Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-18 / 24. szám
A komáromi (Komárno) járó* éghajlata és egyéb természeti adottságai kimondottan kedveznek a zöldségtermesztésnek. Az eszményi feltételeket több községben messzemenően kihasználják a háztáji árutermelésre vállalko zók. örömmel nyugtázhat |uk, hogy immár zömmel tervszerűen dolgoznak, alapszervezetbe tömörülnek és szerződéses kapcsolatokra építve termelnek a háztáji kertészkedők. Alsópéteron (Dolný Peter), ahol május első napjaiban érdeklődtünk a kistermelők szorgalmának eredményei felől, hetvennyolc óta folyik szervezett munka. Volt hagyomány, tehát volt mire alapozni, Így érdeklődőkben nem is volt hiány. Viszont gyorsan meg kellett oldani a legégetőbb problémát, a felvái'árlást. Más lehetőség fciltelen)ében nem kínálkozott, ezért egy bérelt kovácsraühelyben kezdték a felvásárlást. Később rájöttek, hogy ez nem a legjobb és nem Is a legolcsóbb megoldás. És megszületett az elhatározás — saját felvásárlótelepet építenek. Sok szorgalomra, sok-sok társadalmi munkára volt szükség, hogy végül Is tető alá kerüljön és megkezdhesse munkáját a szövetkezettől kapott, darabka földön épülő központ. De elkészült, és hetvenkilencben már négy millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt továbbított a háztájiból a közös asztalra. Emlékszem, akkor meg a kővetkező évben Szabó Erzsébet telepvezető és Zsidek Ilona felvásárló szorgoskodott a tengernyi láda között. Kettecskén voltak, mindig tele volt a kezük munkával, s esténként bizony már leplezetlenül tapogatták sajgó derekukat. Legutóbb új arcokkal, számomra ismecetien személyzettel találkoztam. Ha jól számoltam, Bocska Erzsébet telepvezetőnek most három beosztott munkaerő segít a tennivalók végzésében. A felvásárlók egyike ma is Zsidek Ilona. A telephely udvarán találkoztunk, ládát osztott az egy-Zsidek Ilona felvásárló Sima Krisztinával beszélget, közben megszámolja és elkönyveli a kiadott rekeszeket más után érkező kertészkedőknek. Megvigasztalta a be zszankodókat, hogy ha most nem is, de egy-két nap múlva bizonyára ismét tehet szedniszállltanf a retket, karalábét, miegymást. Gondolom, megismert, mert Így fogadott: — Voltak évek, amikor láda hiány végett akadozott a felvásárlás. Láthatja, Hyen gondjaink már nincsenek. Kapunk ládát, amennyit csgk akarunk, De hogy mikor és mennyit rakhatunk tele áruval, azt nem mi döntjük el. De nem Is a szállítást időterv. Győzöm nyugtatgatni az embereket, hogy talán mégsem fásodik meg, nem szalad magba a retek, nem reped fel a karalábé, csak várjanak türelemmel. Pedig hát az én kertecskémben is a földben van még az elővetemény ... — Mennyi az esély, hogy a jövő héten kapnak megrendelést? — Sajnos, de az Ilyesmit soha nem lehet kiszámítani. Ma azt mondják stop, holnap meg azt. hogy hajrá. Vagy fordítva, paprika, paradicsom, karalábé meg retek. Hogy csak egy példát említsek, paprikából tavaly 205 tonnát tudtunk elhelyezni a piacon. Fokhagyma? Ne is kérdezze? Az árrendezés ellelésnél és többet vetünk, esetleg Jobb vetőmagot kapunk? Megtudtam, hogy a kerté»kedök népes alapszervezetének vezetősége ismét a köz érdekében végzett munka könnyebbé tételén fáradozik. Tervbe vették, hogy még egy felvásárló telephelyet létesítenek a községben. Nagy is, hosszú is a település, sokan két kilométert gyalogolnak ládákért, a kiskocsival vissza ugyanannyit, hogy két vagy három nap múlva ugyanazt a távolságot róva — általában toronymagasan megpakolt kézikocsikkal — a telephelyre szállítsák a piac-РШШЯ de az sokkal rosszabb. Pár napot még várunk, aztán ha nem kell az áru, bizony kiszántjuk a retket. Egy része mindenképpen tönkremenne, a többi meg pár fillér haszon miatt késleltetné a főnovényt. Bocska Erzsébet a számokkal, a múlt sikereivel kezdte, igaz, én kértem rá. —- Tavaly Öt és fél millió korona forgalmnt bonyolítottunk le. összesen titzenkilenc féle zöldséget termelnek a velünk kapcsolatot tartó kertészködök. Ami a választékot illeti, a forgalmazott mennyiség zöme néie is idegenkednek tőle a kertészkedők. Az Idei szerződéses kínálat mindössze másfél tonna. — Egyébként? — Egyre több a termelő, nagyobb a forgalom. A községben négyszázötvenen foglalkoznak árutermeléssel, azonkívül a környező településekről is többen rendszeresen itt értékesítik az árujukat. Persze ők is szerződés alapján termelnek. A megkötött szerződés értelmében az Idén ötszáz tonna zöldséget és gyümölcsöt kell továbbítanunk a Zelenina felé. képes árut. És pénteken fizetnek, a pénzért Is csak be kell szaladni, ha már megdolgozott érte a család. A falu dulgos népe megérdemli, hogy a kedvében járjanak. Képzeljük csak el, menynyit kell ballagniuk az embereknek a kiskocsik után, amíg összejön az évi félezer tonnás forgalom. Tudom, sokan autóval szállítják az árut, de nem mindenki. És bárhogy vesszük, a kertészkedők között bizony szép számban akadnak idős Nagy Károlyéknak évi harmincezer korona bevételt jeleni a kertészkedés. A sátrakban az idén előbb salátát meg karalábét hajtattak, majd főnövényként nbnrkát és paprikát telepítettek. de termettek szabadföldi salátát, retket, karalábét meg karfiolt is Fotó: -bor — Hallom, máris légy van a levesben. Nem kell a retek, a karalábé átvétele is akadozik ... — A szabadföldi karalábé lényegében most indulna, de mivel sok helyütt megkéstek a hajtatással, egyelőre túltelített a piac. A kereskedelem legalábbis erre hivatkozik. Komolyabb a helyzet a retekkel. A partnert megállapodás értelmében — a társadalmi igényhez igazodva — csökkentettük a vetésterületet. Erre gyenge csíraképességű magot kaptunk, s a felmérés szerint talán a szerződésben rögzített mennyiség szállítását sem tudjuk szavatolni. Kezdetben bosszankodtunk a kudarcon, most meg úgy tűnik, örülni fogunk, hogy csak ennyi retket termeltünk. Mert ami piacképes, talán arra sem találunk vevőt. Egy-egy nagyobb termelő akár ezer csomó retket Is azonnal piacra tudna dobni. Mi lett volna, ha kitartunk az eredeti elképzeemberek, nyugdíjasok Is. Olyanok, mint például Sima Krisztina. A szövetkezetből ment nyugdíjba, de ma sem tudja ölbe ejtett kézzel nézni, hogy a kertet felverje a gyom. Fóliázásra már nem futja az erejéből, de sárgarépából, retekből, paradicsomból meg miegymásból csak összehozza apródonként az évi tíz-tizenkétezer koronát. A zöldségnek mi, fogyasztók örülünk, a nyugdíjkiegészltő koronáknak pedig a néni. Emberség kérdése, hogy hol és bngyan könnyítik a szorgoskodók munkáján Az új telephelynek, melyet szintén társadalmi munkában fognak felépíteni a kertészkedők, minden bizonnyal sokan megörülnek a faluban. KÁDEK GABOR CKert 6szet------rzrrs sKifállatienycdéf ) Értékelik és segítik A Brnói Knb tanácsa a közelmúltban értékelte a CSKP KB 4. plénuma határozatainak teljesítésében elért eredményeket. A tanács méltatta a mezőgazdasági üzemek termelésfejlesztési sikereit, ugyanakkor rámutatott, hogy a mezőgazdasági földalap kihasználása és védelme terén még komoly fogyatékosságok tapasztalhatók. A tanács azt is mérlegelte, hogy a kerületben mennyit tettek a kertészkedők és kisállattenyésztők munkájának eredményesebbé tété lét segítő feltételek megteremtéséért. Az összegezés során kitűnt, hogy a dél-morvaországi kerület nemzeti bizottságai a múlt év folyamán közel ezerbatszáz hektáros mezőgazdasági földterületet engedtek át a Nemzeti Front szervezeteinek, esősorban a kertészkedőket és klsállattenyésztőket tömörítő, érdekvédelmi szövetségeknek. További 3180 hektáros elfekvő, gépesített nagyüzemi termelésre alkalmatlan földterületet a mezőgazdasági üzemek kertészkedés és állattartás iránt érdeklődő dolgozóinak engedték át megművelésre. A tanácskozás résztvevői örömmel nyugtázták, hogy a kerületben bevált és elismerést érdemlő eredményeket hozott a sokat népszerűsített, szerződéses háztáji állattartás. Az állattartásra vállalkozók mindenekelőtt nyulakat szaporítanak, baromfit meg szarvasmarhát hiza kezdeményezést latnak. Komoly siker, hogy a kistermelők ta valy körei hatezer hektáros elfekvő földterületről több mint 5,S ezer tonna szénát gyűjtöttek be. ugyanakkor a kerületben összesen felvásárolt gyümölcsmennyiségnek nagyjából fele, a zöldségnek pedig több mini egyharraada a háztájiból származott. Az értékesítési gondok enyhítése céljából a jednota Fogyasztási Szövetkezet és a Zelenina nemzeti vállalat 927 állandó, illetve 362 idényjelleggel üzemelő, felvásárló központot létesített. Azokat is támogatják, akik piacon szeretnék értékesíteni terményeiket. A kerületben tavaly hetven piacközpontot nyitottak, így hivatalosan mintegy húszezer négyzetméteren árusítottak friss zöldséget és gyümölcsöt a kistermelők. Mind ez lényegesen hozzájárul a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítéséhez, a kerület önellátottságának megszilárdításához. Figyelmet érdemel, hogy a kistermelők munkáját a kisipari üzemek és a helyi gazdálkodási vállalatok is segítiir. Tudniillik tavaly terven felül több tízezer kertészeti, állattartási és egyéb hasznos kelléket (pl. takarmányreszelőt, szeletelőket, burgonyapárolót. etető és itató berendezéseket stb.) készítettek, s megkezdték a kézi vetőgépek, a házi kukoricamorzsoiók, a befözőedények stb. gyártását is. (znj Az igényeknek megfelelően A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Komáromi (Komárno) járási Bizottságának bővített plenáris ülésén Anton Paulovöik mérnök, a bizottság elnöke értékelte az alapszervezetek munkáját. Hangsúlyozta, hogy a járás kertészkedól igen szép eredményeket értek el a szövetség járási konferenciája óta eltelt időszakban. A taglétszám bővítésé vei kapcsolatos feladatot teljesítették. Járásunkban ma 47 kertészeti alapszervezetben összesen 10 ezer 679 kertbarát és háztáji kertészkedő tevékenykedik. Ennél több szervezett kertbaráttal egyetlen járás sem dicsekedhet. Meg azzal sem, hogy egy év leforgása alatt csaknem 19,5 ezer tonna zöldséget adott a háztájiból a közős asztalra. A járást bizottság et nöke a fogyatékosságok ra is rámutatott. Mindenekelőtt arról beszélt, hogy a háztáji termelést nem szabad néhány jól jövedelmező zöldségnövény termelésére szakosítani, mert akkor nemcsak az értékesítési gondok jelentkeznek, de a piac, a boltok kínálata is választékszcgényebbé válik. Elfogadhatatlan, hogy a háztáji árutermelés hatvan százalékát ezentúl is csemegepaprika adja, de vöröshagymát, fokhagymát, fejes- és kelkáposztát stb. meg csak elenyészd mennyiségben tudjunk kínálni. Ez annyit jelent, hogy a háztáji árutermelést a társadalmi elvárásoknak megfelelően kell szervezni. S hogy még több zöldség és gyümölcs teremjen a járásban, folytatni kell a nagyüzemi termelésre alkalmatlan parlagföldek kerttelepkénti hasznosítását. Molnár Mária, Martos (Mártóvce)
