Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-18 / 24. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. június 18. 2 A szubjektív tényezők eltávolításával A járási pártkonferencia értékelte járásunk mezőgazdasági és élelmi­­szeripari eredményeit, bírálóan rá­mutatott a szubjektív és objektiv ere­detű fogyatékosságokra, s meghatá­rozta a kommunisták, az agrokomp­­lexum összes dolgozójának alapvető feladatát — jelentős előrehaladást kell elérni a kongresszusi irányvunal végrehajtásában, különös tekintettel a szemesekből való önellátás eléré­sére és a legfontosabb élelmiszerek­ből való önellátottság növelésére. Az érsekújvári (Nové Zámky) járás mezőgazdasági földterületének nagy­ságával legnagyobb a nyugat-szlová­kiai kerületben. Kedvező talaj- és éghajlati adottságai jó előfeltételeket teremtenek a mezőgazdasági felada­tok teljesítéséhez. Sajnos, e kedvező adottsságokat az előző években nem tudtuk a kivánalmaknak megfelelően kihasználni. Ennek következtében csökkent a növénytermesztés fejlesz­tésének üteme, ami az állattenyész­tésre is károsan hatott. Annak érdekében, hogy 1985-ig el­érjük az évi 290 ezer tonnás gabona­­termést, megkülönböztetett figyelmet szentelünk a növénytermesztés bel­­terjesitésének, kezdve a termőföld védelmétől egészen a legmegfelelőbb gazdálkodási tormák, termelési rend­szerek érvényesítéséig. Itt főleg a jobb biológiai anyaggal való ellátás­ra, a kultúrnövények differenciált tápanyagellátására és védelmére, az egész agrotechnika tökéletesítésére, a vetésforgó szakszerű alkalmazására és a termelési rendszerek széles körű érvényesítésére kell gondolnunk. A kommunisták, a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőire és dolgozóira igényes feladatok várnak a takar­mánynövények termesztésében. Célul tűztük ki ugyanis, hogy a gazdaságok a számosállatonként! 5 tonna, száraz anyagban számított, megfelelő meny­­nyiségű és minőségi takarmány kiter­melésével önellátóvá váljanak. Ennek elérése érdekében már megtettük az első lépéseket — a mezőgazdasági üzemek az idén átlagosan a szántó­terület 15 százalékán termelik az évelő takarmánynövényeket, s az ed­digieknél nagyobb figyelmet fordí­tunk a silókukorica termesztésére, betakarítására és tartósítására. A gazdaságok már az idén a szántóte­rület 0,6 százalékán termelik a takar­mánynövényeket. A veszteségek csök­kentése érdekében meggyorsítjuk a silógödrök építésének ütemét. Na­gyobb figyelmet fordítunk az inten­zív fúfélék telepítésére és hasznosí­tására, főleg az állattenyésztő telepek közelében és ott, ahol lehetőség van öntözésre. A munkaszervezés tökéle­tesítésével csökkentjük a takarmány­­növények betakarítása és tartósítása során keletkező veszteséget, s meg­követeljük, hogy a gazdaságokban a szántóterület 10—12 százalékára ves­senek másodnövényeket. Az agrotechnikai követelmények szigorú betartásával a többi növényi kultúra esetében is a legnagyobb ter­més elérésére törekszünk. Az öntöző-A pártkonferenciák határozatainak teljesítéséért berendezések ésszerű kihasználása már abból a szempontból Is fontos, hogy jelenleg a mezőgazdasági föld­területnek csupán a 12,3 százaléka öntözhető, ezért kértük a felettes szervek támogatását az öntözőhálózat bővítésére. Л növények tápanyagellá­tásában és védelmében bővül az ag­rokémiai vállalat szerepe. Az istálló­trágya tárolására és hasznosítására is nagyobb figyelmet fordítunk, főleg mezei trágyatelepek létesítésével. Az állattenyésztésben, főleg a szar­vasmarha-tenyésztésben a növényter­mesztés gyorsabb ütemű fejlesztésé­vel és a takarmánytermelés színvona­lának emelésével kívánunk előrehala­dást elérni. CélnI tűztük ki, hogy a gazdaságok a jelenlegi ötéves terv­időszak végén száz hektár mezőgaz­dasági területre számítva 69 szarvas­­marhát, ebből 26,2 tehenet tartsanak. Ennek elérése megköveteli a tenyész tői feltételek javítását, új férőhelyek létesítését és a régiek felújítását. Az igényes feladatok — a 3350 literes évi tejelékenység, a hlzómarhák 0,85 kilós átlagos napi súlygyarapodása, 98 borjú felnevelése száz tehénre szá­mítva — teljesíthetők, hiszen az 1985- re megszabott tervmutatókat a járás több mezőgazdasági üzemében már túlszárnyalták. Bízunk abban, hogy a kérődzők irányított takarmányozási központjának tevékenysége is hozzá­járul a szarvasmarha-tenyésztés szín­vonalának emeléséhez. Hasonlóak tö­rekvéseink a sertés- és baromfite­nyésztésben, ahol a tervezett felada­tokat a keveréktakarmányok fogyasz­­tásánek csökkentésével kell teljesíte­nünk. Napjainkban a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése szinte elképzelhetetlen a gépesítés nélkül. Mindent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy javuljon a járás mezőgaz­dasági üzemeinek gépekkel és beren­dezésekkel való ellátottsága. A jövő­ben nagyobb figyelmet fordítunk a gépek karbantartására, a mezőgépek csoportos bevezetésére, a kooperáció elmélyítésére, az üzemanyaggal és az energiával való takarékos gazdálko­dásra. El kell érnünk, hogy a mező­­gazdasági gyakorlat nagyobb mérték­ben és gyorsabban hasznosítsa a tu­dományos-műszaki haladás vívmá­nyait. A járási pártkonferencián kitűzött feladatok teljesítése során a járási mezőgazdasági igazgatóság és a me­zőgazdasági üzemek figyelmének elő­terében az embernek mint a határo­zatok alkotójának és megvalósítójó nak kell állnia. Ez azt jelenti, hogy a szociális fejlesztés keretében olyan feltételeket kell teremteni, amelyek segítségével hozzájárulhatunk a fia­talok megnyeréséhez is. A jövőben nagyobb figyelmet szentelünk a le­maradozó gazdaságok fejlesztésének. Az önálló elszámoási rendszert a járás összes mezőgazdasági üzemében bevezetjük, hogy a dolgozók minden munkahelyen, munkaközösségben köz­vetlenül érdekeltek legyenek az egy­re igényesebb feladatok maradéktalan teljesítésében. A kitűzött célok megvalósftésa nagymértékben függ az irányító és szervező munka minőségétől. A me­zőgazdasági üzemek vezető dolgozói­tól a jövőben elvárjuk, hogy több időt töltsenek el ott, ahol a tulajdon­képpeni termelés történik, tehát a határban, a gépek mellett, az istál­lókban, röviden fogalmazva: az embe­rek között. Ezzel azt szeretnénk elér­ni, hogy a jó eredmények konkrét al­kotóit, illetve a fogyatékosságok elő­idézőit szubjektívan értékelhessük. Az irányítás során nagyobb teret szánunk az ellenőrzésnek. Továbbra is időszerű az az alapelv, hogy aki irányit, annak ellenőriznie is kell Rendkívüli figyelmet fordítunk a ká­derek kiválasztására, nevelésére és széthelyezésére, valamint munkájuk hatékonyságának rendszeres ellenőr­zésére. A szakkáderek állandósítása érdekében a mezőgazdasági üzemek­ben meg kell oldani a lakáskérdést. A járási pártkonferencia a mező­­gazdaság számára igényes feladato­kat tűzött ki. A tervezett feladatok teljesítését a szubjektív tényezők el­távolítása is elősegítheti. FRANTIŠEK REMIÁS, az érsekújvári járási pártbizottság mezőgazdasági titkára PRAHÄ83 Egy mozgalom ereje több forrás­ból táplálkozik. Sok függ attól, hogyan határozza meg céljait, mi­ként választja meg módszereit. Na­gyon fontos az is, mekkora tömege két tud zászlaja alá állítani és cse­lekvésre mozgósítani, s mennyire szé­les szövetségeseinek tábora. S ha a különböző tényezőket nem Is 'iet rangsorolni, mert mindegyik alapvető fontosságú, annyi bizonyos, hogy akad közülük egy, amelynek megléte vagy hiánya döntö jelentőségű. S ez bármely mozgalomnak az a képessé­ge, hogy felismerje az adott Időszak követelményeit és levonja belőlük a szükséges következtetéseket a saját munkájára nézve, vagyis lépést tart­son a korral. Ogy Is mondhatnánk: tudjon újat nyújtani, megújhodnl, ha kell. Ezek a gondolatok — a június 21- től 26-lg Prágában sorra kerülő „A békéért és az életért, a nukleáris há­ború ellen“ elnevezésű béke-vtlágta lálkozó előtt — élénken foglalkoztat­ják hazánk és a világ békemozgalmá nak résztvevőit. Ök ugyanis a világ történelem egyik legnagyobbb hatású mozgalmát képviselik, amely valóban megérdemli, hogy állandóan frissen tartsák szellemét, korszerűsítsék tar talmát, feliesszék módszereit és esz­közeit. Erre egyenesen a múlt és a jelen kötelezi a világ békeharcosait akik céfolhatatlanul btzonvtlák és ta­núsítják napjainkban ts a népek bé kés célú összefogásának eredményes ségét. Száz- és százmilliók békénké rátának tüze olvasztotta el a hideg háború legét, s ők azok, akik nap­jainkban Is óriási lendületet adnak az enyhülési folyamatnak. Napjainkban senki sem vonhatja kétségbe a szocialista országok és a világ haladó erőinek aktivitását a nemzetközi események jó trányű ki­bontakoztatására. Az Idei évet az imperializmus az új amerikai rakéták nyugat-európai te­lepítésének tervével kezdte meg, míg a Varsói Szerződés a Prágában elfo­gadott politikai nyilatkozattal. Büsz­kék vagyunk rá, hogy a szocialista közösség országai kezdettől fogva a békéért, az eltérő társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése lenini politikájának érvényesí­tése mellett küzdöttek, s küzdenek napjainkban Is. A világ első szocia­gieknél Is nagyobb erőfeszítést köve­tel. Az utóbbi évtizedekben nemzetek tucatjai ébredtek fel és jelentek meg önálló állammá szerveződve. Az em­ber születéséhez hasonló véres kínló­dással nőttek és bontakoztak ki Afri­ka, Ázsia és Közép-Amerika térségei­ben a függetlenségüket, egyenlőségü­ket, jogaikat kiharcoló, még a kezdet törékenységében és néha tökéletlen­ségében mutatkozó országok. S még eme — évszázados sajátos kultúrát hordozó — országújszülöttek Is azzal a vággyal születtek, hogy békében, Igazságosabb társadalmi rendben, nem a háborúkat okozó, a háborúkat foly­ton megújító kizsákmányoló sziszté­mákban, a korábbi gyarmattartó tm-Az egész emberiségért lista országa, a Szovjetunió csak a második világháború befejezése óta több mint 3000 lényeges békejavas­latot terjesztett elő. Senki sem vonhatja kétségbe tehát a szocialista országok békepolitikájá­nak hitelét, mely a nemzetközi kon­fliktusok igazságos, békés politikai megoldását, s az erőszak kiküszöbö­lését szorgalmazza. Felbecsülhetetlen Jelentőségű volt és marad, hogy em­bertömegek alkpttak és alkotnak élő falat minden háborús hullámmal szemben és mindezideig a népek olt­­hatatlan békevágyának és ennek meg­felelő eltökéltségének ts köszönhető a háború megakadályozása. Nagy sze­rencséje az emberiségnek, hogy ez a hatalmas erő ma plyán óriás) poli­tikai, gazdasági, tudományos és kato­nai potenciálra támaszkodhat, mint amilyet a szocialista államok közös­sége képvisel. A nemzetközi helyzet azonban vál tozó, s ez a békemozgalmat is áltan dó önvizsgálatra kötelezi. Különösen ma, amikor a helyzet — sajnos — feszült, s a tegnapi vívmányok meg őrzése, majdani gyarapítása az edd!­períaltsta hatalmak kiszolgáltatott bábjaként akarnak élni. Keresik egy­más kezét, a tőkés országok haladó erőivel együtt, keresik a mi kezün­ket, a szocialista országokét, esz­méinket, tapasztalatainkat. S így a különbségeiben még sokrétűbbé váló világ eme tagjai ts már a béke gon­dolatát hordozzák és fejezik ki. De vajon megvannak-e a párbeszéd lehetőségei? Hiszen a szocialista or­szágokat, a békeszerető emberiséget rendkívül durva kihívás érte az im­perializmus vezető körei részéről. An­nál is inkább szükséges és lehetsé ges a nyílt és őszinte eszmecsere azokkal, akik a tőkés világban ve­lünk együtt meggyőződéssel vallják, hogy a békés egymás mellett élésnek van elfogadható alternatívája. A leg fontosabb cél tekintetében nincs el­lentét a nyugat-európai békemozgal­mak és a mi törekvéseink között. A mi álláspontunk is az, hogy mindkét fél egyszerre, egv időben kezdje meg a fegyverzetek fokozatos csökkenté sót és jusson el a teljes leszerelé­sig... Az emberben mint történelmet formáló, alkotó lényben van annyi A társadalom A Szlovák Tudományos Akadémia. amely a Csehszlovák Tudományos Akadémia szerves részét képezi, jú­nius 18-án ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból Vladimir Hafko akadémikus, az SZTA elnöke és az SZTA további munka­társai sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat az eltelt harminc év tevékenységéről és a Jelenlegi fel­adatokról. A Szlovák Tudományos Akadémiá­nak jelenleg 89 tagja van, akik közül 41 akadémikus, 48-an pedig az aka­démia levelező tagjai, ötvenheten egyúttal a CSSZTA tagjai is. Az SZTA-nak mint tudományos intéz­ménynek több mint 4700 munkatársa, dolgozója van, akik közül hozzávető­legesen 1200-an tudományos fokozat­tal (a tudományok doktora, a tudo­mányok kandidátusa) rendelkeznek. Az SZTA munkahelyei három szak­osztályba tömörülnek. Az első az élettelen természettel foglalkozó tu­dományokra terjed ki, amelynek egy tudományos központja és három tu­dományos munkahelye van, ezenkí­vül további 12 tudományos munka­hellyel tart fenn kapcsolatot. A má­sodik az élő természettel foglalkozó és a vegyipari tudományokra terjed kt, amelyhez három tudományos köz­pont és XI tudományos munkahely tartozik, s további öttel tart fenn kapcsolatot. A harmadik szakosztály a társadalmi tudományokat öleli fel, amelynek 14 tudományos munkahelye van. Az SZTA tudományos-kutatő bá­zisénak jelentős része (76 százaléka) Bratislavában van. A CSKP XV. és XVI. kongresszusé­szoígóloláíian nak határozatai értelmében az SZTA tudományos munkahelyei tevékenysé­güket a tudomány összes társadalmi szerepének fejlesztésére irányítják. A tudományos célprogramok megva­lósítása során igyekezetüket az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a termelő vállalatok közötti leghatéko­nyabb és legrugalmasabb kapcsola­tok kialakítására összpontosítják. A hetedik ötéves tervidőszakra kidolgo­zott állami alapkutatási tervből a Szlovák Tudományos Akadémia mun­kahelyeire Is igényes feladatok vár­nak. A 19 országos tudományos cél­program megvalósításából hatért az SZTA felelős. Szlovákiai viszonylat­ban az SZTA ugyanakkor további négy tudományos célprogram végre­hajtásán fáradozik. Igényes feladatok­ról van szó, amit az Is bizonyít, hogy az SZTA tudományos kapacitásának egyharmada irányul a tudományos célprogramok megvalósítására. Az említett hat országos tudomá­nyos célprogram a következő: A ro­botgépek Információs és Irányító rendszerei; a növényi biomassza komplex hasxnosltása; a kultúrnövé­nyek integrált védelme; a Keíet-szlo­­vákiai-sfkság kihasználása; a gazda­sági állatok élősködők elleni védel­me; a civilizációs betegségek megál­lapítása ős gyógyítása során hasz­nálatos eszközök és módszerek fel­újítása. Már a tudományos célprogra­mok elnevezése Is utal népgazdasági jelentőségükre. Megoldásukba az SZTA munkahelyein kívül további tudomá­nyos munkahelyek, főiskolák ós ter­melő üzemek is bekapcsolódnak. BARA LÁSZLÓ KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Kistermelők figyelmébe A Szlovák Kereskedelmi Miniszté­rium június elsejei hatállyal rendele­tet adót ki, amelynek értelmében a kistermelőktől zöldséget és gyümöl­csöt vásárolhatnak fel a kiskereske­delmi ős közétkeztetési közületek. A felvásárolt gyümölcsöt és zöldséget saját szükségletükre használhatják fel, vagy eladhatják. A termékek minőségét az átvételnél a felvásárlő szervezet bírálja el, ugyanez a szervezet sorolja be e ter­mékeket minőségi osztályokba, az ér­vényes műszaki normák szerint. Fon­tos,%ogy a felvásárolt termékek élel­miszerként fogyaszthatok legyenek. erkölcsi, szellemi és anyagi erő, hogy mindenfajta háborús konfliktust el­tudjon hárítani. E meggyőződés alap­ján a békemozgalom partnerének te­kinthet olyan erőket Is, amelyek alapvető kérdésekben nem értenek velünk egyet, de a legdöntőbb kér­désben Igen: abban, hogy tárgyalni és megegyezni kell! E szemlélet lényegét fejezi ki a Prágában sorra kerülő béke-világta­lálkozó jelszava Is, mely felhívja a figyelmet a háborús veszélyre és riasztóan szól az esetleges atomhá­ború rettenetes következményeiről, a legnagyobb hangsúlyt viszont arra kell helyeznie, hogy a pusztulás el­kerülhető. Ennek feltétele azonban a minden eddiginél építőbb vita és — ami ebből következik -- a szorosabb összefogás. A világ békemozgalma jöl látja a megújhodás útjait. Gazdagítják érv­rendszerét a szovjethatalom jelenlegi és első külpolitikai épésel — köztük mindenekelőtt a Lenin által saját ke­zűleg írt, világszerte Ismert Dekré­tum a békéről —, melyek olyan ak­tusok, amelyek tükrözik a világmére­tű osztályharc fejlődésében bekövet­kezett fordulatot, a proletariátus vív­mányait a saját felszabadításáért folytatott történelmi küzdelemben. De egyszersmind az igazi erkölcs ak­tusai is, az emberhez való magasren­­dfl erkölcsi viszony aktusai, amelye­ket a munkásosztály, a dolgozó nép békeszeretete alapján dolgoztak ki. A béke-világtalálkozónak tehát két programja lesz. Sfkraszáll a politikai enyhülés vívmányainak fenntartásá­ért, a folyamat továbbviteléért, s ez­zel együtt a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért. Vagyis egyszerre próbál rombolni és építeni. Rombolja a feszültség és a bizalmatlanság hadállásait, s erősíti a megértés esz­méit a jóakarata emberek között. Az elmondottak értelmében hazánk mint a szocialista közösség szilárd láncszeme mindent megtesz abban a közös erőfeszítésben, hogy Európa és az egész földkerekség, létünk, törté nelmünk színtere maradjon, s még inkáhb az legyen, amivé lenni akar: a gyümölcsöző béke színtere. CSIBA LÄSZLÖ A közületek a lakosságtól felvásá­rolhatnak termékeket: meghatározott felvásárlási áron eladás céljából; megszabott fogyasztói áron, esetleg a kereskedelmi levonásokkal számított fogyasztói áron; az eladó kisterme­lőkkel közösen megállapított áron, ennek legfelső határa azonban a fo­gyasztói ár. A Szlovák Kereskedelmi Miniszté­rium tájékoztatása a zöldség- és gyü­mölcseladás növeléséről a közétkez­tetés területén: A gyümölcs- és zöldségfogyasztás növekedését, különösen a főidényben, a közétkeztetés területén korlátozta az árképzés, amely stabil árakat szab meg az őszi és a nyári Időszakra. A Szlovák Kereskedelmi Minisztérium május 5-én úgy döntött, hogy áru­többlet esetén lehetővé teszi a közét­keztetési szervezetek számára a zöld­ség és a gyümölcs átmenetileg ala­csonyabb áron való eladását, engedé­lyezi ezáltal, hogy az árat a Járást nemzeti bizottság helyett maguk ha­tározzák meg. Küszöbön a főidény, a közétkezte­tési szervezetek éljenek ezzel a lehe­tőséggel! JOGI VÁLASZOK öregségi nyugdíj „MÉLTÁNYOSSÁG“: A 121/1975 sx. Társadalombiztosítási Törvény 14. pa­ragrafusának 2. bekezdése rendelke­zik abban az értelemben, hogy • nyugdijat kérvényezd dolgozó havt átlagkeresetét (amelyből a százalék­kulcs alapján a nyngdfj összegét ki­számítják) az ntolsó 5 vagy 10 évi kereset alapján — amely megelőzi ■ nyugdíjigény keletkezésének évét — kell kiszámítani, éspedig aszerint, melyik átlag kedvezőbb a dolgozó számára. Az idézett törvényszakasz Э. bekez­dése lehetővé teszi a viszzaszámítás más kezdeti időpontját azokban as esetekben, amikor a dolgozó a nyug­díjkorhatár elérése után tovább dol­gozik anélkül, hogy munkaviszonyát megszakította volna. Az ilyen esetek­ben a munkaviszony tényleges meg­szűnésének időpontját megelőző utol­só 5 vagy 10 év keresetéből kall e havi átlagkeresetet kiszámítani. A törvény Ismeretének hiánya sen­kit sem mentesít, bár a szövetkezet illetékes dolgozója figyelmeztethette volna az idézett rendelkezésekre. Nagyon valószínűtlen, hogy a nyug­díjellátás) hivatal hajlandó lenne ha­tálytalanítani a végzést, de megkísé­relheti kérelmezni, esetleg a 121/1975 sz. Társadalombiztosítási Törvény 171. paragrafusára való hivatkozással, a­­mely lehetővé teszi a törvény szigo­rának kiküszöbölését. Dr. F. J.

Next

/
Thumbnails
Contents