Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-04 / 22. szám
1983. június 4. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az udvardi (Dvory nad 2itavou) Auróra Eísz az utóbbi években nagy lépést tett előre a fejlődésben. A termelés minden területén meghonosította a korszerű technológiai eljárásokat, szilárd alapokra helyezte a közös gazdálkodást, s a tagság számára megteremtette a magas életszínvonal feltételeit. Ha csupán az elmúlt két évet veszszük figyelembe, akkor is szembetűnő az eredmény: szinte minden ágazatban kidomborodik a belterjes termelés elveinek érvényesítése és a gazdaságosságra való törekvés. A szilárd gazdasági alap, a célravezető, megfontolt irányítás, a nagyobb teljesítmény meghozta a várt eredményt. Bár évek óta eleget tettek feladataiknak, a legeredményesebb gazdasági évet tavaly zárták: a bruttó mezőgazdasági termelés tervét öt százalékkal túlteljesítették és a termelés 18,41 százalékos Jövedelmezőségével gazdaságilag a legstabilabb, élenjáró gazdaságok sorába zárkóztak fel nemcsak járási, hanem országos viszonylatban is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy kiváló eredményeikért a közelmúltban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a „Szovjet kolhozok vörös vándorzászlaját“ adományozta az Auróra földművesszövetkezetnek. Ottjártamkor arra a kérdésre kerestem a választ, mivel érdemelték ki ezt az elismerést, miben rejlik a sikeres gazdálkodás titka? Kérdésemre Németh István mérnök, az összüzemi pártszervezet elnöke és Pavol Danii szövetkezeti elnök adott választ. zott értékesítési tervet maradéktalanul teljesítették, ezáltal nagyban hozzájárultak a gabonaprogram céljainak megvalósításához. A kimagasló hektárhozam szempontjából a magra termesztett lucernából, a szőlőből és gyümölcsből, a zöldségfélékből kiváló volt a termés. A szövetkezet vezetősége pozitívan értékelte a rekordtermés sikeres betakarításának megszervezését. A munkákba a szövetkezeti dolgozókon kívül 9397 személy kapcsolódott be iskolákból, üzemekből és a lakosság köréből. A jól megszervezett munka következményeként a szőlő felvásárlási tervét 176 százalékra, a gyümölcsét 138 százalékra, a paprikáét Í35 százalékra, a magra termesztett lucernáét pedig 323 százalékra teljesítették. Ezek az eredmények elsősorban a szigorú technológiai fegyelemnek, a rugalmas munkaszervezésnek, a magas színvonalú gépesítésnek köszönhetők, de nem utolsósorban a felhasznált műtrágyák és növényvédő szerek is nagymértékben hozzájárultak az átlaghozamok növekedéséhez. Tavaly a növénytermesztés szakaszán a bruttó termelés értéke elérte a 69,7 millió koronát, ami a tervvel szemben öt millió, az 1981-es évhez viszonyítva pedig tíz millió koronával több. minél nagyobb mennyiségű zöldtömeget termelni, továbbá a melléktermékeket is hasznosítani. A belterjes füfélék termesztése lehetővé tette az állatok kora tavasztól késő őszig való legeltetését, ami nagyban elősegítette a tej és a hús gazdaságos termelését. A szövetkezet tiszta Jövedelmének gyarapításához nagyban hozzájárult a szarvasmarha-tenyésztés, melynek fejlesztésében jelentős előrelépést tett a gazdaság. Több év átlagában jelentős összeget fordítottak az új istállók építésére és korszerűsítésére, a tenyésztői munkára, az állatgondozásra, a takarmányozásra. Fő feladatuknak elsősorban a megfelelő, nagy hasznú állatállomány kialakítását, a hasznosság növelését tartották. A fejlesztési elképezelésekkel összhangban a tervezett szarvasmarha-állományt 177 darabbal, a tehenekét 1610-ről 1650 darabra növelték. Ennek következtében száz hektár mezőgazdasági területre számítva 75,5 db szarvasmarha, ebből pedig 29,1 darab tehén jut. Ezzel a legnagyobb állatsűrűséget érték el a járásban. A haszonállat-előállító keresztezéssel és a megfelelő selejtezéssel stabilizálták az állományt, a tehenek hasznosságát és az ágazat Jövedelmezőségét. Ezt megfelelő borjú- és üszőneveléssel érték el. Konkrét adat: tasltését. ami kedvezően hatott a tejtermelésre. A belterjes termelés mellett szólnak az állattenyésztésben elért eredmények. Hiszen egy hektár szántóterületre számítva 1981-ben 870, hizlalásban elért napi súlygyarapodással, a húseladás tervének teljesítésével túlszárnyalta a járási átlagot. Ml volt a sikeres gazdálkodás titka? A szövetkezetben nagy jelentőséget tulajdonítanak a munkafegyelem betartásának, a Jő szervezésnek, a teljesítmények rendszeres ellenőrzésének és a személyi felelősségnek, aTöbbek között megtudtam: a párthatározatokat, mindenekelőtt a CSKP XVI. kongresszusának irányelveit szem előtt tartva, a szövetkezet dolgozói a növénytermesztés színvonalának emelésére törekedtek, vagyis arra, hogy e szakágazat összhangban legyen az állattenyésztési termeléssel. Ennek érdekében fokozott figyelmet szenteltek a gabonaprogram megvalósításának, a jó minőségű takarmányalap megteremtésének, de nem utolsósorban a gyümölcs- és zöldségter-Csak méltányolni lehet azt az igyekezetei, melyet a szövetkezet a takarmányalap megteremtése érdekében több éven át tanúsít. Hiszen míg a járás gazdaságainak többsége takarmányhlónnyal küzdött, az udvardlak megfelelő készlettel rendelkeztek. Mi ennek a titka? Elsősorban az, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteltek az évelő takarmánynövények termesztésének, különösen a lucernának és a fűféléknek, de igyekeztek az egynyári és a másodnövényekből is valy a tervezett borjúszületés 1866 darab volt. Ezt 22 darabbal túllépték. Az elhullás 3,91 százalékos volt, 2,91 százalékkal alacsonyabb a megengedettnél. Ez tette lehetővé, hogy száz tehéntől száz borjút neveltek fel. A fedeztetést Időszak pontos betartásával elérték azt, hogy az első mesterséges termékenyítés után a tehenek 50,6 százaléka és az üszők 66,4 százaléka vemhesült. A megfelelő utánpótlás lehetővé tete az állomány fiatalítását, felfrlsmelésnek Is. A kitűzött célokat fokozatosan valóra váltották. A beszélgetés során kiderült, hogy a növénytermesztés szakaszán a mostoha Időjárási viszonyok ellenére Is megfel-lő volt a termelés színvonala. Habár a búza és az árpa nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket szemes kukoricából hekordtermést értek el. Míg 1981-en 4,84 tonna volt a szemes kukorica hektáronkénti átlaghozama, addig tavaly 6,3 tonna. Egyébként a 3476 hektáron termesztett szemesekből az előlrány-1982-ben 991 liter tejet és 367,5 kiló marhahúst termeltek. A megfelelő te hénáilomány létrehozásával tavaly a tehenenként! évi fejési átlagot kétszáztlz literrel növelték. 1981-ben tehenenként évi átlagban 3642 literes tejtermelést értek el, tavaly pedig 3851 litert. Az Idén 3800 literes tejtermelést átlag elérésével számolnak, 1985-ig pedig a fejési átlagot 3830 literre szeretnék stabilizálni. A gazdaság tejeladási tervét 111 százalékra teljesítette: a tervezett 5 millió 670 ezer liter tej helyett 6 millió 860 ezer litert termeltek és 5 millió 031 ezer literes tejértékesítési tervüket 586 ezer literrel túlteljesítették. A felvásárolt tej összmennyiségét első minőségi osztályba vette át a tejüzem. Nagyra értékelhető az is, hogy e jó eredményt alacsony önköltségek mellett sikerült elérniük, főleg azért, mert takarékoskodtak az abrakkal. Egy liter tej kitermelésére a tervezett 0,34 kiló helyett csak 0,24 kiló abrakot használtak fel. Bár a hústermelésben nem születtek kimagasló eredmények, összüzeml viszonylatban tervfeladataiknak eleget tettek: össeesen 2082 tonna marha- és sertéshúst adtak a közellátás részére. A gazdaság az állattenyésztés bruttó termelési tervét szézkét százalékra teljesítette. Ez pénzben kifejezve 83 millió koronát jelent, vagyis 1,3 millióval többet » tervezettnél. A szövetkezet a tehenészetben elért Jó tejtermelési átlaggal, a marhamely a vezetőkre és a tagságra egyaránt érvényes. A tervfeladatok túlteljesítésére, a munka minőségének javítására irányuló törekvésnek fő mozgósító ereje a szövetkezeti demokrácia elmélyítésében, valamint az erkölcsi és anyagi ösztönzésben rejlik. A vezetők naponta kapcsolatban vannak a dolgozókkal. A tagságtól elvárják, hogy javaslataikkal, hozzászólásaikkal, újításaikkal segítsék az előrelépést. A szövetkezet gazdasági helyzete lehetővé teszi a* dolgozók sokoldalú támogatását, az elért eredmények szerinti jutalmazást. Természetesen ebben a gazdaságban Is előfordul, hogy a leghatásosabb Intézkedés, a fokozott Igyekezet mellett sem sikerül minden esetben elérni a vért eredményt, de a hibák, a problémák megoldására törekednek,- s megtesznek minden szükséges intézkedést a még jobb eredmények elérése érdekében. Az Auróra földművesszövetkezet gazdálkodására vezetők megfontoltsága, a tagság szorgalma, a közösséghez fűződő érdek Jellemző. Kívánjuk, hogy az Idei évben Is annyival szárnyalják túl termelési tervüket, ahogy azt a tavalyi nehéz és küzdelmes esztendőben tették. NAGY TERÉZ 3úrctí orszägck termelési tepúsžfalďáí Baromfiipar a Szovjetunióban A Szovjetunió baromfiiparának átszervezése, a Ptylceprom megalakítása (1964) óta az országban 1200 baromfigyár és baromfitenyésztő telep felépítésére, illetve rekonstrukciójára került sor — mondotta I. A. Bahtyin, a Ptytceprom vezetője az Ekonomicseszkaja Gazetának adott interjújában. Erre a célra mintegy 15 milliárd rubel beruházási összeget fordítottak, és ugyanakkora volt az adott időszakban elért nyereség összege ts. A Ptylceprom rendszerébe 948 baromfigyár, 234 baromfitenyésztő szovhoz, 68 törzstenyésztő telep, 187 szaporító gazdaság, 12 tudományos kutatóintézet, genetikai állomás és kísérleti gazdaság tartozik. A Ptyicepromhoz tartozik ezenkívül 532 keltető- és baromfinevelő állomás, amely a lakosságot, a kolhozokat és szovhozokat egyaránt ellátja tenyészanyaggal. A baromfineveléssel párhuzamosan fejlesztik a saját termékek feldolgozását. Az ágazatban most 11 tojásporkészítő üzem működik. Tavaly 4500 tonna tojásport állítottak elő. A Jövőben a tojásporgyártás gyorsabban fog fejlődni, ugyanis az idén megkezdődött a gyártáshoz szükséges megbízható üzemelésű berendezések sorozatgyártása. A Ptylceprom rendszerében működő mintegy 500 baromfivágóhíd dolgozza fel a saját nyersanyag mintegy 60 százalékát. Tojástermelését 1985-ig 45, 1990-ig 52,6 milliárd darabra kell növelni. 1985-ig a Ptyicepromhoz tartozó vállalatok 1,8 millió tonna vágott baromfit fognak termelni. Az Idén a Ptylceprom vállalatainak bruttó termelést értéke várhatóan eléri a 7,5 milliárd rubelt. A Ptylceprom együttműködik sok KGST-országgal; a leggyorsabban a Magyarország, az NDK és Bulgária baromfitenyésztőivel folytatott együttműködés fejlődik. Magyarországról és az NDK-ből 5500 különféle baromfiipari komplett berendezést szállítottak a Ptylcepromnak, azáltal vált lehetővé 50 millió baromfi pótlólagos elhelyezése. Bulgária a következő években tojásfeldolgozó gépeket szállít. A Szovjetunió a maga részéről átadja a testvéri országoknak baromfitenyésztési technológiáját, közli tenyésztési munkálnak eredményeit. A Magyar Népköztársaság műszaki közreműködésével folyamatban van két, egyenként évi 10,6 millió baromfi befogadására alkalmas brojlergyár és két, egyenként 400 000 húshasznosftésú tojó befogadáséra alkalmas baromfitenyésztő vállalat építése. Az Idén a két brojlergyár 23 000 tonna baromfihúst fog termelni, a baromfitenyésztő telepek pedig 60 millió tenyésztojást állítanak elő keltetésre. Mindezzel párhuzamosan állandóan folyik a tudományos Információ és az. értékes genetikai anyagok cseréje. (Ekonomicseszkaja Gazeta) Napjaink és a Jövő termőtalaja már nem a régi értelemben vett föld, hanem tápanyagokkal, vegyszerekkel feltöltött alapanyag, amelynek védelme, gazdaságosabb kihasználása a tudomány és a technika további feladata. Ennek középpontjában áll az a cél, hogy a termőtalajt az egész év folyamán a lehetőségekhez mérten védjük káros hatásoktól — eróziótól, elsavanyodástől —, és termőképességüket gazdaságosan használjuk ki. Hazánk elegendő napfényenergiával rendelkezik a kettős termesztéshez és helyenként kisebb területeken a hármas termesztés Is megvalósítható. A folyamatos területfedés nem csupán talajkihasználást, hanem termőföld- és vízvédelmet, környezetklmélést jelent. A Központi Statisztikai Hivatalnak a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről megjelent Jelentése kimutatta, hogy egy hektár mezőgazdasági területre, hatóanyagban számítva 262,6 kiló műtrágya Jutott. A növekvő anyag- és egyéb költségek a gazdaságos többlettermelést követelik. Jelenlegi helyzetünkben a termőtalaj többszörös kihasználásét a következő tényezők teszik lehetővé és indokolttá: 4- a kedvezőbb biológiai háttér. Rendelkezésre állnak rövidebb tenyészidejű, nagyobb termőképességű hibridek és egyéb fajták. Ezek többnyire takarmányozási célra, vagy kertészeti növények esetében tartósításra alkalmasak; 4- gépesítésünk nem csupán a gyorsabb talajművelést szolgálja, hanem speciális vető- -és betakarltőgépekkel Is rendelkezünk; Kettős termesztés + a folyamatos területfedéssel együttjárő gyökér- és szármaradványok növelik a talaj humusztartalmát és csökkenthetik a savanyú kémhatás mértékét. Az elmúlt évben a kettős termesztést az előző évekhez viszonyítva nagyobb területen művelték. A kettős termesztés továbbfejlesztését az utóbbi, valamint az elkövetkezendő évek nagyobb beruházásai — az öntözés, a melioráció, a tápanyagfeltöltés, a vegyszerek, a nagy értékű gépek kihasználása — Is szükségessé teszik. Egyes szövetkezetek, állami gazdaságok agroökolőglat, agrotechnikai és egyéb adottságai között megvalósítható az a folyamat hogy a termőföld az év túlnyomó részében fedve legyen. Az előző évek gyakorlatából kiindulva több mezőgazdaság! üzemben kezdeményezték a nagyüzemi kettős termesztést. Azért említem a „nagyüzemit“, mert a kistermelőknél, a háztáji területeken, a kertészetekben közismert a kettős vagy hármas termesztés. E gyakorlat bevezetése a nagyüzemi termelésbe — a talajvédelmen túlmenően — a következő előnyöket Jelentette: >- elősegíti a folyamatom zöldfutószalag kialakításét, vagy az állatok legeltetését; + az állattenyésztésben elősegítette az abraktakarékosságot, és helyettessítette azokat a szükséges tápanyagokat, amelyeket az abraktakarmány napi adagjának csökkentése ldézettt elő; ♦ a szálas takarmányok termőterületének csökkentésével lehetőség nyílt a gabonafélék nagyobb arányú termesztésére; csökkent a talajok elgyomosodása, és ezzel egyes kártevők élettere. Az ország azon mezőgazdasági területein, ahol a földrajzi és'agrotechnikai adottságok lehetővé teszik a kettős termesztés megvalósítását és továbbfejlesztését, feltétlenül ki kell ezt a természet adta lehetőséget használni, mert az évről évre csökkenő termőterület mellett minden lehetőség kiaknázása előbbrelépést Jelent. Szabó Miklósné mérnök, a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa «
