Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-18 / 24. szám
1983. június 18. SZABAD FÖLDMŰVES, 11 Felkészültek az új termés fogadására 4&> Ш Pártunk irányelvei e mezőgazdasági termelés és a szolgáltatások fellendítésének valamint szakosításának elmélyítése céljából a terményfelvásárló és ellátó vállalatok feladatkörét Is meghatározták. F6 feladatuk a kenyér- és takarmánygabona felvásárlása, biztonságos tárolása, az élelmiszeripari szükségletek tervszeré fedezése, s nem utolsósorban többfajta Jó minőségű keveréktakarmány gyártása a mezőgazdaság részére. Ha körülnézünk a földeken, az enyhe szellőben ringó gabonatáblák már sejtetik, hogy adottak a feltételek a Jó termésátlag eléréséhez, hiszen a mezőgazdasági nagyüzemek mindent megtettek ennek érdekében. A Jő termés elérése persze több fontos tényezőnek a függvénye. A következő hetek természeti adottságai tehát nagyban befolyásolhatják az eredmények alakulását. A mezőgazdasági üzemeknek s a terményfelvásárlő és ellátó vállalatoknak úgy kell felkészülniük az új termés fogadására, hogy a munka dandárjában ne fordulhasson elő fennakadás. Számolniuk kell az esetleges szélsőséges körülményekkel. A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járás mezőgazdasági termelése az utóbbi tíz és egynéhány évben hatalmas lendülettel fejlődött. Csak természetes, hogy a terményfelvásárló és ellátó vállalatnak Igazodnia kellett ehhez a tároló kapacitásokkal. Például 1960-ban 24 ezer 960, a múlt évben pedig 65 ezer 214 tonna terményt vásároltak fel a járás mezőgazdaságától a kukorica kivételével. A legfigyelemreméltóbb eredmények a búza termesztésében és felvásárlásában voltak. Itt a felfutási Index meghaladta a négyszáz százalékot. Míg az állami alapokba hektáronként 1960-ban 335.6, addig a múlt évben már 870,3 kilő gabonát vásároltak fel. A fentiek jő] érzékeltetik, hogy a terményfelvásárló és ellátó vállalat vezetőinek, s egész munkaközösségének szembe kellett nézni a tényekkel, s mindent elkövetni azért, hogy a szemes terményeket rugalmasan átvehessék, veszteségmentesen tárolhassák, s a készleteket folyamatosan szállíthassák rendeltetési helyére, mert ebben a járásban évente kétszer aratnak. Először a kalászosokat, aztán pedig a szemes kukoricát. A közelmúltban a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat Nyugatszlovákfal Igazgatósága a járási vállalatok Igazgatóinak és más szakembereinek bevonásával a dunaszerdahelyl Járásban terepszemlével egybekötött tanácskozáson mérte fel a felkészülést a termény felvásárlására. A tanácskozáson részt vett M. Belanský agrármérnök, a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok vezérigazgatója és Vágó Ferenc agrármérnök, nyugat-szlovákiai kerületi igazgató Is. A terepszemlét a vállalat nagylégi (Lehntce) gabonatároló központjában kezdték, ahol példás rendet találtak. A vállalat Járási vezetőit, Tóth József igazgatóval az élen, dicséret Illeti, mert ebben a központban, melynek vezetője Patassy Gyula, egy lebontásra ítélt romos építményt 1,5 millió koronás beruházással újjá varázsoltak. A tárházban ma 2000—2500 tonna termény helyezhető el. A központ tehát felkészülten várja az ú| termény érkezését. Az alistáli (Hroboóvo) raktárközpontban szintén példás rend uralkodott. Abban a törekvésben végezték az utolsó simításokat, hogy a fő Idényben ne legyen fennakadás. Szólni kell még arról Is, hogy Allstálon épül az utóbbi évtized ki tudja hányadszor elodázódott létesítménye, a 20 ezer tonna befogadóképességre méretezett Pardubice típusú acélsiló. A kivitelező legutóbb azt ígérte, hogy az idén átadják, de Tóth elvtárs és a többiek már csak a tényeknek hisznek. A siló körül még akad anynyl tennivaló, hogy örülhetnek, ha a Jövő évben próbaüzemelhetnek. Ha a Pardubice típusú acélslló végül mégis elkészül, akkor tárolókapacitás tekintetében az alistáli központ lesz a legnagyobb a járásban. Otii János központvezető, erre nagyon büszke. Nagymegyeren (fialovo) a régi építményekben Is rend és tisztaság honolt. Nagy Antal, a részleg főraktárosa és munkatársai mindig találnak időt a takarításra. A részlegen három szobát szociális létesítménnyé alakítottak át, hiszen közel van a termálfürdő. A csereakció keretében előzetes Igénylésre a kerület többi Járásaiból Is befogadnak dolgozókat. Csilizradványon (čillžská Radvaft) és Bősön (Gabölkovo) a szokott rend fogadta a szemlélödőket. Mindenhol zöldövezettel, a szabad területeken pedig kiskerteket és gyümölcsösöket láthattak. Szemet, szívet gyönyörködtető látványban részesülhettek. A dunaszerdahelyl nagyközpont korszerű létesítményeivel szinte ámulatba ejtett mindnyájunkat. A hatalmas gabonasllók több tízezer tonna terményt fogadhatnak be. Az idényben itt néhány vonalon vehetik át a terményt a mezőgazdasági üzemektől. A takarmánykeverő, de a többi létesítmény Is a tudományos-műszaki haladás vívmányaként készült, az üzemelés pedig programozható. Az ember felszabadult a nehéz testi munkától. Csupán felügyel a gépsorok ritmikus működésére. A terepszemlét a járások vállalati Igazgatóinak véleménynyilvánítása követte. Mindannyian nagy elismeréssel és elragadtatással beszéltek a dunaszerdahelyl járási vállalati vezetés és az egész munkaközösség példamutató tevékenységéről. Többen Is felfigyeltek rá, hogy a központokban csupa fiatal dolgozik. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalati vezetés Jó feltételeket biztosított részükre, Jó a közérzetük. Ennek értékét persze koronákban nehéz lenne kifejezni. A két szomszédos járásbeit, vagyis a galántal és a komáromi (Komárno) vállalat Igazgatója közelebbről ismeri a dunaszerdahelyieket, figyelemmel kíséri munkamódszereiket és esetenként átveszik tőlük az általánosítható Jó módszereket. A dunaszerdahelylek semmit nem hagynak a véletlenre. Mindent előre megterveznek, s az ismeretek birtokéban meggyőzően érvelhetnek az illetékesek előtt. Ezzel magyarázható, hogy tárolókapacitás tekintetében legjobbak a kerületben. S ez szükséges Is, hiszen ebben az évben a kukoricával együtt, 95 ezer 870 tonna terményt vesznek ét a mezőgazdasági nagyüzemektől. Dr. Ágh Sándor, a komáromi válla lat Igazgatója, nem restellte kimondani, hogy tapasztalatszerzés céljából gyakran meglátogatja Tóth elvtársat. Elismeréssel hangsúlyozta, hogy a dunaszerdahelyl vállalat kttűnő eredményei mögött, példásan helytálló kollektívák állnak. Ezekre támaszkodni lehet. Különben bizonyítékul szolgálhatnak az eredmények, jó az összhang a vezetők és a dolgozók között. Politikai szempontból ez nagyra értékelhető. A Járás politikai és gazdasági vezetése, a vállalati vezetés, s az egész kollektíva nagy érdeme, hogy kapacitás tekintetében gyakorlatilag komplettnek tekinthető ez a vállalat. Ha valaki a korábbi években magéra vállalta a kllincseléssel, s az érvelésekkel párosuló többletmunkát, javaslatait meggyőzően „tálalta“ az illetékeseknek, azt nagyobb beruházásokkal támogatták, mint például azt, aki nem törődött q dolgokkal. Azért támogatták, mert szem előtt tartották a társadalom érdekeit, vagyis távlatokban gondolkodtak. Az illetékesek jól tudták, hogy amit a dunaszerdahelyiek elvállalnak, azt mindig példásan teljesítik. Az érsekújvári (Nové Zámky) vállalat képviselője ugyancsak nagyra értékelte a dunaszerdahelylek munkáját és a felkészültséget. Szerényen említette, hogy ők bizony kapacitás tekintetében több mint egy évtizeddel a dunaszerdahelylek mögött kullognak. A későbbiek során több ilyen felszólalást Is hallhattunk. Vágó elvtárs. a kerületi vállalati Igazgató úgy reagált a megjegyzésekre, hogy ahol jó a vezetés, képes összhangot kialakítani a dolgozókkal, ott az eredmények sem maradhatnak el. A dunaszerdahelyíekhez hasonló szép eredményeket értek el például a topofőanyl, a trenőlnl és más járások vállalataiban Is. Ezek Is készek az új termés fogadására, mert gondoskodtak a kapacitások kompenzálásáról, nem feledkeztek meg a dolgozók kezdeményezőkészségének állandó ébrentartásáról. Ha valaki ugyanabban a munkakörben évtizedeket tölt el, s az a tevékenység szenvedélyévé válik, az nagy hasznára van a társadalomnak. Tóth József már harmincnégy éve szolgálja társadalmunkat a felvásárló apparátusban. A dunaszerdahelyl vállalatnak Idestova húsz éve az Igazgatója, ö nem Ismert lehetetlent. Amit a munkaközösség közreműködésével eltervez, addig nem nyugszik, amíg meg nem valósítja. Nagy eredmény, hogy a járásban a szemes termények teljes készletét korszerű feltételek közepette tárolhatják. Ugyanakkor a vállalati kapacitás mellett a mezőgazdasági üzemeknek is olyan tárolói vannak, amelyekben évente 110 ezer tonna terményt helyezhetnek el. A gabonát ma már nem kell ideiglenes helyeken tartani, mint korábban. Az sem lényegtelen, hogy a partnerek közti kapcsolat példás és szívélyes. Ezt kölcsönösen ápolják, hiszen egymásra vannak utalva. A tárházakkal együtt a tisztító- és szárítóberendezések is készen állnak a termény fogadására. Amint befejezik a gabona felvásárlását, nagyon rövid lélegzetvétel után készülniük kell a több mint 33 ezer tonna szemes kukorica felvásárlására. A tárházakban tehát soha nincs megállás. Belanský elvtárs szintén nagyra értékelte a dunaszerdahelyl vállalati vezetés és a munkaközösség példás tevékenységét. Hangsúlyozta viszont, hogy érdemes lenne a kollektíva legjobbjainak az eredményeit propagálni, létrehozni a kiváló dolgozók galériáját. A jól dolgozó ember ugyanis minden értéknek az előteremtője, a társadalom önzetlen építője, ezért megbecsülést érdemel. HOKSZA ISTVÁN TÁRSULÁSSAL ELŐNYÖSEBB A múlt év végén az MNK-ban voltam tanulmányúton, s a hasznos ismeretek között kellemesen meglepett a mezőgazdasági üzemek, a feldolgozó és élelmiszeripari vállalatok széles körű társulása. Hazánk mezőgazdasági üzemeinek, valamint feldolgozó és élelmiszeripari vállalatainak együttműködéséről, a közös vállalatok létesítésének szükségszerűségéről, a CSKP XIV. és XV. kongreszusán érdemben tárgyaltak. Az irányvonalat a CSKP XVI. kongreszszusa is megerősítette. A lehetőségek tehát adottak. Sajnos az új elképzelések a napi élet ütőerébe csak vontatottan kerülnek be. Az új dolgoktól, vagyis a társulásoktól még sokan idegenkednek. A magyarországi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közös beruházások a felek részére kifizetődőek. Konkrét példa erre, a Gyermelyi Tésztagyári Társulás, amely a Gyermelyi Mgtsz, a fővárosi sütőipari vállalat és a Tatabányai Generál Kereskedelmi Vállalat közös létesítményeként jött létre. A társulás vezetői figyelembe vették a gyermelyi Petőfi Mgtsz munkaerő és tojástermelő adottságait. A munkaerő és nyersanyagbázisra építették a tésztagyárat. A kivitelezést a téesz rövid időn belül elvégezte. A létesítményhez az olaszországi PÁVÁN cégtől szerezték be a gépsorokat. A szakmunkásokat is ez a cég készítette. A tésztagyártás technológiájának honosításában szintén olaszországi szakemberek segítettek. A gyár 1971-ben két gépsorral kezdte meg a termelést. Az első évben 400, 1974-ben 700, jelenleg már 12 ezer tonna tésztát készítenek évi átlagban. A Gyermelyi Tésztagyár napjainkban az MNK legnagyobb tésztakészftő vállalata. A termelés teljesen automatizált. A tojástörő automata óránként 8 ezer tojást készít elő. A gyártás egyéb folyamatai is automatikusak. A lisztet és a tojásmasszát vákuumszivattyú táplálja be a gyúrógépbe, a gépsor végén pedig a termék emberi beavatkozás nélkül kerül ki. Csak a csomagolást végzik még kézi erővel. Az országban ez a tésztagyár az egyedüli, amely friss tojás alapanyaggal dolgozik. Ezzel magyarázható, hogy a tészta Ízletes, jó a beltartalmi minősége. A gyár termékei megkapták a „kiváló áru“ címet. Termékeiket a szocialista és a tőkés országokba egyaránt szállítják. Ezek a termékek hazánkban is közkedveltek. Természetesen a gazdaságosságról sem feledkeznek meg. A téesz tojástermelő farmján egyetlen tojás sem vész kárba. Még a meghibásodottakat Is hasznosítják. Hogy ez milyen előny, azt csak a nagy farmok vezetői tudják. Tehát nálunk is időszerű lenne a Gyermelyi Tésztagyárhoz hasonló létesítmények közös beruházásból történő felépítése. A jó példáért nem kell messzire menni, hiszen nálunk például Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) az AGROFRIGOR üzemközi vállalat nagyon szép eredményeket ért el. Hasznos lenne, ha az illetékések mérlegelnék a közös létesítmények kivitelezésének lehetőségeit és támogatnák ezeknek minél hamarabbi megvalósítását ágazatok szerint. Dr. SLADOVNlK JÖZSEF Bratislavai Baromfiipari Kutatóintézet Amikor az ötvenes évek végén megalakult az élelmiszeripar új ága, a baromfiipar, megkezdődött a tudományos-kutató bázis létrehozása is. Kezdetben, 1958-ban csupán kutató munkahelyek keletkeztek, ma]d 1964-ben megalakították a Dratlslavai Baromfiipari Kutatóintézetet, amelynek ma országos hatásköre van, és amelyet a Baromfiipari Tröszt vezérigazgatósága irányít. A kutatóintézetnek Jelenleg 180 munkatársa, dolgozója van. Az intézet tevékenysége három, a tudományos-kutató, a gépfe)lesztésl és a műszaki-gazdasági Irányra összpontosul. Az intézetnek szerves részét képezi az 1977 óta üzemelő számítóközpont. 1983. január elsejével a kutatóintézet hatásköre gépgyártással bővült. Itt elsősorban a baromfiiparban használatos technológiai gépsorok és berendezések gyártásáról és szereléséről van szó. A tudományos-kutató és gépfejlesztési problémák megoldását szakosztályok szorgalmazzák. A kutatóintézetnek szerves részét képezi az a laboratórium is, ahol ellenőrzik az ágytoli minőségét, amelyből részben kielégítik a hazai igényeket, részben pedig exportálnak. A kutató Jelenleg több probléma megoldásán fáradoznak, melyek közül a legfontosabbak: a technológiai eljárások tökéletesítése és felújítása, amelynek végső célja a hulladékmentes technológia kifejlesztése; az ésszerű táplálkozás követelményeinek megfelelő termékválaszték bővítése; a baromfiipari termékek kémiai, fizikai és mikrobiológiai értékelése módszereinek tökéletesítése és újak kifejlesztése; az egyes munkafolyamatok gépesítése és automatizálása; a gépek sorozatgyártása során nélkülözhetetlen műszaki dokumentációk kidolgozása; a baromfiipar fejlődésének előrejelzése, beleértve a baromfiipari termékek fogyasztási modelljének kidolgozását. A baromfiipar felújítását, a feldolgozó gépsorok kapacitásának növelését a KUbi-tagországokkal folytatott sokoldalú tudományos-műszaki együttműködés is elősegítette. Az Intézet munkatársai jelentős mértékben hozzájárultak a KGST-országok fejlesztési programjainak megoldásához. Például az Ivanovől Baromfikombinátban (Szovjetunió) felszereltek és kipróbáltak egy, óránként hatezer csirkét feldolgozó gépsort. A sokoldalú együttműködés eredményeként lehetőség nyílik a devizamegtakarításra és a nem szocialista országoktól való függőség megszüntetésére. Novosti vedy a techniky (4/83) A kutatóintézet munkatársai megoldották és megvalósították a gyógyító hatású epesavaknak a vízi szárnyasok epéjéből történő kiválasztásét. A kifejlesztett technológia eredményeként a gyógyszeripar évente bét tonna nyersanyagot kaphat, amelyből húszezer epebántalmakban szenvedő ember gyógyítására elegendő készítmény nyerhető. A megvalósított feladat társadalmi haszna 200 millió korona értékű. A felvételen Jozef Kerekréty mérnök látható. Fotó: A. Vojőek (Nvt) f,
