Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-18 / 24. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. június 18. Az állattenyésztésben dolgozók megfigyelhették, hogy fialás után a fiatal állatok a negativ környezeti hatások tránt Igen érzékenyek. Mind az anyakocák, mind a malacok gondos ápolást igényelnek. A veszteségek csökkentésének jól bevált gyakorlata a betegségek megelőzésére tett Intézkedések betartása, az optimális higiéniai feltételek megteremtése, különösen a takarmányozás, és a tartás soi-n, valamint a speciális sertésbetegségek megelőzése tekintetében. # Elsőrendű feladat a kifogástalan, az állat szükségleteinek megfelelő takarmányozás biztosítása. Gondoskodni kell továbbá tiszta Ivóvízről. Időnként meg kell vizsgáltatni a rendelkezésre álló takarmányok beltartalmi értékét. Természetesen a takarmánytárolók is alapos ellenőrzésre szorulnak, így a silók, vályúk, etetők, itatók tisztítása fontos feladat. A fertőző betegségek kiala kulása különböző tényezőktől függ. úgy a jelenlevő fertőző csirák hatásától, a testbe behatoló csirák számától, ,a szervezet ellenállóképességétől stb. Az állomány védelmére mindenképpen szükséges az elkülönítő Istálló biztosítása. A helyben vásárolt állatokat Is ajánlatos hat hétre elkülöníteni. Bevált a gyakorlatban, hogy kontrollként két egészséges választott malacot zárunk az elkülönített állatok közé. és ezeket állandóan figyeljük. Az Istállóba Idegen személyek nem léphetnek be. Az istállóban a csirák számát csökkenteni kell, főleg állandó tisztántartással, és az állatok kitelepítése után a kutricák fertőtlenítésével. Figyelmet kell fordítani arra Is, hogy az istállók ne legyenek túlzsúfolva, mert ez is gyakran megbetegedéseket okozhat. Ilyenkor az állomány nem áttekinthető és a higiéniai Intézkedések elvégzése nehezen ellenőrizhető. Az állatok alkata és állapota az optimális tenyészanyag kiválasztásától, az ellátástól és az elhelyezéstől füg«. Az anyakocák fialás után gyakran megbetegszenek, bálázásodnak, pirosodnak a csecs bimbók, csökkenhet a tej menynyisége, aminek következtében a malacveszteség nagy lesz. A fellépő betegségtüneteket M-M-A (Merltis-Mastitts-Agalak tía) néven jelölik, amely meg felelő fertőtlenítéssel és diétával csökkenthető. A diéta híg takarmányból áll, amelyet ellés előtt 3 nappal és ellés után 3 napig kapnak az anyakocák. gyakori, rendszerint elhúzódó elléseket, nehéz szülést okoz. Segítséget jelenthet az érzékeny kocaállomány selejtezése, vagy az állatorvossal közösen meghatározott előzetes kezelés, a fialás utáni első napig. A szemfogak vtsszacsípésével kapcsolatban eltérőek a vélemények. A visszacsípés csak Az ellés napján csak vizet kapnak, majd utána fokozatosan takarmányt. A fenti hat nap folyamán javasolható étkezésenként egy evőkanál (15 gramm) glaubersó adagolása. Az M-M-A komplexus megfigyelések szerint az öreg kocáknál a foghegyre korlátozódjék és ne végezzék túl mélyen, mert jó behatolási helye lehet a baktériumoknak és gennyesedésl góccá válhat. Egyik fő gond a malacistállóban a hasmenés, amely rendszerint a születés utáni első napokban lép fel és gyakran a koca egészségzavaraira vezethető vísszb. További okok lehetnek a vízhiány, a romlott takarmány etetése, a kocák ellés utáni közvetlen erős takarmányozása, a malac meghűlése, férgesedés, rosszul végzett tisztogatás és fertőtlenítés. E- zek mind megelőzhetők. A malac későbbi életkorában fellépő hasmenés kevesebb veszteséget okoz, takarmányozással és Jó tartási körülményekkel kiküszöbölhető. A malacoknál felléphetnek különböző fertőző betegségek, mint például a dizentéria, gastroenteritis, salmonella. Szigorú rendszabályokkal ezeknek a betegségeknek a behurcoló sa az állományba megelőzhető. Inkább pogácsázott (granulált) takarmányok etetése javasolható, amely kisebb hányadban tartalmaz salmonellát, mint a dercés takarmányok. Gyakran okoz fertőzést a kőlibaclllus, amelynek egyes típusai erős hasmenést okozhatnak. Gyakran előfordulnak külső (rühatka, tetű) és belső élősködők okozta férgesedések. Az állatot a tápanyagfelvételben és az anyagcserében károsítják. A kocákat legalább 4 nappal a flaztatóba való beállítás előtt féregteleníteni és 10—12 napos „rühkezelésben“ kell részesíteni. A csecsbímbőkban talátható törpe fonálféreg-lárvák csak korlátozottan kezelhetők és tejjel kiürülnek. Ezekből kiindulva az újszülött malacokat megfelelő kenőccsel vagy permettel az első héten kezelni kell, ami a tapasztalatok szerint a malac fejlődésére kedvező hatással van, mert a gyomor- és bélzavarok fellépését Is megakadályozzák. A felsorolt Intézkedések és gyógyító eljárások csak a napi rendszeres ellenőrzés esetén hatékonyak. Tapasztalatok szerint a malacoknak mintegy 75 százaléka a születés utáni hét napig hullik el, főleg azért. mert nem megfelelőek az istállók hőmérsékleti és levegővi szonyal. Az első időszakban különös gonddal kell figyelni az állatokat, mert minden egyes elvesztett malac a jövedelmet csökkenti. A malacnevelésben elterjedt a szalmaalommal és a hősugárzók (infravörös sugárzók) felhasználáséval kombinált malactartás, ami a mikroklíma kialakításában megfelelőnek látszik. Mivel a szalma megfelelő trágyakötő anyag, a napi kitrágyázáskor a szellőztetés is megtörténik. A fiaztatókban jó megoldásnak mutatkozik a kényszerszellőztetéses rendszer, amely 18 C-fok Istállóhőmérsékletet tart fenn 60—70 százalékos relatív nedvességtartalom mellett. A fűtés megoldható meleg vízvezetékkel, vagy villamos fűtőkkel. A levegő beáramlását a malacistállókba huzatmentesen kell Irányítani. Legalább háromszoros tstállólevegő-csere kell ahhoz, hogy az állatokat megfelelő friss levegővel ellássuk. Túlnyomásos szellőztetés esetén előtérre van szükség. Elszívó rendszerrel a levegőcsere nehezen oldható meg. A malacnevelés kézimunkatakarékos módszereit több éve vizsgálják. Ilyen például az alomnélkült nevelés padlófűtéssel. Itt a villamos padlófűtés ígérkezik előnyösnek. A hőmérséklet alsó határa 18—20 C-fok. Olyan padlómegoldások alkalmazásakor, mint, a rácsos padozat, drótszövet vagy perforált lemez, padlófűtés nélkül is megfelelő eredményeket értek el. Ezekben az Istállókban az egykori állatállománynál az ellés utáni első héten 24 C-fok Istállóhőmérséklet ajánlatos, amely azután fokozatosan csökkenthető. Ojabban előtérbe került a hőszivattyúk alkalmazása. Nyomószellőztetéssel kombinálva nagy Istállókban használható. Kétségtelen, hogy az effajta fűtési rendszer akkor lesz gazdaságos, ha a költségek kedvezően alakulnak. Dr. LÁSZLÓ LÁSZLÓ A legelő a legolcsóbb takarmányforrás A kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek többségében fontos helyet foglal el az állattenyésztési szakágazat. Ez érthető, hiszen a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak értelmében az állattenyésztés részaránya a gazdaságok összjövedelmében rövidesen mindenütt el kell hogy érje az ötven százalékot. Az utóbbi években a központi párt- és állami szervek több alkalommal felhívták a figyelmet a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztésének fontosságára. Ez elsősorban abból következik, hogy a tehéntartás és a marhahizlalás, valamint a juhtartás kevesebb erötakarmányt igényel, mint az állattenyésztés többi ágazatai. Egyelőre szemesekből nem vagyunk önellátóak, ezért takarékosan kell ezekkel gazdálkodni. Ugyanakkor megfontolt tervezéssel, szerkezetmődosltással csaknem minden mezőgazdasági üzemben biztosítani lehet a szarvasmarhák és a juhok takarmányozását saját forrásokból. Ismert tény. hogy a tudományosan megalapozott, kellőképpen kiegyensúlyozott takarmányozás biztosítása nélkül sem a tej-, sem a hústermelésben, de még a juhtenyésztésben sem lehet kielégítő eredményeket felmutatni. Nem csoda tehát, ha a gazdaságok vezetőinek központi problémája a mind mennyiségileg, mind minőségileg kielégítő takarmányalap megteremtése. A XVI. pártkongresszus határozatai kiemelten hangsúlyozzák a természetes gyepterületek belterfes kihasználásának fontosságát. A CSKP Központi Bizottságának 4. plenáris ülése rámutatott a gyepgazdálkodás területén előforduló hiányosságokra és a tartalékok időszerű kérdéseire. Tény, hogy megfelelő gondoskodással az eddiginél sokkal többet lehetne termelni a rétekről és legelőkről. Mivel 257 ezer hektárról van szó, nem mindegy, hogy miként hasznosítják ezeket a területeket. Az utóbbi időben az irányítás különböző szintjén e kérdésekkel kapcsolatban szakmai viták és tanácskozások folytak. A hegyi legelőkön történő legeltetés előnyeiről nem kell a gazdaságok vezetőit meggyőzni. E tekintetben felbecsülhetetlen szerepet tölthet be a kooperációban történő legeltetés bővítése, mivel az a természetes gyepterületek intenzív kihasználásának egyedüli mádja. A párthatározatok szellemében a kelet-szlovákiai kerület illetékes szervei komoly intézkedéseket tettek a gyepgazdálkodás javítására. Felmérték a rétek és legelők helyzetét, s ennek nyomán intenzív kihasználásuk érdekében konkrét tervet dolgoztak ki, amelyet a mezőgazdasági üzemek vezetőivel megvitattak. A gazdaságokat anyagilag is érdekeltté tették, hogy az üszőket a ' :gyi legelőkön neveljék. A szerződéses legeltetés r*‘ídkét fél számára előnyös, kizárja az egyoldalú anyagi előnyöket. Azok a gazdaságok, melyek üszőiket a hegyi legelőkön legeltetik, egyedenként 1500 korona prémiumot kapnak. A gyepterülettel rendelkező mezőgazdasági üzemek a legelők biztosításáért darabonként 3000 korona jutalomban részesülnek. Tavaly a kooperációs körzetek keretében 6200 üszőt legeltettek. az idén már több mint 12 ezret nevelnek. Am a rendelkezésre álló gyepterület lehetővé teszi, hogy a kooperációs körzetekben több mint 25 ezer üszőt legeltessenek. A kassai (Košice) járásban például évente kilencezer üsző legeltetését képesek biztosítani. A humennéi járás 6800, a bardejovi 1800, a poprádi 1400. a prešov! 1100, a rozsnyói (Rožňava I 2200, a Spišská Nová Ves-i 2700, a Stará Eubnvöa-l 1900, a svidnfki járás pedig 1500 darab üszőt tud a kooperációs körzeteiben legeltetni. Szólnunk kell arról is, hogy a kerület több járásában a bikákat is a legelőn hizlalják. Például a Kassai Állami Gazdaságban vagy a vajáni |Vojany) szövetkezetben, ahol jó eredményeket éltek el a súlygyarapodásban. A kerületi pártkonferencia határozata értelmében a mezőgazdasági üzemeknek gondoskodniuk kell a rétek és legelők feljavításáról. Az idén a természetes gyepterületek 55 százalékát fejtrágyázták és mintegy 26 ezer hektáros területen a tehenek szakaszos legeltetését vezették be. A tervek szerint az ötéves tervidőszak végéig az üszők szakaszos legeltetését is meg kell oldani. A munkálatokat a korszerű gyepgazdálkodás kialakítása céljából mindenütt elkezdték. Rövid időn belül 31 rét- és le- -'zs ''Ý* ' - ' W* ’ /. X\ i.‘ ' V/ ' -I E&te***; 4?! ЗЗДК .w: ■ A hegyi legelők tápanyagdiis takarmányt és egészséges környezetet biztosítanak az állatok számára Fotó: Archív gelőgazdálkodási üzemegységet alakítanak ki, ahol majd 31 ezer üsző legeltetésére megfelelő feltételeket teremtenek. így a gazdaságokban a szarvasmar ha-tenyésztés szakosítása be látható időn belül megoldódik. Ez a távlati elképzelés külö nősen fontos a Kelet-szlovákiai síkság adottságai között, ahol jelenleg száz hektárra számítva országos méretben is a legke vesebb szarvasmarhát tartanak. A kelet-szlovákiai kerületben az állatok — főként a szarvas marha és a juh — nyári takarmányozásának alapját a legelő képezi. Igen ám, de a legelőkről nem biztosítható az egész nyár folyamán azonos mennyiségű zöld takarmány. A gyakorlat — és a több éven át végzett felmérések — azt mutatják, hogy ezen a vidéken a legelő májusban leadja össztermésének 45—50 százalékát, június folyamán további 25 százalékát, míg a fennmaradó 25— 30 százalék megoszlik — méghozzá egyenlőtlenül, az esők függvényében a többi hónapok között. Nyilvánvaló tehát, hogy a sík vidéken már májusban, a hegyvidéken pedig júniusban a legelők egy részét kaszálják, másként sok értékes takarmány kárba vész, részben letaposás következtében, másrészt pedig azért, mert a fű elöregszik.. Tavaly a kassai |árásban a szakaszos legeltetés jóvoltából a legelőkről 26 ezer tonna szálas takarmányt gyűjtöttek be. Évente a kerületben mintegy ötezer hektáron építenek ki szakaszos legeltetéshez kertté seket. Örvendetes, hogy a kerületben már háromszáz villanypásztort üzemeltetnek, de az igény ennél jóval nagyobb. Jelenleg hatszáz villanypásztor kelene a korszerű legelőgazdálkodás kialakításához. А падай nutríateiészíés sikere Hazánkban a nutriatenyésztéssel kezdetben a kisállattenyésztők próbálkoztak. Az utóbbi években viszont egyre több mezőgazdasági nagyüzemben Is rátértek ezen érdekes állat tenyésztésére. A nagyüzemi nutríatartás eltér a hagyományos tenyésztési módtól, és számos kísérő problémával jár együtt. A nagyüzemi tartásnál csak Ivóvíz áll az állatok rendelkezésére. A nutria ugyanis nagyon sok energiát veszít a vízben, élénk, Játékos mozgásával. Vagyis a nagyüzemi, vlznélküli tenyésztés során az állatok kevesebb energiát veszítenek, aminek következtében a takarmányszükségletük is kisebb. Ezzel szemben mérséklődik a bőr minőségét elősegítő fiziológiai folyamatok hatása is. A vízből kijövő állat ugyanis első lábaival a hasrészl, legértékesebb szőrméjét maszírozza, ami meggyorsítja a vérkeringést, és ezáltal kedvezően hat a szőrme minőségére. A nagyüzemi tenyésztésben a szőrme minőségét károsan befolyásoló tényezőket kiadós takarmányozással próbálják kiküszöbölni. Ezáltal az állatok szőrméje valóban fényessé, dússá és mutatóssá válik. A hibák ott kezdődnek, hogy a vemhes anyaállatokat Is kiadósán táplálják, rendszerint azon helytelen nézet által vezérelve, hogy az anyaállatok jó kondícióban legyenek. Viszont kevesen tudják, hogy a túltápláltság igen kedvezőtlenül befolyásolhatja az anyaállatok szaporodásbiológiáját. A kiadós takarmányozás következtében a magzat Is túlfejlődik, és elléskor az újszülött állatok elpusztulnak. A kezdő nutriatenyésztők rendszerint ebbe az alapvető hibába esnek. Amikor az első sikertelenség után elkedvetlenednek és kevesebb gondot fordítanak az anyák etetésére, azon veszik észre magukat, hogy alig tudják elhelyezni a szaporulatot. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a tenyészanyák és a gereznázásra szánt állatok takarmányozását szigorúan elkülönítve kell végezni. A nutrlatenyésztés eredményességét kedvezőtlenül befolyásolhatja a helytelenül megválasztott padlózat is. A nutria lábait és farkát sűrűn szövik át véredények, amelyek az állat hőcseréjét Is szolgálják. A hagyományos fürdetéses tartásnál a nutriák sok energiát veszítenek. Hasonló a helyzet a betonból készült padlózat esetében Is. Padlózatnak a fa felel meg a legjobban, mégpedig az egymás mellé helyezett öreg vasúti talpfák. A nagyüzemi nutrlatenyésztésben gyakran nem becsülik meg kellőképpen a nutria húshozamának jelentőségét. A tízhónapos bőrérettségi korban nyert 2,5—3,5 kilogrammos húshozam nem járul hozzá eléggé hatékonyan a tartás költségeinek fedezéséhez. Ezen túlmenően a víznélküli tartástechnológia esetében, ahol a gerezna kívánt minőségét csakis kiváló takarmányozással lehet elérni, ez az állatok elhízását eredményezi. így a bőr alatt jelentős hájréteg képződik, amelynek további célszerű hasznosításán érdemes elgondolkozni. TARR GYULA, vegyészmérnök Betegségmegelőzés a malacistállóban
