Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-11 / 23. szám

1983. június 11. SZABAD FÖLDMŰVES. 11 Van uj a nap alatt A brnói vásárvárosban az idén má }us 20—29 közti időszakban rendkí­vül kedvező légkörben zajlott le az iparcikkeket bemutató árumintavásár. Az idei vásáron mintegy 420 hazai vállalat kínálta szebbnél szebb, jó minőségű termékeit. Örvendetesnek minősíthető, hogy az árumintavásá ron 235 kisipari szövetkezet és 130 helyi gazdálkodási vállalat is felso­rakoztatta szívet, szemet gyönyörköd­tető gyártmányválasztékát. A 45 ezer négyzetméter alapterületből a kis­ipari szövetkezetek mintegy 14 ezer, a fogyasztási szövetkezetek több mint 3 ezer, a helyi gazdálkodási vállala­tok pedig több mint 9 ezer négyzet­­méteren kínálták termékeiket a fo­gyasztóknak. Nem a véletlen műve, hogy a többi kiállító között láthattuk a közelmúltban Munka Érdemrenddel kitüntetett bratislavai PALMA nem­zeti vállalat készítményeit is. A CSKP XVI. kongresszusa és az ntána következő plenáris ülések irányelvei arra serkentenek minket, hogy szüntelenül gondoskodjunk dol­gozó népünk anyagi és szellemi ér­tékeinek továbbfejlesztéséről, a szol­gáltató hálózat bővítéséről. Ez a tu­lajdonképpeni teltétele a szabadidő ésszerű felhasználásának, a közhasz­nú tevékenységek fellendítésének. A jól programozott célok lehetővé te­szik az alkotókészség kibontakozásét, vagyis a közszükségleti iparcikkek készletének a feltöltését. A társadalmi célok sikeres valóra váltásában jelentős szerep jut például a brnói vásárvárosban felsorakozta­tott kisipari szövetkezetek és helyi gazdálkodási vállalatok termékeinek Is. Nagymértékben hozzájárulhatnak a fogyasztó igényeinek a kielégítésé­hez, a piaci készletek feltöltéséhez. Az iparágak gyártmányválasztéka jól szemléltette, hogy a hasonló érdek-Bevált szokásnak vagy a fogyasztó megbecsülésének minősíthető, hogy a vásáron évente ankétet szerveznek a látogatók részvételével, és megszív­lelik tanácsaikat, javaslataikat. Ezzel magyarázható, hogy a Brnói Tavaszi Arumintavásárt hazánk sok állam­polgára rendszeresen megnézi, s nem véletlen, hogy a több százezer láto­gató elégedetten távozott a vásárról, mert mindent beszerezhetett, amire költségvetéséből futotta. A fogyasztók sokasága előszeretet­tel vásárolta például textiliparunk bű körbe, ám más más ágazatokba tar­tozó szervezetek az úttörő és kezde­ményező szerepét is betöltve, egész­séges versenyszellem kibontakoztatá­sával. s a szépérzék fejlesztésével is magukra hívták a közönség figyel­mét, tehát, ahogy mondani szokás, van űj a nap alatt. színválasztékú, jó minőségű cikkeit, a szebbnél szebb új vonlaú bútoro­kat, a bőr- és cipőipar termékeit stb. A végeredmény: több százmillió ko­rona a társadalom javára. A keres­kedelmi szervezetek, a kisipari szö­vetkezetek ás a helyi gazdálkodási vállalatok közötti áruforgalmazási szerződéskötés pénzértéke pedig mil­­liárdokra tehető. Az idei árumintavásár a színeket tekintve és a minőségileg is új gyárt­mányok seregszemléjeként értékelhe­tő. Amint már említettük, ebben nagy részük volt a kisipari szövetkezetek­nek és a helyi gazdálkodási vállala­toknak, amelyek a belkereskedelmi választék gazdagítása cimén a „Z“, az „R“, az „X“ stb. pavilonokban fe­hérneműt, konfekciót, sportcikkeket, bőrdfszmfi árukat, bútorokat, aján­déktárgyakat, kozmetikai cikkeket és egyéb készítményeket sorakoztattak fel. Ezekben a pavilonokban kínálták az egyedi készítményeket, de a meg­rendelhető gyártmányokat is, amelyek a látogatók körében nagy érdeklődést keltettek. A bratislavai PALMA nemzeti vál­lalat az „L“ pavilonban kínálta az ál­tala gyártott kozmetikai cikkeket, a különféle gyertyákat és egyebeket. A braiislavai STROJSMALT vállalat tűzhelyekkel, egészségügyi armatú­rákkal, napelemekkel, zománcozott edényekkel és konyhaberendezések­­kel hivta magára a figyelmet. Érdemes megemlíteni, hogy a brun­­táli helyi gazdálkodási vállalat hé­zagpótló gyanánt egyebek között a LENA SAŇIT konyhabútort is bemu­tatta. Ügy szerkesztették meg ezt a konyhabútort, hogy a járni képtelen, tolókocsihoz kötött háziasszony a főzéshez szükséges edényekhez és alapanyagokhoz könnyen hozzáfér­hessen. Ez szociális szempontból nagyra értékelhető. A gyártó vállalat tehát dicséretet érdemel. —hoksza— A beruházások, a korszerű technológiák, a fejlődéshez Igazodó termelési módszerek nélkül szinte elképzelhetetlen a mezőgaz dasági termelés gazdaságosságának, hatékonysá gának növelése s az áruellátás minőség! színvo nalának emelése. A mezőgazdasági üzemekben húsz évvel ezelőtt épített létesítmények már kor­szerűtlenné váltak, a fiatal dolgozók számára el­vesztették vonzó erejüket: Sajnos nem mindegyik vállalat van olyan helyzetben, hogy hatalmas rá­fordítással néhány éven belül felszámolja az el­avult létesítményeket, s bepótolja a lemaradást. A Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaság sze­rencsés helyzetben van, hiszen az utóbbi négy évben az állattenyésztést, s ezen belül a szarvas­marha-tenyésztést új alapokra helyezték. A kor­szerű létesítmény az Idén termeli első értékelt. A százmillió koronát meghaladó beruházás a gazdaság komplex fejlesztést terve szerint készült. A létesítmények kivitelezését a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Mezőgazdasági Épltővállalat, s a gazdaság több mint száz létszámú kőműves­­csoportja végezte. Az ezer férőhelyes nagykapacitású tehénistálló. az 1560 férőhelyes borjúnevelde és az 1300-as növendéktstélló felépítésével a gazdaság óriást előnyökhöz jutott. Mindhárom létesítményben be­vezették a kétmüszakos munkaidőt, a nagy ta pasztalatokkal rendelkező Idős dolgozók mellé szakképzett fiatal munkaerőt osztottak be. A szó ciálls létesítmények, a korszerű technika, a min dent behálózó berendezések vonzó munkakörnye­zetet jelentenek. A hagyományos Istállók állat­állományának összpontosításával sok takarmányt sikerült megtakarítani. Leegyszerűsödött, rugal­masabbá. hatékonyabbá vélt az Irányítás. Gazda­ságosabb lett a termelés. Jelentősen nőtt a mun­katermelékenység. A tehénistállóban 19, a borjú­neveidében 10, a növendéktstéllóban pedig mind­össze négy személy dolgozik. A beruházások még nem jelentenek feltétlenül eredményt. Az elóbbrejutás nyitja a jó szervezés­ben s a munkához való helyes viszonyban kere­sendő. Hogy csak a legfontosabb dolgokat említ­sük: Színvonalaas takarmánytermesztés nélkül félmunkát végeztek volna. Abból Indultak kt, hogy a szántóföldi takarmánynövények termés­hozamát már képtelenek olyan mértékben növel­letentös Házasok ni, hogy azzal megoldhatnák az évról évre Ismét­lődő hiányt. Figyelmüket ezért a legelők kihasz nálására fordították, hiszen azok hozama ötven vagy akár száz százalékkal Is fokozható. A rima­szombati járásban egyedülálló vállalkozásba kezd­tek: az Intenzív legelőgazdálkodás komoly és komplex megvalósításába. Létrehoztak egy legelő­gondozó brigádot. Ez speciális gépekkel folyama­tosan tisztogatja a bokrokkal benőtt területeken. A legelők többségét tavaly ősszel műtrágyázták. Az envhe tél arra Is lehetőséget adott, hogy a gépekkel járható területeket hígtrágyázzák. A jó időt tavasszal Is kihasználták műtrágyaszórásra. A gondos ápolásnak köszönhető, hogy az Idén április közepétől legeltethettek. Itt erre még nem volt példa. A legeltetésre alkalmas terület növe­lésével s a tápanyagok utánpótlásával elérték, hogy ebben az évben a tavalyihoz képest kis híján megduplázhatják a legelőn tartott szarvas­­marhák számát. A takarmányprogram megvalósítására tett ala­pozó munkákon kívül merész vállalkozással fokoz­ták a tehénállomány termelékenységét. A borjazó tehenek közül tavaly 770 alacsony (öt literen aluli! tejhasznosságút kiselejtezték. Természete­sen az utánpótlásról Idejében gondoskodtak. A hasznos döntés eredménye máris jelentkezett. A múlt év hasonló Időszakában naponta csupán 9 ezer 200 liter tejet adtak a közellátásnak. Az Idén viszont már 16 ezer 500 literre nőtt (2300 tehéntől) a napi mennyiség. Az első negyedév tejforgalmazási tervét huszonhatezer literrel túl­teljesítették. Remény van rá, hogy az ötmillió literes évi tervet túlteljesítsék, vagv legalább tel­jesítsék. Ez nagy eredmény volna, hiszen a tava­lyi valósághoz képest közel egymillió literrel keľ növelni a tejtermelést. A kétrészes borjúneveidében naponta kflenc­­vendekás súlygyarapodást érnek el. Az állatokat két hónapos kor után növényi táplálékra szoktat­ják. A növendéklstállök feltöltését tavaly kezd­ték. és hamarosan be Is fejezik. Az állami gazdaság a méhl (Vőelince) és a gö­­mörl (Gemer) szövetkezettel ötvenszázalékos költségvállalással kooperációs alapon felépített egy takarmányszárítót pogácsázóval. A létesít­ményben tavaly 300 vagon zöldtakarmányt szárí­tottak. Ez a mennyiség sajnos nem fedezte a szükségletet, s így tlzenhatmllliös költséggel egy újabbat Is építenek. Ezt az Idén helyezik üzembe. Az állattenyésztés fejlesztését a növénytermesz­tés eredménye) határozzák meg. így természetes követelményként adódott a gépesítési részleg szolgáltatási színvonalának emelése. Az Igény te­hát a tervezőasztalra került. Egy hatalmas gép­javító komplexum van megvalósulóban, ahol a nagyobb javításokon kívül némely mezőgépek és traktorok generál javítását Is elvégezhetik majd. A gömöri és méhl szövetkezetek közreműködésé­­sével ezt a létesítmény jövőre adják át rendel­tetésének. A tornlajpi példa azt mutatja, hogy egy-egy ágazat fejlődését csak egységes szemléletmóddal, átfogó fejlesztéssel lehet eredményesen megvaló­sítani. KORCSMÄROS LÁSZLÓ Kétszintes segítség A termelés hatékonyságának növe­lése napjaink első számú feladat’’. Mint Ismeretes, már a CSKP XV. kongiesszusa kitűzte mezőgazdasá­gunk elé az igényes feladatot: bizto­sítani a lakosság szükségleteinek tö­kéletesebb kielégítését, fokozatosan elérni az önellátást a szemesek r­­melésében, s az önellátás magasabb szintjét elérni élelmiszerekből. A cé­lok megvalósításában fontos szerepük van az agrokémiai vállalatoknak. Sokrétű tevékenységükkel hatéko­nyan segítik a mezőgazdasági üze­mekben a terméshozamok növelését. A lévai (Levicej lárás mező gazda­sági üzemeinek termelést tevékeny­ségét főleg a speciális szolgáltatá­sokkal segíti az Agrokémiai Vállalat Léva hontvarsó4«! f Levlce-Kallnílako­­vo), váradl fTekovské Hrádokj és tompái (Tupá) központja. A növény­termesztést fóleg talaimeszezéssel, szerves- és mütrágyaszórással. per­metezéssel támogatják. Tavaly pél­dául 125 ezer tonna szerves trágyát szórtak kt. zömében az Ipolvszakál last (Ipeľský Sokolecj, a sáról Išá­­roveej. a Cajkovl és a lévai szövet kezet határában, tájékoztatott Mlku láS Bálint mérnök, termelési helyet tes. A műtrágya lelentős hányadét в tompái részleg szórja ki a körnvezö szövetkezetekben. Az ül központban ugvanis jók a feltételek a műtrágya­­tárolásához. Egyszerre 9 ezer tonnát tudnak elhelyezni. Évente 20—26 ezer tonnát Is átvehetnek, REPÜLŐGÉP ÉS HELIKOPTER Az Agrokémiát Vállalat gépel és dolgozói a permetezésben nyújtják a legnagyobb segítséget a növényter­mesztőknek. 1982-ben mintegy 14 ezer hektáron végezték el a kalászosak permetezését. Ezen a téren a nagy­­sallól (Tekovské Lužany) Ján Pali­ka, Léván Ján Nikit, Tompán pedig Annus Béla ért el kiváló eredményt. A mezőgazdasági szolgáltatásokat az utóbbi években nemcsak földkö­zelből, hanem a levegőből Is ered ményesen végzik. A Slovatr repülőgé­pe és helikoptere tavaly 131 ezer át­laghektáron műtrágyázott vagy vég­zett növényvédelmi munkákat. A teen dők Jelentős részét a zselizl (Želie­zovce! szövetkezetben és állami gaz­daságban, a Fegyvernek! (Zbrojníky) és az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Efsz határában végezték. Helikopter­rel főleg a nehezen megközelíthető területeken dolgoznak. Esetleg akkor, amikor a talajnedvesség miatt gépek­kel nem mehetnek a földekre. Helikop­terrel végzi a repce és a napraforgó deszikzálását Is. Ilyen Irányú szolgál­tatást a múlt évben a Zselizl és az Ipolysági (Sahy) Állami Gazdaság, valamint a Bátovcel Efsz Igényelt. A járás mezőgazdasági üzemeiben az Agrokémiai Vállalat komplex mó­don oldja meg a talajmeszezést. Ta­valy 53 és félezer tonna mésztrágyát juttattak a talajokra. Ez az eddigi legnagyobb évi mennyiség a járás­ban. Énnek jelentős része a Bátovcel és a Győröd! (Veľký Ďúr) Efsz hatá­rában került a talajba. A talajmesze­zést fóleg a bátovcel, a žemberovcel, a palásti (Pláštovce) és az Ipolysági határban tovább folytatják. Számítá­saik szerint mintegy 60 ezer tonna mészre lesz szükség a jövőben. A talajjavítás céljait szolgálja az tp, hogy Váradon egy 1800 köbméte­res folyékony műtrágyatárolót épí­tenek, ahonnan a környező mezőgaz­dasági üzemek Igényelt elégítik ki. GONDOK. PROBLÉMÁK .. örvendetes, hogy a mezőgazdasági üzemek egyre gyakrabban fordulnak bizalommal az Agrokémiai Vállalat­hoz, de a szolgáltatások nyújtása néha bizony komoly gondot okoz a válla­lat dolgozóinak. Bár a gépek üzem­képessége és élettartamának meg­hosszabbítása érdekében gondoskod­nak a karbantartó és felújító mun­kákról. egyre többször előfordul a géphiba. Tompán Gabriel Reman, Váradon Menzel Róbert szerelőbrl­­gádja főleg a téli Időszakban lelki­­ismeretesen törekedik a gépek kija­vítására ám a D—035-ös és a D— 032-es (rágvaszórók helyett már úja­kat kellene vásárolni, de nem tudják azokat beszerezni. Böjtös János Je, ha tudíuk Hazánkban törvényerejű rende­let szabályozza a boltok nyitva­­tartását, illetve annak szünetelé­sét. Az esetenkénti zárvatartáshoz a nemzeti bizottság előzetes en­gedélye szükséges. A kereskede­lemnek pedig biztosítania kell a körzet ideiglenes áruellátását, mozgóboltok beiktatásával vagy más módon. Az alábbi esetekben viszont a bolt vezetője Is Jogosult rá, hogy Ideiglenesen zárva tart­hasson: 1. ha a boltban leltároznak; 2. elemi csapás, tehát tűzvész, árvíz esetén és más rendkívüli esetben stb.; 3. az árusító térségben veszé­lyes helyzet van; 4. ha a bolt felújítás vagy át­rendezés alatt áll; 5. ha a boltban egy személy dolgozik, és ez a dolgozó megbe­tegedett, esetleg családjából vala­ki meghalt. Ha a boltban többen dolgoznak, akkor a zárvatartáshoz a nemzeti bizottság előzetes en­gedélye szükséges. Megjegyzendő: az esetek vala­melyikének előfordulásakor a bolt vezettője köteles értesíteni a nem­zeti bizottságot. A kereskedelem viszont úgy szervezze az árufor­galmat, hogy a fogyasztó a bol­tokban minden fontos élelmezési vagy közszükségleti cikket besze­rezhessen. Kötelessége, hogy fo­lyamatosan ellenőrizze az áru mi­nőségét, s kiküszöbölje a rossz minőségű áru forgalmazását. Ar­ról Is köteles gondoskodni, hogy a boltok szolgáltatása pontos le­gyen, a szállításokat rugalmasan végezzék, elmélyítse az együttmű­ködést a nemzeti bizottságokkal és a fogyasztó visszajelzéseire, panaszaira minden esetben kime­rítően reagáljon. Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség kötelessége, hogy or­szágos viszonylatban gondoskod­jon a kereskedelmi hálózat rend­szeres ellenőrzéséről, a nemzeti bizottságok hatáskörében munkál­kodó Népi Ellenőrzési Bizottságok pedig saját körzetükben végeznek ellenőrzéseket, tesznek Intézkedé­seket az áruellátás rugalmasabbá, bőségesebbé tétele érdekében. Az állami ellenőrző szervek 100—300 ezer, a nemzeti blzottsá gok pedig 2—5 ezer koronáig ter­jedő pénzbírságot róhatnak ki a kereskedelemben előforduló vlsz­­szaélések elkövetőire. Törvényerejű rendelet szabá­lyozza azt Is, hogy a lakosság mi­lyen kereskedelmi tevékenységre jogosult a nemzeti bizottság en­gedélyével vagy anélkül. A nem­zeti bizottság akkor ad ki egy­­egy polgárnak éruforgalmazási engedélyt, ha az bizonyítani tud­ja, hogy az általa forgalmazott iparcikkeket (íőzőkanél, stb.) sa­ját kezűleg készítette. Előzetes engedély nélkül forgal­mazható viszont a saját kiskert­ben termelt zöldségféle meg az élő aprőállat. A forgalmazás helyéi viszont mindenkor a nemzeti bi­zottság határozza meg. Az áru te­hát bárhol nem árusítható. —hal— MÁGNESES szennyvíztisztítás A szokásos szennyvíztisztítással — amely többnyire durva előszűrésből, esetleg bizonyos vegyszereknek a a hozzáadásából, biológiai oxidálás­­ból és végül Útépítésből áll —, a le­begő részecskék (a zavarosság) és a baktériumok csak részben távolítha­tók el a vízből, a vírusok pedig nagy­részt változatlan mennyiségben túl­élik a folyamatot. Egy új — nagy ha­tású mágneses szűrésnek nevezett — eljárás ezt a hibát eredményesen és viszonylag olcsón leküzdi. A nyers vagy előtisztításon át­menő szennyvízhez egy kevés mágne­sezhető ércport kevernek. Ez 3—5 perces keverés után pelybekké ta­pasztja össze a nem mágnesezhető részecskéket. Ezután az erős mágne­ses szűrőn átvezetve a pelybek a szű­rőre tapadnak és felhalmozódnak. Amikor a szűrő ellenállása megnő a rátapadt részecskék miatt, a mágne­ses teret kikapcsolják, és a szűrőt vízzel leöblítik. Az így összegyülem­­lett tömény iszapot elégetik vagy más módon semmisítik meg. A mérérek szerint a mágnesezett pelyhek a za­varosságot okozó finom részecskék­­oek 90—99, a baktériumoknak 99, az emberi betegségeket okozó vírusok­nak legalább 95 százalékát magukra zárfák, s így a mágneses szűrés után valóban tiszta, élettanilag is kifogás­talan víz kapható. (—)

Next

/
Thumbnails
Contents