Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 3. szám

1983. január 22. SZABAD FÖLDMŰVES A béke és az ideológiai küzdelem Á nemzetközi Imperializmus a nyolcvanas évek elején frontális támadást indított a szocialista vi­lág, a kommunista és munkásmoz­galom, valamint szövetségeseik el­len. Ez egyben harcot jelent a bé­ke, az enyhülés, a nemzeti (elsza­badulás ellen is. Korunk nemzet­közi fejlődésének fő kérdése a háború és a béke kérdése. A tőkés rendszer kénytelen el­fogadni a békés egymás mellett élést, ám elveinek Igyekszik bur­­zsoá, ellenforradalmi tartalmat ad­ni. Az általa sajátosan értelmezett békés egymás mellett élés szelle­mében harcot szervez a szocializ­mus ellen, s a szocialista orszá­gok belső rendjének aláásására törekszik. Az imperializmus stratégiai cél­ja a szocialista társadalom egysé­gének aláásása, ellenforradalmi változások Jder6s2aR°iasa. a moz­galom meggyengítése. E célkitűzé­sek megfelelnek az ellenforrada­lom exportjának, s az alkalmazott eszközök között van a gazdasági diszkrimináció és blokád, az ideo­lógiai felforgatás és a nyílt há­ború. A burzsoázia az elmúlt negyed­században főként az ideológiai harc állandó fokozására töreke­dett, hogy aláássa és megbontsa a létező szocializmus országainak testvéri barátságát. Fokozódik az ideológiai aknamunka és a háború veszélye. Az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev ezzel kapcso­latban kijelentette: „Az imperia­listák és szekértolóik rendszeresen rendeznek ellenséges kampányo­kat a szocialista országok ellen. Befeketítenek és kiforgatnak min­dent, arai ezekben az országokban történik. Számukra az a legfőbb, bogy eltérítsék az embereket a szocializmustól“. A nyílt brutális erőszaktól, a gazdasági és kereskedelmi blokád­tól a rafinált ideológiai aknamun­káig minden formát megragadnak a forradalmi erőkkel szemben. A jelenkort világ körülményeihez Idomítják a harci formákat, és újabb eszközüket keresnek a léte­ző szocializmus ellen. Az imperia­lista politika közös neve’Ť'n a féktelen antikommunizmus és szov- Jeíellenesség. Mindenütt szovjet veszélyről, „Moszkva kezéről“ ter­jesztenek dajkameséket. Az ellen­séges propaganda olyan felnagyí­táséval találkozunk, hogy még a trumanl hidegháború korszakában sem volt rá példa. Célja a Szov­jetuniónak és békepolltikájának, a létező szocializmusnak a lejáratá­sa, a kommunisták elszigetelése mindenütt, ahol felemelik szavukat az imperializmus kalandpolltlkájá­­val szemben, ahol harcolnak a neokoloniallsta politika ellen. Ma felette Időszerű az a lenini gondolat, hogy az ellenforradalom egyesített erőivel, céljaivel, mód­szereivel szemben meg kell terem­teni a nemzetközi szocializmus po­litikai, eszmei és cselekvési egy­ségét. A bonyolult nemzetközi helyzet­ben is vitathatatlan tény marad, hogy a társadalmi rendszerek nagy versenyében a szocializmu­sé a történelmi kezdeményezés. A nemzetközi imperializmus egy­más után kénytelen feladni had­állásait. Nem diktálhat korlátla­nul, mint a múltban, nem erősza­kolhatja rá akaratát a szabadság és a függetlenség útjára tért nem­zetekre. Persze, ettől még nem változott meg az imperializmusilé­nyege. Ellenkezőleg, továbbra is az agresszió és a háború forrása marad. * Az imperializmus törekvései sa­ját táborában is nagy akadályok­ba ütköznek, mert a látszólagos összetartás mellett, mely nem ki­zárólagos jelenség, mindenkor fel­lelhető a széthúzás. Napjainkban is tanúi vagyunk ezen irányzatok kölcsönhatásának. Egyes imperia­lista országok ugyan hivek szövet­séges! kötelességeikhez a globális stratégiai célokkal kapcsolatban, ugyanakkor álláspontjaik nagyon eltérőek, mint a lengyel esemé­nyek folytán is bebizonyosodott. Ha érdekeikről, a kereskedelemről s hasonló dolgokról van szó, min­denkor a maguk érdekeit tartják elsődlegesnek. A gyakorlat bizo­nyltja, hogy kudarcra van kárhoz­tatva az imperializmusnak az a kí­sérlete, hogy egységes gazdasági, politikai, vagy egyéb platformot dolgozzék ki az ellentétek áthida­lására. Bizonyított tény, hogy az eszmei aknamunkát irányító antlkominu­­nlsta központok szovjetellenes pro­paganda-hadjáratukban fokozottan kihasználták a lengyelországi ese­ményeket. Propagandájuk egyik célja a nemzeti kommunizmus, il­letve szocializmus hirdetése, en­nek persze semmi köze sincs a valódi, létező szocializmushoz. A lengyel események kapcsán a szo­cializmus politikai rendszere fella­zításának új taktikai változatát próbálták ki. Az úgynevezett pár­huzamos struktúrák segítségével új forrásokat kerestek harcukhoz a nemzetközi reakció erői. A lengyelországi eseményekben figyelmeztetést látunk: a szocializ­mus elleni ideológiai harc fokozó­dik, ugyanakkor nem korlátozódik csupán az eszmék szembenállásá­ra, hanem a nemzetközi reakció egész fegyvertárát beveti a szocia­lista világ aláásására. A lengyel­­országi események figyelmeztet­nek, hová vezet az út, ha nem tartják be a szocializmus építésé­nek általános érvényű törvényeit, milyen gazdasági, politikai és szel­lemi károk keletkeznek, ha figyel­men kívül hagyják e törvényeket. Ma a legszélesebb néptömegek tudatosítják az Egyesült Államok és európai szövetségeseik legreak ciósabb köreinek a világra nehe zedő veszélyét Az SZKP XXVI kongresszusa rámutatott, hogy az Imperialista körűik kalandorpoliti kájukban az egész emberiség lét érdekelt is veszélyeztetik, hogy el érjék aljas szándékaikat. Ez a fel Ismerés az alapja annak, hogy ki bontakozzék és erősödjék a közös békeharc. РЁК VENDEL WASHINGTON „NDLLA VÄLTOZATA“ Ä szocialista Románia párt- és állami vezetésének vezéregyé­nisége, Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt fő­titkára, köztársasági elnök január 26-án ünnepli 65. születésnapját. Egy Olt megyei faluban, Scornicestlben szegényparaszti, sokgyermekes csa­ládban születet. Gyermekkora nélkü­lözésekkel telt el, 11 éves ikorában bukaresti műhelyekben és üzemekben elkezdte munkás életét. 1931-ben be­kapcsolódott a szakszervezeti mozga­lomba, s ezzel közéleti pólyája Is el­kezdődött. 1933-ban már a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tagja, és szinte egyídőben belépett a Román Kommunista Pártba. Egyidejűleg a Nemzeti Antifasiszta Bizottság tagjává választották. Később 1935-től az olté­­nlai Prahovában let az ifjúsági szö­vetség területi titkára. 1936-ban poli­tikai tevékenység miatt 2 és fél évi börtönre ítélték, s kegyetlenül meg­kínozták a hírhedt Doftana börtön­ben. 1939-ben újabb 3 évi börtön kö­vetkezett politikai vétség miatt. Ille­gális tevékenység miatt. Illegális te­vékenység miatt 1940-ben letartóztat­ták, s 1944-ig koncentrációs táborok­ban sínylődött. Hazánk barátjának jubileuma Románia felszabadulása után a Kommunista Ifjúsági Szövetség élére került főtitkárként A felszabadulás éveiben elvégezte a párt központi bizottságának káderképző főiskoláját, továbbá közgazdasági egyetemet vég­zett. Sokoldalú tevékenységet folyta­tott és felelős tisztségeket töltött be. Volt bukaresti kerületi párttitkár, mezőgazdasági miniszterhelyettes, a fegyveres erők miniszterhelyettese és politikai főcsoportfőnök. 1950 őta al< tábornagy! rangot visel. 1954 óta a Központi Bizottság politikai bizottsá­gának póttagja, majd tagja. 1965-től a párt központi bizottságának végre­hajtó bizottsági tagja, a KB főtitkára, 1967-től a fegyveres erők főparancs­noka, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Nemzeti Tanácsának elnöke. 1973 májusától az RSZK Gaz­dasági és Szociális fejlesztési Legfel­sőbb Tanácvsának elnöke. Mint Ilyen, tisztségében sokat tett az ország fel­virágoztatásáért. Nicolae Ceausescu érdeme, hogy az utóbbi időben az elszaporodott gazdasági nehézségek elleni küzdelemben hatalmas szerve­ző munkát fejtett ki, és a vezető posztok rugalmas betöltésével segí­tette elő a gazdasági nehézségek or­voslását. Népünk meleg jókívánságait küldi a jubilánsnak, Csehszlovákia régi nagy barátjának. Lenin életművének kútforrása A hazai munkásmozgalom történetéből ismert egykori Népház ma új fényben díszeleg a Hybern utcában. Ez az épület fogadja be a Lenin életművét őrző osztályokat és kiállításokat, a Lenin-művck tanulmányozásával kap­csolatban tudományos kalauzokkal látja el a tanulóifjú­ságot, tudományos dolgozókat és szakembereket, akik ez által Is sokat merítenek Lenin felbecsülhetetlen mun­kásságában, tanításának kúťforrásábél. A prágai Lenin Múzeum megnyitására öt évvel a dol­gozók februári győzelme után került sor. A múzeum kezdetben egy teremből állott, melynek anyaga a 6. össz-oroszországi konferencia elején Lenin 1912-es prágai tartózkodásának eseményeit örökítetto meg. A terem 1945-től állt a nagyközönség rendelkezésére, az­tán fokozatosan kibővítették, míg sor kerülhetett a mai formájában ismert Lenin Múzeum átadására. A múzeum berendezésében nagy segítséget nyújtott a moszkvai Központi Lenin Múzeum, mely dokumentumokkal, ere­deti anyagokkal látta el. A múzeum tartalmával együtt fokozatosan jellegét Is bővítették. Az átalakítási munkák befejezése után 1973- ban újra megnyílt a látogatók előtt a 26 teremből állö átalakított épületkomplexum, mely nemcsak a proleta­riátus nagy vezérének életútját örökíti meg, hanem azt is szemlélteti, hová fejlesztette Lenin tanítása a mun­kásosztály forradalmát, a szocialista világrendet, a nemzeti felszabadító mozgalmat, vagyis az egész világ­ra kiterjedő forradalmi mozgalmakat. Az állandő bemu­tató termek mellett évente négyszer cserélendő idősze­rű, alkalmi kiállítások is a vendégek szolgálatára áll­nak. A legutóbbi statisztika szerint több mint hárommillió látogatója volt a Prágai Lenin Múzeumnak, zömmel külföldről. Ez is bizonyítja, hogy a főváros, amelynek vérbeli proletár munkássága 1912-ben olyan szeretettel fogadta be a titokban, illegalitás viszonyai között ülé­sező 6. össz-oroszországi pártkon'ferencia küldötteit, az idő távlatából sem csökkenő tisztelettel és a megisme­rés vágyával ápolja Lenin emlékét, s a múzeumot a marxista-leninista képzés és művelődés tárházává fej­lesztette. ( (1) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK E (Kukrinyikszi rajza) urőpáért, de nemcsak Európá­ért, az egész emberiségért. így jellemezhetők röviden és talá­lóan azok a gyakori szovjet kezde­ményező békejavaslatok, melyek a múlt év utoľsó negyében és folytató­lagosan az új esztendőben hangzot­tak el. Az új szovjet vezetés, Leonyid Brezsnyev örökét ápolva, Jurij And­ropov főtitkár irányításával mindent megtesz azért, hogy konkrét ered­ményhez vezessenek a holtpontra ju­tott fegyverzetkorlátozási tárgyalások, levezessék a nemzetközi kapcsolatok­ban veszélyesen felhalmozódott fe­szültséget. mely robbanásveszélyével aggasztja a világ jövőjéért felelőssé­get érző embereket. A Szovjetunió elvi álláspontja a béke és védelem kérdésében változatlan: mindent meg­tesz állampolitikájával az emberiség legszebb békés vágyainak valóra vál­tásáért, ugyanakkor senkitől sem hagyja magát zsarolni. Ha kell, min­den áldozatra kész biztonsága és szö­vetségeseinek biztonsága érdekében, de mindent elkövet, hogy az amerikai imperialistáknak ne sikerüljön fel­pergetniük a fegyverkezési hajszát, így aztán a Szovjetunió pozitív és kezdeményező békejavaslatainak ered­ményessége a legtöbb esetben attól függ, milyen m^ghallgatáwa találnak az Egyesült Államok kormánykörei­ben. Reagan elnök a múlt év utolsó Idő­szakában elég határozottan kifeje­zésre juttatta kemény, elutasító állás­pontját, hogy a maga részéről nem tekinti tárgyalási alapnak a szovjet javaslatokat, Inkább folytatná a „nagy furkősbot“ hagyományos politikáját, ami azonban a szovjet nagyhatalom­mal szemben inkább ábrándnak tű­nik. A Szovjetunió fennállása 60. év­fordulójának alkalmából előterjesztett javaslatok azért nem maradtak hatás nélkül, mert bár az amerikai fél szo­kása szerint gépiesen elvetette e ja­vaslatokat, tartalmuk tanulmányozá­sának megfgérése most nem volt lé­nyegtelen kifejezés, mert mind az Egyesült Államok, mind NATO-szövet­­ségeselt elgondolkodtatta Andropov főtitkárnak az a megállapítása, hogv ,az amerikai fél kihívására kénytele­nek leszünk saját megfelelő rendsze­reink kifejlesztésével válaszolni: az MX-re hasonló saját rakétával; a nagy hatótávolságú amerikai szár­nyas rakétára saját nagy hatótávol­ságú szárnyas rakétával, és ennek folyik már a kipróbálása nálunk*. Talán ennek a hatása tükröződött a genfi eurorakéta-tárgyalásokon, a­­mlkor Paul Nftze, az amerikai kül­döttség vezetője olyan, talán szándé­kos kiszivárogtatás taktikájához fo­lyamodott, hogy a Reagan-kormány lemondana a Pershing-rakétáknak, valamint a robotrepülőgépek nagy részének telepítéséről, ha a Szovjet­unió leszerelné — az amerikai Jelö­lés szerinti SS—20 rakétáinak nagy részét. A hivatalos Washington cá­folta Nttze kijelentésnek hitelességét, a küldöttségvezető állítólag feddésben Is részesült, amit azonban Eugene Rostow, a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal vezetője ugyan cá­folt, most viszont közölték, hogy Rostow lemohdásra kényszerült. Mivel jellemezhető ezek után Reagan-elnök viszonyulása a tárgyalásokhoz, hiszen a Var­sói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének javaslataival kapcsolatban olyan kijelentést tett, hogy „a genfi fegyverkorlátozási tár­A prágai nyilatkozat az Egyesült Államok egyes NATO-szövetsé­­geseit Is elgondolkoztatta és cselekvésre késztette. Washington egyik legfőbb európai NATO-szövetségese, az NSZK viharos belpolitikai válsággal szembenézve készül a március 6-ra meghirdetett általános választásokra. A lemondott, de hivatalában maradt Kohl kancellár ma keményebb politikai hangvételt képvisel, atlantistább Irányzatú, mint feltételezhető volt. Pártjának győzel­me esetén előreláthatóan híve volna a közép-hatótávolságú rakéták tele­pítésének. Az ellenzék vezetője, Hans­­jochen Vogel szociáldemokrata kan­cellárjelölt nemrégen Washingtonban járt Türelemre és megértésre Intett a rakétatelepítési politikában, főként megfontolásra, ha a legcsekélyebb remény Is felcsillan a genfi megegye­zésre. Pártja politikájával kapcsolat­ban Vogel szintén megerősítette párt­jának elkötelezettségét a NATO 1979. évi kettős határozata mellett. Vogel washingtoni látogatásának vitathatat­Az élet nevében gyalásokon tett saját javaslatai és a szovjet válaszok nyomén az előrelé­pés komoly alapjai jöttek létre“. Nem kétséges, hogy egyes szövetségesei unszolták Reagant, adjon pozitív vá­laszt a szovjet javaslatokra. A sürge­tés és biztatás azért Is érthető, mert a Varsől Szerződés tagállamainak prágai politikai nyilatkozata aggasz­tó képet festett a jelenlegi világ­­helyzetről, s megjegyezte, hogy a nukleáris fegyverek terén hatalmas erővel rendelkező két legnagyobb ka­tonai-politikai szövetség „fegyveres összeütközése végzetes következmé­nyekkel járna minden nép számára“. Ismertek a szocialista államok kö­zössége részéről a tömbök feloszlatá­sára tett javaslatok és lépések, azon­ban az idő sürget, a konkrét lépések pedig még mindig váratnak magukra. Ezért fordultak a Varsói Szerződés tagállamainak legfelsőbb színtű kép­viselői a NATO-tagjalhoz azzal a ja­vaslattal, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való köl­csönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Ez ugyanis a fő biztosítéka lenne annak, hogy nem történik végzetes fordulat az államok viszonyában, s ugyanakkor szolid alapot jelentene arra, hogy a jó aka­rat szellemében folytatják a fegyver­kezési tárgyalásokat a leszerelést biztosító eredményekért. A politika! nyilatkozat fontos kitétele, hogy ugyanez vonatkozna a harmadik or­szágokkal kapcsolatos viszonyra is. lan pozitívuma, hogy nyíltan felve­tette Washingtonnak, alaposan vlzs­­gáfja meg a szocialista országok ja­vaslatait, amire Reagan állítólag ar­ról biztosította volna, hogy „mindent megtesz a fegyverzetkorlátozás meg­gyorsítására“. Vogel e héten Moszkvában Is járt. Általános külpolitikai kérdésekről és külön a leszerelési problémáról tár­gyalt vendéglátóival. Álláspontját az útkeresés jellemezte a választások küszöbén. A tanácskozásokat együtte­sen pozitívnak minősítették, s Vogel Moszkvában újra hangoztatta, hogy az újabb szovjet javaslatok, a Varsói Szerződés országainak a fegyverke­zési hajsza megfékezésére cés a fe­szültség enyhítésére tett 'kollektív kezdeményezései konstruktívak és a legalaposabb tanulmányozásra érde­mesek. A prágai nyilatkozat nagy vissz­hangot keltett a világon, még mindig a lapvélemőnyek előterében áll, vitat­koznak róla, fejtegetésekbe bocsát­koznak. Kevés a javaslatokat elvető államok száma, zömmel támogatják a közvetlen tárgyalásokat, megegye­zés! törekvést. A sajtóvélemények kö­zül kiemelnénk a tekintélyes Wa­shington Post megállapítását, hogy a „prágai közlemény még nagyobb és kifejezőbb prioritást ad a katonai bi­zalomépítő intézkedéseknek, mint a Varsói Szerződés korábbi állásfog­lalásai.“ LÖRINCZ LÄSZL0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents