Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-04 / 22. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1983. június 4.

♦ MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZET -f

тьпьэлш TT ,*

ralis esen?

Főleg bordásfalán időszakban fordul elő rablás a méhesben. Ez rendszerint a méhész tudatlanságából ered. A rablásnak három fokozatát ismerjük. A csöndes, a tömeges és a részleges rablást. A csendes rablásl csak tapaszait méhész veszi észre. Ezzel szemben a tömeges rablást, amikor több család megtámad egyet, bárki megfigyelheti. A részleges rabláskor viszont az egyik család kira bolja a másikat. Talán mondani sem kell, hogy a rablás mindhárom fokozata károkat okoz a méhállományban A méhésznek tehál arra kell törekednie, bogy kiküszöbölje a rablások előfordulását.

A rablást előidézheti például egy szabadban felelteti méze !ép a russz minőségű, tehát a lyukas etető, a melyből a szörp в földre folyik, vagy ha a méhész napközben eteti a csa Iá dókat.

Néha azzal is előidézhet rablást, ha a kipergetett lépeket „tisztogatás" céljából a szabadban hagyja vagy huzamos ideig takaratlan marad egyegy kaptár, esetleg ha bordásfalán időszakban kaptárt bont stb.

Csendes rahlás olykor a méhcsaládok mesterséges szaporításakor fordul elő, amennyiben a méhész nem tartja be az ezzel kapcsolatos szahá lyokat. Helyenként akkor is előfordulhat rablás, ha a tulajdonos mé hekkel teli Hasított lépőkkel töreke dik a családok valamelyikének felerősítésére A repülő méhek természe tesen visszatérnek eredeti helyf'-re de abbéi a kaptárbél. ahová áthelyezték őket, mézet visznek magukkal haza.

Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy néha a méhész hibáján kívül is előfordulhat rablás Főképpen akkor, ha a méhész nem veszi észre ideje ben, hogy közben a család meganyátlanodott. Az ilyen család képtelen ellenállni, s védekezni a rablás ellen.

Olyan esetek is előfordullak, hogy az irigykedő, lelkiismeretlen méhé szék egyike a vándortanyán cukorszörppel leöntötte a kaptárak hóm lokzatát, ezzel felbecsülhetetlen károkat okozott méhésztársainak, hiszen a kereső méhek megölték a kihelyezett állomány jelentős hányadát, sőt egyes kaptárak teljesen elnéptelenedtek.

Hogyan előzhető meg a rablás? Ügy, ha időben felismerjük ennek az okait, s akkor aránylag könnyűszerrel megelőzhetjük előfordulását. A legfontosabb, hogy soha ne adjunk okot a rablásra. Ha betartjuk az intézkedéseket, akkor nem kell tartanunk a rablás veszélyétől. Ebhez azonban az alábbiak szükségesek:

a) a lépeket soha ne tegyük a földre, hanem a letakarható rajtádéba;

b) napközben, amikor a méhek röpködnek, ne etessük őket;

c) kaptárba tétel alőtt az etetőket

alaposan vizsgáljuk meg. A lyukasakat selejtezzük ki;

dl pergetés után ne hagyjuk a szabadban a lépeket. Tisztítás céljából a lépeket tegyük a kaptárba. Erre a célra esetleg egy további mézteret is feltehetünk;

e) kaptárbontás előtt mindent úgy készítsünk elő. hogy a tárgyak miatt a nyitott kaptártól ne kelljen eltávolodnunk;

f| a családokat csak bordásfalán időszakban, kizárólag rendkívül indokolt esetekben korán reggel vagy este gyorsan ellenőrizzük, vagyis olyankor, amikor a méhek nem repülnek;

gl bordásfalán időszakban használjunk fenolos rongyot (paletta). Legyen belőle kéznél elegendő. Egy liter vízben oldjunk fel féldeci karbolsavat, s azt permetezzük a nedves rongyra. A karbolsav aromája közöm bösfti a méheket. Vigyázzunk azonban, mert a karbolsav veszélyesen maró vegyszer, ezért a receptúra szerinti töménység megtartása szükségszerű;

h) műrajkészftéskor a méhekkel teli és Hasított lépeket rakjuk be a sűrű dróthálóval befedhető rajládába. Mintegy tfz percig hagyjuk benne, és úgy helyezzük el. hogy érjék a napsugarak. A repülő méhek rátelepednek a dróthálóra és felemelér',knr hazatérnek. A mii rajt a kaptárral együtt legalább huszonnégy órára ideiglenes helyre kell tengünk így a még bennt maradt repülő méhek csn portja is eredeti lakhelyére tér viszsza. Másnap este, ha a méhek már nem repülnek, a mírajjal teli kaptárt állandó helyére tehetjük;

i) főhordás után a méhekkel teli Hasított lépekke) ne törekedjünk ■ gy egy család felerősítésére. A keretről előbb söpörjük le a mébeket, s azok bent maradnak a családban;

I) vándorláskor ne rakjak le а családokat az intravilánon (b " "illet) belül, ha a fainban állandó méhészet van. A vándortanyákon tartsuk be az egyes állományok közötti előirt távolságot. Ezzel is elkerülhetjük az esetleges rablásokat.

Mi a teendő rabláskor? Akinél a méhállnmány a lakás közelében van, az naponta szemmel tarthatja a családokat. Ha egy-egy családnál rendellenességet észlel, akkor a rőpnyllásban tarózkodó méheket hintse be liszttel. így állapíthatja meg, hogy melyik kaptárba repülnek. Ha rablást vesz észre, szűkítenie kell 1—2 cm-re a röpnyílását. Amennyiben a rablás másnap is folytatódik, a méhésznek alkalmas időben kaptárt kell bontania, s megállapítani, hogy a családnak mennyi az élelme, ég van-e anyja. Ha a család anyátlan, gondoskor! nia kell az anyásftásáról. Néha elő nyösebb a tiasításos lép beadása.

Ha megállapította, hogy a családnak van anyja, elegendő élelme, akkor a röpnyilásba szellőztetőt tehet, mégpedig olyat, amilyet a pároztatók elzárásához használ. A méhek ugyan kijuthatnak a kaptárból, vissza azonban már nem térhetnek. Ezek későbben a röpdeszkán gyülekeznek, a méhész viszont este beengedheti őket a kaptárba. A család méheinek a röpdeszkán való tartózkodása gyakorlatilag lehetetlenné teszi az idegen méhek odatelepedését. Ezzel gátat vetnek a rablásnak.

Ha az óvintézkedések nem járnak kellő sikerrel, akkor a röpnyllás elé mintegy tíz centiméterre nedves rongyot (palettát) akaszthatunk. Ezt permetezzük be karbolsavas oldattal, és másnap figyeljük meg, hogy nincs-e rablás. Ha van, akkor az említett módon lisztezéssel derítsök fel a rablócsaládot, s ha csak egy-két esetet azonosítunk, akkor cseréljük fel egymással a kaptárakat, a röpnyílásokat viszont hagyjuk leszűkítve. Másnap a röpdeszkán rendszerint nagy kavarodás keletkezik, s ennek néhány száz méh lesz az áldozata, de a rablás esetleg megszűnik.

Előfordulhat persze, hogy közbelépésünk sem hatásos. Ez olyankur fordulhat elő, amikor a családok kölcsönösen rabolják egymást. Célszerű tehát, ha ezeket a méhcsaládokat hűvös, sötét helyen, legjobb, ha pincében helyezzük el. Ggy zárjuk le őket. hogy fogvatartásuk idején meg ne fulladjanak. Ha már a mézterek fent vannak, vegyünk ki belőlük három négy lépet, hogy a méhek a szabad helyen csomót alkothassanak. A családokat etessük, tehát két három napig tartsuk fogva. A táplálék összetétele 1:1 cukoroldat legyen.

Akinek nincs pincéje, vagy más alkalmas helyisége, annak azt tanácsolom, hogy a rabló családokat ideiglenesen legalább három kilométernyire helyezze el a méhesétől, ahol három hétig tarthatja őket.

Amenyiben a tömeges rablást egy egy lelkiismeretlen méhész a kaptárhomlokzatok cukorszörppel való lenn tésével idézi elő. helyes, ha a méhész lezárja a röpnyílásokat, s a szörppel leöntött részeket alaposan lemossa, a családokat pedig másik telephelyre szállítja, különben a rablást meg nem szűntetheti.

Akkor is nagy a rablás, ha valaki rossz szándékkal felborít egy-egy kaptárt, és a szabaddá vált (épekre más családok méhei is rárepiilhetnek. Az is rablást eredményezhet, ha valaki vegyszerrel meghinti a röpnyílásokat. Ezzel tulajdonképpen semlegesíti a családok jellegzetes illatát.

Evekkel korábban, amikor a Varroa atka irtására Szlovákia szerte kipróbálták az NG8 készítményt, több száz család esett a rablás áldozatául. Bratislavában például fgy pusztult el száznál több méhcsalád. A naftalín és más szerkészítmények is rablást idézhetnek elő a családokban. Ezeknek a használata a Varroa atka irtására nem engedélyezett...

PAVEL SILNÍ

mmrmn

'wvm

c

и

шЧЯт

Méhek zsonganak a kaptárok körül. Ezrével tódulnak kt a röpnyiláson, hogy ellepték a tágas kert virágait és gyümölcsfáit. A szövetkezet távolabbi repcetábláján Is gyűjtögetik a nektárt.

A méhész, idősebb, napbarnított arcú. szikár ember, a kaptárak között figyelt a zsongást. Arcán védősisak, kezében füstölőszerszám van. Inas kar/a fedetlen, mégsem szúrják meg öt a szorgoskodó méhek.

— Ismernek — mondja védősisakját kissé leltolva — csak nagyritkán szúr meg egyik másik, ha rosszkedvű.

Horváth Arpád lassan egy évtizede méhészkedik losonci /Lučenec) otthonában. A kert sarkában tizenöt kaptár áll, tele egészséges családokkal.

— Sok munkál adnak — folytatta — szinte minden szabadidőmet lekötik, mégsem fáradok el, hanem felfrissülök.

— Hol dolgozik?

— Csak dolgoztam. Az állami gazdaságban voltam üllőt gondozó. Onnan mentem nyugdíjba, tizennyolc évi szolgálat után. Előtte a szomszéd falu szövetkezetének tagjaként dolgoztam. Korábban meg summás és részesarató voltam. Már csak ketten vagyunk az asszonnyal. A fiam megnősült, messze, a Csallóközbe került. A lányunk Bratislaváha ment férjhez. Ott dolgozik, s nyáron mindannyian eljönnek az unokákkal együtt.

Méztől csillogó keretet emel kt a kaptárból, s a tépen hemzsegő méheket figyelte. Az idén Is sikerült a fiasítós.

— Repceméz — mutat a keretre,

шетмштшш

тшяшшшшянаятттшшшшШшяшшвШашШШЯтя

Látogatóban

EGY TAPASZTALT MÉHÉSZNÉL

Á mintegy nyolcszáz lakost számláló Kamocsa (Komoča), Érsekújvár (Nové Zámky) és Gúta (Kolárovo) között terül el. A méhészetnek Itt már a századforduló táján Is lelkes hívei, támogatói voltak. Akkoriban a méhészet persze az önellátás céljait követte. Egyesek a méhészkedés öröméért tartottak néhány családot.

A színvonalas méhészet megalapozása a községben Lukács László nyugalmazott asztalosnak köszönhető. Amikor a faluban a méhészke-'ás Iránt érdeklődtem, a nevét elismeréssel említették. Felkerestem őt, hogy érdeklődjem tapasztalatairól, eredményeiről. Akkor még nem is sejtettem, hogy személyében egy kedves, barátságos, nyolcvanegy éves méhészt Ismerhetek meg. Több mint két óra hosszat beszélgettünk a méhészet mesterfogásairól, ú) dolgokról, tapasztalatokról.

— Mutassuk be talán a község méhészetéti

— Ez nem okoz gondot, mert az Itteni méhészek az érsekújvári alapszervezethez tartoznak. Községünkben én vagyok a megbízott. Jelenleg falunk tiz méhésze áldozza fel a szabadidejét a száztíz család gondozására. Ebből huszonhét család az enyém.

— Milyen volt a kezdet?

— A méhek szeretetét Kurucz Istvántól, a helybeli tanítótól sajátítottam el. Lelkiismeretes, jó méhész volt. Már 1927-ben nyugdíjazták őt, s akkor néhány kas és klskaptár méhet vettem tőle. Ahogy a méhek életét és munkásságát megismertem, arra Is iájöttem, hogy az eredményes méhészkedéshez korszerűbb kaptárak kellenek. Nekem a Balogh-féle kaptár tetszett meg. Asztalos szakmám van, s így csak faanyagra volt szükségem, s magam készíthettem el a kaptárakat. Nemcsak a környékbeli méhészeknek, hanem a típus megalkotójának, Balogh Bálintnak Is, akit jól Ismertem. Sokszor beszélgettünk, véleményt cseréltünk a méhészet dolgában. A hasznos eszmecserék tapasztalatokkal párosultak. Ezt kiegészítettem a Méhészetünk című folyóirat lapozgatásával, melynek Érsekújváron volt a szerkesztősége. A főszerkesztő, Balogh Bálint, munkatársa pedig WU- land János volt. Az első méhészeti tárgyú szakirodalom az én részemre az 1906-ban Dömötör László által kiadott Méhtenyésztési kalauz a népkaptárhoz című volt.

— Aztán ml következett?

— Fejlesztettem a családokat. Volt, amikor hatvan-hetven méhcsaládot gondoztam. A kellékekkel együtt, e mai huszonhét család felfér egy tehergépkocsira. Én már 1948-től vándorlók méheimmel. Leginkább akácra Bajcsra (Bajő), Kottára és más helyekre. Az utóbbi Időben pedig Perbetére (Prlbeta) szállítom családjaimat. A múlt év rekorderedményt hozott. Családonként több mint negyven kilő mézet pergettem. Volt olyan családom, amely az átlagosnál sokkal többet termelt, összehasonlítható év talán az 1974. volt.

— És a méz minősége?

— A minőségre mindig odafigyelek Csak kiváló minőségű árut értékest tek. Néhány járási és szlovákiai szín

tű oklevél bizonyltja, hogy az én mézem jó minőségű. Azt tartom ugyanis, hogy rókáról két bőrt lehúzni nem lehet, főképpen tisztességes úton nem. Ezért csak mézet termeltetek méheimmel. Mérlegeltem ugyan, hogy virágport Is szedhetnék, végül lemondtam róla. Ügy tűnik, hogy helyesen cselekedtem, mert a virágporból kevés gyűlt be. Ha elvettem volna belőle, annak a családok látnák kárát. Sokan meglepődnek tavasszal, hogy az egyik vagy a másik család nem hordóképes. Nálam viszont anvnyl a hordásra alkalmas erős család, amennyit ősszel beteleltetek. Nem kényszerülök a gyenge családok egyesítésére.

— Mit tanácsol a kezdőknek?

— Azt, hogy szeretettel figyeljék a méhek munkáját, életmódját. Látogassák meg a tapasztaltabb méhészeket, hogy minél gyorsabban elsajátítsák a mesterfogásokat. Jómagam már számos méhészt kisegítettem, a kezdőknek tanácsokat adtam. Szívesen teszem ezt, hiszen így fejlődhet a méhészet, a méhészeti szervezet, amelynek 1927-tól tagja vagyok. Minden régi Igazolványt és folyóiratot megőrzők. Az MNK-ből járatom a Méhészet szaklapot, olvasom a VCelárt, s a Szabad Földműves méhészeti rovatát.

Laci bátyám a szélsőséges áprilisi Időjárásra panaszkodott, ilyenkor a méhek sok vizet igényelnek, azonban

a hidegben a vízhordók megdermednek. Amikor betoppanta^ hozzá, etette és Itatta a családokat. A serkentéssel, a Fumagillin gyógyszert Is beadta. A hazai nikotin-tartalmú gyógyszert nem használja, mert esetleg a mézbe kerülhet. Nem híve a zsúfolt vándorkocslnak. Tapasztalata szerint, ha az anyák párzáskor tíz tizenkét centimétert tévednek a vlsszarepülésben, az Idegen méhek megtámadják, s pillanatok alatt megölhetik. A kezdő fiatal méhész aztán csodálkozhat, hogy anyátlanok a családjai. Ilyen esetekben pőtanyák nevelése szükséges. Ehhez viszont tapasztalat, s Idő kell.

Azt Is elmondta, hogy régebben a Taggyi-tanyák rétjén volt a méhészete. Ott többen összegyűltek eszmecse rére. Ezek többségben a házigazda tanítványai voltak. Közéjük tartozik Szabó, Molnár, Leczkésl József és mások. Ma már mindnyájan elismert, nagy szaktudású méhészek. Gyakran felkeresik őt, egy kis beszélgetésre, tapasztalatcserére. A mostani téma a Varroa atka. Joggal, mert ha még a községben nem Is észlelték, a járásban viszont már több méhészetet megfertőzött. Az öt kilométerre fekvő Gúta méhészeteiben Is van Varroa atka.

— Legnagyobb öröme, esetleg bánata?

— Volt bőven az egyikből, de a másikből Is. Nagy bánatomra korábban gyakran lepermetezték vegyszerekkel a méheket. Nincs szomorúbb látvány, mint a kaptár előtt elpusztult méhek százai. Mintegy ötéve rend uralkodik a permetezésben, s azóta nem ért károsodás. Örömöm viszont sokszor van. Egy-egy Jő átteleltetés után egy erős család láttán, vagy a szorgoskodó gyűjtő méhek munkáján. Ilyen volt a múlt év, rekordhozaméval. Azt hiszem, mindenkinek öröme telne benne, ha a Varroa atkával szemben Is győznénk, győznünk kell a méhészeti tudomány segítségével.

amint azt visszatette a helyére — rövidesen pörgetünk. Ízes, zamatos ez a méz, színe pedig mint az arany.

— A mézespakolás szépíti az arcot

— szólt közbe Arpád bácsi felesége, aki korán délelőtt lévén, szives szóval invitált bennünket egy illatos feketére a ház teraszára. Az idős asszony sokat segít a férjének, főleg a csúcsmunkákban. Beöltözve, védősisakkal fár-kel a méhek között.

Arpád bácsi, amióta nyugdíjas, azóta méhészkedik. Tagja a helyt alapszervezetnek.

— Ogyszólván minden foglalkozást képviselő ember megtalálható alapszervezetünkben. Sajnos, kevés a fiatal. Nagy a lekötöttség. Sok mindenről le kell mondani a méhészet kedvéért. Pedig lóval korszerűbben méhészkedőnk ma, mint hajdanában. Mifelénk ts sokan vándordiátjdk a családokat. Az Idén többen felkeressük a fó méhlegelöket. Ёп is elszállítom a családokat a közeibe. Remélem, az idén szintén fó méztermésünk lesz. A saját szükségletemen felült mézet eladom a felvásárlónak.

Beszélgetés közben nyikorog a kapu. A szomszédból középkorú férfi érkezett. Néha kíváncsiskodnak, és betévednek az emberek hozzá. A kezdők szaktanácsot kérnek tőle.

— Segítek a kezdőknek, mert a tapasztaltabbak nekem is sok útbaigazítást adtak. Most ts fó tanácsokat kapok a Szabad Földműves méhészeti rovatától — igazítja meg közben védősisakját.

Természetesen nemcsak örömet, hanem gondot ts okoz a méhészet. Télen a harkályok és az egerek tesznek kárt, nyáron pedig a vegyszerek, bár rendeletek szabályozzák a növények porzását, permetezését.

— Időnként — mint a múlt évben

— a pörgetést Idényben kannahiánynyal küzködtünk, de ez legyen a legnagyobb baj. inkább sok mézünk legyen, mint kevés, s a kannahiány mafd megoldódik .. •

Kanizsa István

Atkamentes tenyészetből származó mesterségesen megtermékenyített, fajtatiszta Trolseck és Hontlanka anyáktól nevelt szűz és petéző méhanyákat szállítok megrendelésre tűnlus 1-től. A szűz méhanyák darabja 30 korona, plusz a postaköltség, öt darab szűz méhanya megrendelőjének egyet ajándékba adok. A petéző anyák darabját 50 koronáért a megrendelés sorrendjében szállítom. Postán vagy vasúton legkevesebb öt anyát szállítok. Címem: Antal Zoltán

982 01 Šafárikovo, Mierová 258

Értesítjük a Hittelt méhésztársakat, bogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért, — sonkolyból pedig kllóokánt 12.— koronáért |ó mlnőségö mfilépot készítünk, s azt kívánatra fertdtlanftlük. A mfllápet megrendelés szerinti méretre vágjak, s ha partnereink kívánják. foszforral fel|evft|ok, hegy a méhek egészségesen szaporodjanak.

A viaszt ét в sonkolyt s e megrendelést az alábbi címre küldjék: Vfrobéa medzistienok 691 OS Zelovce

P. J. PLAVEC A^WWWVWWWWVXi