Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-11 / 23. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. június 11. Változó szemlélettel A lévai (Levice) járási pártkonferencia értékelte a járás mezőgazdaságában elért eredményeket, s kitűzte a hetedik ötéves tervidőszak további éveinek céljait. Az értékelés megállapította, hogy az elmúlt két évben járásunk mezőgazdaságát felkészületlenül érték azok az intézkedések, amelyek a szemes takarmányok, az üzemanyag, a vegyszerek és egyéb anyagok korlátozott felhasználását szorgalmazták. Mindez a termeléskiesésben is megmutatkozott, főleg az állattenyésztésben, valamint a melléküzemági termelésben. A nehézségeket, főleg a növénytermesztésben, tetézte a két éven át tartó szélsőséges Időjárás Is. A felsorolt tényezők hatását fokozta, hogy a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben alacsony az irányítás ■ színvonala, s problémát okoz a munka- és termelési fegyelem betartása. A felsorolt tényezők együttes hatásával magyarázható, hogy a járás mezőgazdaságában nem vált lehetővé a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése, amely alapul szolgált volna az egész mezőgazdaság termelési dinamikájának felújításához. A Jelenlegi helyzetet leginkább azzal szemléltethetjük, hogy az elért eredmények és a gazdasági egyensúly alapján rangsoroljuk a mezőgazdasági nagyüzemeket. Ennek alapján ráfizetéssel gazdálkodik hat mezőgazdasági üzem, további tizenkettő pedig gazdaságilag ingatag, hitelekkel túlterhelt, s csak tiz nagyüzemről mondható el, hogy kiegyensúlyozott és stabil keretek között gazdálkodik. A járási pártkonferencia a járás mezőgazdaságának általános helyzetét is mélyrehatóan elemezte, s a fő feladatokat — határozatok formájában — a következőképpen összegezte: ■ az irányítás színvonalának emelésével minden termelési ágazatban A pártkonferenciák határozatainak teljesítéséért szilárdítani kell a termelési- és munkafegyelmet; a pártszervezetek politikai-nevelő és ellenőrző tevékenységét a fő feladatok teljesítésére kell összpontosítani; ■ következetes es céltudatos káderpolitika alkalmazásával is hozzá kell járulni a kitűzött célok valóra váltásához. A fentiekben említett célok megvalósítása gyakorlatilag nem ütközik nehézségekbe, problémát okoz viszont a konkrét feladatok helyi viszonyokra való lebontása. Az az alapelv, hogy keresni fogjuk az eredménytelen munka konkrét előidézőit, nem talált egyértelmű helyeslésre a gazdaságok vezetői részéről. A döntő fordulat eléréséhez fel kell számolnunk azt az elterjedt szemléletet, amely minden hiányosságot objektív tényezőként tüntet fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hiányosságok mögött mindig a konkrét személyt keressUk. Így fokozatosan sikerül háttérbe szorítanunk a felelőtlenséget, a kényelmességet és a bozzá nem értést. Ennek érdekében az erkölcsi és politikai ráhatáson kívül ez év januárjától új jutalmazási rendszert vezettünk be a szövetkezetek elnökei, ágazatvezetői és üzemgazdászai részére. Lényege az .hogy a havi keresetekben megkülönböztetett szerepet játszik a munka minősége. Elméletileg a havi kereset ingadozása esetenként elérheti az 1500 koronás különbséget is, így nagyobb teret kap a kezdeményezés, jobban érvényesülhet a vezetői rátermettség. Feltétlenül vissza kell nyernünk az emberek hitét és bizalmát abban, hogy érdemes szorgalmasnak, kezdeményezőnek lenni, többet dolgozni és ezért többet is keresni. A kádermunkánk bevált módszere, hogy az eredmények tükrében értékeljük a gazdaságok vezető dolgozóit. Ennek következetes érvényesítése több konfliktust eredményez, mert eokan úgy képzelik, hogy — függetlenül az elért eredményektől — kibérelt helyük van a nyugdíjig. A káderek kiválasztásánál a politikai és szakmai felkészültség mellett fokozottabb figyelmet szentelünk olyan tényezőknek, mint például a vezetési képesség, határozottság, önálló döntéshozatal, bizonyítani akarás és rátermettség. Igényes feladatainkat a jövőben csak ügy tudjuk teljesíteni, ha lépésről lépésre növeljük az irányító munka hatékonyságát, szilárdítjuk a termelési és munkafegyelmet, érvényesítjük az anyagi érdekeltség rendszerét. Dr. Végh Ferenc, a lévai járási pártbizottság mezőgazdasági titkára ■ A vágsellyei (šaľa) Duslo vállalatban munkalátogatással egybekötött politikai-gazdasági aktlvaértekezletet tartottak, melynek célja az antioxidáns CD beruházás eddigi kivitelezésének értékelése volt. Az aktlvaértekezleten részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ignác janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiái kerületi pártbizottság vezető titkára és további politikai és gazdasági dolgozók. ■ Ceské Budejovicében az idén is élénk érdeklődés előzi meg az Éltető föld néven megrendezendő országos mezőgazdasági kiállítást. Az augusztus 27-től szeptember 11-ig tervezett kiállítás célja a tudományos-műszaki fejlesztés rendszeres érvényesítésének propagálása a mezőgazdasági termelésben. A kiállításon — beleértve a Csehszlovák Tudományos Akadémia Intézményeit, a kutatóintézeteket és a mezőgazdasági gépgyárakat — mintegy kétszáz vállalat és üzem mutatja majd be figyelemreméltó eredményeit. ■ Gustáv Husák a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a prágai várban fogadta Carlos de la Figuero у Jaguot, Spanyolország új rendkívüli meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. A felek rámutattak arra, hogy a csehszlovák—spanyol kapcsolatok pozitívan alakulnak mindkét fél javára és az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének követelményeivel összhangban. ■ Antontn Kepék, в CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára és Ivan Sztambollcs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége belgrádi városi bizottságának elnöke, a belgrádi kommunisták küldöttségének prágai látogatása végén aláírta a két főváros pártszervezeteinek együttműködéséről és tapasztalatcseréjéről szóló jegyzőkönyvet. ■ Prágában a Nemzetközi Ojságfró Szervezet Főtitkársága az arab nép antilmperialista harcával való szolidaritás alkalmából nyilatkozatot adott ki, amelyben szolidaritásáról biztosítja az arab nemzeti felszabadító mozgalmakat, és élesen elítéli Izraelnek az Egyesült Államok támogatásával indított támadásait, amelyek célja a palesztinok törvényes jogainak megsértése és a libanoni válság elmélyítése. ■ Zselizen (Želiezovce) az elmúlt hét végén huszonnyolcadszor találkoztak a csehszlovák magyar népművészeti együttesek és folklórcsoportok, hogy a közönség előtt ts bizonyítsák: népművészetünk forrásai klapadhatatlanok. A háromnapos országos népművészeti fesztivál műsora színes és gazdag volt. ■ A Stará Luboviía-i járásban levő Kamienkán rendezték meg az ukrán dolgozók országos népművészeti fesztiválját és a szlovákiai ukrán kórusok szemléjét. A seregszemlén párt- és kormányküldöttség vett részt Rudolf Juriknak, az SZLKP KB osztályvezetőjének vezetésével. JOGPROPAGANDA II. RÉSZ Ha a jogrend, illetve a szövetségen belüli normák be nem tartását észlelik, s ha megállapítják, hogy a szövetség szerveinek határozataiból eredő lontos feladatokat nem teljesítik, ezt a megfelelő javaslattal együtt a felettes irányitó szervek tudomására hozzák. Az albizüttságok évente legalább egyszer felülvizsgálják és megtárgyalják a hozzájuk benyújtott panaszok intézésének állapotát. Revíziós tevékenységükben figyelemmel kisérik, hogy az anyagi és pénzügyi keretekkel célszerűen gazdálkodnak-e, felülvizsgálják, mennyiben tartják be a költségvetési, a bér és a' pénztári fegyelmet. Figyelmük kiterjed arra is, hogy az intézkedések menyiben segítik a költségek csökkentését. Ugyancsak véleményezik az SZFSZ illetékes szervének költségvetési javaslatát is. Ami munkamódszereit és tevékenységi formáit illeti, az albizottság abból indul ki, hogy a sikeres ellenőrző és revíziós tevékenység alapja a tények helyes megállapítása és az észlelt hiányosságok kiküszöbölése. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben fel keli tüntetni, hogy mennyiben szegték meg a jogrendet, a szövetségen belüli normákat, s milyen az észlelt hiányosság. Ha bűntett gyanúja áll fenn, úgy az esetet az albizottság gyorsított menetben tárgyalja meg és adja át az illetékes szerveknek, a büntető eljárás megindítása céljából. Ami az egyes albizottságok közötti kölcsönös kapcsolatokat illeti, abból a tényből kell kiindulni, hogy az SZFSZ ellenőrző és revíziós albizottságai a szövetkezetek járási konferenciái és kongresszusa által választott szervek. Ezért az albizottságok közötti kapcsolatok — az irányítás különböző fokain — a kölcsönös elvtársi együttműködés elvén alapulnak. A kölcsönös tájékozottság, valamint az albizottságok tevékenységének egységesítése érdekében, a felsőbb fokú szervek ellenőrző és revíziós albizottságai módszertanilag irányítják az alsóbb szervek hasonló albizottságainak munkáját. Ez az elv érvényes a központi és a járási albizottságok tevékenységére. Más a helyzet az SZFSZ járási szintű ellenőrző és reviziős albizottságai, valamint az efsz-ek revíziós albizottságai kapcsolatában. Ez esetben össze kell hangolni az állami szervet képviselő járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSZ járási ellenőrző és revíziós albizottságának tevékenységét a gazdasági tevékenység módszertani ellenőrzésének irányításában. Az említett irányelvek tekintetbe veszik az 175/122-es számú törvény 32. paragrafusát, amely szerint a szövetkezetek reviziős albizottságai egész tevékenységét ellenőrzik. Az új rendelkezések és irányelvek egyúttal megszabják az SZFSZ járási ellenőrző és revíziós albizottságainak, valamint az efsz-ek reviziős albizottságainak együttműködését. E kérdésben abból indulnak ki, hogy az efsz a dolgozó földművesek önkéntes egyesülése, s Így önkéntes társadalmi szervezet. Ennek következtében a járási ellenőrző és revíziós albizottságok készek együttműködni az efsz-ek reviziős bizottságával, amikor a szövetkezet társadalmi tevékenységét ellenőrzik: kiváltképpen, ami a szövetkezet káder- és alkalmazotti tervének, s szociális fejlesztését célzó előirányzatának teljesítését illett. Ugyanakkor figyelmet fordítanak a munkatervek összeállítására, jóváhagyására és megvalósítására, a kulturális alap anyagi eszközeinek felhasználására, valamint a szövetkezeti tagok jelentős munka- és életjubileumain adott jutalmak felhasználására, odaítélésére la. Az efsz-ek társadalmi tevékenysége során az ellenőrzést ki kell terjeszteni arra is, hogy mennyire elégftik ki a dolgozók igényeit munkaruhákból és védőeszközökből, minképp kártalanítják a munkabalesetek sérültjeit, hogyan intézik a tagok panaszait, s mi történik a tagok által benyújtott újítási javaslatokkal. Az SZFSZ járási ellenőrző és reVizlós albizottságai, valamint az efsz-ek revíziós bizottságai közötti együttműködés a szövetkezet társadalmi tevékenységére is kiterjed, figyelembe véve a szövetkezeti demokrácia betartását, az egyes új szervek munkáját. Az SZFSZ ellenőrző és reviziős albizottságainak tevékenységét szabályozó új irányelvek szövegét nemsokára az SZFSZ hivatalos tájékoztatója is közli. Reméljük, hogy az új irányelvek nagyban elősegítik a szocialista törvényesség további szilárdulását, a szocialista vagyon védelmét és az SZFSZ, valamint az efsz-ek ellenőrző szervei tevékenysége hatékonyságának növelését, minőségi javítását. JUDr. DUSÁN bernAth m ocialista társadalmunk fejlődé\ “3 lének jelenlegi szakaszát számtálán, minőségileg új és bonyolult folyamat jellemzi. A mindennapi gyakorlatot az ésszerűsítés, a progresszív belterjesítés elemei, a tudományos-műszaki haladás vívmányai és az irányítás korszerű formái szövik át. Az igényes fejlesztési feladatok sikeres teljesítése megkívánja a munkáért vállalt felelősség növelését, valamint a problémák megoldásának •lakszerű megközelitését. Az élet egyes területeinek kölcsönös összefüggése és feltétlen kapcsolódásai visszatükröződnek a nemzeti bizottságok munkájában is. A felsorakoztatott tényeket figyelembe véve elemezzük a Jókai (Jelkai Helyi Nemzeti Bizottság tevékenységét, melyen keresztül valóban találóan szemléltethetjük az említett össztársadalmi szempontokat és feltárhatjuk azokat a tényeket, amelyek fontos szerepet játszanak a nemzeti bizottságok munkájában.-♦-----♦A galántai járás peremterületén fekvő 4 ezer lakost számláló Jókát a múltban a teljes zártság jellemezte. Sem a település közigazgatási hovatartozása, sem a falu urainak cserélődése nem szüntette meg az itteni élet szürkeségét, monotonitásét, süketségét. Lakóinak többsége idővel kiszikkadt, mert a bennük feszülő és kitörni kész energiával szemben olyan külső nyomás nehezedett rájuk, mely az anyaföld poráig préselt. A felszabadulás hozott gyökeres változást a község életében. Bár ezután sem akadtak' jókaiak, akik fáklyát tartottak az országnak, de akadtak jónéhányan olyanok, akik gyenge fényű mécsesként voltak jelen az Időben — s bevilágítottak a község életébe. Az utóbbiak közé tartozik G ö r f б 1 József, aki elnökként 28. éve irányítja a helyi nemzeti bizottság munkáját. A Jókai Hnb 1982. április elsejétől kibővített jogkörrel, teljes önállósággal végzi a falu irányítását. A székhelyközség 40 tagú képviselőtestülete- évente hatszor ülésezik. A szocialista demokrácia érvényesítésének, a szocializmus iskolájának bevált formájává váltak ezek a nyilvános ülések, amelyeket a nemzeti bizottság a társadalmi szervezetekkel karöltve, a falusi pártszervezet vezetésével tervez. A nyilvános falugyűlések olyan platformot alakítottak ki, ahol a falu vasiatokat, észrevételeket és kérdéseket terejsztik a hnb plenáris- vagy tanácsülése elé. Gyakran javasolnak általános érvényű és általánosan kötelező rendeleteket is, főként a szociális és egészségügy, közrendészet és a közlekedés terén, valamint a kulturális és társadalmi élet fellendítése szakaszán.-----♦A koncepciózusság elemei nagy vonalakban — a székhelyközség életéa nagyfödémesl (Veiké Ofany) székhellyel gazdálkodó társult Béke Efsz-el. A nemzeti bizottság és a szövetkezet illetékesei idejében tudatosították azt a társadalmi jelenséget, mely szerint a lakóhelyi és a munkahelyi életkörülmények szoros kapcsolatban vannak egymással, minőségük és színvonaluk meghatározóan befolyásolja az emberek közérzetét, s hatásuk egyaránt kisugárzik a termelőegység és a nemzeti bizottság munkájáEGY ÉV EGY SZÉKHELYKÖZSÉG ÉLETÉBEN lakói lehetőséget kapnak arra, hogy politikailag és társadalmilag elkötelezzék magúkat, hangot adjanak véleményüknek a községet érintő problémákról. A székhelyközség nemzett bizottságénak munkáját aktivan segítik a polgári bizottságok, amelyek szorosan együttműködnek a képviselőkkel. Segítik munkájukat a választókörzetben, ami főleg az ismeretszerző tevékenységet, a politikai nevelő és szervező munka kibontakozását Illeti. Megismertetik körzetük lakosságát a nemzeti bizottság plenáris ülésének és tanácsának határozatával, megszervezik a lakosság részvételét a székhelyközség fejlesztésével összefüggő feladatok megoldásában, érvényre juttatják a lakosság szükségleteit, érdekelt és kezdeményező javaslatait, s részt vesznek az ellenőrzésben в nemzeti bizottság és az általa irányított szervezetek ama szakaszain, amelyek a lakosságot érintik. A székhelyközség életében aktív tevékenységet fejt ki a tiz szakbizottság, s azok albizottságai, melyek a kezdeményező szerv szerepét töltik be. Főképpen olyan munkaterületekről, amelyekben döntésjoggal nem rendelkeznek, a legkülönbözőbb jaben — mír az első év után megmutatkoznak. A község fejlesztését már nem a mennyiség, hanem a minőség jellemzi. A legnagyobb hangsúlyt a tömegpolitikai és kulturális nevelő munkára, az iskolai nevelés problémáira a szociális szolgáltatások és a Illetett lakossági szolgáltatások fejlesztésére, az életkörnyezet javítására, a közrend fokozott betartására, a lakosság ellátására, valamint a lakásgazdálkodási feladatok teljesítésére fordítják. A székhelyközség nemzeti bizottsága a tömegpolitikai és kulturális nevelő munka keretében megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista életmód elemeinek érvényre juttatáséra. Tevékenysége az élet szinte minden területével kapcsolatban fill. Az életméd formálása természetesen ebben a községben sem konfliktusmentes, (óként néhány cigányszármazású polgárnak kellene másképpen értelmeznie a jogok és a kötelességek közötti összefüggéseket. —-V------+•— A közös érdekek alapján a székhelyközség nemzeti bizottsága — főképpen a településfejlesztő közös tevékenység. valamint az oktató-nevelő intézmények üzemeltetése terén — gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki ra. A szövetkezet példamutatfian tevékeny részese a község infrastrukturális fejlődésének is. Külön kell szólni a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokról és a székhelyközség üzlethálózatáról, melyek városi szinten állnak. Az előbbi a helyi gazdálkodási kisüzemet, az utóbbi pedig a bnb illetékeseit, s természetesen az üzletvezetőket dicséri. —+----4-— A nemzeti bizottság alkalmazottai hetente háromszor tartanak fogadónapot. Ezeken a napokon átlagosan 50—70 személy keresi fel a helyi nemzeti bizottságot, ahol a polgárok panaszainak meghallgatását, a panaszok orvoslását nem tehernek, hanem az irányítás demokratikus vívmányának tekintik. A Jókai Hnb szüntelenül keresi a leghatékonyabb formát arra, hogy a lakosságot bevonja a község irányításába, és fejlesztésébe. Az emberekkel való munka különben sem tűri a formalizmust. A lakosság aktivitását a jövőben is meg akarják őrizni. Erre nagy szükség lesz, mivel a székhelyközség lakossága rangjához méltó kötelezettséget vállalt a Februári Győzelem 35. évfordulőja tiszteletére. Aki végigmegy Jókán, az láthatja a korszerű családi házakat, középületeket, s a parkosított tiszteletet parancsolóan rendben tartott utcákat. Ilyenné csak úgy válhat egy község, ha lakói törődnek vele. Sehol sincs akkora községfejlesztési alap, amekkorából mindenre futná. Nyilatkozatok, adatok nélköl is nyilvánvaló hát, hogy ennek a községnek a népe jól együtt van. — Ez is a közéletiség egyik megnyilvánulása. Gürfül József hnb elnök, azonban jobban a lényeg mélyére hatol. — Szerintem még nem lehetünk teljesen elégedettek. Igaz, hogy jó nálunk a közéleti szellem, de a lakosok nem mindegyike van jelen a különféle összejöveteleken és a tervek megvalósitásában. Mozgató rúgóink már vannak, de nem elég, ha csak rúgók vannak. Sokat kell még tennünk azért, hogy bővüljön a közéleti emberek köre — mondja az elnök, — Meglátásom szerint — mondja — a Jövőben még jobban kell igazodnunk a régebbiektől eltérő körülményekhez. Nekem például meggyőződésem, hogy abban a sokszor megrovóan emlegetett mai tiatalságban nagy emberi és közéleti értékek vannak. A fiatalság nevelését azonban nem szabad csak az iskolára hárítani. Példát mutatni, a közműveltséget erősíteni kötelessége mindazoknak, akik iskolai végzettségüknél, irányitól beosztásuknál fogva hivatottak az ifjúság gondolkodásmódjának a formálására. —+-----+— Egy év egy község életében nem nagy idő. A Jókai Hnb egy éve tevékenykedik a székhelyközségeket megillető kibővített jogkörrel. A bevált módszerek mellé újakat keresnek. Az elnök szavai szerint egy község életét nem a „rang“, hanem az ott élő lakosság közéletisége határozza meg. Aligha vitatható, hogy igaza van. CSIBA LÄSZLÖ Tegyük hatékonyabbá az ellenőrzést
