdálkodás keretében távlatilag is a legnagyobb lehetőségek az évelő takarmánynövények mellett a belterjes fűfélék termesztésében rejlenek. Bár meghonosításuk kezdeti szakaszában vagyunk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a galántal (Galanta) járás egynéhány élenjáró mezőgazdasági üzemének — többek között az úrföldi (Slovenské Pole) és a gombai (Hubice) Állami Gazdaságnak, valamint a légi, a šoporňai, a peredi (Tešedíkovo) az ostrovi, a Senkvicei szövetkezeteknek — tapasztalatai kecsegtető távlatokra, a hozamnövelés felbecsülhetetlen lehetőségeire utalnak. Indokolttá teszik a belterjes fűállományok létesítésének mielőbbi széles körű bevezetését. A takarmánytermesztés haladó módszereinek a meghonosításában a légi szövetkezet úttörő szerepet vállalt, hozzájárulva Így a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati átültetéséhez. A nem éppen legkedvezőbb talaj és éghajlati adottságok között 3647 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezetben az öntözést 3500 hektáron valósították meg. A sekély kavicsos altalajú szántóréteg, valamint a meleg és száraz mikroklíma sajátos termelési szerkezetet és öntözési technológiát követel. Vonatkozik ez a tömegtakarmányok termelésére is, amelyeket öntözött körülmények között a kedvezőtlen 31 százaléka nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Szakemberek véleménye szerint ha csupán a nem megfelelő takarmány részarányát legalább a felére sikerülne csökkenteni, akkor 120 ezer hektár szántóföld szabadulhatna föl a stratégiai fontosságú növénykultúrák termesztésére. A takarmánytermelésünk színvonalának emelésére adottságaink között egyetlen mód van, mégpedig a beiterjesítés. A hektárhozamok növelésére és a veszteségek csökkentésére számtalan lehetőség kínálkozik. Kihasználásuk, valamint az adottságoknak legmegfelelőbb termelési szerkezet vagy termesztési technológia kiválasztása a szakemberek kezdeményezőkészségén, tudásán és a tenniakarásán múlik. A tömegtakarmányok termelésében az öntözés egyike a legjelentősebb belterjesítő tényezőknek. Kedvező, hozamnövelő hatására több mezőgazdasági üzemben felfigyeltek és az öntözés adta lehetőségeket eredményesen hasznosítják. Erre utalnak a statisztikai adatok Is. Míg 1981-ben az öntözőberendezéseknek mindössze 71,5 százalékát, addig tavaly 83,3 százalékát használták ki. Igaz, az öntözés területén ts akadnak bőven tartalékok. Szlovákiai viszonylatban adottságú talajokon Is sikerrel termesztik. A takarmánynövényeket a szántóterület 25 százalékán termesztik, ebből az évelő takarmányok részaránya 13 százalék. Azaz 160 hektár lucerna és 290 hektár belterjes fűállomány. Andrássy Sándor agrármérnök, a szövetkezet elnöke és Veszprémi Imre agrármérnök növénytermesztési ágazatvezető részletesen ismertették a takarmánytermesztési tapasztalataikat és elért eredményeiket. A szövetkezetben a takarmánynövények vetésforgóját igyekeztek minél jobban az adottságokhoz igazítani. Ezért az évelő takarmánynövények közül a belterjes fűféléket részesítették előnybe. Ezek ugyanis más takarmánynövényekhez viszonyítva kevésbé igényesek a talajra, nem érzékenyek ennek fizikális és kémiai tulajdonságaira, valamint az altalajvíz szintjére. A belterjes fűállományok nem gyomosodnak el, de a betegségekkel és a kártevőkkel szemben is ellenállóbbak. Ezért a vegyszeres növényvédelem minimális. Az egyes fűfélék megfelelő kiválasztása esetén homokos és kötött talajokon egyaránt eredményesen termeszthetők. Számtalan előnyük mellett a talaj humusztartalmát is növelik, mert a nagy és stabil zöldtömeg termésükön kívül Jelentős tömegű gyökérzetet ts képez. Ezen túlmenően megtermesztésük a lucernáéhoz képest biztonságosabb. A szövetkezetben az évelő fűfélék, valamint a herefüves keverékek mellett egy- és másféléves fíífélék termesztésével is foglalkoznak. Közülük főleg a Jltral, a Dilana és a Lolita fajták váltak be. Tavaly például a Dilana fajtából hektáronkénti átlagban több mint 110 tonnás zöldtömeget takarítottak be. A belterjes fűfélék magas tápértékük — főleg nitrogéntartalmú anyagok tekintetében — és ízletességük kövekeztében jól hasznosíthatók a szarvasmarhák takarmányozásában. Alkalmasak zöldetetésre éppen ügy mint szilázsoiásra, szenázsolásra, takarmányliszt vagy széna készítésére. Sikeres termesztésük egyedüli követelménye a kiadós öntözés és nagyadagú nitrogéntrágyázás. — Hatóanyagban számítva 300—350 kilogramm nitrogén szükséges hektáronként. A másodnövényeket az utóbbi években ötszáz hektárnyi területen termesztik. A keresztvirágúak közül jól bevált a Perko, a Tyfon és az Emerald fajta továbbá a szója, a szudánt fű, valamint az egyéves fűfélék. Ezeket elsősorban zöldtakarmányként hasznosítják. A termőterület intenzív kihasználása érdekében az utóbbi egy-két évben a fűfélék alávetésével is próbálkoznak az őszi búzába. Tavaly a 105 hektáron alávetéses módszerrel termesztett Dilona fajtából 21 tonnás hektárhozamokat értek el. Az Idén 115 hektárnyi búzaterületen alávetésben termesztik majd a Jitral, a Lolita és az Odra fajtát. Ezáltal nemcsak, hogy bővítik a tömegtakarmányok készletét, de a talajt szervesanyagokkal is gazdagítják, nem is beszélve az üzemanyag megtakarításáról. A zöldtakarmányozási idény megnyújtásának egyik módja a szakaszos legeltetés. Erre a célra 150 hektárnyi gyepterület áll rendelkezésükre. A tehenek legeltetése a tejhasznosság 0.5—1.5 literes növekedését eredményezte egyedenként. A lucernások terméséből jő minőségű szénát és takarmánylisztet készítenek. Az egyéves takarmánynövények közül főleg silókukoricát termesztenek. A felvázolt tömegtakarmány-termelési szerkezet szilárd és kiegyensúlyozott takarmányalap megteremtését teszi lehetővé, s ezáltal kedvező feltételeket teremt az állattenyésztés eredményes fejlesztésére. A légi szövetkezet példája, tapasztalata nem általános receptként szolgál. Viszont mindenki számára hasznos útmutató lehet arra vonatkozóan, hogyan lehet ésszerűen kihasználni és teljes mértékben kiaknázni a helyi adottságokat. Iskolapéldája annak, mennyire fontos a megfelelő termelési szerkezet kialakítása, valamint az fajták és a korszerű öntözőberendezések célszerű alkalmazása. Klamarcsik Mária A MINŐSÉG A JÓ HÍRNÉV ZÁLOGA A komáromi (Komárno) járásban a lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák—Magyar Barátság szövetkezetei a nagy zöldségtermelő gazdaságok között tartják számon, hiszen a kertészetük 104 hektárnyi területet foglal el. — Szövetkezetünk a vöröshagyma termesztésére szakosodott — mondja Rákócza József növénytermesztési ágazatvezető. — Ebből évente — a nyolcvan hektáros termőterületről — mintegy kétezer tonnát kell termelnünk. A kertészeti dolgozók egész évi foglalkoztatása érdekében azonban kisebb területen egyéb zöldségfélék termesztésével Is foglalkozunk, mégpedig: három hektárnyi területen fóliás paprikát, tíz hektáron szabadföldi vastaghúsú paprikát, hat hektáron korai káposztát, öt hektáron pedig paradicsomot termesztünk. — Nagy terület, temérdek munka. Vajon megtérül-e a sok fáradozás? — Az Időjárás egyelőre kedvezett a zöldségféléknek — veszi át a szót Nagy Vince főkertész. — A gondos növényápolásnak köszönve betegségek, kártevők nem léptek fel. Minden jel arra utal, hogy a terv által előirányzott 2530 tonna össztermést elérjük. Ha pedig továbbra ts kedvez az Időjárás, akkor ennél többet is adhatunk a dolgozók asztalára. Persze ilyen nagy zöldségkertészetben nem megy a munka olyan egyszerűen, nehézségek nélkül. Sok gonddal, bajjal Jár például a hagyma begyűjtése. A rendelkezésünkre álló hagymabetakarító gép nem alkalmas a kötött talajokra, pedig a szövetkezetben ezek vannak túlsúlyban — panaszolja a főkertész. A nagy betakarítási veszteségek elkerülése érdekében kénytelenek a hagyományos és munkaigényes kézi betakarítást alkalmazni. Hogy a betakarítást munkákat Idejében elvégezzék, a hagyma területét a tagság között szétparcellázzák. Persze, ahhoz hogy a zöldségtermelés kifizetődjön, nemcsak a nagy hozamok elérése a fontos, hanem a termést értékesíteni Is kell. Bizony sokszor minél nagyobb a termés, annál komolyabb problémák súlyosodnak a termelők vállatra. Mit kezdjenek a többletterméssel? Előfordult-e a szövetkezetükben is hasonló eset? — Ügy négy öt évvel ezelőtt Igen, a paradicsommal — mondja Rákócza elvtárs. — Am az utóbbi években lényegesen javult a partneri kapcsolatunk a felvásárlókkal. Egyelőre e tekintetben nincs okunk panaszra. Az idén például a korai káposzta korábban érett be, mint feltételeztük. Ennek ellenére a Zelenina az ütemtervtől eltérően a tervezett 180 tonnából május végéig 160 tonna káposztát vásárolt fel. A zökkenőmentes betakarításhoz és szállításhoz folyamatosan btztosí-A fóliasátrakban foly; '•••■ tusán érik a paprika. SzUretelésnél szorgos munka folyik, hogy a gazdag termés mielőbb a fogyasztóhoz kerüljön Fotó: Archív tóttá a ládákat Is. Legfőbb óhajunk — sóhajt fel a főkertész —, hogy a többi zöldségféle felvásárlása is ilyen rugalmas legyen. E hónapban korai káposztából további négy tonnát értékesítettek, vagyis két tonnával többet a tervezettnél. A jelen Időszakban folyamatban van a fóliasátrakban termesztett paprika szüretje és szálTítása. Minden jel arra utal, hogy a tervezett száz tonnát megtetézik. A többi zöldségféle is ígéretesnek mutatkozik, ás gazdag terméssel kecsegtet. Igaz, a lakszakáilaslak semmit sem bíznak a véletlenre. Az aszályosabb Időszakokban a zöldségféléket rendszeresen öntözik. A termelés és az értékesítés célszerű irányítása abban is megmutatkozik, hogy a felvásárlást nem egy partnerre bízzák. Több felvásárlóval kötnek szerződést a termés gyors és zavarmentes értékesítése érdekében. A szövetkezetben termesztett zöldségféléket az Érsekújvári (Nové Zámky) Zelenina és a Slovlik mellett, a losonci (Lučenec) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyárba, valamint a rimaszombati Jednota Fogyasztási Szövetkezetbe is szállítják. Hogy miért nincsenek különösebb gondjaik a zöldségfélék értékesítésével, erről érdemes Rákócza József szavaiból néhány gondolatot kiragadni: — Sok múlik a szerződő feleken, a jő, mindkét fél számára előnyös partneri kapcsolatok kialakításán. Tudatosítani kell, hogy ma mind a fölvásárlő, mind a fogyasztó minőségi árut követel. Tehát a felvásárló vállalatok szívesebben veszik át az árut az olyan termelőktől, akiktől rendszeresen kiváló minőségű zöldségfélét kapnak, s akik tüzetesen betartják a szerződésben foglalt határidőt. Vagyis, ahol megbízható szerződő félre találnak. A szövetkezetben maguk is igyekeznek kedvező feltételeket teremteni a megfelelő partneri kapcsolatok kialakítására. Fokozott mértékben ügyelnek arra, hogy az értékesítésre kerülő zöldség kiváló minőségű legyen. Ha a termés korábbi vagy későbbi beérése következtében nem tudják betartani a megállapodott szállítási határidőket, külön egyezményt kötnek a felvásárló vállalattal a határidő módosítását Illetően. Mindemnek előnye: a zöldséget kedvezőbb felvásárlási áron értékesíthetik, a felvásárlás terméstöbblet esetén sem okoz gondot, a határidők eltolódása nem veszélyezteti az eladást, s végső soron a jó hírnév biztosítékává válik a kedvező partneri kapcsolatok megalapozásának. —kim— /
