Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-11 / 23. szám
1983. június 11. 23. szám XXXIV. évfolyam Ne hagyjuk elsatnyulni A JÔ KEZDEMÉNYEZÉSEKET! A szálastakarmány-probléma megoldása az utóbbi néhány évben örvendetesen az előtérbe került. Legfőképp a fútermés betakarítására fordítunk az előbbieknél jóval nagyobb figyelmet. Ez a száznyolcvan fokos fordulat jórészt annak is köszönhető, hogy az erőtakarmánnyal sokkal gazdaságosabban kel] bánnunk, mivel a behozatal minden eddiginél körülményesebb — főleg a gazdasági válsággal sújtott nyugati országokból —, s amellett az ára is ugrásszerűen felszökött. Ilyen körülmények késztetnek arra a mezőgazdasági szférában, hogy jobban becsüljük meg saját javainkat, s hasznosítsuk az ezirányá, minden kínálkozó lehetőséget. Ez alkalommal nem árt emlékeztetni arra, hogy pár évvel ezelőtt mennyire könnyelműek voltunk, hagytuk a fűtermést elöregedni, sőt teljesen kárbaveszni. Szívszomorltó látvány volt, amikor az egyes gazdaságokban — tisztelet a kivételnek — a már lekaszált, renden levő vagy már petrencézett, boglyázott széna ment teljesen veszendőbe.., Egyszerűen: megrothadt. Kiknek fájt ez a szörnyű látvány a legjobban?... Azoknak, akik a füvet levágták, akik dolgoztak vele. No meg azok szíve is sajgott, akik példás gazda módján gondolkoztak .., Szerencsére, ez az idő lejárt. Más szelek fájnak. A megváltozott körülmények arra késztetik az irányító szerveket, hogy a mezőgazdasági üzemeknek erkölcsi-fizikai segítséget nyújtsanak, tgy született meg a Stará Lubovúa-i felhívás, mely arra mozgósított, hogy a gépekkel hozzáférhetetlen területek ffiállományát — társadalmi munkában — kézierovel lekaszálják s személyenként legalább egy mázsa szénát takarítsanak he, mafd adják át a legközelebbi mezőgazdasági üzemnek. Kétségkívül az a kezdeményezés fának, életerősnek bizonyult, járásonként mozgósította a társadalmi, tömeg- és gzebadidő9zervezetek tagjait a fűtermés megmentésére, s a mezőgazdasági üzemeket az így nyert széna felhasználására ... вв|: ^ - í Kár. hogy ez a jónak bizonyult kezdeményezés, amely egész kerületekre terjedt, „ellaposodott“, veszített tömegmozgató erejéből. Mi okra végre? Erre talán a járások legilletékesebbjel tudnának válaszolni... Tanulság? Nem elég já kezdeményezéssel kirnkkolni, istápolni Is kell azt, hogy Izmosodjon, minél nagyobb teret hódítson, s ezzel párhuzamosan — népgazdasági hasznot nyójtson. Emellett munkára neveljen, társadalmi tudatot formáljon. Mint ahogy a szóban levő hasznos kezdeményezés formálta Is ezt a tudatot, ami egyáltalán nem mellékes. Meggyőzte в felhívásra reagálókat arról, hogy hazafias cselekedet az, amit művelnek. Nemcsak a mezőgazdasági üzemek, banem a társadalom érdeke is. bogy ami megtermett. ne menjen veszendőbe. Vajon mely járási vagy kerületi Illetékes szerv vette számba, bány tonnányi szénával gyarapodott ily módon a mezőgazdasági üzemek szálastakarmány-alapja? Hány mezőgazdasági üzemnek enyhítette száiastakarmány-gondját a valóban nagy visszhangot kiváltó — majd lassan elhaló — kezdeményezés...? Azért bangsólyozzuk ezt most ilyen markánsan, mert ájabb kezdeményezéseknek örvendhetünk. Főleg Közép-Szlováktában, de a másik két kerületben is szénatáboroket szerveztek az Ifjúsági szervezetek egyes járási vagy kerületi szervei. Ennek a mozgalomnak a keretében az Aranykasza verseny hódit mind nagyobb teret. Am jő lenne, ha a SZISZ járást vagy kerületi szervei átfogóbban irányitanák ezt a mozgalmat, összegeznék az eredményeket, s népszerűsitenék a szénatáborok, valamint az Aranykasza verseny legjobbjait, e fő eredményeket, a másutt la jól hasznosítható tapasztalatokat. Örömünkre és megelégedésünkre szolgál az is, hogy a szabadidő-szervezetek (kisállattenyásztők, kertbarátok stb.) tagsága is bekapcsolódik a fútermés mentésébe. Nincs már legyűrt, elöregedett, elgazosodott tű az országutak mentén, tőitésoldalakon. A csallóközi mőút mentén szénaboglyák tanúskodnak a kisállattenyésztők igyekezetéről, értéket teremtő és óvó lendületéről. Ehhez természetesen hozzájárul az is, hogy az állami útfelügyelőség járási szervei, intézményei lehetőséget nyújtanak a kisállattenyésztőknek az útszakaszok fütermésének begyűjtésére, szerződéses alapon, kedvező bérleti áron. Ez a helyzet a fű első termésével kapcsolatban, főleg Nyugat-Szlovákia egyes járásaiban. Aro üdvös lenne, ha a másodtermés is hasznosulna, hiszen a sarjászénát szereti a jószág. Nagyobb kedvezmény nyújtásával szerintünk ez a probléma is eredményesen megoldható mindkét fél javára. Az utak mentét, árokpartokat ily módon nem ver) fel a gyom, s a kisállattenyésztő is jobban boldogul. A sárga irigység helyett — amely hellyel-közzel még munkál a kisállattenyésztők irányába — próbáljunk faatványoznttabban segíteni azoknak, akik kevés szabadidejüket is feláldozva, a közellátás javításán önzetlenül fáradoznak. S legvégül: minden kezdeményezés annyit ér, amennyit a kisebb közösségnek, a társadalomnak, a népgazdaságnak használ. Tartsuk rajta szemünket a felhívásokon, versenyeken, mozgalmakon, s kamatoztassuk mind szélesebb körben a 16 tapasztalatokat, becsüljük a kezdeményezőket, s kövessük a példamutatókat. KOVÁCS ISTVÁN Milliós értéket képvisel a rétek és legelők fűtermése. Kaszálását ma már több mezőgazdasági nagyüzemben a terepviszonyokhoz jól alkalmazkodó, korszerű gépek végzik Alakosság ésszerű táplálkozás« szempont iából a zöldségfélék nagyon fontosak. Fogyasztásukban mégis jóval elmaradunk a fejlett országoktól. Ez nemcsak az étkezési szokásokon és a természet! adottságokon múlik. A zöldségtermelési ágazat fejlesztését az anyagi-műszaki ellátottság alacsonyabb színvonala ás в fokozott munkaigényesség mellett az évről évre ismétlődő felvásárlási gondok, s gyakran az egymás kijátszására irányuló, össztársadalmi szempontból hátrányos partneri kapcsolatok is gátolják. A felvásárlásban gyakran tapasztalt probléma a rugalmatlanság, amely legérzékenyebben a fogyasztót érinti, bár Jelentős mértékben a termelőt is sújtja. A zöldségtermelés és -felvásárlás idei kilátásai felől érdeklődve Szlovákia legproduktivabb zöldségtermelő járásába, a komáromiba (Komárno) látogattunk. A járásban árutermelés céljából hozzávetőlegesen 2400 hektáron termesztenek zöldségféléket, ebben a mezőgazdasági nagyüzemek 1780 hektárral részesednek. Az idei tervük hatvanezer tonna zöldség felvásárlását irányozza elő. Ennek a mennyiségnek úgyszólván az egyharmadát a kistermelők szállítják. Tehát saját önellátásuk mellett fontos szerepet töltenek be a lakosság ellátásában ts. A szocialista szektor zöldségtermelésének szervezettsége főleg a termesztés összpontosítása és szakosítása tekintetében megás színvonalú. Bár a járás valamennyi gazdaságában foglalkoznak zöldségtermesztéssel, ennek java részét a 22 szakosított mezőgazdasági nagyüzemben termelik A legnagyobb zöldségtermesztők a gutái (Kolárovo). a marcelbázi (Marcalová), az tmelyi fímef), a naszvadi (Nesvad), a betényl (Cbotín), a keszegfalusi (KameniCná) ás a lakszakállasi (Sokolce) szövetkezet. A járásban termesztett 35 zöldségféle közül legnagyobb mennyiségben a vöröshagymát, a fokhagymát, a paprikát, a paradicsomot és a dinnyét 127 hektáros összterületű fóllasét-Л vösároltak fel a tervezettnél, de Így is Jelentős mennyiség veszett kárba. A felsorolt zöldségfélék felvásárlása befejeződött. Megkezdődött viszont a sárgarépa, a paprika, a korai káposzta, a karfiol, a kelkáposzta és a salátauborka felvásárlása. — Kezdetben, amikor valamelyik zöldségféle felvásárlása beindul, nem kell tartanunk az értékesítési gondoktól — folytatta Hamran elvtárs. — A fő-Örökzöld probléma bűvkörében rákban és üvegházakban termesztenek. — Annak ellenére, hogy a felvásárlási Idény kezdetén tartunk, klsebb-nagyobb zökkenők máris előfordultak — mondotta Hamrao Koloman agrármérnök, a járást mezőgazdasági Igazgatóság zöldség- és gyümölcstermesztéséért felelős agronómusa. — Ez elsősorban a kistermelőket érintette, akiktől a felvásárlók nem vették ót a szerződéses mennyiségen felüli és a szerződésileg le nem kötött termést. A kora tavaszi hónapokban elsősorban a primőr zöldségfélék, úgy a fejes saláta, a hónapos retek, a karalábé, melyek 9B százalékát a kistermelők biztosítják, értékesítése ütközött nehézségekbe. Főleg azért, mert a felvásárlási Idény nagyon rövid időszakra, egy-két hétre korlátozódott, így a felvásárlók képtelenek voltak Ilyen rövid Időn belül átvenni a felhalmozódott termést. Említést érdemel, hogy fejes salátából 16 tonnával, hónapos retekből 270 tonnával többet Idényben viszont gyakran nem tudunk mit kezdeni a többletterméssel. Az elmúlt évek szomorú tapasztalataiból kiindulva, az Idén ts attól tartunk, hogy gondjaink lesznek a paprika, a paradicsom, a salátauborka és a dinnye értékesítésével. Igaz, a felvásárlók Igyekeznek a mezőgazdasági üzemektől átvenni az egész termést, äm olyan esetek is előfordultak, hogy nem tartják be a szerződőst. Tavaly például nem vettük át a termelőktől a dinnyét. Az Idei, aránylag rövid felvásárlási Idény sem volt mentes a hasonló bonyodalmaktól. A gútal szövetkezet májusra 110 tonna zöldhagyma értékesítésére kötött szerződést. Ebből a Zelenina mindössze hatvan tonnát vásárolt tel. A szövetkezetben attól tartanak, hogy a hátralevő mennyiséget később sem tadják majd értékesíteni, hiszen a betakarítás időpontjának elodázásával romlik a termés minősége és piaci értékp. A szövetkezetnek ebből tetemes anyagi kára származik, mert májusban kedvezőbb felvásárlási áron értékesíthette volna a zöldhagymát, mint jelenleg. Az utóbbi években annak a helytelen gyakorlatnak lehetünk e szemtanúi, hogy a felvásárlók a mezőgazdasági üzemektől „papíron“ átveszik, vagyis kifizetik a szerződéses zöldségmennyiség egy részét, de a gazdaságokból elhelyezési gondok miatt nem szállítják el, s így annak tetemes része kárba vész. Ennyivel kevesebb értékes zöldség kerül a fogyasztók asztalára. — Járásunkban a zöldségfélék értékesítési gondjainak enyhítése érdekében több kezdeményezés, próbálkozás született. Így például az őgyallal (Hurbanovo) és az lzsal szövetkezet я közép-szlovákiai kerületben saját üzlethálózatot létesítette Több szövetkezetben, például a gutáiban, a marcelháztban, az lzsaiban úgy próbálkoznak rugalmasabbá tenni a felvásárlást, hogy a szövetkett tagokkal közösen kötik meg a felvásárlási szerződéseket. Az elmondottakból kitűnik, hogy a zöldségfélék értékesítése továbbra ts az évek óta tartó megoldatlan problémák bűvkörében mozog. A szakemberek véleménye szerint a bűvkörből való kilábalást a helytelen árpolitika, a megfelelő szállítóeszközök, főleg a hfitőkoesik hiánya, az elégtelen hfitő-táro- 16 kapacitás, s nem utolsósorban a rugalmatlanság és a szervezetlenség hátráltatja. A kedvezőtlen helyzetért persze nem mindig a felvásárló, hanem gyakran a termelő is felelős. KLAMARCS1K MÄRIA ■ Eredményeivel miként került a Csalióközaranyosi (Ziatná na Ostrove) Efsz a járás 10 legjobbja közé, s milyen gyakorlati intézkedések járultak ehhez hozzá: erről szól lapunk 5. oldalán az „Elismerd oklevél és vörös vándorzászló“ című trás ■ Lapunk 7. oldalán munkatársunk beszélgetését olvashatják az Érdemes művész címmel kitüntetett csehszlovákiai magyar íróval. Duba Gyulával. A beszélgetés kiegészítéseként, és az író munkásságának Illusztrálására részletet köz lünk legújabb Madách-díjes regénvéből, az Örvénylő időből 4ШВШН ■ Lapunk 11. oldalán Jelentős beruházások cím alatt egy állami gazdaság azon törekvéseit körvonalazzuk, melyek a férőhelyhiányból eredő égető problémák megoldására irányulnak ■ Hazánkban a vetőmagtermelés nem éri el a kívánt színvonalat. Hogyan lehet ezen javítani? A kérdést igyekszik megválaszolni lapunk 12. oldalán „A vétó magtermelésben rejlő tartalékok“ címen közölt írás, amelyben a szerző feltárja a fejlesztést hátráltató hiányosságokat ■ Kollektív bölcsességgel cím alatt a 14. oldalon arról tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az SZHSZ nyugatszlovákial szervezete az eltelt választási Időszakban milyen eredményeket ért el a politjkat-nevelö munkában és a gazadságl tevékenység fellendítésében
