Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-04 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 12 1983. június i. fi termetes belterjesbe az egyetlen járható ót Kétségtelen, hogy az erőtakarmányok korlátozott mennyisége nagymértékben megnehezíti a jelen időszakban is az állattenyésztés helyzetét. A megváltozott körülményekre elsősorban a sertéstenyésztési ágazat reagált érzékenyen, főleg a hasznosság csökkenésével, de az egyéb termelési mutatók leromlásával is. Az állattenyésztésnek viszont a bonyolult termelési feltételek mellett is biztosítania kell a lakosság zavarmentes ellátását állati eredetű termékekkel. Vonatkozik ez a sertéshús-termelésre is, ahol a rendelkezésre állá takarmányalapból meg kell termelni a közellátás és a gazdaságosság szempontjából megfelelő húsmennyiséget. Ez pedig csakis a fokozott belterjesftés útján érhető el. Pontosabban fogalmazva: az eddiginél jóval kisebb állománnyal, de intenzív tartástechnológiai módszerek alkalmazásával. Erre a fontos tényezőre a párthatározatok többször Is felhívták a termelők figyelmét. De vajon történt-e változás a belterjes termelés feltételeinek megalapozásához? — tettük fel a kérdést Ivó Sole agrármérnöknek, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság termelési Igazgatóhelyettesének. — Elöljáróban egy igen fontos összefüggésre szeretnék rámutatni a kérdéssel kapcsolatban: Tény. hogy a csökkentett erőtakarmány források bonyolult változásokat vontak maguk után a sertéstenyésztés egész vonalán. Hiszen míg az előző ötéves tervidőszak átlagában az előhizlaldákban és a hizlaldákban — egy takarmányozási napra számítva — 2,28 kiló erőtakarmány jutott, addig tavaly mindössze 1,93, az idei első negyedévben pedig csupán 1,77 kiló. Viszont az is igaz, hogy a sertésállományok szerkezete az évek során a mai napig alig változott. Az év elején az összállománynak mintegy 60,4 százalékát a hízósertések, 31,9 százalékát pedig a törzsállományon kívüli sertések csoportja tette ki. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a hasonló adottságú csehországi kerületekben, illetve járásokban sikerült lényegesen kedvezőbb összetételű sertésállományt kialakítani. A dél morvaországi kerületben például a hízósertések részaránya eléri a 63.5 százalékot, a többi csoportok pedig csupán 28,4 százalékban részesednek az összállományban. ♦ Mire figyelmeztet bennünket a kedvezőtlen összetételő sertésállomány és milyen negatív jelenségeket von ez maga után? — Mindenekelőtt világosan jelzi az újratermelési folyamat igen alacsony színvonalát. Ennek következményeként az esetek többségében a szopós malacok csoportjában tartják nyilván a már nem odatartozó 80—90 napos állatokat, 'gy az előhizlaldákban és a hizlaldákban nyilvántartott állatok száma jóval kisebb mint a valóságban. Ilyen „félrevezető“ nyilvántartás mellett csak természetes, hogy egy takarmányozási napra az előirányzottnál kevesebb abraktakarmány jut. Kerületi átlagban az első negyedévben a hízósertések állománya 44 ezer 488 darabba! volt több a tervezettnél. Viszont ha ehhez hozzászámítjuk a választott malacok csoportjában nyilvántartott két hónapnál idősebb állatokat, akkor a sertésállomány 181 ezer darabbal nagyobb a kelleténél. Érthető, hogy ezáltal a takarmányozási gondok csak fokozódnak, az állatok hasznossága pedig egyre csökken. Tehát a helytelen nyilvántartás csak „önámítás“. amely nem oldhatja meg a problémákat, csak hatvánvozza ezeket. ♦ Mi a kivezető út ebből a bűvös körből? — Az erőtakarmányok korlátozott mennyiségére való tekintettel meg kell találni az újratermelés, az állományalakítás és a takarmányozás közötti optimális arányt. Csakis ezáltal biztosíthatjuk a belterjes sertéshús-termelést. ф A sertéstenyésztés színvonalának emelésében számtalan tényező és ezek kölcsönhatása játszik közre. Még is melyiknek van döntő szerepe a termelés belterjesítésében? — A sertéshús egész termelési ciklusában a legfontosabb tényezőnek tartom a minőségi koca-állományok kialakítását, mert ez alapozza meg a hízósertések későbbi hasznosságát Is. A gazdaságoknak e tekintetben a figyelmet két fő területre kell összpontosítani. Elsősorban az újratermelési és az állományfelújítási folyamat színvonalának emelésére, a szaporodás tökéletes ismeretére és pontos nyilvántartására, valamint a kocák megfelelő takarmányozására. A második terület, amire feltétlenül oda kell figyelni, az a hízósertések intenzív takarmányozásának biztosítása, ami tulajdonképpen a jelenlegi feltételek mellett a sertésállomány megfelelő szerkezetének, a hízósertések optimális létszámának, a csoportos ki- és betelepítésnek, a rendszeres selejtezésnek, valamint az állategészségügyi követelmények betartásának a függvénye. ф Az újratermelési mutatók javítása szempontjából miben rejlenek a legnagyobb tartalékok? — Végképp nem lehetünk elégedettek a malacok felnevelési arányának alakulásával. Tavaly kerületi átlagban egy-egy kocától 16,78 darab malacot neveltek fel, ami igen kevés. A szomszédos dél-morvaországi kerületben a kocánkénti malacelválasztás elérte a 18 darabot. Kerületünk valamennyi Járásában adottak a feltételek ahhoz, hogy átlagosan legalább 17 darab egészséges malacot neveljenek fel egy-egy kocától. Hogy valóban jobb eredmények is elérhetők, arra az olyan mezőgaz dasági üzemek utalnak, mint például a pozsonypüspöki (Podunajská Biskupice) szövetkezet és az Ürföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság, ahol tizennnyolc malacot, továbbá a lúcsi {Lúč na Ostrove) és az ágyallat (Hurbanovo) szövetkezet, ahol 19,5 darabot vagy az ostrovi szövetkezet, ahol 20 darabot választottak el kocánként. A másik oldalon elgondolkoztató a kocatartás színvonala azokban a gazdaságokban, ahol a malacelválasztás 12—14 darab körüli volt, mint például az ipolysági (Šahy), a hetényi (Chotín), a kéméndi (Kamenín) szövetkezetben, vagy a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaságban, de több más mezőgazdasági üzemben is. Hogy a malacszaporulat számtalan gazdaságban csökkent, azt igazolja az Is, hogy több járásban — többek között a Bratislava-vidékiben, az érsekújváriban (Nové Zámky), a galántaiban és a nltraiban — a kerületi átlagot sem érték el. ф Milyen intézkedések szükségesek a helyzet változtatásához? — Feltétlenül javítani kell a kocák takarmányozásán. Számtalan mezőgazdasági üzemben eltértek az anyakocák differenciált, szaporodóképességük szerinti takarmányozástól, ami egyik alapvető biztosítéka a kívánatos malacelválasztásnak. Több gazdaságban a kocák hagyományos takarmányozási módszerét, vagyis a tömegtakarmányok adagolását már nem alkalmazzák, ami a szaporodás leromlásához vezetett, nagyobb lett az életképtelen született malacok részaránya és növekedett a malacok elhullása is. A jelenlegi kocaállomány lehetővé teszi a törzsállományok megfelelő újratermelését. Ehhez persze meg kell teremteni a szükséges feltételeket és fokozott figyelmet kell fordítani főleg a kocasüldők nevelésére, gondozására. ф A második problémakör a hasznosság növeléséhez kapcsolódik. De vajon hogyan lehet ezt megoldani az erőtakarmánvok korlátozott mennyisége mellett? — A hízósertések elégtelen takarmányozása következtében az első negyedévben — kerületi átlagban -— a napi súlygyarapodás 0,48 kilóra, az átlagos vágótömb pedig 100,7 kilóra csökkent, ami a múlt év valóságához viszonyítva 0.02, Illetve 2,7 kilóval kevesebb. A csökkenő Irányzatú hasznosság messzemenő gazdasági hátránnyal jár, mert lényegesen megnyújtja a sertéstartás forgóját, növeli a takarmányozási napok számát, s végső soron az erőtakarmányok fogyasztását is. Ha abból indulunk ki, hogy kerületünkben a napi súlygyarapodási átlag 0 35—0 61 kilogramm között ingadozik, akkor szá mításaink szerint ezer tonna sertéshús kitermelésével 983 tonna erőtakarmányt veszítünk — a takarmányozási aránytalanságokból eredő többlet napok miatt. Ahhoz, hogy a Jelenlegi feltételek mellett Is biztosíthassuk a sertések megfelelő takarmányozását, nemcsak a hízósertések állományát kell csökkenteni, hanem változtatni kell a sertésállomány egész szerkezetén úgy, hogy a kocák 7,5 százalékát, a hízósertések 63,5 százalékát, a hátralevő csoportok pedig 29 százalékát tegyék ki az összállománynak. Fokozott figyelmet kell szentelni a sertések selejtezésének, s szigorúan be kell tartani ennek egyes fokait. Vagyis a születés utáni első selejtezést, elválasztáskor a másodikat, a harmadikat pedig két hónappal a hizlalás kezdetétől kell végrehajtani. Alapvető követelmény, hogy a selejtezés ne legyen kampányszerű intézkedés, hanem szerves részévé váljon az állattenyésztői munkának. Tudatosítani kell, hogy minden egyes gyenge hasznosságú egyed rontja a napi súlygyarapodási átlagot, s növeli az erőtakarmány-fogyasztást. Tehát a jelenlegi kedvezőtlenebb takarmányozást feltételek mellett sokkal fontosabb a belterjes termelésre való törekvés, mint a korábbi években. Vagyis ez az egyetlen járható út. Megvalósítására adottak a feltételek a sertéstenyésztés egész vonalán, természetesen csakis hatékony és radikális intézkedések érvényesítésével. Klamarcsik Mária V V г» Teljesítik feladataikat Kassától (Košice) egy hajításnyira fekszik a háromezer hektár mező gazdasági területen gazdálkodó csécsi (Čečejovce) szövetkezet, amelyet a kerületben a legjobbak közölt tartanak számon. A kimagasló termelési eredményeket kitüntetések, elismerő oklevelek fémjelzik. A magas fokú társadalmi elismerést a gabonatermesztésben és a tejtermelésben elért kiváló eredményekért érdemelték ki. A sikerért keményen meg kellett dolgozniuk a csécsieknek. Gondok, nehézségek akadtak bőven, hiszen az évek során a közeli kerületi székhely rohamosan fejlődő ipara egyre több munkaerőt vonzott el a földekről. Amilyen mértékben fogyatkozott a munkaerő, olyan ütemben hódítottak teret a korszerű termesztési technológiák, a gépesítés és a vegyszerezés, úgyhogy a fejlődés töretlenül felfelé ívelt. Itt is voltak kedvezőtlen évjáratok, itt is okozott károkat a belvíz, de az általánosan megnyilvánuló jó gazdaszellemnek, az idejében hozott célszerű intézkedéseknek köszönhetően, mindig sikerült a minimálisra csökkenteni azokat. Csáji István, a szövetkezet elnöke a termelési és gazdálkodási jellemzőket vázolva egy „mindent tudó" kimutatást rakott elénk. Elmondhatom, hogy ennél pontosabban és igényesebben vezetett nyilvántartást eddig daság összterületéhez viszonyítva aránylag nagy az állomány: ezernyolcszáz szarvasmarhát, hétezer sertést, 41 ezer tyúkot és egy forgóban 82 ezer brojlercsirkét tartanak. Tavaly tehenenként 3402 literes évi tejtermelési átlagot értek el. A marhahizlalásban 0,62, a sertéshizlalásban pedig több mint 0,47 kilogrammos volt az átlagos napi súlygyarapodás. Tojónként 255,6 tojáshozamot értek el, egy-egy kocától pedig 17,4 darab malacot választottak el. Csáji Istvánnal végigjárjuk az Istállókat. Noha a napi Istállóprogram ideje rég lejárt, a gondozók része még mindig ott sürgölődött az állatok körül. A tehenek olyanok voltak, egyetlen gazdaságban sem láttam Kelet-Szlovákiában. A különböző szempontok szerint összeállított táblázatokból több évre visszamenően elénk tárult az egész gazdasági tevékenység tükre. Többek között megtudhatjuk, hogy melyik évben mit termesztettek az egyes parcellákon, megismerhetjük a fajtaösszetételt, a trágyázás és a vegyszerezés menetét, tudomást szerezhetünk arról, hogy mekkora termést értek el parcellánként, fajtánként globálisan stb. A különös gonddal vezetett nyilvántartás nemcsak tényrögzíto statisztika, hanem a gazdálkodás iránytűje is egyben, amely megmutatja, melyik parcellán mit lehet a legjobb eredménynyel termeszteni, milyen agrotechnikát kell alkalmazni, milyen mennyiségű trágyát kell adagolni, milyen irányban kell tovább fejleszteni az egyes termelési ágazatokat stb. Ilyen körülmények között érthető, hogy Csécsen szó sem lehet „légből kapott“ gazdasági vagy műszaki döntésekről, itt minden intézkedésnek „aranyfedezete“ van: a gazdag tapasztalat és tudományos megalapozottság. Nem véletlenül jó hozamokkal és magas fokú gazdasági hatékonysággal dicsekedhetnek. Arra nincs lehetőségünk, hogy a gazdaság fejlődéséről részletesen beszámoljunk. de néhány konkrét adatot a tavalyi termelési eredményekről közzéteszünk. A gabonatermelésben — áttérve az új, intenzív búzafajták termesztésére, kiválogatva azokat a fajtákat, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz — a termésátlagok arányosan növekedtek és tavaly hektáronként 4,3 tonnás átlagot értek el. A búzához hasonlóan növekedett a többi kultúrnövény hektárhozama is. Kukoricából tavaly négyszáz hektárról 6,3 tonnás átlagtermést takarítottak be. Nem is olyan régen ez a termésszint megközelíthetetlennek tűnt. Említést érdemel, hogy tavaly hüvelyesekből Is rekordtermésük volt. Mindent összvetve: míg 1970-ben a növénytermesztés ráfizetéses volt, addig tavaly hatmillió korona nyereséget eredményezett. Ez a néhány kiragadott számadat is híven tükrözi a szakértelmet és az áldozatkészséggel végzett eredményes munkát. Az állattenyésztés eredményeiről is csak dicsérő szavakat mondhatunk. Közismert, hogy tavaly sok gazdaságban a takarmányhiány rontotta 1 le a termelési eredményeket. Csécsen viszont takarmánybőség volt, aminek köszönve a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés szakaszán, sőt a baromfiágazatban is maradéktalanul teljesítették a tervfeladatokat. Pedig a gazmintha éppen akkor frissen fürösztötték volna valamennyit. Meglátszott, hogy az itteni állatgondozókat ugyancsak jól megválogatták: valamenny' n szeretik az állatokat. Az ötszáz darabos tehénállományban véletlenül sem találtam egyetlen piszkos, elhanyagolt állatot. Jelenleg a napi fejésl átlag meghaladja a 12 litert. Stanislav Viktorin agrármérnök, szarvasmarhatenyésztési ágazatvezető elmondta, hogy az eredményekhez a tehenészetben tevékenykedő 14-tagú szocialista brigád tagjai járultak hozzá, akiknek ö a vezetője. Tavaly a brigád tagjai 96 ezer literrel túlteljesítették a tejeladási tervet és jelentős mennyiségfi erőtakarmányt takarítottak meg. Erre az évre vállalták, hogy harmincezer literrel túlteljesítik az előirányzott tejértékesítési tervet és 24,3 tonna abrakot takarítanak meg. Az eddigi eredmények biztatóak, hiszen a brigád tagjai terven felül tízezer liter tejet adtak a közellátásnak és ezidáig 15,4 tonna erőtakarmányt takarítottak meg. Ellátogattunk a baromfifarmra Is, ahol Helena Dringušovó* 13-tagú szocialista brigádjával találkoztunk. A brigádvezető elmondta, hogy tíz tag a bronz- és három tag az ezüstérem birtokosa. Az év első negyedében 366 ezer tojással és 4,18 tonna baromfihússal teljesítették túl termelési feladatukat Így sorolhatnánk tovább mind a kilenc szocialista brigád kiváló eredményeit, de ehelyett beszéljünk befejezésül arról, hogy a csécsi szövetkezet az év elejétől minden mutatóban teljesíti termelési feladatát. A tejértékesítés idei tervét a szövetkezet sildéig 49 ezer literrel túlteljesítette, sertéshúsból 21,2 tonnával, marhahúsból 34,7 tonnával, baromfihúsból 4,1 tonnával, tojásból pedig 375 ezer darabbal többet értékesltet a tervezettnél. Csak néhány szemléltető példát ragadtunk ki a csécsi szövetkezet tevékenységéből, de ebből is kitűnik, hogy a jó szervezés, a szakszerű irányítás, a hozzáértéssel végzett munka meghozza a sikert. ILLÉS BERTALAN
