Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-11 / 23. szám

A pol yságou (Šahy) 1970- ben alakult meg a Szlo­vákiai Kertészkedők Szövetségének alapszerveze­te. mégpedig Szikszay Vil­nius volt szövetkezeti elnök, továbbá Belágyi Béla és Csi­­tári Pál kezdeményezésére. Az Akasztófa-hegyen létre­hozott kerttelepen hú6z kertbarát kezdett kertész­kedni. A korábban elhanya­golt szőlők és parlagföldek helyén hamarosan sok zöld­séget kínáló kiskertek pom­páztak. Négy év múltán a szervezetnek már harminc­hét tagja és Csutora Imre agrármérnök, az Ipolysági Mezőgazdasági Szaktaninté­­zet közkedvelt tanárának személyében új elnöke volt. Ma 133 kertbarát összesen Szorgoskodök dicsérete nyolc hektáros területen termel zöldséget, gyümöl­csöt meg szőlőt. Ha a ter­vek valóra válnak, akkor az idén további, 3,1 hektá­ros elfekvő földterületen létesíthetnek kerttelepet a kertészkedni vágyó Ipolysá­giak mert a szervezet veze­tősége mindent elkövet an­nak érdekében, hogy a Tes­­mag (Teáinak) felé vezető főút melletti parlagföldeket mielőbb művelésbe vehes­sék. A szervezet tagjai kez­detben csupán önellátó zöld­ségtermeléssel foglalkoztak. Ma már árutermelésre Is futja az erejükből. Évente mintegy harminc mázsa zöldséget, meg tfz mázsa csemegeszőlőt adnak át a Zelenina nemzeti vállalat­nak. Lehet, hogy pár óv múlva gyümölcsöt Is tudnak kínálni, hiszen már eddig ts sokan telepítettek almát, körtét, cseresznyét, barac­kot. egrest meg ribiszkét. 'A szervezet tavaly ősszel kis híján ezer facsemetét hozatott az Érsekújvár! (Nové Zámky) Kertészeti Szolgáltató Vállalatbál, bogy segítse a kezdeményezők munkáját. A t^U hónapok­ban pedig szakelőadásokat tartottak. Például dr. Paiss István professzor (MNK) a Nyltral Mezőgazdasági Fő­iskolán tett látogatás után találkozott az Ipolysági kertbarátokkal, akik min­denekelőtt e legfontosabb növényvédelmi tudnivalók fránt érdeklődtek. Később Danis Ferenc agrármérnök, a mezőgazdasági szaktanin­­tezot Igazgatója 6s Szikszay Vilmos tartott előadást a parlagföldek termő vétételé­­ről és a szakszerű talnjmü vetésről. Belányi János, Deménd (Demandide) Kínai kel A kínai kel leginkább a fejes salátához hasonlít s bizonyos mértékben a felhasználása ts a salátáéval azonos. Friss álla­potban fogyasztható zöldség­féle. Az erezete valamivel dur­vább és nem fejleszt olyan tö­mött fejet mint a saláta, vi­szont keserű ízanyagot nem tartalmaz. Ecetes, sős és cuk­ros vízben vagy fűszerezett páclében áztatva salátát készít­hetünk belőle. Francia módra elkészítve, kockára vágott, főtt tojással meg majonézzel Is fi­nom. Sőt! Mint a többi káposz­taféléből, főzeléket Is főzhe­tünk a kínat kelből. Jól emészt­hető, sok fehérjét, C-vitam!nt, karotint és ásványi sókat tar­talmaz. Hasonlóképpen termeljük, mint a salátát. Mint,tudjuk, a nagy melegekben a saláta nem borul be, hanem szárba szökik. Ugyanez a kínai kelre Is érvé­nyes. Rövtdnappalos növény, tehát olyankor kell termelni, amikor a nappalok hossza nem haladja túl a 12 órát. Tenyész- Ideje 60—70 nap, tehát kora tavasszal legkésőbb március végén kell kiültetni a palán­tát, őszi termesztéshez pedig augusztus elején kell állandó helyre vetni a magot. Közepes hőigényO növény, 9—23 C-fo­­koh jól fejlődik, rövldebb ideig a mínusz 2—6 C-fokos hideget is eltöri. Hideg és fütött sát­rakban (61 hajtatható. A kínai kel a frissen trágyá­zott, jó vtzgazdálkodású talajo­kat kedvelt. Szélvédett helyre ültessük és gyakran öntözzük. Helyrevetéskor 30—35 cm-es sortávolságot válasszunk s egy árra 2—2,5 dkg magot számít­sunk. Később 30 cm-es tőtávol­ságra ritkítjuk. Ha gyökeres­től szedjük fel, pincében vagy melegágyban három hónapig Is eltarthatjuk. Bimbóskel Jelentős fehérje- és vitamin­tartalma miatt Igen értékes káposztaféle. Értékét növeli, hogy a téli hónapokban ad friss zöldséget. Nálunk a nagy­üzemek tudtommal nem terme­lik, viszont a kertészkedők kö­rében elég népszerű. A káposztafélék közül ez a legigénytelenebb, a kora őszi hidegeket Is tűrt. Palántáiét májusi vetéssel szabadföldön Is megtermelhetjük, legkésőbb jú­nius derekáig kell állandó he­lyére telepíteni. Szereti a fris­sen trágyázott földet. Rendsze­rint a korai káposztafélék, a spenót vagy a saláta helyére kárül, 60 X 50 cm-es kötésben. Egyesével más vetemények kö­zé Is ültethetjük. A földjét kapáljuk, ritkábban öntözzük, a kártevőktől ugyan­úgy óvjuk, mint a többi ká­posztafélét. Az erős, magasra növő fajtákat karózzuk. Ha a bimbóképződés október dere­káig nem indul meg, a felső lovélzetot levágjuk. Normális viszonyok közepette a szedést novemberben kezdhetjük. Előbb a fejlett, alsó bimbókat szed­jük le, hogy a többi is megnő­hessen. Néhány növényt sza­badban teleltethetünk, a többit Fejlett, kemény, zárt fejecskék­kel gazdagon berakódott bim­bóskel Fotó: —bor gyökerestől felszedjük és a fiincében homokba ágyazzuk, gy lényegében egész télen fo­lyamatossá tehetjük a fogyasz­tást, s ha kicsit kedvez az idő­járás, még tavasszal is szedhe­tünk kelbimbót a teleltetem növényekről. Belucz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok’ kandidátusa Minek nevezzük? Az utóbbi időben Ismét fellendült a háztáji juh­tenyésztés IránU érdek­lődés. A kezdők gyakran felke­resik a juhtenyésztésben jártas állattartókat, hogy némi ta­pasztalatot gyűjtsenek. Bizony mondom, a legtöbbjük csak a fejét kapkodja, amikor tapasz­taltabb társaik beszélni kezde­nek. Nem csodálom, hiszen a kezdők általában azt sem tud­ják, mi az állatok ivar vagy kor szerinti pontos neve. Erről szólnék most néhány mondat erejéig. Ivar szerint az apaállatot kosnak, az anyaállatot anya­juhnak, a heréit (ivartalanf­­tott| apaállatot ürünek nevez­zük. Kor szerint: a szopós növen­dékállat szopós bárány; elvá­lasztástól egyéves korig vólasz­­tott bárány (ivar szerint kos-, jerke- vagy ürübárány); egy­éves kortól kétéves korig tok­lyó (Ivar szerint kos-, jerke­vagy ürütoklyó). Némely vidékeken a fogazat szerint adnak nevet a juhok­nak. As egyévest kétfogának. a kétévest négyfogúnak, a há­romévest hatfogúnak vagy szeg­letfogasnak, a négyévest bera­­kódnttnak nevezik. Azokat a jerketoklyókat (vagyis egyéves­nél idősebb nőivarú bárányo­kat), melyeket nem fedeztet­nek, néhol apácának nevezik. A juhok életkorát általában a fogazatuk fejlettsége alapján szokás megállapítani. A juhok­­nál az első valódi zápfog há­romhóna j>os korban jelentke­zik, a második csak 9—12, a harmadik pedig 15 hónapos korban. A fogőfogak és a belső fogak mésfél-kétéves korban bújnak elő. A külső közép­fogak hároméves kor előtt, a a szegletfogak három és fél­éves korban Jelentkeznek. A Juhok foga az igénybevé­telnek megfelelően kopik. Hat­éves korban a fogak négyzet alakúak, hét-nyolcéves korhan csaknem gömbölyűek. Az ennél idősebb juhok foga kezd kila­­zulnt, végül ki Is hullhat. Farkas Ottö A házikertekben — sza­badföldben és fólia alatt egyaránt — egyre több értékes zöldséget termel­nek az árutermelés koc­kázatát vállaló kertészke­dők. Kár, hogy az érté­kesítési lehetőségek nem éppen ösztönzőek Fotó: —bor Megkezdte munkáját a növényvédelmi tanácsadó szolgálat A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének és a Köz­ponti Mezőgazdasági El­lenőrző és Vizsgáló Intézetnek a kölcsönös együttműködése néhány évvel' ezelőtt a szövet­ség központi bizottsága mellett működő, időszaki növényvédel­mi tanácsadó szolgálat létre­hozásában csúcsosodott ki. Mi­vel a kezdeményezést a szlová­kiai kertészkedők örömmel fo­gadták, és bizony gyakran igénybe vették a közhasznú szolgáltatást, a szövetség köz­ponti bizottságának elnöksége úgy határozott, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, az idén is megszervezi a tanácsadó szol­gálatot A felmérések során megálla­pítást nyert, hogy kertészko­­dőink olykor nem tartják mog a kötelező munka- és élelme­zés-egészségügyi várakozási ha­táridőket, ami elsősorban abból ered, hogy a kistermelők nőm ismerik a hozzáférhető vegyi készítmények szakszerű fel­­használásának módját, a ki lát­tatott permetlevek hatásának időtartamát stb. Sokan megfe­ledkeznek róla, hogy a korsze­rű növényvédelemnek nem ki­zárólag a vegyszeres kezelés az alapja, da a betegségek és kártevők előfordulásának és kártételének megelőzését szol­gáló agrotechnika is. Ezekkel és a növényvédelmet érintő egyéb kérdésekkel foglalkozik a központi növényvédelmi ta­nácsadó szolgálat, melynek szökségesséről az utóbbi é-ck­­ben meggyőződtünk. A tanácsadó szolgálat az idén is kerületi jelleggel mű­ködik. mégpedig Bratislavában, Banská Bystricán. és Košicén. Mindhárom központban a Köz­ponti Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet szakembe­rei tartanak szolgálatot és min­den növényvédelmi jellegű kér­désre szívesen válaszolnak kcrtészkcdíünknek. Érdeklődni nem csupán személyesen lehet, de telefonon és levélben is. A nyugat-szlovákia! kerület kertészkedőit Bratislavában, a szövetség városi bizottságának titkárságán (Malinovského ni. 88, telefonszám 661-60) várják, mégpedig szeptember végéig hétfőnként IS—16 óra között, októberben pedig az első és a harmadik hétfőn, ugyanebben as Időpontban. Itt dr. Vladimír Karba, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, valamint Maflák György agrármérnök — as utóbbit szakrovatunk olva­sóinak nem kell bemutatni — tartanak szolgálatot. Közép-Szlovákiában a tanács­adó szolgálat az SZKSZ Banská Bystrica-i Járási Bizottságának székházéban kapott helyet (Horné ulica 13, telefonszám 245 82). Itt szeptember végéig dr. OTga Braslavská várja az érdeklődőket, mégpedig mindig kedden 15—17 óra között. A kelet-szlovákiai kerület kertészkedői a Központi Mező­­gazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet épületében (Košice, Šver­movi 3, telefonszám 205-4B, 203 49 és 224-25) Jozef jeud/.e­­lovský é Rudolf Oséenda mér­nököktől kérhetnek tanácsot, mégpedig szeptember végéig minden hétfőn 13—17 óra kö­zött. A nevezett szakemberek a le­vélben leitett kérdésekre is szívesen válaszolnak, de ilyen­kor ésszerű, ha a tanácskérő mintát küld a károsult növény­ből vagy mellékeli a számára ismeretlen kártevőt. A küldött mintát szakszerűen kell csoma­golni: — az állati kártevűket (bo­garak, lárvák, bábok stb.) tisz­tára mosott, orvosságos üveg­csékbe zárva tesszük a cso­magba, •— a friss növényi részeket (levél, hajtás, ágdarafa stb.) több réteg nedves újságpapírba csomagoljuk és kartondoboz­ban adjuk postára. Műanyag zacskót, fóliát növényi részek vagy állati kártevők csomago­lására nem szabad használni. A csomaghoz csatolt levélben a kertészkedő frja le az észre­vételeit, az egész növényen je­lentkező tüneteket. Ha nemrég telepített fákról, bokrokról vagy szőlőről van szó, az ér­deklődő azt is tüntesse fel, hogy az iiltetőanyagot melyik faiskolából vásárolta A nyugat-szlovákiai kerület­ben a tanácskérő leveleket és a mintákat a szövetség köz­ponti bizottságának címére kell küldeni (OV SZZ, Havlíčko­va 34, 817 02 Bratislava). A növényvédelem eredménye­sebbé tételében fontos szerep jut az előrejelzésnek. A Köz­ponti Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet az SZKSZ КВ-val együttműködve, figye­lemmel kíséri a betegségek és kártevők előfordulását s köz­vetlen előrejelzéssel vagy a tá­jékoztatási eszközök segítségé­vel figyelmezteti a kertbaráto­kat és a háztáti kertészkedoket a vegyszeres kezelés legmegfe­lelőbb időpontjára és módjára. A rádió „jó reggelt“ műsorá­ban kedden és pénteken nö­vényvédelmi előrejelzés is sze­repel az idén. Daniela Hornofová agrármérnök. az SZKSZ KB munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents