Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-18 / 24. szám
I 1983. június 18. ★ 24. szám . *■ XXXIV. évfolyam £• Ага I,— Kíe nTmr»«MMTiM-TrTwrTMnwimMMMaiii»wiriiiiniTni<iiiiii i n nin rr n и um wr г г ■ r.....-г Különös figyelemmel Számot vetve lehetőségeinkkel, bel- és külföldi gazdasági kapcsolatainkkal, a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése a többi között a következőket állapította meg: ..Biztosítani kell, hogy az áruellátás kiegyensúlyozott legyen“. Ez az egyetlen mondat is bizonyltja, hogy pártunk az ellátás jövedelmekkel arányos állandö javítására adott és ad ösztönzést. Évről évre magasabb színvonalú munkát, nagyobb erőfeszítést igénylő feladata a kereskedelemnek, hogy elegendő áruval lássál el a lakosságot, s bővítse a választékot. Ez a törekvés jellemzi a belkereskedelem érintett szervezeteinek a tevékenységét is. Az év első öt hónapjában elért eredmények arról tanúskodnak, hogy a fogyasztási szövetkezetek — néhány kivételtől eltekintve — teljesítették forgalomnövelési tervük időarányos részét. A nyári idény előtt biztató, hogy a korábbinál jobban meg tudtak felelni a minőségi követelményeknek is. Örvendetes, hogy alapélelmiszerekből — liszt, cukor, étolaj, zsír — a tervezettnél több van a nagykereskedelmi raktárakban. Az általánosan (statisztikai adatok tükrében) kedvező kép azonban nem terelheti'el a figyelmet a különböző részterületeken fellelhető fogyatékosságokról. Az év első öt hónapjának bolU forgalma ugyanis elgondolkoztató adatokat tartalmaz. Ez mindenekelőtt arra ntal, hogy az áruellátás helyzete nem olyan, mint amilyennek mindenki tapasztalni szeretné, ezért különös figyelmet és elemzést érdemel. Az év első öt hónapjának bolti foragalraa elsősorban a bús, és a húskészítmények terén fellelhető fogyatékosságokra hívja fel a figyelmet. Húsból és húskészítményekből ugyanis — a jelzett időszakban — 1383 tonnával kevesebb fogyott el a tervezettnél. Kivételt a baromfihús képez, melyből 1292 tonnával túlszárnyaltuk az előirányzott forgalmat. Az utóbbihoz aktívan hozzájárult a baromfihús kiskereskedelmi árának időszakos leszállítása, amely június 14-én érvényét vesztette. A statisztikák azt mutatják, hogy a hús és a húskészítmények ármódosítása hatással van a fogysztásra és a kereskedelemre is, mivel megnőtt a kereslet az olcsóbb búsok Iránt. Ez az egyébként ésszerű fogyasztói magatartás — a vágóállat anatómiai felépítésénél fogva — az eddiginél nehezebb helyzetbe hozta a kereskedelmet. A tanulság az, hogy ma már nem lehet a forgalmat évről évre automatikusan, jelentős százalékkal növelni. A vevő nem mindig magától megy be a boltba; a vevőt be kell csalogatni. Ebben a próbára tevő helyzetben azonban olyan tanulságok is levonhatók, melyek érvénye — nemcsak a nyári időszakot érinti —, távlatilag általános és tartós lesz. A jelenlegi helyzet az eddiginél jobban aláhúzza a termelőüzemek felelősségét az ellátásért. Általánosan ismert — talán a szükségesnél jobban is a köztudatba vésődött —, hogy a közellátásért a belkereskedelem a felelős. Ideje lenne ezt a megállapítást ezután úgy bővíteni, hogy a közellátásért a kereskedelmen kívül az előállító üzemeket, a termelő gazdaságokai és a forgalmazókat egyaránt nagy felelősség terheli. Már csak azért is. mert a Központi Bizottság 4. ülésén elfogadott határozat a termelő és feldolgozó vállalatok, a forgalmazás és a kereskedelem közös együttműködésétől várja az áruellátás színvonalának javulását. A hibaforrások feltárását, a feldolgozó üzemekkel kell kezdenünk. Az ő rovásukra írható, hogy a hús és húskészítmények áruválasztéka nagyon sokszor nem az, ami lehetne, ami kellene hogy legyen. Gyakorlati példaként talán a sokat népszerűsített porciózott, csomagolt húst vehetnénk. A vásárló elidegenedett tőle, mert kiderült, hogy a csomagolás, a tárolás és a szállítás műszaki fogyatékosságai miatt gyakran „zsákbamacskát“ vásárol. Faluhelyen többször éri kritika a kenyér minőségét, ami egyebek között a pék lelkiismeretes munkájától, szakértelmétől, a sütőipar műszaki felszereltségétől, de nem utolsósorban attól függ, hogy milyen a nyersanyag. a liszt minősége. Az pedig, hogy a molnár milyen lisztet bocsát útjára, az elsősorban a búza minőségétől, tehát a termelőtől függ. A sort folytathatnánk néhány baromfival, konkrétan a pulykával. Mert gondoljuk csak meg: hiába gazdaságos a mezőgazdasági üzem számára hat-nyolc kilóra felhizlalni a pulykát, ha a piacon nem lehet Ilyen súlyban eladni. A hús és a húskészitmények forgalmazása terén vannak olyan hibaforrások is, melyek a forgalmazók rovására Írhatók. A kisebb falvak áruellátása terén elsősorban a fogyasztási szövetkezetek mulasztják el a bő áruforrások felkutatását. Tojásból, tejből és tejtermékekből elegendő mennyiség kerül a piacra. Ezen a téren viszont nekünk, fogyasztóknak kell előtérbe helyeznünk a korszerű táplálkozás alapkövetelményeit. Sörból, dzsúszokból, coléból, vlneákból, tonikból a tavalyinál sokkal nagyobb a mennyiség. A piaci előrejelzés szerint viszont ez a mennyiség sem fogja fedezni a keresletet. Az érveket és tényeket ezen a téren a realitásokból kiindulva kell megfogalmaznunk. Sörivó nemzet vagyunk, s világviszonylatban hazánkban a legolcsóbb a sör. A márkás üdítő italoknál fennálló problémát pedig leggyakrabban az okozza, hogy a többségük alapanyaga importból származik, minőségükből kifolyólag biztonságosan raktározhatók, s az aránylag magasabb kiskereskedelmi áruk pedig nagyobb bevételt biztosít. Az utóbbi két szempontot figyelembe véve a vendéglátóipar illetékesei is nagyobb érdeklődést tanúsítanak irántuk. A többi üdítő Italból egyébként a keresletnek megfelelő mennyiség áll a fogyasztók rendelkezésére. A boltokba és a vendéglátóhelyekre több millió vásárló, fogyasztó — a becslések szerint az ország lakosságának mintegy a fele — tér be naponta. S az emberek az üzletben szerzett közvetlen tapasztalataikból általános következtetéseket is levonnak — véleményt formálnak például az áruellátásrúl, a kereskedők munkájáról. a közállapotokról. Figyelnek rá, bogy vásárlásaik közben nd rövidítsék meg őket, ám arra is élénken reagélnak, ha netán a társadalmi tulajdon megkárosítását veszik észre. A „pultpolitikát“ és az egyéb visszaéléseket képező bosszantó jelenségek között sokszor tapasztaljuk, hogy az üzletek polcain gyakoriak az olyan élelmiszeripari cikkek, melyek szavatossági ideje rég lejárt. Az Országos Kereskedelmi FőUgyelöség, rendelkezése értelmében az ilyen árukat csak tUzetes egészségügyi elbírálás után lenne szabad árusítani. A viszszásságra a különböző ellenőrzések fényt derítenek. A tények viszont azt igazolják, hogy az ilyen visszaélésekre jobban oda kell figyelni, s még következetesebben ellenőrizni, számon kérni, felelősségre vonni a társadalmi tulajdon és a fogyasztók megkárosítóit. Pártunk agrárpolitikája, arra ösztönöz, hogy mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk a megnehezült közgazdasági körülmények között is mind magasabb színvonalon teljesítse társadalmi, gazdasági hivatását. A lakosság áruellátásában aránylag jó színvonalat értünk el, s biztosítottuk az egyensúlyt a fogyasztási cikkek piacán. Ez nagy vívmány. Ezért fontos politikai kérdésnek tartjuk, hogy az elért eredményeket e téren is őrizzük meg és a lehetőségekhez képest tovább javítsuk a vásárlási körülményeket. Az elmondottak érdekében viszont keresni kell a módját annak, hogy az élelmiszeripari, a mezőgazdasági és belkereskedelmi vállalatok és irányító szerveik együttműködési és ellátási felelőssége a jövőben még jobban érvényesüljön. Azzal kezdtük, hogy a közellátás mai helyzete különös figyelmet és elemzést érdemel. Ez persze nem lehet egy újságcikk dolga, ez a cikk sem vállalkozott rá. Csuppo a figyelmet kívántuk felhívni arra, bogy közellátásunk közös akarattal és felelősséggel, az adott helyzetben is jelentősen javithatú. CSIBA LÁSZLÓ Az aratásra való alapos és átgondolt felkészülés meghatározza a gabonabetakarítás eredményességét. Ilyen értelemben cselekedett a keszegfalui (Käme niöná) szövetkezet vezetősége és tagsága is, amikor a gépek üzemképessétételét szorgalmazta. A oikk lapunk 5. oldalán olvasható. ■ A kulturális rovat fő témája ezúttal a Tavaszi szél vizet áraszt népművészeti vetélkedő országos döntőjének lefolyása. Gazíépanyaggal illusztráltetjük a fesztivál bemutatjuk az egyes kategóriák győzteseit. lünk továbbá a Madách Könyvkiadó egy, a közelmúltban megrendezett kiáll ■ Felkészültek az új termés befogadására cím alatt lapunk 11. oldalán arról nyújtunk tájékoztatót, hogy a mezőgazdaságáról híres dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás termény felvásárló és ellátó vállalata szlovákiai viszonylatban milyen helyet foglal el a gabona átvétele tekintetében. ■ Eapuňk 13. oldalán „A takarmánytermelés lehetőségei, távlatai“ címmel közölt cikkben a tömegtakarmányok termelésében rejlő tartalékokat tárjuk fel. Egy élenjáró gazdaság példéj;n mutatjuk be a takarmánytermelés belterjesítésének lehetőségeit. I* Lapunk 14. oldalán „Hogyan és mikor szűkítsünk?“ cím alatt hasznos tanáccsal szolgálunk a kezdő méhészeknek a szőkítés jelentőségéről és hogyanjáról, főleg azt hangsúlyozva, hogy a méhészetben teret kell biztosítani a tudományosan megalapozott isme- i reteknek. Fotó: CSTK T
