Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-11 / 23. szám

Hajdanában Csallóközben nem volt „divat“ a szőlőtermesztés. A szövetkezetek létrejötte, fejlődése során kezdődött meg a bort adó, nemes gyümölcs telepítése. Ezt követően a házak táján is egyre több helyütt létesítettek húst adó lugast, ahonnan a gyerekek csipegették a mosolygós fürtök szemeit. Általában egykét hektó mustot is préselt a házigazda, hogy kedves vendégét saját termésű nedűvel kínálhassa.

Az utóbbi időben már nem csak az udvarokban termesztenek szőlőt, de sokan a kert jó részét ts betelepítik. Örvendetes, hogy az idősebbektől a fiatalok is kedvet kaptak a szőlővel való bíbelődésre. Az ifjú mohikánok közé tartozik Szánéi Imre is. A szimpatikus fiatalember kőműves szakmát tanult, de nem soká űzte a mesterséget, mert magával ragadta a gigantikus dunai erő mű építése, ahol gépkezelőként dolgozik. A minap összehozott a sors a dunaszerdahelyl (Du najská Streda] fiatalemberrel, aki az apósa kertjében, Bakán telepített 17 ár szőlőt, és főidbe „bújtatott“ pincéjében már meg ts tudott kínálat egy pohár borocskával. Mint mondta, jól jött a kőműves szakma ismerete, hiszen jóformán egyedül építette a tetszetős pincét.

— Hogyan szottyant kedve a szőlőművelésre?

— Édesanyám Magyarországról, egy mátraaljt községből származik. Sokat mesélt nekünk a falut övező szőlötengerről, a vidám szüreti mulatságokról. Jól emlékszem még apám próbálkozásaira, s a környéken látott nagyüzemi szőlőskertek is ösztökéltek a próbálkozásra. A feleségem szüleinek jókora kertje van Bakán, melyet előrehaladott koruknál fogva nem tudnak kellőképpen hasznosítani. Hozzájárultak, hogy szőlőt telepítsek. Hónapokon át bújtam a szakkönyveket, a folyóiratokat — többek közöt a Szabad Földműves szakmellékletét — azután nekiláttam a talaj előkészítésének.

igaznak bizonyult a mondás, miszerint „olcsó húsnak híg a leve'. Lehet, hogy az ültetés sem volt hibamentes, de tény az oltványok háromnegyed része nem eredt meg.

— Ez nem szegte a kedvét?

— Amint látja, nem. Levontam a tanulságot, s a következő alkalommal már kizárólag

Az első szüret gazdagnak bizonyult. Szável Imre az édesanyjával, a szőlőtelepítés fogalmazójával szüretel

(A szerző felvétele)

— Megvizsgáltatta a föld összetételét?

— Ez volt az első lépés. A talajvizsgálat eredménye alapján javasolták a szakemberek, hogy milyen fajtákat érdemes telepíteni.

— Tehát ment minden mint a karikacsapás.

— Azt éppen nem mondanám. Olcsón akartam oltványt venni. Kaptam is, csakhogy

első osztályú oltványt vettem. Nem bántam meg, csaknem mind megeredt. Sőtl A később telepítettek erősebbek lettek, mint az előzők.

— Milyen fajtákkal próbálkozott?

— A gyerekek, no meg az asszonynép ts Inkább a szőlőt kedvelt, mint a levét, ezért csemeaének Pannónia kincsét

meg Irsai Olivért ültettem. Borszőlőnek Rizlingszilvánit, Zöld veltelinit, Olasz rízlinnget és némi muskotályt telepítettem. Elég sok fajtát telepítettem, viszont úgy érzem, hogy közvetlen fogyasztás és borkészítés szempontjából nem választottam rosszul.

Az tfjú szőlész a magaskordonos művelésmódot választotta. Ültetvényében 120 cm es tő- és 200 cm-es sortávolságban sorakoznak az erősödő tőkék.

— A sortávolság talán lehetne egy kicsit szélesebb is — okvet etlenkedtem.

— Nem tartottam szükségesnek, hiszen kézzel műveljük a szőlőt. Istállótrágyánk van elég, ezért zöldtrágyázással nem kísérletezek. A szőlőt gyakran kell permetezni, tehát a sorközi zöldségtermesztést sem szorgalmazom.

— Milyen volt az első szüret?

— Kellemes meglepetés ért. A három-négyéves tőkéken olyan gazdag volt a termés, hogy kis híján tizenöt hektó mustot préseltem. Pedig a család csemegeszőlő-fogyasztása ts tekintélyes volt. Csodálatos fürtök teremtek, és az itteni viszonyokhoz képest a must cukorfokával is elégedett voltam.

— Vagyis a befektetés egy része már megtérült.

— Még két ilyen szüret,

s már nyereségre is számíthatunk. De engem nem csupán az anyagiak érdekelnek, örömöm telik a munkában. Rügyfakadástól késő őszig csodálatos ez a zöld tenger, a hívogató, gazdag fürtök. Számomra különös élményt jelent, hogy magam termelte borral koccinthatok az apámmal, a rokonokkal, ismerősökkel, no meg a barátaimmal. —tt—1

A szőlő vízellátásáról

A szőlő a köztudatban szárazságtűrő növényként szerepel. Kevesen tudják, hogy a növény egy kilogram szárazannyag előállításához mintegy 250—300 liter vizet Igényel, s ebben a tekintetben nem különbözik a kultúrnövények átlagától. A gyakorlatban megfigyelt, nagyobb szárazságtűrése abból ered, hogy a gyökerei mélyre hatolnak és a talaj olyan rétegeiből is fel tudják venni a vizet, ahová más növény gyökerei nem tudnak lehatolni.

A gyökérzet nagy része a forgatási mélység fölött helyezkedik el, a 40—60 cm-es rétegben. A gyökérzet egyes részei azonban sokkal mélyebbre is lehatolnak. Mély rétegű, jő levegőzöttségű talajon a gyökerek 12—13 méterig terjedhetnek. Ahol magas a talajvizszint, a gyökerek mindössze 1—2 méter mélységig hatolnak le. Oldalirányban a gyökerek 6—8, sőt 10—11 méternyi távolságra Is eljuthatnak.

Az elmondottakból következik, hogy a szőlő fejlődését az öntözés elősegíti. Rendszeres locsolásra különösen akkor van szükség, ha — pl. az udvaron létesített szőlőlugas esetében — a rendelkezésre álló tenyészterület nagy részét beton borítja. Ajánlatos szem előtt tartani, hogy csak a négyzetméterenkénti 40—50 liternyi víz képes mélyebb rétegekbe hatolni, és a túlnyomórészt Itt található szőlőgyökér csak Ilyen mennyiségből hasznosíthat.

Az összefüggő szabad területen levő szőlőt júliusban és augusztusban kétszerháromszor hasonló vízmennyiséggel öntözzük meg. Érés előtt egy hónappal már ne öntözzünk, mert fokozódik a rothadás veszélye. A keskeny földcsíkokba telepített, betonnal körülvett tőkéket évente nyolcszor-tízszer kell meg öntözni.

Az öntözés hatékonyságát fokozza a műtrágyaoldat hsználata. Nagyobb területeken az évi műtrágya-adagnak körülbelül egytized részét kell fejtrágyaként kijuttatni és utána öntözni. Ahol nyáron vízkorlátozásra lehet számítani, ott tavasszal és nyár elején négyszer-ötször ajánlatos megöntözni a szőlőt. Vigyázat I Virágzás idején és körülbelül tíz nappa’ előtte ne adjunk vizet a szőlőnek, mer rossz termékenyülést okozhat.

Kriszten Gy.: Szőlőlugas (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982) cimfi könyve nyomán

Tavaly egész évben kísérleteztem s arra a következtetésre jutottam, bogy a hegyaljai körzetben májustól szeptemberig lehet gazdaságosan nyulakat nevelni. Ebben az időszakban zöldeleség adja a napi adag zömét. A napi takarmányfogyasztás és súlygyarapodás főleg a fajtától, a tenyésztői gondoskodástól és az állategészségügyi követelmények megtartásától függ.

Nyolcvanban vásárolt — Magyarországról, illetve a Topofčany-i járásból származó — áj-zélandi fehér nyulakkal kísérleteztem, melyek nálnnk, a Tátra alatt jól aklimatizálódtak. Mindenekelőtt a zöldtakarmányokra alapoztam, de a körzetünkben megtermelbetó, egyéb takarmányokkal (burgonya, takarmányrépa, káposztalevél., gyümölcs- és zöldséghulladék, zöldknkorica, napraforgó, takarmánykáposzta) is végeztem megfigyeléseket. A szemeseket darálva adagoltam, nyers vagy főtt burgonyához, illetve takarmányrépához ke-A hegyaljai körzetben is érdemes nyulat tartani

Egy kis tapasztalatcsere, hogy holnap eredményesebb legyen a munka Fotó: —bor

verve, mert így kevesebb a veszteség és az emésztési ic.idellenesség.

A július 7-i alomban hét fióka volt, melyek 23-án kezdtek szilárd táplálékot fogyasztani. Az utódok 108 nap alatt 17 grammos átlagos napi és darabonkénti súlygyarapodást értek el, miközben egy 2,15 kg-os élűsúlyú pecsenyenyúl felneveléséhez 90 —100 kg fűre, 4 kg szénára. 0.75 kg abrakra és mintegy 5 kg burgonyára volt szükségem. Ha figyelembe veszszük, hogy Musil 112 nap alatt 14 grammos átlagos súlygyarapodást tudott elérni, a német standard pedig 17,5 grammos gyarapodást ír elő, akkor egyértelműen kimondhatjuk, hogy a hegyaljai feltételek közepette nyáron a leggazdaságosabb a nyültenyésztés. Pontosabban, hogy a Tátra alatt is lehet és érdemes nyulakat szaporítani, s az olcsó zöldtakarmányt nyújtó, nyári hónapokban itt Is fel lehet nevelni 1,8—20 kilogrammos pecsenyenyuiakat.

(jő)

éve - gond nélkül

Második

Légen (Lehnlce) a hatvanas évek végén alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezete. Létrehozásét a kedvtelésből kertészkedők szorgalmazták. Változtak az Idők, s a szervezet tagjainak zöme napjainkban házikerti árutermeléssel foglalkozik. Tehetik, hiszen annyi év után végre a helyben! értékesítés problémája is megoldódott. Tudniillik Németh Béla tavaly elvállalta a háztájiból származó javak átvételével, elszámolásával, illetve a zöldséges rekeszek biztosításával és kiosztásával, valamint a felvásárlás szervezésével járó tennivalók végzését. Ez újabb lendületet adott a kezdeményezésnek, Így a szervezet tagjai tavaly — szerződéses alapon — fél millió korona értékben adtak zöldséget a Zelenina nemzeti vállalatnak.

Németh Béla egy évtizede tagja a kertészkedőket tömörítő szövetségnek. Kedvtelésből örökzöldek szaporításával, gyümölcs- és szegfötermeléssel foglalkozik, azonkívül némi zöldséget Is termel eladásra. Nem sokat, hiszen a kert nem nagy s benne kapott helyet az üvegház Is meg az örökzöldek felcseperedését segítő faiskola. Arról nem is beszélve, hogy a felvásárlónak általában nem sok Ideje marad, hogy a saját kertjével bíbelődjön.

— Az elért forgalom Is bizonyltja, hogy szervezetünk tagjai örömmel üdvözölték a helybenl értékesítés lehetőségét — mondta egyebek között Németh Béla. — Tudom, ha a község lélekszámát tekintjük, akkorez nem valami nagy eredmény, de amint látja, nálunk nincsenek húsz-harminc áras kertek.

— Mit termelnek legszentebben az itteni kertészkedők?

— Mindenekelőtt paprikát meg paradicsomot, de kelkáposztát és karfiolt Is sokan kínálnak. Kisebb mennyiségben még körülbelül tízféle zöldséget termelünk, Illetve forgalmazunk. Többek között fokhagymát Is, bár az utóbbi évek keserű tapasztalatai még mindig érezhetően fékezik a kezdeményezés teljes kibontakozását. Mindenesetre az idén már huszonöt mázsa fokhagyma megtermelésére kötöttek szerződést tagjaink. S amit megígérünk, azt teljesíteni szoktuk.

— Mit jelent ez az év eddig eltelt időszakának viszonylatában?

— Május elejéig több mint nyolcvanezer korona értékben szállítottunk zöldséget a Zelenina nemzeti vállalat úszori (Kvetoslavovo) központjába. Az időtervet megtartottuk. A termelői-átvevői megállapodás értelmében főleg salátát, retket meg zöldhagymát termeltünk.

— Több községben panaszkodnak a kertészkedők, hogy a felvásárlást reggel, illetve a délelőtti órákban kezdik, így a munkába járóknak komoly gondot okoz az áro átadása. Itt mi a helyzet?

— Nálunk ez a kérdés megoldottnak tekinthető. A megállapodás értelmében hetente két Ízben szállítunk, mégpedig hétfőn és csütörtökön. A felvásárlást mindig előző este kezdjük és a szállítás napjának reggelén folytatjuk, Így mindenki gond nélkül értékesítheti terményeit*

— Es meddig vesztegel az áru az átvevőhelyen?

— Semeddlg. Saját tehergépkocsink van, korán reggel megpakoljuk és már visszük is az árut a Zelenina úszori központlába.

— Tehát gond és bosszúság nélkül értékesíthetik az árat.

— Többnyire. Persze néha azért még akad probléma. Előfordul, hogy az eredetileg első osztályban átvett terméket később gyengébb minőségi osztályba sorolják, mondván, hogy a megrendelő csak Így volt hajlandó átvenni az árut. Legutóbb négyezer darab fejes salőtánkat minősített így át a Zelenina a Banská Bystrica-i partnere javaslatára. Tudom, lehet, hogy mire odaért, az

egy két napos tárolás és szállítás kövei keztében kicsit megtörött, megfonnyadt a saláta. De lehet-e ilyesmit a termelő terhére Írni?

— Látom, örökzöldeket szaporít. Van kereslet?

— Nem nagy, de azért van.

Ma már a szépre is figyelnek az emberek, nem csupán arra, ami esetleg pénzt hozhat a házhoz. Persze gyümölcslét is telepítünk. A szervezet minden évben hozat facsemetéket, mopedig az egész falunak, mindenkinek, aki ültetni akar. Sőt! Az idén már szőlöoltványt Is sikerült szereznünk. Szeretnénk elérni, hogy legalább a szervezet tagjai önellátók legyenek gyümölcsből, és pár év múlva már eladásra is nagyobb mennyiséget kínálhassunk, hiszen a felvásárlást végző Jednota Fogyasztási Szövetkezet bármennyi gyümölcsöt átvenne tőlünk. —dek

A szervezet facsemetét és szölöoltványt vásárol a faiskolákból, hogy a kertészkedők megvalósíthassák telepítési elképzeléseiket s egyre több gyümölcs meg szőlő teremjen a kertekben Fotó: —bor