Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-18 / 24. szám
SZABAD FÜLDMOVES. 1983. június 18. ♦ MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET -f MÉHÉSZET + Hogyan éé-«r-A természetben található üreges fában és más helyen otthonra találó méhcsaládoknak nincs elkülönített költó- és méztere. Az anya a fiasltást túlsúlyban a sejtek közepe táján vagy köréje rakja. A család viszont távolabb halmozza fel a virágport és a nektárt. Az ember a mézgyűjtés fellendítésére újabb méhlakások készítése során megállapította, hogy helyénvaló, ha különválasztja a költőteret a méztértől, mert így esetenként bizonyos keretszámra szűkítheti a költóteret. A mai kaptártlpusoknál a méhész a mézteret a költötértöl Hanemann-, esetleg Prokopovlč-anyaráccsal választja el, hogy a méhanya petézését a költőtérre korlátozza. A tachovl kaptártípusnak viszont három egyforma része van. A méhész ezeket úgyis hasznosíthatja, hogy a család fészkét, esetenként a két részben alakítja ki, a harmadik pedig méztérként szolgálhat. Főhordáskor viszont a méhanya petézését csak az egyik részre korlátozza, kettőt pedig méztérnek hagy, s a költőteret az ésszerűség elvei szerint szűkíti, vagy bővíti. Gyakorlatilag a költőteret úgyis bővítheti, ha néhány flasltott lépet áttesz a méztérbe, a költőtérbe viszont a petézés serkentése céljából üres lépeket, vagy mölépes kereteket tesz. Ennélfogva egyes kaptártlpusok a szűkítés vagy a bővítés tekintetében eltérnek egymástól, tehát nem azonos megoldásúak. Egy-egy méhcsalád népessége évszakonként eltérő. Tavasszal például erőteljesen gyarapodik és május végén, Június elején készen áll a termelésre, amikor a kaptárban 40—50 ezer méh él. Az Ilyen családnak 20— 22 darab В esetleg JU típusú 42X27,5 vagy 37 X 30 centiméter méretű lépek szükségesek. Június 23-a körül a méhcsalád maga korlátozza a flasftás terjedelmét és fokozatosan csökken számbeli gyarapodása a napi elhullás viszont nagy. A létszámban megcsappanó népet tehát a korábbinál kevesebb lépre kell korlátozni. Annyi lépre, amennyinek takarására képes a család. Augusztus vége felé, a déli körzetekben pedig szeptember elején a költötérról el kell távolitanl a mézteret. A téli élelemkészlet feltöltése előtt tanácsos a költőtérnek a népesség arányához Igazodó szűkítése. A népes termelő családnak olykor 9—11, az átlagosnak 7—8, az átlagon alulinak pedig legkevesebb 6 lépeskeretet kel-Az idén márciusban a Cseh- és a Szlovák Méhészszövetség a hazai méhészeti kutatás, a Kassai (Košice) Állategészségügyi Főiskola, az Állami Állategészségügyi Igazgatóság, valamint a Kassai Tudományos Műszaki Társaság szakembereinek a közreműködésével Bardejovban tudományos tanácskozáson foglalkoztak a Varroa atkafertőzés hazai helyzetével. A tudományos tanácskozást Jozef Drznlk, az SZMSZ KB elnöke nyitotta meg, majd hangsúlyozta hogy ml is a célja az országos felmérésnek, s mit várnak a szervezők, de főleg a méhészkedők a todományos tanácskozástól. Dr. Ján Zubaj az Állami Állategészségügyi Igazgatóság képviselője tájékoztatta a jelenlevőket a Varroa atka szlovákiai méretű elhatalmasodásáról és megemlítette, hogy célszerű az atka létezése mellett is mébészkedni. Az atkafertőzés bulgáriai helyzetéről és az ellene való küzdelemről dr. G. Knmbnrov tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy Bulgáriában a Varroa atka elhatalmasodásénak meggátolására naftalín lemezkéket alkalmaznak, tehát ezeket bordásfalán időszakban teszik a kaptárakba. A küzdelem során legjobb készítménynek bizonyait a KELTAN (Dykotel), az ANTIVAR, a FOLBEX FORTE és más szerkészitmény. Távlati szempontból viszont az ASUNTOL szer mutatkozik a legjobb védőszernek. Az atkafertőzés hazai és külföldi terjedéséről és megfékezésének hogyanjáról doc. dr. Ján Hanko CSc. beszélt Elmondta, hogy az atka természetes úton került hazánkba, ám a környező országukat is megfertőzte. lene takarnia a fészekben. Olyan méhcsalád, amely hatnál kevesebb lépet takar, nem nevezhető termelőnek, esetleg csak tartaléknak. A méhész az utóbbira nem kaphat állami pótlékot teleléshez. Évközben persze nem dönthető el biztonsággal, hány lépre szűkíthető egy-egy méhcsalád. A méhész ezt a teleltetés előtti ellenőrzéskor maga állapítja meg. A fészek szűkítésének mindig oka van. ősszel például a népesség szerinti élelemkészlet megállapítása az ok, amikor lépőnként 1,30—1,50 kiló mézkészletnek kel] lennie a költőtérben. Ezzel szemben tavasszal szűkítéssel szabályozhatjuk a költótér hógazdálkodását. Egy Idényben tehát két ízben szűkíthetünk. Először a téli élelemkészlet feltöltése előtt, másodszor pedig telelés előtt vagy tavasszal, hőgazdálkodás céljából. Egy termelő család Osztói gyümölcsvirágzásig mintegy 12—15 kiló élelmet fogyaszt. Akkor Ideális az élelemkészlet elhelyezése, ha a lépenkéntl mázkészlet nem több 1,5 kilónál. Ilyenkor jónak mondható a család ellátottsága, telelése tehát biztosított. Jól telel a család, ha olyan lépeken megtelepedve alakítja ki a telelőcsomót, amelyekből méhek keltek ki, s az élelemköszleten csak a burok széle telepedett meg. Az Ilyen telelöcsomó népe váltakozva jól melengeti egymást és sikeresen áttelel. A család élelemkészlete tehát a szükségesnél se kevesebb, se több ne legyen. Hiányos élelemkészlettel a méhcsalád rendszerint éhen pusztul, viszont a kelleténél több készlet esetén a méhek rákényszerülnek a telelöcsomónak a mézzel telt kereteken való kialakítására, s emiatt hógazdálkodásunk nem Jó és a hideg télben elpusztulnak. Ha azonban a méhcsaládot a méztér fennhagyásával, nagy élelemkészlettel teleltetjük, olykor a csomó bizonyos része a költótérben, másik része pedig a méztétben alakul ki. Így van a csalédnak elegendő helye, s az adott esetben a csomót végérvényesen a készletek alatt alakítja ki. Ha viszont a költőtérben teleltet a méhész, akkor a családnak nincs erre lehetősége. Ezért szükségszerű, hogy a normában megszabott élelemkészlet sejtenként megfelelő legyen. Augusztus végén, szeptember elején, amikor a család élelemkészletét kiegészítjük, még sok az öreg méh a kaptárban. Ezek azonban a tél ér-Szemlélódés Fotó: Szalal 1. A továbbiakban Ismertette a fertőzés korlátozásának mechanikai, biotechnológiai, termo- ós titoterápiás megoldásait A diagnosztika módozatairól dr. Ľudovít Roáko tartott hasznos beszámolót. Kiemelte a laboratóriumi vizsgálatok ógynevezett sxáraz és nedves módszerének a jelentőségét. A klinikai diagnosztikát élő mébeken és Hasításokon (berefiasltásokon) as idényben végzik. Ida sorolják például a termodiagnosztikát, do a vegyszeres kivizsgálást és kezelést vagyis a TAKTIC, a VARRESCENS s egyéb gyártmányok felhasználását is. Az előadó a vegyszerez vizsgálatot és kezelést minősítette a leghatásosabbnak. A tndomnáyos tanácskozáson részt vevő 123 szakember közül még sokan ismertették as atkafertőzés során észlelt tapasztalatokat, majd tíz pont ban körvonalazták azokat a sürgős teendőket, amelyeknek következetes megvalósításával a fertőzés tovább terjedése megakadályozható vagy mérsékelhető. M. MAClCKA keztéig mind elpusztulnak. Célszerű tehát egy-két keret kiemelése a fészekből, hogy Javuljon a család hőgazdálkodása. Ha ősszel elmulasztanánk ezt a műveletet, akkor korán tavasszal feltétlenül pótoljuk mulasztásunkat. Egyes méhészek úgy szűkítik a fészket, hogy minden benthagyott keretre, mintegy 2500 méh Jusson. Ezzel elkerülik a későbbi szűkítéseket, a család viszont nem kapta meg a részére gyümölcsvlrágzástg kitartó élelmet, s emiatt tavasszal cukros lepényt, vagy szörpöt kell kapnia. Én a fészket oly módon szűkítem, hogy a fészekben hagyott keretek darabjára mintegy 2 ezer méh jusson. így a költótérben több élelemmel teli lépet hagyhatok télre. A későbbi szűkítéskor viszont családonként kivehetek pár élelemmel teli keretet, tavasszal lefedelezhetem, s a rászoruló családoknak adhatom. Ezzel méhcsaládonként három kiló cukros lepényt. Illetve harminc koronát megtakaríthatok. A fészek szűkítését mindenkor alapos ellenőrzésnek kell megelőznie. Így jól megállapítható a család népessége, élelemkészlete, s a Hasítás esetleges terjedelme. A műveletet méhészeti szakkörökben taxáclönak nevezzük, s Így aránylag pontosan meghatározhatjuk a készlethiányt, a költótérben hagyható lépek számát, stb. A gyakorlatban sok méhész nem taxéctóval állapítja meg méhcsaládalnek állapotát, ezért nem határozhatja meg teljes biztonsággal az élelem hiányét, de a benthagyhatő keretszámot sem. Ilyen helyzetekben % nem csoda, ha a családok rosszul telelnek. A költótér helytelen szűkítése s az éleleinkészlet szakszerűtlen kialakítása a legfőbb oka annak, hogy évenként aránylag sok méhcsalád elpusztul. PAVEL SILN? Vándortanyán Fotó: O. Veselý Miről tárgyaltak Az SZMSZ KB legutóbbi elnökségi, majd plenáris ülésén a szokott tárgysorozat mellett áttekintették a szövetség IV. országos kongresszusa politikai szervezési előkészületeinek eddigi eredményességét, az alapszervezetek évzáró taggyűlésein elhangzott építő javaslatokat és más fontos kérdéseket. A tanácskozás témáihoz a plénum tagjai szóltak hozzá. Az élénk vitában а MÉM képviselője Kravárik elvtárs Is bekapcsolódott. A jelenlevők mindenek előtt a méhállomány egészségi állapotának áldatlan helyzetével, a téli hulladék kivizsgálásával, az állategészségügyiekkel kapcsolatos együttműködéssel, a járási Járványmegelőző bizottságok tevékenységével, a gyógyszerek beszerzésének a problémáival, a méhek gyógyításában részt vevők ellátásával és a TAKTIC gyógyszer felhasználásának az Ismertetésével foglalkoztak. Többen említették, az egészségügyi helyzet fogyatékosságait. Azt tanácsolták, hogy a vándoroltatásra feljogosító bizonylatokat kerületenként jelöljék meg. Napirendre kerültek továbbá az évzáró tanácskozásokon elhangzott javaslatok az Idei mézfelvásárlás minőségi tényezői, de a mézes kannák juttatásával összefüggő problémák és egyéb kérdések Is. Az SZMSZ KB plenáris ülésének a résztvevői a vita lezárása után határozati javaslatot fogadtak el. Meghatározták a szövetség IV. kongreszszusa küldötteinek a létszámát, a kongresszus előkészítésének feltételeit és egyebeket. ĽUDOVÍT PÄRTL '/íJ Az SZMSZ Ipolysági (Sahy) alapszervezete 23 környező község 425 méhészét tömöríti. Ipolypásztótól (Pastovce) Ipolyfödémesig (Ipelské Ülany) több mint 4800 méhcsalád szorgalmasan gyűjtögeti a mézet. — Körzetünkben ,sok hozzáértő, eredményesen gazdálkodó méhész van — tájékoztatott Török Lajos pedagógus, az alapszervezet elnöke. — A múlt évben 86 ezer kiló mézet gyűjtöttek a méhek, s ennek forgalmazása gondot okozott. Kannahiány miatt elhúzódott a méz felvásárlása. A JEDNOTA nem tudott elegendő edényt szállítani a méhészeknek. Ez kis szervezéssel megoldható lett volna, mert az északi fekvésű Járásokból be lehetett volna szerezni a szükséges kannamennyi séget. • Az Ipoly alsó folyásánál mi jelenti a mézforrást? — Feltétlenül az akác, de az Ipoly partján sok a fűzfa Is. A mezőgazdasági területen pedig a napraforgó, a repce, a virágzó lucerna stb. A mezőgazdasági üzemek persze nemcsak mézforrást Jelentenek, hanem veszélyt Is. Több esetben komoly nézeteltéréseink vannak azok képviselőivel. • Miből adódnak az összeütközések? — Abból, hogy több mezőgazdasági üzem a növények permetezésekor nem veszt figyelembe a közelben levő méhcsaládokat, s elpusztítja azokat. Az Ipoly-mentl méhészeknek persze nemcsak a haza), hanem a szomszédos magyarországi mezőgazdasági üzemek Is veszélyeztetik állományukat. A méh ugyanis nem vesz tudomást az országhatárról, átrepül a Ipoly felett, s ha ott szórják, permetezik a vegyszereket, bizony a méhek nagy része nem tér vissza. Sajnos már volt rá példa. Csak nagy utánjárással tudtuk elintézni a kártérítést. A méhek pusztulását okozó felelőtlen megnyilvánulások szinte érthetetlenek. A növények megporzásával a méhek szinte felmérhetetlen hasznot hoznak a gazdaságoknak. A mezőgazdasági üzemek több helyen szerlődést kötnek a méhészekkel növényporzásra. • A méhek többféle terméket termelnek. Az Ipolysági szervezet tagjai mire összpontosítják a figyelmet? — Szinte kivétel nélkül a méztermelésre, László Tibor, Gyurkovics Lajos, Gajdos Béla, Tóth István, Szarka László, Balázs Ferenc, Petrovtcs József s még néhányan jó eredményeket értek el a virágporgyűjtés terén is. A méhméreggyűjtéshez szintén adottak a lehetőségek. Szervezetünk tulajdonában 40 méregszedő keret van, de a Slovakofarma n. v. nem vásárolja fel a méhmérget. Ezért a méhészek begyűjtéssel nem foglalkoznak. Pempőből szintén többet tudnának gyűjteni, de a megtermeltet sem tudjuk értékesíteni. — ® Szeretnek vándorolni, vagy helyhezkötöttek az itteni méhészetek? — A mült évben 15 méhész kért vándorlási engedélyt, ám a lehetőségek korlátozottak voltak. A szomszédos körzetben költésrothadás miatt zárlatot rendeltek el. • Minden munkaszakaszon szükségszerű az új ismeretek elsajátítása. Milyen lehetőségeket biztosítanak a méhészek szakmai fejlődéséhez? — Sok olyan akciót szervezünk amelv tanolcágns Évente sor kirítt egy-két szakmai tárgyú tanulmányi kirándulásra. Voltunk Magyarországon, Romániában, az NDK-ban, de Lengyelországban Is. Baján megtekintettük a méhészeti kiállítást. Lengyelországban láthattuk a méhek mesterséges megtermékenyítését stb. — Több szakmai és jogi tárgykörű előadást szervezünk, foglalkozunk a métítegészségügyl problémákkal Is. Több hírneves szakelőadó járt nálunk. Köztük említhető Dr. Jendreák a Liptovský Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézetből, Fabula Zoltán Magyarországról stb. Célunk, hogy körzetünk méhészei minél gazdagabb tapasztalatokat és ismereteket szerezzenek, minél eredményesebben gazdálkodjanak. Persze ebben az alapszervezetben Is van néhány szakoktató. Közéjük tartozik például az elnök Is, aki tagja az SZMSZ KB választmányának, ahol a kulturális albizottságban dolgozik. Falujában és munkahelyén több tisztséget tölt be: ő az Iskolai pártszervezet elnöke, s egyben az alapszervezet lektora. Akad tehát elfoglaltsága bőven. Ettől eltekintve bár több mint 10 mécsalád gazdája, Igyekszik ügy Intézni a szervezet ügyeit, hogy a tagok elégedettek levonok. BÖIT^S IAnOS JA szerző felvétele] Tudományos szinten
