Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-04 / 22. szám

13БЗ. június 4. SZABAD FÖbBMßVES 11 Helytállásból jelesek Haladó szervezési módszerek, kor­szerű bérezési tormák fémjelzik a bratislavai PALMA élelmiszeripari vállalat munkaközösségének derekas hölytállását. Köztudott ugyanis, hogy a vállalat részlegein az önelszámolási rendszer elveit érvényesítik, a dolgo­zók személy szerinti teljesítményének az értékelését Is bevezették. Lehető­ségük volt tehát a teljesítmények, vagyis az érdem szerinti megkülön­böztetett bérezés megvalósítására, s ez minden tekintetben elősegítette gyártmányaik minőségének javulását. Előrelendítette a munkaszervezi' * a négyműszakos üzemelési forma is, ami annyit jelent, hogy termelésük megszakítás nélküli. A műszakok ve­zetői gondoskodnak a technológiai és munkafegyelem megtartásáról, támo gatják a mestereket, hogy a terme­lésre összpontosíthassák a fő figyel­met. Nyitottak egy naplót, amelybe mű­szakonként bejegyzik, hogy ki hogyan dolgozott, milyen mértékben járult hozzá a munkaslkerekhez, az üzem­zavarokat személy szerint ki okozta és kik távolították el azokat. A napló bejegyzéseit a termelési tanácskozá­sokon megtárgyalják, ahol értékelik minden dolgozó munkáját, s érdem szerint osztják el a prémiumot, kikü­szöbölve ezzel az értékelés szubjektív voltát. Az első negyedévben a termelési feladatokkal sikeresen megbirkóztak, bár februárban az étolajgyértásban bizonyos kiesés volt. Márciusban a kiesést részben pótolták, s a terme­lés gazdaságossága terén is javulást értekei. A normatívák szerint a nap­raforgó-pogácsa 1, a repcepogácsa pedig 1,7 százalékos olajat tartalmaz­hat. A múlt év januárjában, amikor sok repcét dolgoztak fel, a pogácsá­ban 2,8 százaléknyi olajmaradvánvt Is megállapítottak, februárban viszont 2,06, márciusban pedig a napraforgó­pogácsában 1,36 százaléknyi olajma radványt mértek. Az Idén januárban a napraforgó­pogácsában 1,2, februárban és már­ciusban a repcepogácsában 2,2, illet­ve 1,8 százaléknyi olajmaradványt ál­lapítottak meg, tehát a korábbihoz képest lényegesen javult munkájuk minősége, s megközelítették a norma­tívát. Néhány hónap eredményeiből per­sze még nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy miként zárják majd az évet. A munkaközösség fe­gyelmezett helytállása, a technológiai és a munkafegyelem betartása, a kor­szerű szervezési módszerek gyakor­lati alkalmazása, az önelszámolási rendszer tökéletesítése kapcsán jog­gal állítható, hogy a bratislavai PALMA nemzeti vállalatban dialel. i­­kusan felfelé ívelő a termelés, s ez az egész kollektíva nagy érdeme. Ki­ki a maga szakaszán érdekelt a mi­nőségi tényezők javításában. A kar­bantartókat például korábban is ér­dekeltté tették a gépek fqlyamatos üzemeltetésében, tehát a termelési eredmények elérésében. Most persze már a minőség is fontos kritérium. Tény, hogy hasonló korszerű lő­szerek bevezetése más ágazatokban is időszerű lenne. Természetesen nem a formán, hanem a tartalmon van a fő hangsúly, vagyis azon, hogy a ter­melés dinamikája milyen konkrét hasznot hoz társadalmunknak, persze ide értve a költségek arányosságát mint minőségi tényezőt is. Kérdéses viszont, hogy az optimális célokat milyen kritérium-minimumok közepette képesek elérni, mennyire progresszív tervekkel dolgoznak. Ahol ugyanis a tervet százötven százalékra teljesítik, az olyan terv nem sokat ér. A PALMA vállalatban viszont rend­kívül magasra állított mérce szerint dolgoznak, méghozzá elöregedett, gyakran meghibásodó gépparkkal, mégis merték vállalni a kockázatot, mert a nagyszerű kollektíva képes a megoldhatatlannak tűnő nehézségek áthidalására. Eredményeik ugyanis mindennél jobban igazolják, hogy he­lyesen döntöttek, amikor meghatá­rozták az igényesség kritériumait. Ezek persze nem könnyen teljesíthe­tők, viszont ösztönzőek. Nem a vélet­len műve, hogy a munkaközösség áp­rllisban Is a meg­határozott norma­tívák szerint tel­jesítette igényes feladatait, s ezt a szintet tartani akarja. Tudomásul kell persze venni, hogy a PALMA vállalat­ban már korábban is érvényesültek az önelszámolási rendszer alapelvei. A fegyelem tehát sem a termelés­ben, sem a bére­zésben nem újke­letű. Keményen meg kell dolgoznia mindenkinek a bé­réért, s még ke­ményebben a sze­rényebb többletjö­vedelemért. Termé­szetesen náluk is előfordulnak bizo­nyos problémák, amelyeket a munka hevében, a mód­szerek megismerése közben fedeznek fel és hárítanak el. A négymüszakos, vagyis a megsza­kítás nélküli üzemelés igényesebb szervezéssel jár, mint például a há­romműszakos. Lényege — az önel­számolási rendszeren belül — a tel­jesítmények növekedésében, s a mi­nőségi tényezők pontosan mérhető ja­vulásában van. A négyműszakos üze­melést korábban a bányászati: n alkalmazták, ahol minden műszak közössége hat órát töltött el konkr't termeléssel, vagyis a szén jövesztésé vei, a folyosók törésével, vagy egyéb fő feladattal. A hatórás konkrét munka után a műszakok úgy váltót ták egymást, hogy az érkező műszak kollektívád átvette a fő feladatot, a távozó pedig két órát az előkészítő munkákban dolgozott. A négymüszakos üzemelés beveze­tése a PALMA vállalatban dinamikus módszernek tekinthető, Dtcséret illet az ottani munkaközösséget, mert t formát feltöltötte tartalommal, ami ről eredményeik is tanúskodnak. Ná luk is előfordulnak a műszakok köz­ti eltérések a termelésben. Hasonlóan volt ez a bányában is. Ennek a ren­dezése azonban a kollektíva dolga. Az építő eszmecserék előbbrelendít­hetik a gyengébbek teljesítményét. Ebben különben a prémium Is sokat segíthet, hiszen a jobb teljesítményt és minőséget nyújtók megérdemelten többet kaphatnak a javakból. Az út, melyet a PALMA vállalat dolgozói választottak, helyes. A tár­sadalom szempontjából is előnyös. Társadalmunk méltányolta a vállalat dolgozóinak sokéves helytállását, pél­damutató törekvését, s az elismerés jeléül magas állami kitüntetésben ré­szesítette őket. A „Munka Érdem­rend", melyet a közelmúltban Prágá­ban átvettek, további munkasikerek­re, jó eredmények elérésére kötelezi őket. Biztosak vagyunk benne, hogy ls ez a kollektíva még újabb rekordok- 11 kai hálálja meg a magas állami 1:1- ,e tüntetést. 5- HOKSZA ISTVÁN зоеззеэззеехе AZ ARANYÉRMES BRIGÁD Valamikor a bodrogszerdahelyt (Streda nad Bod­rogom) Bálvány­hegy arról volt nevezetes, hogy déli lankáin jófaj­ta szőlő termett. Északi oldalán né hány borospincén kívül semmi emlí­tésre méltó nem volt. Az utóbbi év­tizedben az északi oldal is kiépült. Később a Mezőgaz­dasági Felvásárló és Ellátó Vállalat gabonaraktárt, majd hatalmas si­lót és a járás egyik legnagyobb takarmánykeverő­jét építette Itt fel. A térségben per­sze tpár Ipari üzem is létesült. Itt van például a Dubnlcal Általános Gép­ipari Vállalat bodrogszerdahelyl üze­mének egyik termelőcsarnoka. Nem csupán az új létesítmények ragadták meg érdeklődésünket, hi­szen a fejlődés szocialista társadal­munkban magától értetődő. Légin kább azonban a takarmánykeverő üzemrészleg vonzza a toliforgatókat, melynek dolgozói, Tlmko Ferenc ve­zetésével, az agrokomplexum kereté­ben, Szlovákiában (1976-ban) első­ként nyerte el a szocialista brigád aranyfokozatát és a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség megtisztelő címet. Az üzem fennállása óta az itt dolgozó kollektíva évente teljesíti és túlszárnyalja termelési feladatait. A járásban kezdeményezői és élenjárói a takarékossági mozgalomnak. Társa­dalmi aktivitásukra leginkább a köte­lezettségvállalások valóra váltása és túlszárnyalása a legjellemzőbb. A jól összeforrt kollektíva sikere nem a vé­letlen műve. Ez Jórészt Timko Ferenc érdeme, aki varázslatos erővel hat munkatársaira. Minden téren gondos­kodik a dolgozókról. Sokoldalú segít­séggel, jő tanácsokkal látja el őket napi gondjaik orvoslásához. Időt, fá­radságot nem kímélve a maximumot nyújtja mind a munkahelyen, mind pedig a politikai-társadalmi tevékeny­ségben. A takarmánykeverő aranyérmes szocialista brigádjának jó híre az egész országot bejárta. Derekas mun­kájuk, a feladatokhoz való pártos hozzáállásuk a legfelsőbb párt-, álla­mi- és szakszervezeti szervek Hevei­mét sem kerülte el. Munkájukat nagy­ra értékelik, s ezt számos elismerés­sel Is kifejezték. Timko Ferenc 50. születési évfordulóján állami kitünte­tésben részesült. Legutóbb például — amiről a sajtó is hírt adott —, a NOSZF 65. és a Szovjetunió megalakulása 60. évfor­dulója alkalmából küldöttségük is részt vett azon az ünnepségen, ame­lyet az SZLKP KB, az SZSZK kormá­nya, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa és a CSSZBSZ KB annak a 26 szocialista brigád küldöttségének szervezett, amelyek méltók rá, hogy nevük bekerüljön az FSZM Szlovákiai Központi Tanácsa dlcsőségkönyvébe. Ez alkalomból a takarmánykeverő üzemrészleg vezetőjével és munkatár­sával hosszan elbeszélgettek a köz­ponti szervek képviselői. Egyben az agrokomplexum dolgozói szakszerve­zete szövetsége szlovákiai bizottsá­gának elnöke, Pavol Valuška elvtérs is fogadta őket és szívélyes beszélge­tés keretében beszámoltak a szocia­lista brigádmozgalom tapasztalatairól, a munkaversenyről, az eredmények­ről és további terveikről. Tavalyi termelési feladataikat — noha nem kis gonddal küzdöttek — 61 tonnával túlszárnyalták. Az előállí­tott keveréktakarmány 27,2 százalé­kát granulált állapotban Juttatták a mezőgazdasági üzemekbe. A takarmá­nyokat — az előirányzat szerint — 91 százalékban első minőségi osztály­ban kellett biztosítani. Valóságban 95,94 százalékot értek el. Jobb minő­séget értek el az OKSUP ezlrányú értékelése szerint is. A takarmányke­verő a szovjet Baszov módszer sze­rint dolgozik, s a mozgalomban ta­valy első helyet értek el a Járás ke­retében. Az elmondottakból világosan kitű­nik, hogy a takarmánykeverő dolgo­zóinak munkaaktivitása nem puszta fellobbanás, hanem tartós. Vállalá­sukban első helyen szerepel a minő­ség növelése, a takarékosság, a ter­melési költségek csökkentése, a ter­melékenység növelése és a társadal­mi összefogás sokrétűbb kibontakoz­tatása. Vállalásukkal beneveztek a „Szocialista munka üzemrészlege“ cím elnyeréséért folyó versenymoz­galomba Is, — asz-~ A losonci (Lučenec) Járás lakosságának élel­miszerekkel és közszükségleti iparcikkek­kel való ellátása terén a JEDNOTA Fo­gyasztási Szövetkezet az utóbbi években Jő mun­kát végez. A múlt év gazdasági sikereiért a közel­múltban a Fogyasztást Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének és a kereskedelmi dolgozók szak szervezeti szövetségének képviselői a JEDNOTA járási vezetőinek átadták a „Vörös Vándorzász lót“, amelyet a JEDNOTA dolgozói becsületes munkájukért, sokrétű kezdeményezőkészségükért, szocialista kötelezettségvállalásaik teljesítéséért vagyis a tervfeladatok túlteljesítéséért nyerték el. A múlt év kiskereskedelmi forgalmi tervét 101,4 százalékra teljesítették. Az áruforgalom tervét 5 mllltő 598 ezer koronával túlteljesítettek. A kis­kereskedelem szakaszán a saját termelésből szár maző árueladási tervét 102,3 százalékra teljesítet ték. A gazdasági sikerek a JEDNOTA 127 boltjá­nak és 55 vendéglátő-étkeztető egységének kö­szönhetők. Helytálltak a mezőgazdasági termékek felvásár lása terén is. A múlt évben 580 tonna gyümölcsöt. 280 tonna zöldséget, 240 tonna erdei terméket vet A jó munka jutalma tek át a partnerektől 12 millió 228 ezer korona értékben. Ennek bizonyos hányadát exportálták a többségét pedig a hazai piacon vagy a konzerv iparban értékesítették. A pozitív gazdasági eredményekhez hozzájárult a járást vezetőség jő politikat-szervező munkája Is. Ez a dolgozók szocialista vállalásában, és an nak a teljesítésében mutatkozott meg. Dolgozóik a múlt évi 8 miillő 850 ezer korona értékű válla­lást túlteljesítették. A vezetőség gondoskodott a dolgozók szociális helyzetének Javitásáről Is. Több dolgozó kapott kamatmentes kölcsönt, fürdőt beutalót és üdülést lehetőséget. Nem feledkeztek meg a nyugdíjban lévő dolgozókról sem. Az ünnepi gyűlésen a gazdasági sikerek eléré­séért a járási Irányító szervek több személyt és szocialista brigádot tüntettek kt. „A losonci járás fejlesztéséért“ című kitüntetést Ján Šuhaj, a JED­NOTA járási elnöke, Zuzana Krajčiová, a losonci NOGRAD étterem szakácsnője, Mária Miková, a poltárl vendéglő vezetője, Jana Vasasová, a tamási (Tomášovce) textilbolt dolgozója és Július Paučo autószerelő kapta. Az ünnepi gyűlés résztvevői dolgozótársaik ne­vében Is kijelentették, hogy a „Vörös Vándor­­zászlő“ elnyerését még jobb munkával, nagyobb gazdasági eredmények elérésével viszonozzák. Csák István Zöldövezetek a eieziaidasápii Félreértés ne essék, nem a búza­termesztésről vagy a takarmánybeta­karításról lesz szó, hanem a mezőgaz­dasági telepek, farmok, gazdasági ud­varok, központok környezetvédelmi, környezeti problémáihoz szeretnék hozzászólni, esetleg ötlettel segíteni. A mezőgazdasági üzemek termelési jellegüknél fogva sokszor zavarják a települések, a forgalmas közlekedési vonalak, de saját munkahelyük kör­nyezetét is. A hűen szolgáló, nem a legmodernebb istállóik messzire sza­­gitanak, legyek tanyáznak a trágya­dombokon, a silógödrök ontják a nem mindenkinek kellemes aromát. Törvényszerűen fintorgó orral me­nekül a sertéshizlalda környékére té­vedő. Az is kézenfekvő, hogy a szö­vetkezeti farm mellett elkocsikázók előre felcsavarják autójuk ablakát. Megszokott dolog, hogy s falvak, a városok kedvezőtlen széljáráskor né­ha napokig lélegzik a tejet és húst adó haszonállatok istállóiból eredő nem éppen ózondús levegőt. Megszüntethettük, vagy legalább eny­híthetek a környezetrontó hatások? Ha igen, hogyan? Fontos és Időszerű környezetvédelmi feladat, mind több embert érintő probléma ez. Kétségkívül leghatásosabb, különö­sebb műszaki megoldásokat nem igénylő mód a zöld védősávok, faso­rok és zöldövezetek szakszerű kiala­kítása a gazdasági udvarok, a farmok körül. A hangsúlyt éppen a szaksze­rűségre helyezném, mert már létez­nek ilyen céllal telepitett fasorok, sávok, csak éppen tökéletlenek vagy nem teljesítik küldetésüket. Néhány fa kiültetésével X méter tá­volságra még nem keletkezik védősáv, nem lesz megoldva a sokat emlege­tett környezetvédelem. Dióhéjban felvázolnám, hogy miért összetett feladat egy környezetet Ja­vító védőrendszer megtervezése és ki­alakítása. Először is fel kell mérni a környezeti-termőhelyi adottságokat (talaj, csapadékviszonyok, talajvíz, légmozgásviszonyok, mikroklíma), ami eleve földtani és bioklimatológiai is­mereteket igényel. Ehhez kapcsolódik a fafajok gondos megválasztása. Ter­mészetesen ismerni kell a fajok bio­lógiáját, ezen belül azok termőhely­igényét, növekedési tulajdonságéit, ellenállóképességüket a biotikus és abintikns károsító tényezőkkel szem­ben és állományon belüli viselkedé­süket. Jártasság szükségeltetik ökoló­giából, növénytársulástanból (fyto­­cönológia), valamint erdővédelmi és erdőnevelési területen is. Ebből kitűnik, hogy a felvetett problémát, érdemlegesen erdész szak­ember bevonásával kell megoldani. A védősávok, fasorok, facsoportok egy adott területen való elhelyezése­kor szem előtt kell tartani azok mun­kakörnyezeti kihatását is. Ahhoz, hogy környezetjavitő küldetésük jől érvényesüljön, — ezen belül főleg a légtisztítő, parkiszűrő, zajcsökkentő, szélfogó hatás, — feltétlenül az adott termőhelynek megfelelő fajokat kell kellő elosztásban, korcsoportban tele­píteni. Nem mellékes a zöldövezet esztétikai küldetése sem. A harmoni­kus, szín- és formadús fajfelépítésű zöldövezet kellemesebbé teszi a munkahelyet. A fák, a növényzet em­berre gyakorolt hatása közismert, egyre Inkább becsült és nagyra érté­kelt. A mezőgazdasági üzemek zöldöve­zetének kialakításakor arra kell tö­rekedni, hogy a növénytársnlás az er­dőt jellemző tulajdonságokkal bírjon, vagy legalább közelítse meg azt. Többszintes, gazdag fajösszetételű, díszegyedekkel tarkított, különböző koronaalakú, levélszínű, lombos és tűlevelű fajokból álló „kis erdőket“ kell nevelni. Hiszem, hogy az anyagi feltételek minden mezőgazdagi üzemnél adot­tak, a területhiány sem leküzdhetet­len akadály, talán a facsemeték be­szerzése okozhat kisebh-nagyobb gon­dot. A zöldövezet tervezését — vélemé­nyem szerint — erdész szakemberre kell bízni, mint ahogy azt a Várkonyi (Vrakúü) Efsz tette. Egy ilyen terven belül lehetséges szinte minden fa he­lyét kijelölni, pontos telepítési útmu­tatást adni. Végezetül annyit: tudatában va­gyunk annak, hogy környezetünket az istállőbüztől sokkal veszélyesebb, életpnsztltö hatások veszélyeztetik, de talán a „mezőgazdasági ártalmak“ orvoslása sem mellékes és hiábavaló. A mezőgazdasági üzemek nagyra becsült, kenyeret teremtő munkájának legyen betetőzése az, hogy környeze­tünket is a legmesszebbmenőkig véd­ői tudják. A szocialista mezőgazdaság így tovább gyarapíthatja jő hírnevét. HOMBAUER FERENC erdésimérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents